Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
1991 HATTER Kelet-Magyarország 3 . november 25., hétfő Nyíregyháza: n| családi lakások sora épül a jósavárosi panelházak szomszédságában a Korányi út mentén. ELEK EUIL FELVÉTELE Négy ország határán - szegényen A hátrányt kellene előnnyé változtatni... Balogh József Nyíregyháza (KM) — Mostanában ritkábban, egy-kct éve többször volt szó arról, hogy Szabolcs-Szatmár-Ber-.:g megye felzárkóztatásának egyik módja egy különleges gazdasági övezet létrehozása lenne. Az akkori vágyakban gyógyszálló, tranzit repülőtér és természetesen az élethez szükséges hétköznapi infrastruktúrák szerepeltek, amelyekből mind ez ideig nem sok minden valósult meg. Van-e reális esély egy ilyen különleges gazdasági övezet kialakítására? Szakemberek szerint kétesélyes a dolog. A kormány óvatos, mert olyan vélemény alakult ki, hogv csak ott szabad erre vállalkozni, ahol annak infrastrukturális feltételei adottak.-ma- gyárul a legfejlettebb országrészeken. A mi megyénkben azonban olyan koncepció készült, amelyik szerint bár fontos feltétele az övezet kialakításának az infrastruktúra, legalább ilyen súlyai esik latba sok olyan adottság, amely- lye,l éppen az elmaradott területeken lehet találkozni. E koncepció elkészítésében az is szerepet játszott, hogy Magyarországon a különleges gazdasági övezetek kialakítása, az újszerű kereskedelmi- idegenforgalmi területek kijelölése, a vámszabad zónák meghatározása; mindezek engedélyezése összehangolatlan, alkalmi, ötletszerű. Az érdeklődő külföldi partnerek többnyire közvetlenül állapodnak meg egy-egy gazdálkodó szervezettel. Mi ez az optimizmus, ami mindezek ellenére reménynyel kecsegtethet? — Azr egyik Magyarország földrajzi fekvéséből, kulturális és külgazdasági kapcsolatainak történelmi fejlődéséből, európai kereskedelmi pozíciójából következik, hogy továbbra is a kelet—nyugati, kereskedelmi és idegenfo-- galmi célú tranzti forgalom súlypontja lehet, amennyiben ezt a pozícióját sikerülne megtartani — mondja Vincze István, a megyei ónkormányzat terület- és településfejlesztési osztályának vezetője. — Olyan régiók fejlesztését célszerű előirányozni, melyek ennek a feltételrendszernek legjobban megfelelhetnek. Ilyen az északkelet-magyarországi régió: ezen belül például a négy ország határán fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különleges státusza. Célszerű ráépíteni a nemzetközi energiarendszerekre és közlekedési kapcsolatokra, illetve dinamikusan fejleszteni a meglévőket, be kell kapcsolni az adott térségeket a közvetlen nemzetközi légiközlekedésbe, a korszerű vasúti szállítás és hírközlés hálózatába. — Szabad utat kell adni európai adminisztratív és finanszírozási központok regionális telepítésének (üzletházak, pénzintézetek), sőt akár nemzetközi külkereskedelmi képviseletek számára, s olyan kezdeményezéseknek (déli autópálya, London— Moszkva gyorsvasát, tranzit repülőtér vagy például a Rajna—Majna—Duna—Tisza csatorna stb.), melyek az országot Európához kívánják kötni, ugyanakkor megteremtik a lehetőségét Európa keleti piacainak feltárására. Jelentős német és magyar érdekeltségek vannak, lehetnek Kelet-Európa élelmiszer- gazdaságában. jelentős tőkeelhelyezési érdekeltségek mutatkoznak a francia, az olasz partnerek részéről; nem megállva az ország keleti határainál. Japán szívesen lenne partner a technológiák és néhány ipari termék piacra juttatásában (lásd személygépkocsi-gyártás), amerikai érdeklődés mutatkozik a lehetséges high- technológiák, a menedzsermarketing tevékenység elterjesztésének segítésében, vagy az angoloknak, hollandoknak az idegenforgalomban, az agrárexportokban, illetve technológiákban és így tovább. Bármilyen furcsa, de a mai helyzet éppen kedvező lehet a különleges gazdasági övezet kialakítására, mert komoly esély mutatkozik az M3-as autópálya keleti határáig történő megvalósítására (1995), a korszerű hírközlés létrehozására (1993), az oktatás, egészségügyi ellátás, szennyvízkezelési program indítására. A megyén át húzódnak azok a nemzetközi energiaközvetítő rendszerek, melyek kedvező tárgyalási pozíciók, a szovjetunióbeli kitermelés segítése esetén továbbra is potenciális lehetőséget jelentenek az országnak. Kedvező irányt vett a megye gázenergia-ellátásának további fejlesztése. Nem nagy befektetéssel be tudunk kapcsolódni (akár közvetlen módon is) a nemzetközi légiforgalomba, a működő repülőtér intenzívebb hasznosításával. Továbbra is élénk maradt a régió utáni nemzetközi érdeklődés a keleti piacok miatt. Ugyanakkor olyan beruházások maradtak el az infrastruktúra hiánya okán, mint a nyíregyházi gyógyszálló, a tranzit repülőtér, vagy az angol kezdeményezésű tiszadobi kelet-európai idegenforgalmi centrum megvalósítása. Ennek ellenére sem reménytelen a különleges gazdasági övezel megvalósítása. TÁRCA Szőke Judit Sárgarépa — piac nélkül ■ H a n t í i Érintkezés mjmegnyúlt az arcod, resz- fn két a kezed, ne is titkold. Sokszor nem esik jól a frissen szelt kenyér. Látom én. Kérsz egy rágót? Tudom, keserű a szád íze. Én erre megyek, te arra. Én rakosgatom egymás mellé a szavakat, te gyűröd az új nemzedéket — hamar elfogy a tudás gyolcsa. Sza- naszéllyel hagytam otthon a holmikat és a gondolataimat, már megint. Belekezd- tünk valamibe. de azonnal félbe is hagytuk. Hol is tartottunk? Látom, a szemed rajtam, de valahogy nem engem nézel. Észre sem veszed, megint elharaptam egy mondatot. Megfogyatkozott volna a türelem? Ki a hibás: a nemzetközi viszonyok, a hajsza, a pénztelenség, a■ válságok? Pedig nem is olyan régen még ... „Miért égeted mindkét végén a gyertyát, kedvesem? Apropó, láng. Azt mondják, ' a szalmalángot csak lényeg- ' télén dolgokra szabad tarto■ gatni. Jó lenne egy spiri• tiszta szeánsz, megidézni ■ bolyongó lelkemet. Itt ez a • bugyor. Gondjaimé. A kínlódásaimé. Berúgom az ágy alá. Holnap majd cipelem tovább. Ne szólj semmit, már nem fér benne több teher el. Senkié. Petyhüdt karjaimból minden kihullik. Fejemre húzom a paplant, nincs rajta gomb. Leszakadt. Na, még ez is. Megül az ápo- rodottság. zakatol mellemben a tehetetlenség sikító mozdonya, vadul rohan neki a meg nem értés torlaszainak. Mennyi mindent kellene csinálni! Mit törlesztettünk az ideiglenesen kölcsönzött évekből? Nem tettem be a táp- rudat a cserépbe, ma is elmaradt a mese ... Pedig közben felnőnek a gyerekek. Meg fognak bennünket fejteni, mint egy összefirkált skandináv keresztrejtvényt. Már mióta akarom kérdezni, miért a lépcsóházból szólsz vissza: amúgy szeretlek ... Majd reggel, majd este, majd holnap ... Jótékony takaró az álom. Bele lehet süppedni. Legalább néhány óráig hadd engedjem kimerülni agyam megbízható galvánelemeit! Zaklatott álmodban magad oldalra dobva belémrúgsz. Köszönöm. Ez is érintkezés. Egyéni gazda diplomával Seres Ernő O lvasom, hogy ma már az agrárértelmiség köréből, is egyre több a munkanélküli. Ez érthető hiszen „karcsúsodnak” a szövetkezetek. A kényszerű fogyókúra az agrárválság — ezt néhány politikus nem ismeri el — továbbá a lassú, de biztos átszervezés, átrendeződés. Példa mindenre akad. Az agrárválság jele, hogy az ország 19 megyéjében szinte mindenütt veszteséggel zárnak majd a termelőszövetkezetek, a becsült veszteség mértéke 5 milliárd forint körül lesz. Csökkent az állatállomány, zsugorodik a gabo- natermő-terület és ha üres az istálló, ha tétlenül áll a traktor, akkor nemcsak az állattenyésztő és a traktoros felesleges, de a szakvezető, az agrármérnök is, sőt az adminisztrációra sem kell annyi. ember. Másrészt tanúi vagyunk a kft.-k, betéti társaságok, mi több részvénytársaságok alakulásának és ez az átalakulás nemcsak szelektál, hanem létszámot csökkent. Az agrárértelmiség egy része tehát úgymond az utcára került vagy kerül. De nem mind válik munkanélkülivé. Az okosabbja, úgy is mondhatnánk az előrelátó, vállalkozó kedvű, már megteremtette vagy megteremti egzisztenciáját. Ismerek olyat, aki daráló üzemet létesített. Más sertéshizlalásra, gyógynövénytermesztésre adta a fejét azzal a jelszóval, hogy olyat kell csinálni, amit más nem csinál, és úgy kell csinálni, hogy gazdaságos legyen a termesztés, eladható legyen a termék. Természetesen az agrárértelmiség többsége nem vállalkozó típus, de kénytelen-kelletlen, ki kell. hogy találjon valamit annak érdekében, hogy megéljen. Elképzelhető, hogy a kárpótlási törvény végrehajtását követően, a szövetkezeti és földtörvény hatására volt ag- ronómusokból, gazdálkodóegység-vezetőkből és a sokféle szakmérnökből gazdálkodók, farmerek lesznek. Közülük sokan most azt mondják, hát ezért tanultunk? Ezért is. Higyje el mindenki, egy gazdálkodónak, egy farmernek, egy egyéni kertművelőnek az egyetemi diploma cseppet sem hátrányos. Ú| telefonkönyv líebrecen (KM) — ló hírt kaptunk a Magvar Távközlési Vállalat debreceni igazgatóságától: várhatóan december 10. és 15. között megjelenik megyénk új telefonkönyve. Az igencsak esedékes kiadvány az 1983as — örömünkre azóta már jócskán túlhaladott •— elődjét váltja fel, és naprakészen tartalmazza majd a magán- és közületi hívószámok mindegyikét. Hamarosan sajtótájékoztatón mutatják be. Kommentár _______________ 145 ÉV Baraksó Erzsébet £ mléktábla-avatási ünnepséget rendeznek november 25-én. hétfőn délután 2 órakor Nyíregyházán, a Csillag utcai óvoda épületénél abból az alkalomból, hogy 145 évvel ezelőtt ott fogadta először a gyermekeket a város első óvodája. Nem telt el túl sok idő két óvoda megnyitása között: Budán Brunszwik Teréz grófnő Angyalkertje, az első magyar kisdedóvó 1828-ban nyitotta meg kapuját, és 1846-ban kezdte meg működését a nyíregyházi Csillag utcai. Akkori dokumentumok, egyebek közt azok az információk, melyeket Susztek Sámuel evangélikus tanító feljegyzéseiben olvashatunk, bizony nem kis meglepetéssel szolgálnak számunkra most. Kisdedóvó választmány alakult és segítő feladattal, és szinte az egész városnak szívügye lett az óvoda megnyitása. Különösen feltűnő, mily buzgónk voltak „a főtanodákból szünnapokra haza érkezett helybéli tanuló ifjak és lelkes hölgyek”.' Színielőadásokat rendeztek, valamint „több rendbeli táncz vigalmakat”, miközben „a boldogító célt tekintve” bátorkodtak magukat „a nagyérdemű közönség hazafiúi pártfogásába ajánlani”. Lakossági gyűjtést is szerveztek, és a különböző forrásokból származó bevételekkel egészítették ki azt az összeget, ami a város kasszájában volt. A városnak ugyanis nem volt elég pénze óvodára. Mégis lett óvoda: 1846. november 23-án Grenerczy Andor úr, az első óvó, aki történetesen a tót nyelvben is járatos volt, „ünnepélyesen be vezettetett a kisdedóvói választmány által” és aznap már „az óvonezok a tanításban is részt vettek." Nagy szerepet kapott a képzésben az erkölcsi nevelés, alaptételként tanulták a gyerekek, mi a szeretet, a szülői tisztelet, a hála, a jótékonyság. Nem véletlen, hiszen a polgármester ,,erkölcsiekben gazdag személyiséget” keresett az óvodai állás betöltésére. Nem hagyták magára az óvót, itteni pályakezdését még sokáig segítették a kisdedóvó- képzőintézetből, elsősorban szakmai tanácsokkal. Az óvoda felszerelési tárgyairól, szemléltetőeszközeiről 1850-ből fennmaradt leltár azt mutatja, a kor színvonalának megfelelő körülmények között tölt- hették napjaikat a gyermeket, voltak például német nyelvkönyveik és sok sport- felszerelésük. Gondjuk volt elődeinknek arra is, amit ma „kisebbségi kérdésnek” mondunk: egy 1852-ből származó irat 86 magyar és 9 tót anyanyelvű gyermeket tart számon. És ha még azt is hozzávesszük, hogy a 95-ből 18 szegény gyermek ingyenes ellátásban részesült. a közösség gondoskodott költségeik térítéséről — akkor elgondolkodhatunk az emléktábla előtt az elmúlt 145 évről . . . Egy Tatabánya környékére tervezett óriási karotinüzem kapacitásának kielégítésére olyan földbe is került sárga- répainag, ahol e kultúrának korábban nem volt hagyománya. Az üzem azonban nem készült el. így rengeteg a jó minőségű, de csak silány áron eladható sárgarépa. Képünk Bujon készült, ahol H0 négyszögöl, tsz-től bérelt területen termett sárgarépa, BALÁZS ATTILA FELVÉTELE
