Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. november 18., hétfő Tornyán szakítani is ítész a koalícióval Kongresszust tartottak a kisgazdák Göncz árpád Londonban London (MTI) — Nagy- öröm és megtiszteltetés, hogy a Magyar Köztársaság kép­viseletében az első magyar államfő lehetek, aki a brit kormány meghívására Nagy- Britanniában jár — mond­ta vasárnap az MTI-nek Londonban Göncz Árpád. A köztársasági elnök és fe­lesége délben érkezett csü­törtökig tartó hivatalos lát­ogatásra Nagy-Britanniába. Kíséretében van Jeszenszky Géza külügyminiszter, s Londonban csatlakozott a magyar küldöttséghez An- talpéter Tibor nagykövet. Krecz Tibor Budapest (ISB) — Min­den férőhely gazdára talált a fővárosi Kongresszusi Központ 1600 személyes nagytermében szombaton, a Független Kisgazdapárt he­lyi vezetőinek részvételével lebonyolított kongresszuson. Vörös Vince örökös tisz­teletbeli elnök Isten áldá­sát kérte a gyülekezetre, majd ütemes taps közepette színre lépett Torgyán Jó­zsef. A pártelnök bejelentette: programismertető követke­zik, amely nem egyszerűen az FKGP-é hanem Magyar- országé is. A siker egyik titka, hogy a többi párt nem vefcélytárs: „az MDF tagsága elolvadt, mint a vaj a napon, a KDNP nem for­málta meg az arculatát, az SZDSZ lényegében meg­szűnt, a Fideszt félig-med- dig zavarodott fiatalok kö­vetik, az MSZP a kommu­nisták pártja, amely bármi­kor visszaléphet a gazdasá­gi hatalomból a politikába.” Torgyán József mottója: „A mi pártunk ereje össze­hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az összes többié, ezért a tömegeinkhez méltó ha­talmat követelünk, amiért szabadságharcot folytatunk.” Kiderült: „A Kisgazdapárt maga a nemzet, gyalázni annyit jelent, mint a nem­zetet gyalázni.” A program­beszéd alapján az FKGP nem kapitalizmust, hanem ember- és környezetbarát társadalmat akar. A vehe­mens előadó szavai sze­rint: „A kormány akár egy gyerek, akinek a kezében van a Rubik-kocka, és fo­galma sincs, hogy kell ki­rakni.” Torgyán József kije­lentette, hogy adósrabszol­gaságban élünk, fekete-afri­kai állammá válunk, nem európaivá, hacsak pártja nem kap nagyobb szeletet a hatalomból. Tárgyalni kell a Nyugattal az adósságunk­ról, ideje kiharcolnunk va­lamit, mert a sok áldoza­tunkért „eddig úgyis csak a déli harangszót, Trianont és Párizst kaptuk cserébe.” Torgyán József bejelentet­te, hogy igazi koalíciótakar­nak, ha ez nem jön létre, aikkor inkább ellenzékbe vonulnak. A beszéd külpo­litikai fejezete: délen meg­ölnek minden ötödik ma­gyart, ki tudja, nem kerül-e sor hasonlóra más, szom­szédos államokban, majd a végén ránk kerítik a sort! A kongresszus az egész rendezvényre jellemző erő­teljes tetszésnyilvánítással fogadta el, hogy a jövőben csak 17 képviselő nevezheti magát kisgazdapártinak, s ezt tudatják a parlament el­nökével is. A kongresszus felhatalmazta a párt orszá­gos vezetőségét, hogy a szombati nap szellemében tárgyaljon a koalíciós part­nerekkel, ha pedig nem jut eredményre, akkor in­dítványozza a nagyválaszt­mánynak, hogy vonuljanak ellenzékbe. A rendezvényen incidens nem történt, a rendezők pontos névjegyzéket kaptak azokról, miniszterekről, ál­lamtitkárokról, képviselők­ről, akiket tilos beengedni az épületbe. ­O öt perc erejéig a kong­resszus előadója volt Ká- vássy Sándor alelnök is, aki a párt külpolitikai alapelve­iről beszélt. Munkatársunk azt tudakolta a szabolcs- szatmár-beregi elnöktől, va­jon egyetért-e a kongresz- szus eseményeinek minden elemével ? Kávássy Sándor elmondta, hogy sokat gon­dolkodik pártja helyzetéről, s arra jutott: egy szervezet élén áll, amelynek tagjaival szemben kötelezettségei van­nak, akiknek véleményét nem dobhatja félre. Egye­bekben azt közölte: nüan­szokban vannak fenntartá­sai, de lényegében egyetért az eseményekkel. SZDSZ-elnökjelöltek programja Nyíregyháza (KM — BE.) :— Az elnökjelölteknek egysé­ges az állásfoglalása az