Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
1991. november 26., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ ___________________ Kiváló exportcikk Becsapott A nyúltenyésztö nagyapa és unokái 3llll3t®fINGSZIOK ■ A leadásra váró nyulak, az átvételi ár kilogrammonként 100 forint. Székely (KM — Seres) — Magyarországon a nyúlhúst csak kevesen fogyasztják. A háziasszonyok a családi étrendbe ritkán iktatják, a vendéglátóhelyek étlapján elvétve szerepel. Ezzel szemben a nyugatiak a nyúlhúst fölöttébb kedvelik, előszeretettel vásárolják. Jó az exportpiaca. Az olaszok, franciák tudják, hogy miért jó a nyúlhús. Fehérjében a leggazdagabb, zsírban a legszegényebb húsfélék közé tartozik, diétás étkezéshez ideális. A házinyúl, a nyúltenyész- tés nekünk magyaroknak inkább csak kereseti lehetőség, üzlet. De az üzlet sem lebecsülendő. Volt olyan év, 1983, amikor 50 millió dollár értékben exportáltunk nyu- lat. Ezt az értéket közelítette meg a tavalyi értékesítés is. A nyúlhúsexport 1991-ben sem Csökkent. De most nem erről, hanem a nyúltenyész- tés hasznáról lesz szó. Idős Sípos József unokája, Sipos Zsolt ma negyedikes gimnazista, három évvel ezelőtt vásárolt egy anyanyulat és egy bakot. Ma a fészerben tíz anyanyúl és két bak termel folyamatosan, éves átlagban négy fial ássál, anyánként átlag 60 nyulat nevelnek fel értékesítésre. A nyúl- tartás családi vállalkozássá vált. A nagyapa és két unoka gondozza, neveli, eteti az állatokat és tartja rendben a fészerből kialakított tenyésztőhelyet. Modernül berendezett te- nyésztelepről nem beszélhetünk. A nyúlketrecek konténerládák, széldeszkából készített ketrecek, kerííésdrót- tal kombinálva. Egyszerű és olcsó kivitel, a célnak megfelel. Idős Sípos József véleménye: — Nem vettünk kilencezer forintos ketreceket, hiszen egy ilyen befektetés ára talán sohasem térülne meg. így jó ez, ahogy van. A higiéniát rendszeres takarítással így is meg tudjuk tartani. Ha szükséges, igénybe vesszük az állatorvost. De erre ritkán van szükség. A 74 éves gazda — termelőszövetkezeti nyugdíjas — világéletében gazdálkodott, még néhány éve is teheneket tartott a háztájiban — őszintén bevallja, nyylat 5 sohasem tartott, a nyúlhúst nem szereti, de a munkát szereti, a tétlenséget nem bírja. De a nyúltenyésztés, ha nem is megerőltető, sok munkát ad. — A nyúlnak sok takarmányra van szüksége. Az abrak, az nem probléma, a tápot megvesszük és hazahozzuk, de a szénát azt kaszálni kell. Az unokáim, á Zsolt meg az Ottó, nem mondom, megpróbálkoztak már a kaszálással, de hát az olyan is. — És hol kaszálnak! — Bérelt kaszálónk van, a tsz-től béreljük, 800 öl. Idén jó volt a hozam, az anyaszám. a sarjú is sikerült. Szóval, van munka, van haszon is. A nyúltartás hasznát egyszerű számvetéssel határozzuk meg. Az abrak, a nyúl- táp havi négy zsákkal, aztán a széna értéke elvisz 3—4 ezer forintot, viszont a nyúlhús kilogrammjáért, téli áron most, 100 forintosadnak. — A minőségi nyúlhúsért. Most 30 nyulat adunk le másfél-két kilogrammos súllyal. Nyáron 70 forint volt az átvételi ár. Szóval, ha most leadjuk a nyulat, kapunk érte 8000 forint körül, ebből levonom a táp értékét, 2200 forintot, meg a széna árát, marad 5500 forintnyi tiszta pénz. A munkát, azt nem számítom. Más szóval így, ahogy mi tartjuk, a nyulakat, egyszerű és olcsó módszerekkel, megéri.. . Hogy megéri a nyúlte- nyésztéssel foglalkozni, ez nem képezheti a vita tárgyát. Akárhogyan osztunk is, szorzunk, ha a nagyapa és a két unoka egyszerű és házilagos módszerekkel előállít évi 480—500 kilogramm nyúlhúst és ennek az árbevétele a 40 ezer forintot meghaladja, a tiszta pénz 30 ezer forint körül van, akkor az a nagyapának nyugdíj-kiegészítésre, a fiúknak zsebpénzre, nem rossz. És a nyúlte- nyésztésben a hasznon túl az a jó, hogy nincs korhoz kötve, gyermek és idős ember egyaránt foglalkozhat vele. Az értékesítésre váró nyulak. amit a székelyi portán láttunk, fehérek, pec senye- nyulak, úf-zélandi fehér faltának tűnnek, de az is lehet, hogy kaliforniai fajták, meri fehér szőrűek, orruk, fülük, lábvégük fekete. Egyébként Magyarországon sokféle nyulat tenyésztenek, a nagy csincsillától, a magyar óriáson keresztül az új-zélandi fehérig, számtalan fajtát. Aki árutermelésre rendezkedik be, az jól teszi, ha- olyan fajtát választ, ami exportra alkalmas, gyorsan növő, jó húskihozatalú. Ilyen fajta például a német világos vagy ezüst, amely jó hústermelő és elhelyezésre, takarmányozásra közepesen igényes. Korpa és búzacsíra Az egészséges étkezésről a népfőiskolán Dr. Széles Csaba A Westsik Vilmos Farmer Népfőiskolán dr. Czégé Zoltánná, a Jósa András Megyei Kórház egészségne velője: „Egészséges életmód, vitaminok és ásványisók” címmel tartott előadást. Elmondotta, hogy az ember egészsége az örökletes adottságokon kívül, a környezeti tényezőktől, köztük igen jelentős mértékben a táplálkozástól függ. Csak kevesen tudják, hogy az étkezési korpa rendszeres fogyasztásával nagyon sok „civilizáció” okozta ártalom: elhízás, epebántalmak, emésztőrendszeri gyulladások, daganatok, székrekedés, szív és érrendszeri bajok megelőzhetőek. A korpa fontos rostféleségeket tartalmaz, ásványisó és vitamintartalma mellett a B1 vitamin az idegek, a nyálkahártyák és az izom anyagcseréjében játszik fontos szerepet: a B2 vitamin a különböző anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen. Az étkezési búzacsíra megakadályozza a* koleszterin ereink falában való lerakódását, kivédi a szív- és keringési — különösen a perifériás erek — zavarait. Az érelmeszesedést gátló hatása folytán lassítja az öregedést. Ebben nagy szerepe van az F-vitamin- nak. A terhes és szoptatómamák, klimaxos panaszokkal küszködnek, E-vitamintartalma révén segít a szervezet általános regenerálásában. A zöldségféléket, a gyümölcsöt nyersen vagy párolva mindennap kell fogyasztanunk. A rostos ételek rendben tartják az emésztést, értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Édesíbéshez cukor helyett mézet használjunk. Colák helyett ásványvizet célszerű inni. A tejtermékek közül a csökkentett kalóriá- jú tejet és tejtermékeket ajánlatos fogyasztani. A vesetea (zsurlófű, csalán, porcsinfű és orbáncfű keveréke) 21 napig iható. Életerő a természetből Nyíregyháza (KM — S. E.) — Amit már évtizedek óta tudunk és csak ritkán beszéltünk róla, az ma a környezetvédők egyik legfőbb érve. A túlzott műtrágyázás tönkretette termőföldjeinket, károsította környezetünket. Már a hetvenes évek közepén Kuritár János (a Balká- nyi Állami Gazdaságban volt főagronómus) nyíltan beszél arról, hogy a Szovjetunióból importált műtrágyák talajainkat elsavanyítják, károsítják. Meghallgató- ja az intő szónak alig-alig akadt ellentétben azzal, hogy sok szakembere a nyugati felhasználókhoz viszonyítva kevesellte a hektáronkénti 2—3 mázsás vegyes műtrágya felhasználását. Mára a nyugati országokban is jelentősen csökkent a hagyományos műtrágyák fel- használásának mértéke^ a szintetikus anyagokkal szemben előnyben részesítik a természetes anyagú talajerő- utánpótlást. Ehhez kapcsolódóan egy érdekes és tanulságos cikk jelent meg a Kertészet és Szőlészet október 31. számában. Dr. Csicsok János, az írás szerzője beszámol arról, hogy léteznek olyan anyagok, amelyek a talajban tartják, megkötik a növények számára szükséges tápanyagokat. A maradék (még ha műtrágyáról is van szó) a talajvízbe nem mosódik be. Tehát megakadályozható a talaj és ivóvíz nítrá- sodása. Azon túl, hogy az említett anyag megköti a mérgező növényvédőszer- maradványokat, amíg azok el nem bomlanak, növekszik a talaj víztartó képessége. De ami alig hihető, hogy bio- stimulátorként ható anyagok egyik csoportja felgyorsítja a növények regenerációját, energiatermelését, ennek eredményeként a növény egészségesebb, gyorsabban növekvő és nagyobb termést adó lesz. Magyarországon, Európában elsőként már van olyan folyékony lomb- és talajtrágya, amelynek alapanyagát a fentebb leírt anyagok képezik: a neve: Humix Universal. A Humix folyékony permettrágyaként kerül forgalomba és a hagyományos permettrágyák hatóanyagán kívül olyan bioanyagokat tartalmaz, amelyek természetes úton serkentik a sejtek regenerációját és növelik természetes ellenállóképességüket. Az eddigi műtrágyákkal szemben biokertészetekben is alkalmazhatók. Lerövidíti a tenyészidőt, termésben többletet eredményez. Primőrtermelés esetében a tenyészidő lerövidülése nagyon előnyös, hiszen a hazai árukért mindig magasabb árakat fizetnek. Az eredmények a Humix Uni- versalban lévő temészetes hatóanyagnak köszönhetőek. A biokertészeti termékekre egyelőre csak a nyugateurópai piacokon van fizetőképes kereslet. A biotermékek iránt szigorúak a minőségi előírások. Csak az a termelő (kereskedő) tud az árujára vevőt találni, aki a normáknak minden vonatkozásban megfelel. A cikk szerzője szerint, aki a Humix Universalt alkalmazza, biztos lehet a dolgában. Az írás szerzője még számos előnyét említi az új szernek, azt, hogy öntözővízzel keverve is kijuttatható, elősegíti a magok csíraképességét és rendkívül gazdaságosan hasznosítható. Válási olvasói leváltó Fehérgyarmat (KM) — Az utóbbi napokban megszaporodtak a panaszos levelek. Simái Lajosné szamosújlaki olvasónk azt tette szóvá, hogy szeptemberben 240 láda' exportra csomagolt almát adott át a fehér- gyarmati ÁFÉSZ-nek. Az alma minősítésével kapcsolatban nincs panasza, de szerinte a Kelet-Magyarországban közölt almaárak és az ÁFÉSZ által közölt, illetve kifizetett árak között nagy a különbség. Az újság (szeptemberben) az első osztályú almaárakat 20 forint 40 fillérrel, a II. osztályút 15 forint 80 fillérrel, a III. osztályút 12 forint ötven fillérrel közölte. Ezzel szemben az ÁFÉSZ az elszámoláskor 15, 9, illetve 6 forintos almaárat fizetett. Levélírónk reklamált az almaátvevőnél, illetve a kifizetőhelyen. Azt a választ kapta, hogy az exportalma árából levonták a láda, a ládatető és a csomagolóanyag árát, plusz ládánként a láda használati díját. Olvasónk elismeri, hogy a ládát, a ládatető, a csomagolóanyagot az ÁFÉSZ adta, de szerinte a láda árát a szovjetek megfizetik. Ez utóbbi állítás igaz. A szovjetek az almát ládástól, tetőstől csomagolóanyaggal együtt veszik meg, tehát a 20 forint 40 filléres exportárban a láda ára is benne van. A Kelet-Magyarország is így közölte. Tehát a ládaár a tulajdonost illeti meg, ebben az esetben az ÁFÉSZ volt az. A fehérgyarmati ÁFÉSZ ilyen alapon nem csapta be a termelőket. Más kérdés viszont, hogy az ÁFÉSZ menynyit számolt fel a ládáért, tetőért és csomagolóanyagért. Erre mi nem tudunk választ adni, hiszen az alma is, a láda is szabadáras termék, így nincs, nem is lehet fix ár. A jövőt illetően korrekt eljárás az lenne, ha a felvásárló szervek előre közölnék, hogy mit, mennyiért adnak, mit számolnak fel és el, ebben az esetben a termelő nem érezné becsapva magát. Annál is inkább fontos ez, mert a piacgazdaság feltételezi, igényli az informálódást, az információadást, egyszóval az őszinte tájékoztatást. Az ÁFÉSZ felvásárlójának előre közölnie kellett volna a felvásárlási feltételeket és akkor nem lett volna bonyodalom. Remélhető, hogy a jövőben így lesz. Forr a must A jó bor titka... Vaja (KM — S. E.) — Ezen az őszön kevés szerencséje volt a szőlővel Repcsin Jánosnak. A szőlőt az érés utolsó szakaszában lisztharmat támadta meg, a fürtök, a szemek megfeketedtek, ösz- szefonnyadtak, lehullottak. Ezért is csak ötszáz liter must forr a gazda pincéjében, de reméli, jó bora lesz. A vajai Repcsin János valamikor pénzügyőr volt, most nyugdíjas, a helyi kertbarátklubnak alapító tagja, kertészkedéssel, szőlő és gyümölcstermesztéssel évtizedek óta foglalkozik. A tágas pincében mindennek van helye. Már betárolták a zöldségféléket, alma is van bőséggel. A gazda bevallása szerint a 600 négyszögöl szőlőben a ház körül sok a munka, de van értelme. 25 fajta szőlőt termeszt, az otelló a kedvence, de van rizling, kövidinka. Mint ezermester, a hordókat nagy gonddal kezeli, javítja. A gondos hordókezelés az egyik feltétele a jó bornak. Repcsin János mindig részt vesz a kertbarátklub borversenyein és sikerrel. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE
