Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. november 28., csütörtök Göncz Árpád Lai-imi ligát Göncz Árpád köztársasági elnök december 3. és 15. kö­zött hivatalos látogatásra négy latin-amerikai ország­ba. Chilébe, Ecuadorba, Ko­lumbiába és Venezuelába utazik. Az elnöki vizit annak meg­erősítése, hogy a rendszer- változást végrehajtó Magyar Köztársaság a külpolitikájá­nak középpontjában álló eu­rópai és atlanti orientációval együtt erősíteni kívánja la­tin-amerikai kapcsolatait is. Másfelől a látogatás elősegíti azt is, hogy oldódjék a latin­amerikai államokban Kelet- Európával kapcsolatban to­vább élő blokkszemlélet. Az elnök útjának gazdasági ve- tületei közé tartozik, hogy a piacváltás kényszerébe ke­rült honi gazdaság új lehető­ségeket keres az amerikai kontinens déli jelén is. Adószigorítások várnai — A kormány úgy kívánja változtatni az adózás jövő évi szabályait, hogy lényege­sen csökkenjenek a ma még jelentős mértékű láthatatlan jövedelmek — mondotta Sugár Dezső, a Pénzügymi­nisztérium helyettes állam­titkára szerdai sajtótájékoz­tatóján. Hangsúlyozta, hogy a par­lament elé kerülő adócsoma­got már ilyen szellemben ál­lították össze. A személyi jö­vedelemadó rendszerben a tételes költségelszámolást kí­vánják bevezetni az eddig alkalmazott átalányelszámo­lás helyett. Ez arra fogja ösz­tönözni az adózókat, hogy költségeik elszámolására számlákat kérjenek, s ettől remélik a jövedelmek ván­dorlásainak nyomon követhe­tőségét. Megszigorítják a kapcsolt vállalkozásoknál a jövedelemáramlást Az adó­hatóság vizsgálhatja a kap­csolt vállalkozásoknál, hogv az elvégzett szolgáltatások és a felszámolt díj arányban van-e egymással. Eddig nem kevés esetben előfordult, hogy az egyik vállalat nye­reségének csökkentésére mi­nimális szolgáltatásért nagy összegű díjat fizetett ki egy másik, tulajdon tekinteté­ben kapcsolódó cégnek. Változik jövőre az adózás rendje is. Amennyiben a parlament elfogadja a ja­vaslatot, akkor minden ál­lampolgárnak, aki 1988 óta személyi jövedelemadó-kö­telezettséggel rendelkezik, vagyonnyilatkozatot kell ad­nia a jövő esztendőben. Ez a nyilatkozat várhatóan ki­terjed az ingó- és ingatlan vagyonra, az értékpapírokra és a 200 ezer forintot megha­ladó készpénztulajdonra is. Kivételt csak a takarékbetét­könyvek, illetve a devizabe­tétek jelentenek. A vagyon­nyilatkozat arra szolgál, hogy a későbbiekben felmérhető legyen az adózók vagyongya­rapodása. Tiszabecsnél a felújított és újból megnyitott magyar— szovjet kishatárátkelőnél együtt kezeli az utasok ügyeit a magyar és a szovjet vám, illetve Határőrség személyzete. MTI TELEFOTÖ Dolgozói érdekképviselet A Munkástanácsok Orszá­gos Szövetségének Szövetsé­gi Tanács -november 14-i ülésén határozatot hozott, melyben egyebek között ál­lást foglalt arról, hogy a Munka Törvénykönyvéről benyújtott törvénytervezetet alkalmatlannak tartja a kia­lakult, illetőleg kialakuló­ban lévő társadalmi, külö­nösképpen gazdasági és szo­ciális viszonyaink között a munka jogaként való elfoga­dásra. Szükségesnek tartja egyes kérdéskörök teljes újragon­dolását és részletes kidolgo­zását, mint például a kol­lektív szerződések rendsze­rét, amelyet a tanács szerint úgy kell kidolgozni, hogy az biztosítsa a dolgozói érdek- képviseletek azonos jogait és esélyeit a szerződések kidol­gozásában. A továbbiakban hangsú­lyozzák: ki kell dolgozni az „üzemi alkotmányosság" szervezeti alapjait, melyek integráns elemei: az érdemi dolgozói részvételt biztosító felügyelő bizottság, mint a vállalkozás tulajdoni és munkarészvételt demonstrá­ló testületé; a vállalati szin­tű ((összüzemi) tanács, amely a hazai vállalati viszonyok között a dolgozói-vezetői közreműködés és részvétel meghatározó eleme; illető­leg az üzemi tanács. Meg kell erősíteni az üzemi (vál­lalati szintű) tanácsok jogi helyzetét és tagjaik munka­jogi védelmét. Részletesen, az európai ta­pasztalatok és a konkrét ma­gyar viszonyok figyelembe­vételével ki kell dolgozni az üzemi tanácsok vezetési, közreműködési és részvételi jogainak strukturált rend­szerét. A Szövetségi Tanács megbízza Palkovics Imre el­nököt. hogy e nyilatkozat szellemében járjon el a téma parlamenti vitájában. Egységes alapok Hitel a kedvenc banktól Nyíregyháza (KM) — Har­mincra számított és három­százan jöttek el, kezdte elő­adását Holló Zsuzsanna, a Magyar Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány ügyvezetője kedden a Vállalkozó Estek .nyíregyházi megnyitóján. Va­ló igaz, zsúfolásig megtelt a Tudomány és Technika Há- za nagyterme, sőt az előtér­ben hangszórón keresztül is sokan hallgatták az alapít­ványról és az Európai Kö­zösség szerepéről szóló be­számolót. Az előadó szerint az egész intézmény rendszerét kell a vállalkozásfejlesztéshez ki­alakítani, hogy ezt az ügyet előbbre lehessen vinni. Eh­hez az egyik finanszírozó az Európai Közösség a Phare- programon keresztül. A Bu­dapesten kialakított progra­mokhoz szükségesek a helyi igények megismerése, a dön­téseket ott kell meghozni, ahol a vállalkozói közpon­tok működnek. Egyik ilyen a Szabolcs megyei. Holló Zsuzsanna rávilágított arra, hogy a kis- és középvállal­kozók korábbi hitelfelvételé­nek szisztémája hibás volt, hiszen többszörös fedezet kellett hozzá, aki pedig ezt fel iudta mutatni, nem volt szüksége hitelre. Szólt a bankok szerepéről, akik a kis- és középvállal­kozók pénzügyi tanácsadóivá válhatnak, így kialakulhat az a szemlélet, hogy a vállal­kozó azt mondja: ez az én bankom. Hosszú lejáratú for­rásokat és alapítványi ka­mattámogatást ígért az ügy­vezető, de ezeket nem ingye­nes szolgáltatásként, hiszen mint mondta, az üzleti élet­ben ilyenről nincs szó. Az alapítvány terveiről szólva hozzáfűzte, a szétdarabolt garanciaalapok helyett egy­séges kellene, amely köz­ponti keretből és az önkor­mányzatok pénzéből állna. Arra is figyelmeztetett, ne gondolja senki, hogy a kis- és középvállalkozások közül valamennyi sikeres, 20—30 százalékuk várhatóan veszte­séges lesz. Verseny felhívás! Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzata bérbeadás útján történő hasznosításra meghirdeti a Városháza (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Bethleh Gábor utcai oldalán található két, nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A helyiségek alapterülete: 31,1 nm, illetve 48,0 nm. alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiséget PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — A pályázat eldöntésére nyilvános versenytárgyalá­son kerül sor. . — A tfcdyiségek bérleti jogát az a pályázó nyeri el, aki magasabb összegű igénybevételi díj fizetésére tesz ajánlatot — Az igénybevételi díj induló összege: 40 000,— Ft/nm, (1 244 000,— Ft, ill. 1 920 000,— Ft) — A