el­lenzékiség értelmezéséről, amennyiben az ellenzéknek a hatalom ellenőrzése és a hibás döntések bírálata a feladata, habár erről a kér­désről a három jelölt külön- külön árnyalattal fogalma­zott. Mécs Imre szólt az SZDSZ válságáról, szervezeti kérdé­sekről, majd részletesebben azt elemezte, megválasztása esetén a vállalkozók, a bér­ből és fizetésből élők, a munkások és az alkalmazot­tak körében kívánná szélesí­teni az SZDSZ táborát, az­zal, hogy politikai képvise­letüket felvállalja. Felhívta a figyelmet: az SZDSZ nem érzékeltetett kellő ellennyo­mást a hatalommal szemben, ugyanakkor feladata a la­kosság véleményét közvetí­teni, illetve felkészülni a kormányzásra. Keresni sze­retné a kapcsolatot az értel­miségiekkel is. Többarcú, erős váltópártnak kell lennie az SZDSZ-nek, és ha azt akarják, hogy a reá szava­zók száma emelkedjék, ke­rülni kell minden szélsősé­get, mely a közvéleményt ir­ritálja — példaként a val­lásszabadságot és a nemzeti érzést említette. Dörnbach Alajos program­ismertetése elején azt emel­te ki, ha erős váltópárt akar lenni az SZDSZ, változtatni lehet és kell a stratégiáján. Tisztáznia kell, ki az ellen­fele — természetesen az MDF — és azzal a viszonyt nem zsigerelő, hanem kor­rekt formában kell folytatni. Vannak olyan kérdések, amelyekben együttműködhet az SZDSZ a koalíció pártjai­val — ilyen például a kül­politika. Az SZDSZ szövet­ségese a Fidesz, erről egy­Nyitottság közügyben Válasz az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyeztető Tanácsnak Az egyeztető tanácsnak a közgyűlés tagjaihoz küldött levele kézhez vélelét iga­zoljuk. Egyben kinyilvánít­juk, hogy annak tartalmát kiemelten fontosnak ítélve felelősen kezeltük. A levél egy része „Nyilatkozat” formájában a megyei napi­lap útján széles körű nyil­vánosságot kapott, arra a közgyűlés elnöke válaszolt. A közgyűlés tagjaihoz el­juttatott (személyi és szer­vezeti kérdéseket taglaló) indítványt a közgyűlés 1991. november 8-án tartott ülésén tárgyalta meg. Levelük személyi ügyeket érintő első része összefüg­gött azzal a nyomozást el­rendelő bejelentéssel, me­lyet önöktől függetlenül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitánya megküldött a közgyűlésnek, •s amely a közgyűlésen ke­rült ismertetésre. A köz­gyűlés határozatilag a zárt tárgyalás mellett döntött. Számos kérdés elhangzása és a válaszok meghallgatása után — az ügyrendi bizott­ság előzetesen kialakított álláspontját is megismerve — úgy döntött a testület, hogy a nyomozati eljárás befejezéséig nem kíván fe­gyelmi eljárást kezdemé­nyezni a közgyűlés elnöké­vel szemben. Közgyűlésünk határozott törekvése, hogy a — tele­pülési önkormányzatoktól feladataiban több vonatko­zásban eltérő — megyei ön- kormányzati forma műkö­dése megyénk hasznára minél hatékonyabb és ered­ményesebb legyen. Sajnos, a jogi szabályozás részbeni hiánya, időben késése bi­zonytalanságot eredményez a közgyűlés munkájában is. Az eredményes működés munkafeltételeinek alakítá­sa érdekében hozta létre a bizottságait, látta el azokat feladat- és hatáskörrel, hogy azok a megyében fel­merülő problémák felszínre segítői, megoldásuk aktív résztvevői legyenek. A közgyűlés elismerte, hogy a szervei közötti mun­kakapcsolat építésében to­vábbi feladatai vannak, ezért megbízást adott- a nyílt levél 2. pontjában megfogalmazott szervezeti­működési munkakapcsolatok áttekintésére, és a szüksér ges szervezet módosítási javaslatok kidolgozására. A közgyűlésen határozott hangsúlyt kapott az a fel­ismerés, hogy a közgyűlés csak akkor lehet képes a megye lakosságának cso­portérdekekén . felülkereke­dő hasznára és javára munkálkodni, ha a gyakor­lati munkában kialakult nyílt, őszinte légkör meg­alapozza a közös munka­formákat valamennyi ön- kormányzat, társadalmi és politikai szervezet együtt­működésben. Ezért töre­kedtünk a települési önkor­mányzatokkal az új típusú kapcsolatformák