Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1391. november 27., szerda Antall—Kohl beszélgetése Antall József miniszterelnök kedden délután telefonon megbeszélést folytatott a jugoszláviai válságról Helmut Kohl német szövetségi kancellárral, az elmúlt hétvégén Rómában Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel tartott tárgyalásai folytatásaként — tudatta a távirati irodával a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást kormányaik álláspontjáról. Kohl kancellár jelezte azon szándékát, hogy 1992 elején Budapestre kíván látogatni, későbbiekben egyeztetett időpontban. Újra meinyílt a kishatár A szovjet és a magyar határőrizeti és vámszervek megállapodtak abban, hogy ma reggel 8 órától a Tisza- becs-tiszaújlaki, valamint a Barabás és mezőkaszonyi határátkelőhelyeket megnyitják. Az államhatáron Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye lakossága kis- határátlépővel léphet át, gyalogosan és közlekedési eszközökkel egyaránt. Az átkelőhelyek nyitvatartási rendje is változott: Ti- szabecsnél éjjel-nappal, Barabásnál 8—16 óra között mehetnek át a túloldalra, illetve vissza. A beregsurányi határátkelőhely továbbra is zárva tart, csak a SZAÉV- dolgozók vehetik igénybe. Amikor itt befejeződik az építkezés — ami rövid időn belül várható —, megnyílik a határ. Lónyánál jelenleg szintén nem lehet átmenni. Képtávírón érkezett A Semmelweis Orvostudományi Egyetem szenátusa dr. Réthelyi Miklós egyetemi tanár, rektor vezetésével november 26-án ünnepi ülést tartott, amelyen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök. Az ülésen a Magyar Köztársaság elnökének hozzájárulásával Sub Auspiciis Praesidis Rei Publicae kitüntetéses doktorrá avatták Murányi Szilvia gyógyszerészt. mti telefotö Szerény, rendes ember volt A kollégát mondták a meggyilkolt tolörről /fÁi év autója '92" — az új Volkswagen Golf Wolfsburg (KM) — Az új Golf megállíthatatlan: közvetlenül a piaci bevezetés után, más különböző kitüntetések mellett „Az év autója ’92’’ címet is elnyerte. Egy 60 fős, autós szakújságírókból álló nemzetközi zsűri az erős konkurencia ellenére nyilvánvaló előnnyel neki ítélte az első helyet. A választékot további 16 új, különböző kategóriájú gépkocsi jelentette. összesen 276 pontot adtak a zsűritagok az új Golfnak, amely nemcsak a legbiztonságosabb és leginkább környezetbarát autónak számít a saját kategóriájában, hanem ráadásul hathengeres kivitelével a kompakt kocsik között egy teljesen új komfortkategóriát képvisel. A második helyet a szakújságírók az Opel Astrának ítélték (231 ponttal), míg a bronzérmet a Citroen ZX kapta (213 ponttal.) A díjátadásra előreláthatólag 1992. január 14-én kerül sor Madridban. Az „Év autója” cím az új Golf-koncepció helyességét bizonyítja. Kiemelkedő pasz- szív biztonsága mellett, amely a világszerte érvényes valamennyi biztonsági követelményt kielégíti, továbbá elismerten környezetbarát- kialakításával sokat nyújt a vevőnek a pénzéért. A motor, a futómű és a felszereltség '— ahogyan a szaksajtó első tesztjei egyértelműen mutatják — azt bizonyítják, hogy a harmadik generácó Golfja következetes folytatása az elődök sikereinek: a Golf továbbra is hagyományokat teremt. Nyíregyháza (KM — K. D.) — Nemcsak a taxistársadalmat, de — mondhatni — a lakosság legszélesebb rétegeit megdöbbentette az a tragédia, melyről lapunk címoldalán számoltunk be. A gyilkosság mindig felháborodást vált ki, akkor különösen, ha hivatását teljesítő fiatalember az áldozat. Kantár Sándor néhány kollégájával sikerült szót váltanunk, akik még mindig e szörnyű esemény hatása alatt állnak, talán arra is gondolva : ha ők vezetik a taxit.. . — Egy rossz szót sem lehet Sanyira mondani — merengett el egyikük — szerény, közvetlen, jókedéíyű fiú volt, barátságos mindenkivel, a légynek sem tudott ártani. S nem az emlékek szépítik meg a valóságot, igazak ezek a szavak. — Egy éve taxizott, a Gábriel volt az első, közösséI ‘ ge, mindenkivel jó viszonyban volt. Szüleivel élt, egyetlen gyerekként, s ha van ideális gyerek—szülő kapcsolat, az övék annak nevezhető — emlékezett a másik. Aztán szóltak arról is; visszaemlékezve a hétfő estére, hogy hat óra után tűnt fel: kollégájuk nem jelentkezik, ezért keresni kezdték. Később érkezett CB-n a hír, menjenek a lőtér felé, mert megtalálták. Akkor még nem sejtették, hogy holtan. Sajnos több esetben fordul elő munkájuk során konfliktus- és veszélyhelyzet, de az ilyen durva támadás ellen nem nagyon lehet védekezni. A támadás okát nem sejtik, s nem is nagyon értik, hiszen nem tartanak tízezreket maguknál, csupán váltópénzt, így nagy zsákmányra az elkövetők nem számíthattak. Ök viszont remélik, hogy súlyos büntetésre igen. Mi történt a laktanyánál? Válasz dr. Fazekas Árpád cikkére TISZTELT DOKTOR ÜR! Olvastam az ön 1991. október 12-én „Mesélnek az 1956-os kórlapok” c. és 1991. október 22-én „Ütközet a laktanyánál” c., a Kelet-Ma- gyarország c. napilapban megjelent cikkeit, melyet mint helytörténész írt, megkísérelve azzal az 1956 októberi események feltárását és amelyhez mint érintett fél — a Damjanich laktanya akkori parancsnoka — volna egykét észrevételem. Nem vagyok történész, de úgy gondolom, a múltat nem lehet egyfoldalúan — ebben az esetben az 1956. október 26-án történt ütközetet a laktanyánál — csak a kórházi kórlapok alapján felderíteni. Ön csak a sebesültek részéről közeliti meg az akkori események miértjét, de nem érdekli az, hogy a másik fél — a megtámadott laktanya, — a megvert tiszt hogyan élte át az eseményeket, miért került sor a tűzparancs kiadására. Felemlíti negatívumként, hogy 1956. október 25-én a Damjanich laktanya személyi állománya (Pf. 8529) táviratot küldött az MDP központi vezetőségéhez, amelyben elítélik az ellenforradalmi banda minden ténykedését stb ... ezen a napon a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat dolgozói, a kemecsei Űj Élet Tsz Vincze András tsz- elnök aláírásával, nyíregyházi gépjavító vállalat dolgozói, a vasmegyeri Hazafias Népfront nevében Juhász János 7 holdas dolgozó paraszt, a nyíregyházi Afész 240 dolgozója is hasonló táviratot küldött Budapestre. Azt írja, hogy Hubicskn őrnagy valamint Puskás ÁVH- százados kijelentették, hogy nem adnak fegyvert, sem lőszert a laktanya előtt megjelent tömegnek. Megjegyzésem az, hogy Puskás százados nem ÁVH-s tisztként tartózkodott a laktanyában, elhárítótiszt (D) volt, csak jóval később, amikor átkerült a rendőrséghez, lett ÁVH-s. A peranyagok is ezt igazolják. Tisztelt Doktor úr, hogy pontos legyen a helytörténeti ismerete, ahhoz meg kellene hallgatnia a másik felet is, aki a tűzparancsot kiadta. Az ön cikke alatt jelent meg október 22-én Barota Mihály könyvéből egy részlet, aki Nyíregyházán élte át az 1956- os forradalmat és aki a következőket írja: „ ... Nehezebb volt viszont nyugalomra inteni a helybélieket, akiket az újságok hírei, a rádió tudósításai a pesti eseményekről meglehetősen felzaklattak, nyugtalanítottak, mert senki nem tudta felmérni, áttekinteni a valóságos helyzetet. .. Attól kellett tartani, hogy vidéken is úrrá válik a bosszúállás, az önbíráskodás, a féktelen, káros indulatok a felszínre törnek .. Tisztelt Doktor úr, az a tömeg, amely a laktanya előtt fegyvert követelt, nem csak tiszta szívű, jóakaratú emberekből állt, ott voltak a délután kiszabadított köztörvényes bűnözők, italtól elkábult emberek. Ha akkor én engedek a követelésnek és fegyvert adok illetéktelen emberek kezébe, akkor nemcsak 21 sebesült lett volna, a személyes bosz- szúállásnak jóval több ember is áldozatul esett volna, így ma is vallom, hogy nem volt más lehetőség az akkori helyzet megoldására. Az 1956-os forradalom eseményeinek teljes feltárására egy történész úgy vállalkozzon, hogy ne csak egy-két forrást vizsgáljon, mert így munkája felületes marad. Cikkei csak arra szolgálhatnak, hogy jelezzék Írójuk jelenlétét a közéletben, a tényeket nem ismerő embereket viszont cikkei megtévesztik, másokat pedig megaláz. Ezen észrevételeimet szerettem volna Önnel tudatni, hogy a további helytörténeti munkáját nagyobb alapossággal végezze. Hubicska Zoltán Nyíregyháza (Szerkesztőségünk lehetővé tette, hogy a cikk szerzője megismerje a fentieket s nyomban reagáljon rá.) IGEN TISZTELT HUBICSKA ÜR! Megköszönöm értékes észrevételeit, mellyel hozzájárult városunk 1956-os forradalmi légkörének érzékeltetéséhez. Bizony az 1956-os forradalom idején a Honvédelmi Minisztérium irányító szerepe napok alatt megbénult és az ún. néphadsereg is felbomlott. Nyilvánvalóan rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az akkori katonai alakulatok és laktanyák parancsnokai. A felettesek magukra hagyták őket. Az újságcikk szűk keretei nem tették lehetővé, hogy kitérjek Fekszi István megyei tanácselnökre is, aki végeredményben a tűzparancsot kiadta. Most idézek Fekszi István visszaemlékezéséből: „Este jelzések jöttek a Damjanich laktanyából, hogy mintegy 4—500 fős tömeg megtámadta a laktanyát és fegyvert követelnek. Határozott álláspontom volt, hogy fegyvert nem adni ki, s ha szükséges (betörnek a laktanyába) fegyveresen kell őket visszaverni. Ez meg is történt.” A Damjanich laktanya katonái ezt a parancsot hajto- ták végre. Különben nagyra becsülöm tevékenységét és gratulálok az 1956-os emlékérméhez. Dr. Fazekas Árpád Interpellációk, kérdések Tfirvénymídositás a Parlamentben Budapest (MTI) — Kedden a parlament ülését az interpellációk sorában Kupa Mihály pénzügyminiszter Kunde Gábor SZDSZ-es képviselő felvetésére reagálva elmondta: a Csepel Autógyár ügyében tárgyalások folynak egy nemzetközi befektetőcsoporttal, amely december 5-ig tesz ajánlatot. Egyelőre kétezer ember foglalkoztatását vállalnák és teherautók exportját garantálnák. A 11,5 milliárd forintos alaptőkével létrehozott Ikarus Rt.-nek már vannak államilag garantált iráni megrendelései, s a legújabb hírek szerint a Mercedes is hajlandó lenne „beszállni”. A Csepel—Ikarus együttes szanálásával kapcsolatban a miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a szanálás pozitív pénzügyi folyamat, s ezzel jó, ha minden érdekelt tisztában van. A tárca vezetője egyúttal cáfolta a képviselőnek azt az állítását, miszerint az intézkedésekkel figyelmen kívül hagyták az állam érdekeit Pál, László (MSZP) azt tette szóvá, hogy az ipari vállalatok védelméért keveset tesz a kormány, s nem tudni, hogy az Európai Közösséggel folytatott társulási tárgyalásokon hogyan érvényesültek a magyar érdekek. Bőd Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter ez utóbbi felvetésre utalva kijelentette: keményen képviselték a jogos ipari érdekeket, ezt bizonyítja, hogy az 1992- re megkapott vámkedvezmény aránya az általunk nyújtott kedvezményhez képest 10:1-hez. A magyar ipart kemény piaci munkával kell lendületbe hozni, különben nem lehet kihasználni a kedvező ‘kvótákat — tette, hozzá.. Pap János (Fidesz), a tervezett déLi autópálya sorsával foglalkozott. Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára annak a véleményének adott hangot, hogy az autópálya létét a jelenlegi forgalom nem indokolja, s arra különben sem biztosítható állami garancia. Ameny- nyiben valamely tőkéscsoport a megépítését mégis vállalná, a kormánynak nem célja azt megakadályozni, ha az összes környezeti tényezőt figyelembe veszik az építők. A válaszokat egyetlen interpelláló sem fogadta el, a többség azonban valameny- nyire igent mondott. A magyar nemzetiségű idegen állampolgárok ügyében kérdező Solt Ottilia (SZDSZ) egy erdélyi fiatalember kálváriáját tette szóvá. Boross Péter belü(fymini$zter válaszában kizártnak tartotta, hogy a fiatalembert kiutasították volna, ügyében személyes eljárást ígért. A kérdés kapcsán bejelentette: várhatóan még az idén elkészül az idegenrendészeti, a jövő év első felében pedig az állampolgársági jogszabálytervezet. Az Országgyűlés kedden este úgy határozott, hogy egy törvénymódosítással november végétől december végéig tolja ki azt a határidőt, amelyet korábban szabott meg a szövetkezetek átalakulásának tilalmára. Ä Kemév külföldi lökét vár Áron alul is vállalkoznak Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Elkészült a Kelet-magyarországi Építőipari Vállalat átalakulási koncepciója és privatizációs terve. A jelenleg vegyes vállalatként működő Voest Alpin-Kemév Kft. — amelyben a Voest Alpin 40 százalékos, tehát kisebbségi tulajdonjoggal rendelkezik — további külföldi tőke bevonására készül. A hírrel kapcsolatban Kuzma Tamással, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjével az állami tulajdonban lévő építőipari vállalatok sorsának alakulásáról beszélgettünk. Elmondta, hogy a kivitelező építőiparhoz tartozó szervezetek száma a tavaly szeptemberben regisztrált 2942- ről egy év alatt 4377-re emelkedett. A növekedés döntően az 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégek számában tapasztalható, ami elsősorban a mamutcégek feldarabolására vezethető vissza. A szervezeti változásokhoz — mint a Kemév esetében — jelentős mértékű, mintegy 6 milliárd forint értékű külföldi töke is kapcsolódóit. Az építőipar területén ez idáig közel 500 vegyes vállalat alakult. Az ágazat súlyos gondjait jó példázza, hogy míg az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagok és szolgáltatások árai 25 száza.- lékos emelkedést mutatnak ebben az évben, a kivitelezői árindex-növekedés mindössze 16,7 százalékra, tehető. Ez azt jelenti, hogy a cégek — a piaci jelenlét érdekében — áron alul is hajlandók vállalkozni. Az építőipari vállalatóriások minimális likvid tőkével és jelentős mennyiségű állótőkével rendelkeznek. A hagyományos szerkezeti struktúrában csak egyféleképpen tudják mozgásban tartani az óriási gépezetet: hitelfelvétellel. Tekintettel azonban a jelentős kamatterhekre — a hitelkamat-költségnövekedés az országos adatok szerint ebben az évben közel égymiiliárd forintra tehető —, az ezzel járó árnövekedést nem tudják elismertetni a piacon. Ezért vált égetően szükségessé az ágazat vállalatai számára a privatizáció. A Kemévhez hasonlóan a legtöbb cég az átalakulás útjára lépett, vagy közvetlenül átalakulás előtt áll. A jelentős pénzügyi problémákkal küszködő cégek esetében az életképes részlegek működési feltételeinek a megteremtésével, decentralizációval igyekeznek a piaci ’ részvételt fenntartani. Ennek köszönhetően — véli Kuzma Tamás — nem lehet az ágazat általános válságáról beszélni. Az átalakulások folyamata ugyan jelentősen előrehaladt, de a tényleges tulajdonosváltás még hosszabb időt vesz igénybe. A szervezeti átalakítások után mindenképpen hatékonyabban lehet működtetni az állami tulajdont, amely ezáltal vonzóbbá válhat a befektetők számára.