helyiségek bérleti díja 10 000,— Ft/nm/év. Ez az összeg az ÁFÁ-t nem tartalmazza. A bérleti díj 1992. december 31-ig garantáltan változatlan marad, ezt követően a KSH által elismert infláció mértéké­nek megfelelően évente automatikusan változik. — A helyiségek kialakítási költségei a bérlőket terhe­lik! — A pályázatnak a pályázó adatait, valamint azt a tényt kell tartalmaznia, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. A helyiségek megtekintését két alkalommal, 1991. de­cember 3-án és 10-én délelőtt 10 órakor biztosítjuk. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. december 11. (szerda). A VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1991. decem­ber 12. (csütörtök), 10, illetve 11 óra. További információk: Városháza (4401, Nyíregyháza, Kossuth tér 1.), tel.; 11-155. Dr. Mező András. (5563) BIT: pitin a fiataloknak Az alakuló ülés határozata A Baloldali Ifjúsági Tár­sulás nyíregyházi csoportja november 18-i alakuló ülésén állásfoglalást fogadott el, me­lyet Tóbiás József elnök alá­írásával juttattak el szer­kesztőségünkhöz. Ennek lé­nyeges részeiben egyebek között -kifejtik; Az elmúlt hét parlamenti döntései nem erő­sítették az emberek bizton­ságérzetét, egyre többen fél­nek a munkájuk elvesztésé­től, a hétvégi, hévégi bevá­sárlástól és a közbiztonság romlásától. A Munka Törvénykönyvé­nek az 1991. évi XLVIII. tör- ménnyel történő módosítása, mely bevezeti a végkielégítés intézményét, a jogosultság feltételét legalább hároméves munkaviszonyhoz köti. A do­log természeténél fogva a legveszélyeztetettebb réteget, a 15—26 éves fiatalokat ilyen formában a törvény kizárja a végkielégítésre jogosultság­ból. A BIT-csoport úgy ítéli meg, a fiatalok még védtele­nebb körét, a GYES-en lévő kismamákat és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat külön kormányrendeletben sújtják. Ez a határozat meg­szünteti azt a kedvezményt, mely szerint a minimálbér háromszorosa járna a mun­káltató jogutód nélküli meg­szűnése esetén. Hasonlóan példátlan döntésnek tartják a munkával rendelkezők ter­heinek növelését (szolidari­tási alapemelés) és ezzel pár­huzamosan a munkanélküli­segély összege és folyósítása időtartamának csökkentését. Szükségesnek tartják, hogy végre a parlament egységes szerkezetben tárgyalja meg és hozzon döntést a munka­helyeket érintő kérdésekben (Munka Törvénykönyve), rendezze a szakszervezetek­hez való viszonyát és foglal­kozzon az átképzés kérdésé­vel. Jsleis papeplM küszöbén M.“ Krecz Tibor (ISB) O rszággyűlési képvise­lőink másfél évét mu­tattuk be abban az interjúsorozatban, amely­ben október 14—26. között az egyéni választókerüle­tekben mandátumot szer­zett képviselők, november 11—19. között a pártok lis­táin parlamentbe jutott honatyák beszéltek közéleti munkájukról. Ez utóbbi részből hiányzott dr. Tor- gyán József, akit az utób­bi napokban pártja kong­resszusa, frakcióalakítása illetve külföldi útja miatt nem tudtunk elérni, hogy képviselői munkájának egy, közvetlenül a megyénkhöz kötődő része felől kérdez­zünk. Most pótoljuk, egy­ben sorozatunk befejező részét adjuk közre. * * * * Nem haszontalan dolog felidézni, hogy a magyar politikai élet egyik főszerepet játszó alakja, Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke a Szabolcs- Szatmár-Bereg I megyéi választási j lista éléről került az Országgyűlés- I be. Munkatársunk I ezúttal nemcsak a napi aktualitásokról, hanem a választói érdekében vég­zett tevékenységéről is fag­gatta Torgyán Józsefet, in­terjúnkban arra töreked­tünk, hogy az elnök szavait hűen idézzük. — Az ön közszereplé­sei inkább általános politi­kai, semmint területi kép­viselői jellegűek. — Én nem így ítélem meg a helyzetet. Nem tu­dok külföldi gazdasági té­nyezővel szót váltani anél­kül, hogy meg ne kérném: gazdasági beruházásaikat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekintetében reali­zálják! Több jelentős gaz­dasági megoldás küszöbén állunk. — Említene néhányat az üzleti titkok megsértése nélkül? — Közismert, hogy a na­pokban aláírjuk a Máté­szalka, Nyírbátor és — bár másik megye, de azt is se­gítjük — Debrecen lakás­gondja megoldását jelentő lakásépítések megállapodá­sait. Ezek önmagukban olyan jelentősek, hogy messze túlszárnyalnak min­den más ügyet. Már Nyír­egyházára vittem egy gép­kocsikat átalakító üzemet, ‘ugyanazzal a német keres­kedővel hatalmas mennyi­ségű almát vásároltattam fel, ami nagyjából-egészé- ből megoldotta az alma­problémát erre az évre. Létrehoztunk egy párton belüli termékértékesítő bri­gádot, amely számitógépes kapcsolatban áll az ország legkülönbözőbb tájain mű­ködő — követségek mel­letti — gazdasági szakem­bereknek a gépparkjával. Ilyen módon óriási gazda­sági segítséget tudtam Ke- let-Magyarországnak adni. Legutóbb 25 ezer sertés jö­vő évi eladását intéztem. Nem vagyok az a típusú ember, aki nagy dobra veri, de minden lehetőséget fel­használok, hogy ennek a térségnek a gondjait segít­sek megoldani. — Megkerülhetetlen egy politikai kérdés: megálla­pítható, a vetélytárs pár­toknak kifejezetten elő­nyös, hogy a Kisgazdapárt lázas állapotban van. Nincs lázcsillapító? — Nem hiszem, hogy a Kisgazdapárt lázas állapot­ban van! A korábbi politi­ka nem volt továbbvihető, mert a Demokrata Fórum a Vazallusává akarta sül­lyeszteni a pártunkat. Sem­miféle lényeges ügyben sem kaptunk beleszólási lehető­séget. Vajon ki és miért szavazna 1994-ben a Kis­gazdapártra, ha egyszer mi nem valósítunk meg önálló politikát, ha nem váltjuk valóra ígéreteinket? Ennek érdekében változtattunk. — Meddig tarthat még a „változtatás" folyama­ta? — Van egy szűk társaság, amely mindig készen állt a párt szétverésére, ha az fel­emelte a fejét. Erre példa a legutóbbi kongresszus kapcsán tett bojkottfelhí­vás. Ügy gondolom, nem kell indokolnom, hogy az ilyen magatartás egy száz­ezer sebből vérző párt kongresszusa ellen nyílt szétverési kísérlet. — Nem látszik közjogi lehetőség, hogy főhajtásra késztesse a más vélemé­nyen lévő képviselő- társait. J\ — Kérem, a névhaszná­lat védelmét biztosító pol­gári jogi szabályoknak ér­vényt lehet szerezni. A Fő­városi Bíróság nyilvántar­tása értelmében én vagyok jogosult a Független Kis­gazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt képviseletére. Van tehát jogi eszköz, úgy pedig semmiesetre sem oldható meg a helyzet, hogy a De­mokrata Fórum elnöke mondja meg, ki képviseli a Kisgazdapártot! Politikai eszköz is van: a 12 fős frakció nevében elutasítot­tam a földadótervezetét, s ha a többi 33 képviselő is ezt teszi, akkor elmozdul­nak a vazallusi szerepből, ha nem, akkor a párt, il­letve a választóik ellenére teszik, amit tesznek. Képtávírón érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents