Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. november 26., kedd Külpolitikai jegyzet Kisebbségi sors Balogh Géza A román parlament elsöprő többséggel úgy döntött a múlt héten, hogy az ország hivatalaiban csak egyetlen nyelv használható, természetesen a román. A nemzetiségi kérdés iránt fogékonyabbak már a parlamenti vita előtt sem számítottak másra, hiszen odaát, a hatalmi körökben dúló csatározások során elhangzott vélemények is ezt az eredményt sejttették. A szavazás kimenetele tehát nem volt kétséges. Am az arány, az elsöprő többség, ez az, ami riasztja az embert. Mikor e sorok íródnak, nem ismertek még a pontos részletek, éppen ezért az ember csak feltételezésekre hagyatkozhat. Az RMDSZ valószínűleg a törvénytervezet ellen szavazott, de a józanabb gondolkodásúnak ismert román politikusok közül vajon hányán képzelték magukat a jogokban eddig sem dúskáló romániai magyarok helyébe? ök, a többségi nemzet fiai vajon gondoltak-e arra hogy miképpen fog lezajlani mondjuk egy tárgyalás, például a Székelyföldön. Hogyan fog megszólalni majd a bíróságon mondjuk egy öreg, csíki magyar, akinek eddig sosem volt semmi baja a hatóságokkal, de nyolcvanéves korára egyszer csak a bírói pulpitus elé kell állnia? Persze, tolmács segítségével sok minden megoldható. Csak az nem, hogy elhitessék az erdélyi magyarsággal, ők ugyanolyan polgárai Romániának, mint bármely más nemzet fia, hogy ők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a többségi nemzet tagjai. Sejtem, a románok legtöbbje csak legyint az efféle aggályokra, mondván, miért kell ebből akkora ügyet kreálni, hiszen a romániai magyarok túlnyomó többsége anyanyelvi szinten beszéli a román nyelvei. Ám pontosan ezért felfoghatatlan ez az elsöprő többséggel megszavazott törvény. Mert ha a magyar fővárostól jó ötszáz kilométerre élő székelység veszélyeztetné Románia létét, akkor még e sorok írója is megértené a parlamenti döntést. Hiszen az országot egységes nemzetállammá kell kovácsolni, nem tűrhető el tehát semmiféle engedmény a kisebbségeknek. Vagy erről lenné szó? De hiszen ezt a tételt a román vezetők már régen deklarálták! Miért félnek hát. akkor attól, ha netán egy hagyatéki eljárás jegyzőkönyvét magyar, szerb, vagy német nyelven rögzítik? Pontosabban: rögzítenének. Kérdések, melyekre egyszerűen nincs felelet. Erdély jó néhány városában megfordultam már, számtalan román jó ismerősre téve szert. Komoly, intelligens festőművészek, orvosok, tanárok, újságírók, akik mind egy szálig a magyar—román megbékélés hívei. Ám mikor megkérdeztem tőlük, hogy ti igazságosnak, rend- jénvalónak tartjátok azt, hogy városotokban, ahol a lakosság fele, harmada magyar, egyetlen egy magyar feliratú táblát sem találni __? Egész egyszerűen nem értették a kérdést. Ha volt is felelet, legfeljebb annyi: de nálunk mindenki beszél románul...! Miért kéne akkor ide két tábla És arcukon semmi rossz- indulat, szemükben semmi gonoszság... és a maguk módján még tényleg akarják is a magyar—román megbékélést. Csak azt. nem tudják, milyen lehet kisebbségi sorsban élni. 15 millió megyénknek Budapest (ISB) — Kormánykörökből származó információk szerint a Világbank 15 millió dolláros regionális fejlesztési támogatást nyújt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének. Az összeg a nemzetközi pénzintézet III. ipari szerkezetátalakítási programjára szánt forrásokból maradt meg. Jelenleg hazánk tárgyalásokat folytat a Világbankkal a program feltételeinek a módosításáról, s ennek eredménye lehet a jelentős összegű támogatás folyósítása. Az elképzelések szerint elsősorban a régióban fokozottan jelentkező munkaerőpiaci gondok orvoslására és munkahelyteremtésre fordítják majd a dollármilliókat. Példa a kukáit cserékre Laborczi Géza az SZDSZ küldöttgyűléséin Budapest (ISB — Krecz) — A hétvégi szabaddemokrata küldöttgyűlés egyik vendége volt Laborczi Géza, az SZDSZ parlamenti frakciójának tagja, nyíregyházi képviselő. Munkatársunk az ő véleményét kérte: — Igazolódni látszanak azok a jóslatok, melyek az SZDSZ polarizálódásáról szóltak, az elnökválasztás után neves politikusok sora lépett vissza a második vonalba. — Ez természetes dolog, a demokratikus játékszabályok egyike. Kis János lemondása azt jelentette, hogy a vezetés ráérzett a tagság elégedetlenségére, s ilyenkor a vezető garnitúra a partvonalra áll, mások lépnek a küzdőtérre. Politikai szempontból erkölcsösnek tartom az ilyen visszalépést, ami nem jelenti azt, hogy ezek a személyek az SZDSZ peremére kerülnének. — Egy vidéki lelkész képviselőnek mit jelent Tölgyes- sy Péter ígérete, miszerint az SZDSZ patriótább párt lesz, szélesebb kapcsolatokat épít ki az egyházakkal? — Mindenképpen pozitív tartalmú üzenetnek tartom, bár ez a készség eddig is piegvolt. Álláspontunk a korábbiakban is egyházbarát volt, amit úgy tűnik kevéssé ügyesen adtunk elő, mint riválisaink. A kereszténydemokratákra vonatkozó tervekkel egyetértek, elképzelhető korrekt együttműködés a KDNP valóban európai szemléletű irányzatával. — Pető Iván átadja a frakció vezetését. — Ez a váltás is a demokratikus elveknek megfelelően zajlik le, ebben a tekintetben az SZDSZ példát mu1 tat a kulturált cserére. A kisebbségben maradtak tudomásul veszik a helyzetüket, s a szerint cselekszenek. TÚL A MEGYEN Hanisily a belpolitikán Az államid munkaprogramja A Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligája VIII. közgyűlését november 25-vel kezdődően hazánkban, a Budapest Kongresszusi Központban tartja. A képen: Mario Villarroel Lander elnök megnyitja a kongresszust. Kisgazda intermezzo Budapest (ISB — K. T.) — Göncz Árpád köztársasági elnök idejét a feltorlódott külföldi kötelezettségek teljesítése kötötte le az utóbbi hetekben. Az elnök az év hátralévő részében kiemelten kíván foglalkozni az ifjúság helyzetével és a szakszervezetek ügyéveL — Az utóbbi hetek utazásokkal zsúfolt programja annak volt köszönhető, hogy Göncz Árpádra számos hivatalos meghívás teljesítése várt, melyek közül a dán királynőé például már egy éve fennállt — közölte Faragó András, az elnök sajtóirodájának vezetője a hétfői, parlamenti háttérbeszélgetésen. Mint elhangzott, az államfő úgy tekinti útjait, mint „mélyszántást, amelyet aztán a szakértők művelhetnek tovább, ők takaríthatják be a termést”. Göncz Árpád minden alkalommal nagy gondot fordít a gazdasági kapcsolatok bővítésére, nem mulasztja el a vendéglátó állam gazdasági érdekképviselőivel való találkozást. A köztársasági elnök a következő hetekben a belpolitika kulcskérdései felé fordul. Faragó András meglátása szerint az ifjúság gondjaival szinte senki sem fogBudapest (ISB — R. S.) — A pénzügyi tárca államtitkára kijelentette, jövőre tovább mérsékelik a gazdasági szervezetek és fogyasztási cikkek támogatására szánt összeget, s durván 4 százalékkal csökken az államháztartás újraelosztó szerepének az aránya is. A következő évben körülbelül 70 milliárdos költségvetési hiánnyal számolnak — hallottuk Király Pétertől, s ugyanakkor 40 milliárddal támogatják a munkanélkülieket, illetve ezen belül 6 milliárdot kifejezetten munkahelyteremtésre szánnak. A társadalombiztosítás jalalkozik, így érthető az elnök szándéka, hogy tájékozódik e téren. Az elnök bizonyos kedvezőtlen fejlemények el-, lenére sem hagy fel a szak-, szervezeti tömörülések közötti közvetítő tevékenységével, múlhatatlanul fontosnak tartja az erős munkavállalói érdekképviselet kialakulását. Még az idén sor kerül egy eszmecserére a kormányhivatalnokokként működő köz- társasági megbízottakkal. A sajtóiroda vezetője kitért a Zétényi—Takács néven közismertté vált, a politikai alapú felelősségre vonáshoz eszközt nyújtó, a parlament által megszavazott, de még nem hatályos büntető törvénymódosításra. Ismert, hogy Göncz Árpád az Alkotmánybíróság döntését kérte annak megállapítására, vajon a törvény illeszkedik-e a magyar alkotmányhoz, illetve az alkotmányos, és nemzetközi szerződésekben az államunk által is vállalt alapelvekhez. Ha „nem” a válasz, akkor a szöveg visszakerül a képviselők asztalára, ha „igen”, akkor az elnök nem habozik aláírni a törvényt. Faragó András érthetőnek nevezte az államfő álláspontját, hisz a jogbizonytalanság megakadályozása elsőrendű fontossággal bír. vaslata szerint a nyugdíjak összegét ezután évente kétszer, március és szeptember elején emelik majd, s január elseje után 25 napig a munkáltató fizeti a beteg- szabadságon lévő dolgozójának az illetményét. A kormány elfogadta a kárpótlás második ütemére vonatkozó javaslatot, s a parlament döntése után 1939. május 1. és 1949. június 8. között elszenvedett tulajdoni — e körben szó lesz az államosított műkincsekről és nemesfém ékszerekről is —, illetve személyi sérelmekért Is jár majd kielégítés. Vila a földadóról a Budapest (MTI) — A hagyományoknak megfelelően napirend előtti felszólalások sora nyitotta meg az Országgyűlés munkáját. A hétfői ülésnap első felszólalójaként Mécs Imre (SZDSZ) kapott szót. A politikus felidézte Poul Bang-Jensen egykori ENSZ-diplomata alakját. Emlékeztetett arra, hogy 32 esztendővel ezelőtt — 1959 novemberében — ezen a napon gyilkolták meg New Yorkban a dán diplomatát, az ENSZ magyar ügyeket vizsgáló különbizottságának volt titkárát. Mécs felszólalását követően vita alakult ki a névhasználat kérdésében a gyakorlatilag kettészakadt Kisgazdafrakció két szárnya között. A napirend előtt szót kérő Tor- gyán József pártelnök ismételten kérte a házelnököt, hogy a Kisga2da-pártvezetés határozatával szembehelyezkedő képviselők számára jelöljön ki helyet a függetlenek padsoraiban. A Polgári törvénykönyv rendelkezéseire utalva egyúttal felszólította a Pásztor Gyula vezette képviselőcsoportot, hogy a jövőben ne használják a Független Kisgazdapárt nevet. Torgyán József hangsúlyozta azt is: kizárólag a pártvezetés hivatott eldönteni, kik tartoznak a parlamenti képviselőcsoport tagjainak sorába. Parlamcntbea A pártelnök szavaira Dö- röcz István frakcióvezető- helyettes reagált, ismertetve a képviselőcsoport hétfői ülésén született állásfoglalást. Ennek értelmében a Torgyán Józseftől elszakadt 33 képviselő továbbra is a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójaként kíván tevékenykedni. A vitában több alkalommal megszólított házelnök azzal zárta le a kérdést, hogy felkérte az alkotmányügyi, valamint az ügyrendi bizottságot a bonyolultnak ígérkező kérdés vizsgálatára. Szabad György ezzel együtt leszögezte azt is, hogy a Magyar Országgyűlés egyetlen képviselője, illetve képviselői csoportja sincs alávetve semmiféle Parlamenten kívüli szervezetnek, testületnek vagy személynek. Az Országgyűlés hétfői ülésnapján a képviselők első napirendi pontként a bizottsági előadók és a frakciók vezérszónokainak .felszólalásával megkezdték a.földadóról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A, pártok többsége néhány módosító indítvánnyal megfelelőnek tartotta a törvényjavaslatot. Elfogadhatatlannak minősítette viszont frakciója nevében Torgyán József és a Fidesz nevében felszólaló Glattfel- der Béla. A vitát az elnöklő Szabad György elnapolta. Évente kétszer emelik Közélet Mit mond ma az Agrárszövetség? Arra vállalkoztunk, hogy a vidéken élő emberek sorsának jobbra fordulásáért küzdjünk. Ezt ma is valljuk, de semmit nem haladtunk előre. Feladat tehát bőven van. Bár a választásokon szerény sikert értünk el, de győztes ellenfeleink is elismerték, hogy programúk használható. Potenciális