Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. november 19., kedd KktÉelt pcrctÉL ...avagy bokszacsapelás aaerikai aódra Ésik Sándor (Los Angeles) 4 2 amerikai embernek létszükséglete, hogy megtakarítson valamennyit jövedelméből, és ezt a pénzt biztos helyen tartsa. Számtalan bank és takarék között válogathat, a kamattal kapcsolatban azonban egyik meglepetésből a másikba esik mostanában az USA állampolgára. Bush elnök néhány hete jelentette be, hogy 4,5 százalékra csökken az irányadó alapkamat. Alig hittek az emberek a fülüknek. Az elképedést fokozza, hogy a napokban további kamatlefaragásról szivárogtak ki hírek. A zúgolódás több, mint jogos. Ennyiért nem éri meg bent tartani a pénzt. A kormányzat rejtett, vagy kevésbé rejtett indítéka a beruházások fokozása lehet, mivel magasabb tőkehozadékot csak befektetésekkel lehet elérni. A világszerte teret nyerő békefolyamatok az újvilágban kulcsiparágaknak tették be az ajtót. A nyáron hetek alatt derült ki, hogy klasszikusan visszaesnek a hadiipari megrendelések. Ahogy otthon, ugyanúgy ismerkedtek meg az itteni munkások is a munkanélküliség keserű kenyerével. Igaz, az amerikai ember számára ez nem idegen, és kevésbé keserű. Gondol is rájuk az elnök. Igen hosszú rábeszélés után jóváhagyta a munkanélküli-segély folyósítási idejének húsz héttel való meghosszabbítását. Ezzel együtt már közel egy év az az idő, ami alatt nem marad a család bevétel nélkül. Bush ezzel az elnöki igennel már a jövő évi választásokra gyűjti a voksokat. A tőzsde idegesen reagál az immár ismét nyilvánvaló válságjelenségekre. A múlt hét közepén váratlanul száz pontnál is többet esett az index. Kisbefektetők milliói bukták el kis pénzeiket. További bosz- szúság, és ez már hangos zúgolódást kelt, hogy szombaton benzináremelést helyeztek kilátásba. (A tudósítás elkészítését John Balogh — Los Angeles, Kalifornia — támogatta.) Elesett Vukovár A horvát tájékoztatási minisztérium vasárnap este elismerte Vukovár eles- tét, s közölte: a stratégiailag és politikailag fontos város kanotai védelmére már semmi esély. Vukovár a 13. fegyverszünet máKM TELEFOTO sodik napján, Cyrus Vance, ENSZ-megbízott érkezése napján került a hadsereg ellenőrzése alá. A képen: Vance Milosevics szerb elnökkel tárgyal. Vélemények Budapest (MTI) — Véleményeket gyűjtöttek az MTI munkatársai hétfő délután azzal kapcsolatban, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte az úgynevezett elévülési törvénynyel kapcsolatban. Salamon László (MDF), az alkotmány- ügyi bizottság elnöke: — A lépést nem tartom különös jelentőségűnek, mivel már a törvényjavaslat vitájában többen jelezték, hogy alkotmányossági kifogásaik vannak. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője: — Teljes mértékben jogos és indokolt a köz- társasági elnök eljárása. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a törvény nemcsak politikusokból, hanem szakmai körökből is számos kritika érte, s az ügy hordere- je önmagában indokolttá teszi, hogy gyors alkotmány- bírósági döntés szülessék. Szorzóban a parlament elnöke? Frakcióalakítás, kormánytöbbség Budapest (ISB—Krecz) — A Független Kisgazdapárt által a legutóbbi két hétben előadott politikai nagyoperett egyik felvonása érinti az Országgyűlést. Torgyán József levélben közölte a parlament elnökével, bogy az FKGP a jövőben csak 17 képviselőt tart jogosultnak a párt nevében nyilatkozni. Látszólag Szabad Györgyre vár a feladat, bogy rámutasson, kik alkotják a koalíciós blokk részét. A törvényhozás elnöke közjogi tisztséget visel, az elébe tárt kisgazda-indítvány pedig politikai tartalmú állásfoglalást kér, amelyre a házelnök aligha vállalkozik. A levegőben lógó probléma: Torgyán József elérheti-e a 17 képviselő koalícióból való kivonásával, hogy megrendüljön a miniszterelnök magabiztossága? A tények: a hatályos magyar jog szerint egy országgyűlési képviselő két választás között önkéntes lemondással vagy elhalálozással veszti el mandátumát, más módon nem mozdítható el. Egy kormány akkor élhet biztonsággal a kezében lévő végrehajtó hatalommal, ha javaslatait a parlamenti többség rendre elfogadja. Ehhez elegendő a képviselők számának — frakciókba szervezett — legalább 51 Százaléka. A magyar parlament 385 képviselője közül 230 a koalíció padsoraiban ül, így bőven akadhat 17 olyan kisgazda, aki a kormány ellen szavaz, mert a kormány- többség ez esetben is biztosított. Több forrásból ismert, hogy minimum 10 képviselő már alakíthat frakciót, amely frakció kérheti a padsorokban való egységes elhelyezését. A frakcióalakítás, -elhelyezés tehát szabad, ez esetben is sokkal fontosabb, hogy milyen az adott koalíció politikai álláspontja. A mai belpolitikai helyzetben számos gondolatfutam indítható el. Kettészakadhat a kisgazdafrakció, s meglehet, hogy 27-en kénytelenek lesznek függetlennek nevezni magukat. Mindez nem jelent kormányválságot, hisz a szakadás oka az, hogy centrista alapon a 27-ek kormányhűek, a miniszterelnök mögött állnak. Egyben is maradhat a kis- gazdafrakeió, ami akkor következhet be, ha a koalíciós partnerek dűlőre jutnak egymással, így végképp nem állhat elő kormányválság. A legbizonytalanabb eshetőség: a Torgyán Józsefnek ma még ellentmondó 27-ek lassan átszivárognak pártelnökük védőszárnyai alá, ezzel viszont elérhetnék, hogy Antall József tárgyaló- asztalhoz kényszerüljön a „neves” szónokkal, létrejöhet egy új koalíciós alku. Hacsak nem ... Innentől pusztán terjedelmi okokból hagyható abba a találgatás. Az alkotmányos vészhelyzetről húrokat pendítő Torgyán József és köre okkal bízhat abban, hogy a kisebb belső perpatvaruk a rengeteg találgatás révén abba a megvilágításba kerül, mintha valóban a kisgazda pártelnök kezében lenne a helyzet kulcsa. Visszaadják az egyházi ingatlanokat Nyíregyháza (KM) — Példaértékű az, hogy -Nyíregyházán tíz évre előre sikerül egységesen megállapodni az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Mindmiképpen úgy akarnak kompromisszumra jutni, hogy a város polgárainak véleményét is kikérjék, tájékoztassák őket, nem akarnak még egyszer abba a hibába esni, amibe a Kossuth Gimnáziummal kerültek. A legfontosabb szempontok: a gyerekek szülei jó előre tudják, mikor kerül az iskola az egyházhoz, legyenek tisztában ezzel a pedagógusok is, hogy tudjanak mozogni, tervezhessen előre (költségvetés, oktatási koncepció) az önkormányzat, s nem utolsósorban tudjanak előre ütemezni maguk az egyházak is. Mint azt az említett egyházak jelen lévő képviselői, Váradi József főesperes és Bozorády Zoltán esperes elmondta, az egyházak nem gazdagodni szeretnének, hanem a funkcióikat betölteni. Legfájóbb gondjuk az ingatlanok működtetése lesz, az egyházak sincsenek felkészülve az új lehetőségre. Gondot okozott, hogy tíz évre előre kellett tervezniük, viszont elismerik, céltudatos a város vezetése, mert rendet akar teremteni, fontos, hogy tisztes kompromisszum szülessen. Baja Ferenc (MSZP) is szót kért a sajtótájékoztatón, aki szintén tagja az ad hoc bizottságnak, s elmondta, miért tartózkodott — az egyébként egyhangú — szavazástól. Különvéleménye nem elutasítást jelent. Hanem azt, hogy magát a törvényt tartják rossznak a szocialisták, azzal azonban tisztában vannak, hogy kötelességük végrehajtani. Nem látják az esélyegyenlőséget a történelmi és az alternatív egyházak között sem. Kényszerpályára tette az önkormányzatokat a törvény, s a szelleme még azt sem engedi meg, hogy a széles nyilvánosság véleményé- neK figyelembevételével hozhassanak döntést — mondta Baja Ferenc. Fontos még megemlíteni azt is, hogy az egyházak nem tulajdonban, hanem funkcióban gondolkodtak, amikor Nyíregyházán egyes ingatlanjaikról csereingatlanok fejében lemondtak. Az evangélikusok nem kérik a 4. számú általános iskolát, mert akármilyen erős az intézményhez érzelmi kötődésük, iskolabizottságuk elfogadott csereingatlant. Leghamarabb 1955-ben megkapják az 1-es, vagy a 12-es iskolát. A 4. számú iskola így zenei centrummá bővülhet, az önkormányzat jövő évi költségvetési tervében 85 millió forint szerepel az épület tetőszerkezetének felújítására, tornaterem kialakítására. 1992. július 1-jétől az evangélikusoké a Kossuth Lajos Gimnázium, 1996-ban pedig megkapják a Dolgozók Gimnáziumának épületét is. Ugyancsak 1992. július elsejével visszakapják a Béla utcai kollégiumot, a Bedő bokori kéttantermes és a Salamon bokori iskolát, 1994-ig kérnek még egy leánykollégiumot. A római katolikus egyház lemond a volt kir. Icát. gimnáziumról (most ÉVISZ), cserébe elfogadja a 15. számú általános iskolát, ugyanis szeretnének a lelketlen panelrengetegben közelebb kerülni a fiatalokhoz. Fokozatosan kapják majd meg az épületet, ugyanis az a cél, hogy a most ötödikes tanulók még itt fejezhessék be az általános iskolai tanulmányaikat. Megkapják a 2. számú iskola Színház utcai épületét 1995 után, viszont cserébe lemondanak arról az épületről, amelyben most az illetékhivatal működik. Lemondanak a Bethlen Gábor utca sarkán álló katolikus bérpalotáról is, viszont megkapják a Kossuth tér 2—4—6. szám alatti telket. A Kossuth tér 10. szám alatt lévő plébánia alatti üzlethelyiségekről lemond az egyház, a felső szintet 1992-ben átadja az önkormányzat, s állja az átalakítás költségeinek felét. Csak néhányat emeltünk ki az átadásra-átvételre váró ingatlanok közül, s itt említjük meg, hogy az evangélikus egyház 22 ingatlant ajánlott fel cserére. A másik két történelmi, a református és görög katolikus egyház képviselőivel a közeljövőben folytat tárgyalásokat az ön- kormányzat ad hoc bizottsága. „Mintha nem akarnák igazán...” D r. Vékony Miklós Má-* tészalkán értelmiségi családban született, itt is érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Doktorrá avatása óta Mátészalkán dolgozik, 1984 óta ügyvéd. Felesége most végzi a jogot, egy kislányuk van. * * * hogy az eddiginél jóval többet kell foglalkoznom konkrét megyei problémákkal. Tagja vagyok a parlament alkotmányügyi bizottságának, s mint ilyen, aktívan részt veszek a törvényelőkészítésben, a jogszabályalkotásban. Eddig, azt gondoltam, ha jó jogszabályokat hozunk, azzal átvitt értelemben a megye is előbbre juthat. Mára rájöttem, ennyire áttételesen ez nem megy, direktbe kell kapcsolni! December végéig elkészül a kormány térség- fejlesztő programja, s ebben a mezőgazdaság fejlesztése kiemelt helyen szerepel. Szeretnénk Szabolcs- Szatmár-Beregnek mind több előnyt kiharcolni. Cél, — Hogyan lettem képviselő? Igen egyszerűen. Ügy történt, hogy azokat a képviselőket, akik engem a listán megelőztek, egyéni körzetben megválasztották. S hogy miért éppen az MDF színeiben indultam? Arra is egyszerű a válasz. Ez a párt volt az, amely szervezett formában elsőként jelentkezett. Beléptem, mert úgy érzékeltem, hogy az akkori társadalmi rendszer már nem mutat perspektívát. 1988-ban, Lakitelek után Szálkán is megalakítottuk az MDF-et. Igaz, akkor még nem vetődtek fel olyan élesen a különbségek. Arról van szó, hogy egy túlhaladott társadalmi rendszer helyett polgári társadalmat kellett kiépíteni. — Az „építkezés” ma is tart. Elégedett a tempójával, vagy vannak gondjai? — A legnagyobb problémám az emberek gondolkodásában ma is meglévő lassúság. Nehezen váltanák, rrfíntha nem értenének, nem akarnák igazán a dolgot . .. — Mire gondol? — Sokan ma is nehezen hogy a zöldségek, gyümölcsök feldolgozása minél nagyobb mértékben a megyében történjék meg, ezzel a termelő és az ország egyaránt jól járna. Ehhez persze' az is kell, hogy mi, parlamenti képviselők minél jobb és több ötletet adjunk. — Az MDF-frakcióban úgynevezett témafelelősi rendszer él. Mi konkrétan az ön területe? — A gazdasági törvény- hozás 'érdekel. Én voltam a felelőse például a koncessziós törvénynek, már az előkészítésben is részt vettem. Elnöke voltam a legfőbb pénzügyi szervezetről, az Állami Számvevő- székről szóló törvényt kidolgozó bizottságnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy amikor az állampolgárok adóterhei egyre nőnek, akkor az állami szervek, vállalatok, sőt maga az állam se szórja a pénzt! ébrednek rá, hogy gondjaikon leginkább önmaguk tudnak segíteni. Ez az új társadalom sokkal többet vár el az egyéntől, számít az önszerveződésekre. Sajnos, az emberek még ma is félnek. Hiába hozunk mi jó törvényeket mondjuk a vezetők megválasztásáról, ha a munkahelyeken még most is lapulnak, hallgatnak a dolgozók, miközben szidják a politikusokat, hogy nem történt meg a rendszerváltás ... — Az eltelt másfél év bizonyára számos örömet és gondot is hozott a képviselőnek. — Kezdjük inkább a leltárkészítést a tapasztalatokkal. Mára rájöttem, — Mi a legnehezebb a képviselőségben? — Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz budapesti képviselőnek lenni. Vasárnap megyek, csütörtökön késő este jövök. Nem csak nekem rossz ez, hanem a családomnak is. Ugyanakkor öröm, s talán némileg ellensúlyozza a hosszas távollétet, hogy munkám gyümölcse máris jónéhány törvényjavaslatban benne van. * * * (Sorozatunk befejező részét — amely a Torgyán Józseffel készített interjú lesz — néhány napon belül közöljük. A szerk.) s Közélet KDNP-javaslat Közérdekű kérdésben a köztársasági elnökhöz fordult állásfoglalásával a Kereszténydemokrata Néppárt nyíregyházi szervezete, melyet lapunkhoz is eljuttattak. Ebben a Zétényi—Takács törvénnyel kapcsolatban egyebek között kifejtik, hogy a KDNP városi s'iérvezete és tagsága örömmel tapasztalta képviselőinek helyes állás- foglalását, mert a nemzet nem bosszút liheg és nem kíván vért. Keresztényekhez illően a számonkérésnél elfogadják a bíróság bármely humánus ítéletét. Javasolják a köztársasági elnök úrnak; ...„bizonyítsuk nevezettekkel szemben a demokrácia mélyen' emberi, keresztényi gondolatát. Hozzon bár a bíróság szigorú, avagy enyhe ítéletet, elnök úr a magyar nemzet nevében gyakoroljon az ítélet után azonnali kegyelmet.”
