Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

1991. november 27., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország ] 1 Ctak az OTP-töi...? A „Nekünk nem jár?” cikk írójával — ez október 24-én jelent meg — teljes mér­tékben egyetértek. Én is ár­ván nőttem fel, mivel édes­apám mint hadifogoly szov­jet országban halt meg. Szo­morú dolog az, hogy min­denki mindenért kérhet kár­pótlást, csak éppen a gyer­mek nem az elvesztett apáért. Igaz, a kárpótlással az el­vesztett apát nem lehet pó­tolni, de ha azok, akik mil­liókat igényelnek vissza, ak­kor az árván maradottak miért nem kaphatnák sem­mit? A kárpótlással nagyon sokan meg fognak gazdagod­ni. Én a szívem szerint Ké­sőbb foglalkoztam volna ez­zel az üggyel, már akkor, amikor az ország jobb hely­zetbe kerül, de ha arra gon­dolok, hogy azok, akik ezt a törvényt megszavazták __ és nem gondoltak erre, hogy ezzel hátráltatják az ország előbbre jutását, akkor azok, akik árván maradtak és igen keservesen élték nap­jaikat, miért nem kérhet­nek nyugdíjkiegészítést ezen a címen. 1991. augusztus 13-án jelent meg egy cikk Nyugdíj- emelés Kárpótlás címen, saj­nos, azóta nem történt sem­mi ez ügyben. Az én problé­mámnak is lehet a fenti cí­met adni, hogy Nekünk nem jár? (Azaz, az alábbiakat a gyermekem nevében írom.) Lakást vásárolunk és sajnos, a kiskorú gyermekek után szoc. pol. kedvezményt nem ad az OTP, mivel a lakást nem az OTP útján vásárol­juk. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha az OTP által építet­tekből vásárol az ember la­kást, akkor kaphatja meg a gyermekek után a szoc. pol. kedvezményt. Ez egy kissé furcsa, hiszen községekben az OTP nem épít lakást. A községben élő emberek nem olyanok, mint akik városon laknak, nem mindenkinek van annyi pénze, hogy vá­rosban vásároljon lakást. Miért van ez a megkülön­A megyében egyre több falusi, tanyasi ház marad gazdát­lanul. Kihalnak az idősek belőle, a fiatalok többnyire a vá­rosban vannak. A nem ritkán építészeti emléknek is szá­mító, jól megépített, gondosan rendben tartott házak az enyészeté lesznek. A megye megint elveszít magából va­lamik Ezt a timári, tomácos házat a szomszédasszony gon­dozza. Mi lesz azokkal a házakkal, ahol nincsenek szom­szédasszonyok? HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE böztetés, az egyik ember gye­reke nem olyan, mint a má­sik emberé? A falun élőket nem kell segíteni, azoknak nem kell lakás? Az egyik embernek van joga a kedvez­ményhez, a másiknak nincs? Nagyon furcsának találom az ilyen rendeletet. A vásárlás­hoz „Ifjúsági betét” használ­juk fel. A lakás megvételét a Sz-Sz-B. megyei Vagyonát­adó Bizottság engedélyezte. Pucsok Jánosné Kállósemjén, Sziklai S. u. 5. sz. Szemétdomb a város közepén Több éve valóságos szemét­domb a nyíregyházi, Nyírfa utca 2—4. szám alatti ház környezete. A bontási hulla­dékokból, törmelékekből ál­ló, ürülékektől sem mentes, majdnem összefüggő sze­méthalom a város egyik csúf­sága. Tud róla az önkor­mányzat, jelentettük a Kö- JÁL-nak, mindezek ellené­re a szeméthalom ott van. Türelmünk már elfogyott, is­mételten kérjük, intézkedjen az, akit illet. A ház lakói Nyíregyháza, Nyírfa u. 2—4. Végkielégítést kérek A lapban olvastam, hogy végkielégítés jár azoknak, akiknek 1991. október tizen­kilencedikén, vagy ezután jár le a munkaviszonya a munkahely hibájából. Az én munkaviszonyom november másodikén szűnt meg, eddig tartott a 21 nap felmondási idő. Minden feltételnek meg­felelek és a volt munkahe­lyemen a személyzeti vezető mégis, elutasította a kérel­met, szerintem jogtalanul, én így értelmezem, r B. Kálmán Kisvárda Válaszol az illetékes Betörés miatt zárva Választ szeretnék adni a november 13-ai „Fórum­ban megjelent, K. T.-né és a Kisteleki-szőlői lakosok ál­tal írt „Mi ebben az üzlet?” című olvasólevélben leírtak­ra. Először is tudatnám, hogy Kisteleki-szőlőben lévő cse­retelepet nem a Tempó üze­melteti. Az igaz ugyan, hogy, körülbelül egy hónapja zár­va van. Hangsúlyozom, nem ezért, mert ráfizetéses. Való, hogy ez a szolgáltatás nem jár bizonyos nagy bevéte­lekkel, de azért vagyunk kénytelenek zárva tartani, mert erről a telepről már itöbb mint félmillió forint ér­tékben loptak el gázpalackot, betöréses módszerrel. Ennek kivizsgálása miatt szükséges a zárva tartás. Nem is be­szélve arról, hogy a betörés folyamán olyan károkat is okoztak, ami miatt több dol­got helyre kell állítani. A kedves vásárlók azt igen jól tudják, hogy a lakosságnak a kényelmes kiszolgálást biz­tosítani kell, de azt már va­lószínűleg kevésbé, hogy a közvagyont is meg .kell vé­deni a további kényelmek biztosításához. A cseretelepet a helyreállítások után újra megnyitjuk — írta lapunk­nak Bukovinszki István vál­lalkozó Nyíregyházáról, a Jég u. 4. szám alól. Értelmezni kellene A Kelet-Magyarország no­vember 13-i számában meg­jelent, a „Szerzett jog au­tóra” című cikkhez — a pon­tosabb tájékoztatás érdeké­ben — szeretnék néhány ész­revételt .fűzni. Az egyes moz­gáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos átmeneti kedvezményekről szóló 91/1991. (VII. 18.) Korm. sz. rendeletben nem találha­tó olyan írott szabály, amely szerint a támogatást igénylő­nek először a lakóhely sze­rint illetékes jegyzőhöz kel­lene fordulnia, aki a beteget megfelelő orvosi bizottság elé küldi. A rendelet szövege az alábbi: Gépkocsiszerzési támoga­tás esetén: „A támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A kérelem­hez mellékelni kell...” (itt sorolják jel az orvosi bi­zottságok igazolását is). Köz­lekedési támogatás igénylése esetén „A támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani...”. A kötelező felelősségbiztosításának be­fizetési támogatása esetén: „A támogatás iránti kérel­met a jegyzőhöz kell benyúj­tani. A kérelemhez csatolni kell...” A fogalmazásból — „a ké­relemhez csatolni, mellékel­ni kell” — egyértelműen ki­tűnik, hogy ezzel a kérelem benyújtásakor már rendel­keznie kell a kérelmezőnek. Tehát szó sincs arról, hogy ezeket csak a jegyző útján lehet beszerezni. Az értel­mezési vita lényege abban van, hogy az orvosi bizottsá­gok nem győzik a jelentkező igényeket, és csak több hó­napos várakozással tudnak vizsgálati időpontokat bizto­sítani. (Valószínű, ismét nem sikerült kellően felmérni egy új szabályozás következté­ben kialakuló, várható hely­zetet, az igények nagymérté­kű megugrását, illetve a sze­mélyi és tárgyi feltételeket nem megfelelően biztosítot­ták.) Szóbeli egyeztetés sorén megfogalmazódott az az igény, hogy a polgármesteri hivatalok előzetesen tájékoz­tassák a kérelmezőket arról, melyik bizottsághoz kell for­dulniuk, illetve vizsgálják, hogy a jövedelmi helyzet alapján a kérelmező egyál­talán kaphat-e támogatást. (Olvasónknak, sajnos nem jár végkielégítés. Az erre vo­natkozó jogszabályt 1991. ok­tóber 19-én hirdették ki és ezzel a nappal lépett ha­tályba. Ennek megfelelően ettől a naptól kezdve — ha az ejjyéb feltételeknek meg­felel — az a dolgozó kaphat végkielégítést, akinek októ­ber tizenkilencedikén, vagy ezt követően mondták, mondják föl a munkavi­szonyát. A felmondás közlé­sének napja és nem a mun­kaviszony megszűnésének időpontja számít. Ha valaki­nek október tizennyolcadi- kán mondták föl például a munkaviszonyát és a fel­mondási ideje jövő év janu­ár végéig tartana, akkor sem illeti meg a végkielégítés. A rendelet ugyanis visszame­nőleg nem érvényes. Az ok­tóber 19-e