kiépítésé­re, megyénk székhelyének önkormányzatával széles körű munkakapcsolatok, a kölcsönös előnyök tisztelet- bentartásán alapuló együtt­működés erősítésére. A közgyűlés kifejezte to­vábbi nyitottságát köz ügye­ink közös kezelésére, a la­kossági érdekérvényesítés­re, a közös feladatainkat érdemben felvállaló közös­ségekkel, szervezetekkel történő együttműködésre. Igényli ennek viszonzását és kifejezi reményét, hogy ennek irányában mind az állami, mind a politikai szervezetek részéről meg­nyilvánuló közvetett érdek­lődés is megmarad jog- és tényszerűnek, segítőkész­nek, miáltal a közgyűlés folytonos építkezéssel a megye közügyeinek megol­dásokat nyújtó fóruma le­het. Ehhez kérjük az Önök közreműködését is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése mást kölcsönösen biztosítot­ták. ElnökjelöltKént elsősor­ban a gazdasági és a priva­tizációs kérdések problema­tikájára irányítja a figyel­met, és nagyon fontosnak tartja, hogyan politizálnak a helyi önkormányzatokban az SZDSZ képviselői. Egyebek között kifejtette még: a ma­gyar demokrácia arculatá­nak kialakításában jelentős az ellenzéki erők szerepe, ezért nem mindegy, kik azok, akik az SZDSZ színei­ben közéleti tevékenységet folytatnak. Már most el kell kezdeniük a helyi szerveze­tekben azoknak az alkalmas személyeknek, szakemberek­nek a felkutatását, ákiket két és fél év múlva jelöltnek állíthatnak a választókerüle­tekben. Tölgyessy Péter a mai ma­gyar társadalom szerkezetét úgy jellemezte, mintha az az MDF másfél éve alatt is to­vább vinné a kádári mély- struktúra elemeit. Nem hisz abban, hogy igazak volná­nak azok az állítások, me­lyek szerint a nép elfordult volna az MDF-től. Ellenke­zőleg, úgy látja, rendkívül nehéz lesz legyőzni az MDF- et, mert igen nagy a gyűjtő­tábora a szimpatizánsok kö­zött. Könnyen lehet, jelen­tette ki, hogy a következő választásokon az MSZP a ta­valyi voksainak a 2-szeresét, a Fidesz a 3-szorosát fogja megkapni, míg a közvéle­ménykutatások az SZDSZ- nek csak 12 százalékot jósol­nak. Éppen ezért olyan prog­ramra van szükség, amely- lyel a választók nagy töme­gét lehet megszólítani. Üj programmal, demokratikus megújulással, üzemszerűbb működéssel és dinamiku­sabb, közérthetőbb politiká­val ismét sikeres, kormány­képes, erős párt lehet az SZDSZ. Drámai helyzet Vukaváron Zágráb Szeged (MTI) — A horvát kormány vasár­nap drámai hangú közle­ményben számolt be arról, hogy a sorrendben 13. tűz­szünet ellenére tovább foly­tatódtak a súlyos harcok el­sősorban Kelet-Szlavóniá­ban. A szövetségi erők mintegy 600 páncélost ve­tettek be és Vukorvár kör­zetét a Dunáról hadihajók­ról, illetve Baranyából is lőtték. A horvát kormány szerint tömegmészárlás ve­szélyezteti a város 15 ezer lakosát. Ezért követelik Kadijevic szövetségi had­ügyminisztertől, hogy állít­sa le a polgári célpontok elleni támadásokat. JUmm magatartást rámáim...“ Kovács Éva S eszták László a Ke­reszténydemokrata Néppárt megyei kép­viselője. Az esztergomi fe­rencesek gimnáziumában érettségizett, apja görög­katolikus lelkész. Szárma­zása miatt nem vették fel az egyetemre. Szakmát ta­nult, elektrotechnikus lett, pártjának alapítója, alel- nöke. A megyéhez ma is szoros szálak kötik. Család­ja, rokonsága él itt — Mi volt az első gondolata, amikor képvi­selőnek vá­lasztották? — Első érzé­sem az öröm volt, az, hogy az új rendszer első parlament­jének tagja le­hetek, felelős­séget és rész.t vállalhatok az ország formá­lásában, a de­mokrácia meg­teremtésé­ben. Tele ambícióval indul­tam a feladatnak, de ki­derült, az előttünk lévő romhalmaz eltakarítása sokkal bonyolultabb és ne­hezebb, mint azt akár ál­mainkban is sejthettük volna. Ugyanakkor a par­lamenti pártok is keresték helyüket, s ez a helykeresés nem volt mentes személyi és pártvillongásoktól sem. Ebből következően konst­ruktívabb magatartást re­méltem az ellenzék részé­ről és bizonyos értelemben nagyobb dinamizmust a kormány és a kormánypár­tok oldaláról. — Mi a feladata az ön pártjának, a Keresztényde­mokrata Néppártnak? — Pártunk igyekezett es igyekszik célratörő, higgadt magatartást tanúsítani, a fölösleges vitákat kerülni, minden erőnket a jó törvé­nyek megalkotásának szol­gálatába állítani. Mint leg­kisebb pártnak — nem pa­naszként mondom — de a legtöbb a munkánk. A hu­szonegy képviselőből négy kormánytag, ők nem vesz­nek részt a képviselői, bi­zottsági munkában, így a másik tizenhétre hárul minden feladat. Pártom szí­neit jómagam az önkor­mányzati, közigazgatási bi­zottságban képviselem, s azt bizonyára ön is tudja, hogy ez volt az elmúlt idő­szak legfoglalkoztatottabb bizottsága. Talán nem sze­rénytelenség megjegyezni, hogy e bizottságban végzett munkámmal igyekeztem a megyének minél többet se­gíteni. Elsődleges felada­tomnak tartom a megye hátrányos helyzetének le­küzdését, ezt azonban csak átgondolt kormánypolitika keretében, valamint műkö­dő tőke odacsalogatásával tartom lehetségesnek. — Sokak szerint a kor­mánypolitika lassú, a tőke meg csak oda megy, ahová érdemes . .. — Ez igaz, csakhogy nem lehet az államkasszából ak­kora összeget leszakítani, amennyit esetenként a me­gye szeretne. A realitás az realitás, de meg kell pró­bálni minden lehetőséget. — A parlamentben a me­gyét képviseli, de családja, munkája Budapesthez köti. Hogyan tud kapcsolatot tartani választóival? — A nyári hónapokat ki­véve — amikor az emberek nyakig vannak a munká­ban rendszeresen tartok fo­gadóórákat, részt veszek különféle rendezvényeken, beszámolok az Országgyű­lés munkájáról, válaszolok a feltett kérdésekre. Ha szükséges, személyes meg­keresésekre, levelekre is reagálok, felkarolom a hoz­zám fordulók ügyét. — Az eltelt idő alatt bi­zonyára nem csak rengeteg munkában, de élményben, tapasztalatban is részé volt... — Pontosan. Igazán fel­emelőnek azokat a pillana­tokat éreztem, amikor a parlament képviselői bi­zonyos kérdésekben együtt tudtak gondolkodni, dol­gozni, amikor nem a tor­zsalkodás, hanem együttes tenniakarás kerekedett fe­lül... — Akkor már sejthető mely dolgok okoznak ön­nek kudarcot... — Mindezeknek az ellen­kezője: keserűséget akkor érzek, amikor bármely ol­dalon, bármely pártban egyes képviselők elfeled­keznek képviselői mivol­tukról, gyalázkodnak, tá­madják társaikat... Szocialisták: mérleg két választás között Budapest (ISB — K. T.) — A Magyar Szocialista Párt a hét végén országos tanács­kozás keretében Budapesten foglalta össze, hol tart két parlamenti választás között politikai arculata kialakítá­sában. A kétnapos eseményt Horn Gyula pártelnök előadása indította el. A politikus megállapításai: az ország talpra állását nagy mérték­ben nehezíti, hogy a kor­mány meghatározó körei pökhendi, arrogáns stílusban tevékenykednek, így aligha várható, hogy megoldást ta­lálnak a talán legtöbb ve­széllyel fenyegető társadalmi problémára, a munkanélkü­liségre. Az MSZP-tanácskozás szekciómunkát szentelt a szociális jellegű akciók el- tervezésének, a munkaválla­lók politikai képviseletéről való vitának, az agrárszféra gondjainak, az önkormány­zatok szocialista frakciós te­vékenységének. A tanácskozáson felmerült gondolatok nem vesznek kárba: az MSZP a jövő év elején kongresszust tart, ahol nem mulasztják el, hogy ciklusközepi programot fo­galmazzanak meg. Ez alkalommal a civil tár­sadalom különböző csoport­jait is vendégségbe hívták a szocialisták. Mint Baja Fe­renc ügyvivőtől tudjuk, az ő céljuk nem a paternalista gondoskodás. Csupán azt szeretnék, ha a különböző szervezetek ezen a két na­pon közelebb kerülnének egymáshoz, és ha elfogadnák azt a napi segítséget, ame­lyet számukra az MSZP kí­nál. önállóságukat tiszte­letben tartják, de azt szeret­né a párt, ha ezek a szerve­zetek életképesen működné­nek, megfelelő szerepet vál­lalhatnának a demokrácia védelmében!

Next

/
Thumbnails
Contents