támogatóink céljainkat jónak tartották, csak a szervezetet ítélték gyengének. Állásfoglalásaink egy része bekerült a gazdasági törvénytervezetekbe, más kérdés az, hogy ezekből még nem születtek meg a törvények. Tagszervezeteink száma a megyében gyarapodott. Van-e most mondanivalónk? Van, és egyre inkább lesz, főleg a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság részére, mert problémáik nem oldódtak meg. Ebben az évben össztüzet zúdítottak a földművelőkre. Az állami kézben koncentrált felvásárlási és élelmiszeripari vállalatok egy mintára rúgták fel a termékértékesítési szerződéseket, az időpont megváltoztatásával a másik félnek menekülési lehetőséget sem hagyva. Senki ne gondolja azonban, hogy ezek az akciók, amelyek néha túllőttek a célon, valamilyen lelkiismeret- furdalást idéztek elő az elkövetőknél. Ellenkezőleg, nagy megelégedettséggel nyugtázta pld. az FM államtitkára, hogy a tejipar nyereséges lesz. Okként a jól sikerült menedzserváltást jelölte meg, mit sem törődve azzal, hogy közben a tejtermelők tönkrementek. Lényegében ugyanez várható a gabonánál, húsnál, tojásnál, cukorrépánál stb. A pénzügyi finanszírozás katasztrofális. A gazdasági visszaesés egyértelmű, szemléletes megjelenési formája ennek napjainkban a tojásügy, még akkor is, ha az FM főosztályvezető-helyettese a tojás esetében tudatos visz- szatartásról beszél. Nem véletlen, hogy a, vidék, a tsz- tagság nagy része nem politizál, nem vállalkozik. A vezetők többsége hiába erőlködik a szervezeti átalakulás sürgetésével. Többen szeretnék, ha nem állóhelyzetből kéne rajtolni a törvények megjelenése után. Megtörtént néhány szövetkezet községenként! szétválása, de az emberek idegenkednek a korszerűbbnek mondott társasági formáktól annál is inkább, mert keverednek a haladni akarók a szerencselovagokkal. A mezőgazdaságban dolgozó emberhez a szövetkezést forma közel áll. Ezt ismeri, a paraszti munkához jól illeszthető. Sajnos azonban, hogy a társasági formák Kínálatában nincs benne, mert a kormánykoalíció mindent elkövetett eddig, hogy az új szövetkezeti törvény ne szülessen meg. Részben ez is oka annak, hogy sokan léptek a kft.-k irányába. A szövetkezetek nagy része, sajnos, gazdaságilag és morálisan lefelé csúszik. Ebben a helyzetben nagy lelki- erővel és optimizmussal kellene rendelkezni az egyes embereknek, ha át akarná vállalni a kezdeményezést és a vezetőket terhelő felelősséget. Jelenleg nem akarják ezt tenni és ebben a politika sem segíti őket. Elegük van abból, hogy bármi hangzik el, abból semmi nem valósul meg. Érzik ezt a politikusok is. A kormánypártiak radikalizálódnak, az ellenzék nyugalmat sejtet, mivel jelenlegi szerepüknek ez felel meg. A helyben járás azonban marad. Az Agrárszövetség nem vállalkozott az őrs ; .c összes gondjainak megold; ira, de a vidéki lakosság st sának jobbításáról nem mondtunk le. Szeretnénk, ha a kárpótlás minél hamarabb végbe menne, még akkor is, ha jelenlegi formájában mi nem támogattuk. Továbbra is azt akarjuk, hogy a vidéken élők jussanak tulajdonhoz, a licitáláson ne szenvedjenek hátrányt a földosztás előtti tulajdonosok esetleges erőfölényétől. Azt szeretnénk, hogy a nagymértékű közös vagyon ne váljon a szervezetlen felszámolások martalékává. A tulajdont kell nevesíteni, és elő kell segíteni azt, hogy az új tulajdonosok az eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják. Mindenek- fölött küzdünk egy kiszámítható biztonságos piaci rendtartás megalkotásáért és megvalósításáért. Bízunk abban, hogy ma e célok időszerűek és megvalósításában támogatókra találunk. A tél folyamán „Téli esték” címmel tájegységenként rendezvényeket szervezünk, ahol terveink szerint egy-egy neves előadó tart vitaindítót aktuális kérdésekről. Bodzás Árpád Agrárszövetség Megyei Választmányának elnöke