előtti felmon­dások esetében csak akkor jár végkielégítés, ha a vál­lalat kollektív szerződése ezt előírja.) Víz, villany, busz... Falun kívül lakunk, csak öregek élnek itt, túl a hatva­nadik születésnapjukon, tö­rődötten, javarészt betegen. Nem elég, hogy nincs vi­zünk. Az utcai égő egy napig jó, egy hétig nem. Most még a buszjáratot is megta­gadták tőlünk. A túl sok, veszélyes útkanyar miatt a megállót kivitték Szamos- újlak felé. Az igazi megálló a hűtőházzal szemben van ... Kevesen vagyunk, magunk­ra maradtunk a mások sze­mében igen'kicsike, de ne­künk nagyon nagy problé­mákkal. Dani Irén az ott lakók nevében Szamossályi. Jókai u. 2. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Ez elől természetesen senki sem kíván elzárkózni, és ez így is történik, ezzel is csök­kentve az orvosi bizottságok terhét.. De megítélésem sze­rint, ebből nem következik az a gyakorlat, hogy csak a jegyzők küldhetik bizottság' elé a rászorulókat. (Koráb­ban volt ilyen szabályozás, de az új kormányrendelet mintegy aLanyi joggá tette a vizsgálatra való jogosultsá­got, függetlenül attól, hogy minden feltétel megvan-e a támogatáshoz. Ez utóbbit majd határozathozatalkor bí­rálják el.) A rendelet teljes félreér­telmezését jelenti az a sok esetben tapasztalt módszer, hogy a vizsgálatra jelentke­zőt — ahelyett, hogy időpon­tot adtak volna neki —, ha- zaküldték a jegyzőhöz, hogy rajta keresztül kérelmezzen. A késedelmes döntéshozatal hátrányait a személygépko­csi szerzésének támogatásá­nál esetleg könnyen korrigál­ni lehet, viszont a szabá­lyozásban nincs arra előírás, hogy ha a közlekedési és biz­tosítási támogatásoknál a döntés kicsúszik a tárgyév­ből, hogyan lehet ezt vissza­menőleg orvosolni. Az elszá­molásokra is tekintettel, jog­alkotói állásfoglalás, illetve értelmezés volna indokolt, hogy az egymással alá- és fö­lérendeltségi viszonyban nem lévő tiszti főorvosi szolgála­tok és a polgármesteri hiva­talok eltérő munkamódszerei miatt esetleg kár ne érje a rászorultakat. Dr. Nagy László jegyző Nyírbátor Választási lehetőség? mm int csillag az égen, iwM annyi már a rende­let, törvény, sza­bály, előírás kis orszá­gunkban. A jogrendszer szövevényes, kusza, nehéz eligazodni benne. A járat­lan ember ezért könnyen megtéved vagy megtéveszt­hető. Tájékozatlanságával vissza is lehet élni, ezt te­szik néhány helyen az el­bocsátott, imigyen a kiszol­gáltatottság állapotába ke­rült dolgozóval: Egy idősödő férfinak hu­szonnégy évi munkavi­szony után, október harmin- cadikán felmondott a vál­lalata. Közölték bele, de­mokrácia van, ezért válasz- szón tetszése szerint, hogy vagy megkapja a felmon­dási időt, vagy a végkielé­gítést fizetik ki neki. A csaknem teljes évi, ki nem adott szabadságának kifi­zetéséről viszont ne is ál­modozzon, vigye át magá­val az~ új munkahelyre, már ha talál magának. Kü­lönben örüljön, hogy eny- nyire jószívűek hozzá; hű­séges, régi dolgozójuk .. . volt. Az ember csak azt felté­telezi, hogy a munkaügyes még az elbocsátott férfinél is járatlanabb a munkajog­ban, vagy államon belüli államnak tekinti a munka­helyét, ahol nem érvénye­sek sem a Munka Törvény- könyve, sem a magyar kor­mány rendelkezései. Ezek alapján ugyanis a férfit megilleti a felmondási idő, a végkielégítés és a ki nem adott, időarányos szabadsá­gát is ki kell fizetni. Nincs „demokratikus” választási lehetőség, mind a három jár neki. Sajnos, egyre gyakoribb, hogy egyes munkáltatók ekképp hazardíroznak: vagy elfogadja a tájékozat­lan elbocsátott, amit nagy­lelkűen felajánlanak neki, vagy jogorvoslatot keres. Ilyenkor persze azt lehet mondani, tévedtünk, par­don! A jogtudós is tétova néha ebben a szövevényes rendszerben, de ez nem ok a törvénysértésekre ... amikből furcsa módon mindig ezek a munkálta­tók húznak hasznot. Villanófényben Kipusztulásra ítélteitek? (8.) A kedves kis VÍZIRIGÓT is a kihalás veszélye fenye­geti. Hazánkban csupán a Zempléni-hegységben, a Bükkben, Mátrában, Bör­zsönyben és a Dunazug- hegységben található meg. Kizárólag gyors folyású, he­gyi patakok madara. Nálunk a köves aljzatú, tiszta, zu­bogva folyó, egy-három mé­ter széles hegyi patakokat kedveli. Kettős burkolatú fészkét mohából és más nö­vényi anyagokból a vízpartra építi és a vízszint felett biz­tonságos magasságban helye­zi el repedésekben, gyökerek között, hidak alatt stb. Ápri­lis végén és júniusban költ, 4—6 fehér tojásán mintegy tizenhét napig kotlik. Állandó madár, fészkelő­helye közelében telel. Ma­dárvilágunkban egyedülálló módon szerzi be táp'álékát, mely alacsonyabb rendű rá­kokból, tegzes- és kérészlár­vákból, vízibogarakból áll: a patakból kiálló kövön bó- koló, billegő madár egyszer- csak eltűnik, a vízbe veti magát és ott, a víz alatt a köves aljzaton futva, néha szárnyaival is segítve magát szedegeti eledelét. A hegyi patakok be nem fagyó szaka­szain, források közelében té­len is megtalálja táplálékát. Egyes fészkelőhelyeit főként az utóbbi évtizedekben a patakok szabályozása, gátak közé szorítása stb. miatt hagyta el. 1901-től védett, 1982-től fokozottan védett faj, értéke: 30 000 forint. A HÜLLŐK közül a MA­GYAR GYÍK is a kipusztulás veszélyében lévő fajok közé tartozik. Elsősorban a Du­nántúli- és Északi-közép­hegységek napsütötte, ala­csony füvű, sziklás részein él, de előfordulhat a Kecs­kemét környéki homokos te­rületeken is és a Mecsek- Villányi-hegységben. Március végén, áprilisban párzik az időjárástól függően; ötnél ál­talában kevesebb tojást rak júniusban a talajba. A szep­tember elején kikelő fiata­lok a második évben érik el ivarérettségüket. Bár állomá­nya egyes területeken lassan növekszik, az 1974 óta védett fajra a kihalás veszélye le­selkedik. Egy példány eszmei értéke: 10 000 Ft. A HARAGOSSIKLÓ két, korábban ismert élőhelye Magyarországon a Budai- és a Villányi-hegység, de felte­hetően máshol is előfordul a napsütött, száraz, bokros te­rületeken. Melegigényes faj, téli, nyugalmi állapota hat­hét hónapig is eltarthat, má­jusban vagy júniusban jön elő. Általában tíz tojást rak az avarba, vagy száraz, laza talajba. A fiatalok többnyire szeptemberben kelnek, ha­mar téli rejtekhelyükre hú­zódnak. Bár lehetnek termé­szetes ellenségei, valószínű­leg az ember kígyógyűlöleté­nek esik gyakran áldozatául az ártalmatlan sikló. A ki­pusztulás közvetlen veszélyé­be került, fokozottan védett faj. Értéke: 30 000 Ft. (Folytatjuk) FEHÉR JÓZSEFNÉ, Vá­sárosnamény: A tulajdonos halála után a termelőszö­vetkezetnek a hagyatéki végzés alapján kell a föld­járadékot fizetnie. Ameny- nyiben a hagyatéki eljárás lefolytatására ez idáig még nem került sor, azt az el­hunyt lakóhelye szerinti il­letékes közjegyzőnél kell megindítaniuk. SZ. FERENC , Nyirbél- tek: Csak most kaptunk tá­jékoztatást arról, hogy az ügyet a fizetési határidő le­telte előtt elintézték. CSEREPES JANOSNÉ, Ófehértó: Apósa rftzére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal október tizenhatodikán kiállította az összesített Hatósági Bi­zonyítványt és azt meg­küldte a budapesti Nyug­díjfolyósító Igazgatóságnak. TÓTH MIHALYNÉ, Zá­hony: A gyermekgondozási segély a gyermek három­éves korának betöltéséig jár, függetlenül attól, hogy időközben megszüntetik a munkaviszonyát. Három­éves korán túl csak tartó­san beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyer­mek után jár a gyermek- gondozási segély. Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents