Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-16 / 269. szám
1991. november 16., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Réti János y állaj (KM) — Két pont között a legrövidebb távolság az egyenes. Ez a tétel mindenütt és minden korban igaz, egyedül Közép-Ke- let-Európában kérdőjelezhető meg, legalábbis mindaddig, amíg a felismerést — ha óvatosan, ha fontolgatva, ha tétovázva is — nem követi gyakorlat. Nem kell ahhoz sem földmérőnek, sem térképésznek lenni, hogy egyszerű, egyszeri rápillantással nyugtázható legyen: Nagykároly felé a legrövidebb út Váliajon keresztül vezet a megye legtöbb településéből és osa'k másodszorra kínálkozik Csengersima, ahol jelenleg is működik átkelőhely, de csak utasforgalom átbo- csátására. A megyéből induló teher-, illetve áruforgalom — ahogy erre már lapunk több írásában már utaltunk eddig is — viszont költséges és fáradságos kerülővel juthat el a romániai célállomásra a már említett Nagykároly vagy Kolozsvár térségébe. Nem tudni, hogy szomszédos területeket illetően van-e ilyenre példa Európában. Az ésszerűtlen, ráadásul gazdaságtalan helyzet megváltoztatására lényegében két éve megkezdődött a tárgyalás, levelezés, a megfontolásra érdemes szempontok számbavétele. Indokolja a Vállaj—Urzi- ceni áruforgalmú kapu megnyitását, hogy magyar oldalon, a határhoz vezető 1938ból kitűnik — nagy mértékben függ attól, hogy a létesítendő új határállomások között milyen besorolást kap a tervezés időszakában. A falu önkormányzata a levélre válaszolva arról tájékoztatta az országos parancsnokságot és Vajta keresztül a Pénzügyminisztérium illetékeseit, hogy a határátkelő- hely létesítéséhez szükséges I villamosenergia-hálózat és vízvezetékrendszer kiépült. A község infrastruktúrája — figyelembe véve a közeljövő fejlesztéseit is — megfelelő a határnyitással együtt járó forgalom kiszolgálására. Ismereteik „szerint a határral szomszédos romániai megye vezetői támogatják a határnyitást a kétoldalú teher- és személyforgalom számára. A döntés előmozdítása érdekében a rájulk eső érintett útszakasz felújítását is elvégezték, és megítélésük szerint a forgalom a két megye között 1992-ben megindulhat. A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka, MészHatárkapu az árunak ban épült hadiút jelenleg is olyan állapotban van, hogy az átkelő forgalom Nyíregyháza—Nyírbátor és Nyíregyháza—Mátészalka irányból is akár azonnal ráterelhető lenne. A román területen a határ túloldalán Csanálosig, de tovább Nagykároly felé is megfelelő út vezet. Az átkelő kialakítása, illetve megnyitása iránti igényt a Vám- és Pénzügyőrség megyei, és országos parancsnoksága is megalapozottnak tartja, ám a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségek nem teszik lehetővé a rövid időn belüli megvalósítást. A vállaj i átkelő sorsa — amint az dr. Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának tájékoztatásálény-i Sándor tájékoztatása szerint az új határátkelő ügye várhatóan november végén a pénzügyminiszter, majd a kormány asztalára kerül döntés, illetve a megvalósítási ütemterv kialakítása végett. Tekintettel arra, hogy több vonatkozásban is bírjuk a kormány ■ ígéretét a megye helyzetének javítására, így reméljük, joggal bizakodunk. • • Üzletet remél Professzornő Amerikából Nyíregyháza (KM — M. Cs.) — Nem minősítem a magyar üzletembereket, de azokkal, akikkel eddig találkoztam, többségük komolytalan üzletet ajánlott, és kizá- . rólag a pénzemre utazott. Talán nem is meglepő kijelentés, számtalan ilyet hallani az utóbbi időben. Aki ezt nyilatkozta, Rácz András, nyíregyházi születésű, 1956- ban Ausztria érintésével Üj- Zélandra települt. Az utóbbi hónapokban újra hazalátogatott, ezúttal már a csekkfüzetét is magával hozta a Wellingtonban élő üzletember. Üj-Zélandban autó-motorszerelő üzeme, hentesüzlete, Garden Center- je, és irodaépületei vannak, amelyeket bérbe ad. Nem titkolt szándéka üzletet kötni a megyében. Tervei szerint nem szándékozik végleg Magyarországra költözni, hanem félévente ingázni fog Budapest és Wellington között. A Világbank háztűznézőben Nyíregyháza (KM — G. B.) — Hogy tetszett a megyei Zöldért Rt. a Világbank amerikai szakembereinek, akika kereskedelem fejlesztésére szánt világbanki hitelprogram előkészítése céljából tanulmányozták a közelmúltban a nyíregyházi székhelyű vállalat működését? — tettük fel a kérdést Kovács István vezérigazgatónak. — Az volt a benyomásom, hogy körülbelül azzal találkoztak a vállalatunk különböző egységeiben, amivel előzetesen is számoltak. Már rendelkeztek információval rólunk, miszerint mi egy túlméretezett vagyonnal bíró. korábban főként szovjet exporttal foglalkozó, kategóriájában nagyvállalatnak számító szervezet vagyunk. Volt, ami tetszett nekik, s volt, ami kevésbé. Vidéki termelési egységeinken kívül megtekintették a nyíregyházi „Család” ABC-áru- házunkat, aminek az áruválasztékával sőt még a technológiai színvonalával is elégedettek voltak. Igaz, a legkorszerűbb üzleteink egyike ez az áruház. Az amerikai szakemberek inkább az áru útjának szervezéséről tettek fel kritikus kérdéseket. Nyíregyháza (KM. — K. D.) — Amerikai egyetemi professzor vendége van a nyíregyházi egészségügyi főiskolának. Claire Dixon Benjamin a chicagói Illinois egyetemen tanít, az egészségügyi ügyvitelszervezés informatikáját oktatja, emellett elnöke az Egészségügyi Informatikai és Technológiai Oktatás nemzetközi bizottságának. Hogyan kerül ide egy amerikai professzor? — tehetik fel joggal a kérdést az olvasók. Nos, Claire rendszeres kapcsolatban áll a főiskolával, az egészségügyi ügyvitelszervező szak tantervi irányelveinek, illetve tantervének kidolgozásához is hasznos tanácsokat adott, hiszen Chicagóban régóta folyik ilyen oktatás. Hazánkban egyedül Nyíregyházán ... Beszélgetésünk során elmondta, hogy először jár. Magyarországon, a főiskola hívására érkezett ide. Az amerikai oktatás, illetve számítógépes feldolgozás (az egészségügyben) számos hasonlóságot, de különbözőséget is mutat a miénkhez viszonyítva. Ő, tapasztalatai alapján feltárja ezeket, s megpróbál tanácsokat adni a továbblépéshez, az itteni számítógépes rendszer kidolgozásához. Véleménye szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy számos eltérő rendszert alkalmaznak az egészségügyben, így ezek összehangolása az egyik legfontosabb feladat Előny • viszont, hogy hazánk majdnem tiszta lappal indul, hiszen a számítógépes feldolgozás alkalmazásának még csak az elején tartunk. Kiemelte: az egészségügyi kormányzatnak, de mindenkinek be kell látnia: nagy jelentősége van az egészségügyi informatikának, így még több pénzt kell ki- fejlesztéséhez befektetni. Örvendetesnek tartja — az intézményekben tett látogatásai, tapasztalatai alapján, — hogy sok érdeklődő szakemberrel találkozott, ez jó alapot jelenthet a továbblépéshez. A •professzorasszony dicsérte azt a tantervi programot, melyet az egészségügyi főiskola dolgozott ki, és alkalmaz; úgy véli, megfelelő képzést kapnak itt az egészségügyi ügyvitelszervezők. Ha végeznék a hallgatók, vélhetően nem lesznek elhelyezkedési problémáik, .hiszen egészségügyi és informatikai szakképzettségük révén betolthetik azt a szakember-űrt, mely már jelentkezik az egészségügyben és a társadalombiztosításban. Claire Dixon Benjamin nyáron tér vissza Nyíregyházára, további tapasztalatcserére, tanácsadásra. TÁRCA Á két öreg már régen megegyezett abban, hogy „külön konyhán” lesznek, vagyis, hogy a nyugdíját mindenki arra költi, amire jónak látja, meg amire éppen szükséges. A dolog működött is rendben, gondok nemigen akadtak, mert a mama nyugdíját időnként a fiuk egészítették ki, az öreg meg korábbi tisztes mestersége révén, kádárkodásból jutott némi kis többlethez. Nos, ez az, ami a kisördögöt felébresztette a mamában, mert az öregnek főleg szüret idején jobban csurrant-cseppent. Ezért aztán éjszakánként, amikor az öreg már aludt, meg-megcsapolta pénztárcáját. Idő múltával az öregnek csak feltűnt a hiány, elpanaszolta hát a kocsmában a komájának a búját, nem érti, hová tűnhet a pénze, hisz anyjök nem lehet a bűnös, mivel milyen jól alszik éjszakánként, idegen meg nem jöhet szóba. A koma tanácsát megfogadva, mégiscsak a házban kell először bizonyosságot keresni, éjszakára egy egérfogót helyezett nadrágja zsebébe, a pénztárca mellé. Ezután aludni tért, de arra vigyázott, nehogy mély álomba merüljön, mert akkor lőttek az egésznek. Tán fél óra elteltével neszezést hallott, majd egy kattanás és a mama ijedt kiáltása hallatszott, mire az öreg felpattant az ágyból: — Aha! Szóval te dézsmálod a pén- zikémet! — mondta élete párjának. — Jaj! — hangzott a válasz — A frászt hozod rám ezzel a nyavalyával! Még hogy-én a te pénzedet! Csak a nadrágodat akarom holnap kimosni és megnéztem, hogy nincs-e benne valamilyen számla, vagy fontos papír — vágta ki magát szorult helyzetéből a mama. Szakértelem Cselényi György mjmanapság lépten-nyo- ÍWM mon hallani a jogos w követelést: legyen rangja a szakértelemnek. Ezt sokan panaszkodóan akkor mondják, ha egy döntés vagy intézkedés negatív hatását érzékelik, s úgy vélik, azt laikusok hozták. Eszem ágában sincs dilettánsok védelmére kelni, csupán meggyőződésem, olykor a valamiben határozó szakértők helyzete sem könnyű, hiszen az adott problémát ki-ki a szaktudása ellenére is másként ítélheti meg. Például ha egy betegséggel több orvost keresünk fel, szinte biztos, hogy mindegyik más-más gyógyszert ír fel rá. És egyikről sem mondhatjuk: nem szakember. Idézhetem Teller Ede professzor szavait is, aki egy lapnak adót interjújában kifejtette: „Olyan különös, hogy egy konkrét dolgot egyféleképpen leírni, megmagyarázni nem lehet. Minden kérdésre többféle válasz adható.” Ahány szakértő, annyi vélemény logikus érvekkel alátámasztva. Ha ez így van, akkor bármelyik vezető, vagy testület hogyan, kikre támaszkodva döntsön? Azt hiszem, ez örök és nagy dilemma. Válasszon akár jól, akár rosszul, annak következményeit, esetleg a változtatás kockázatát, vagy kényszerét vállalni kell. Emlékszem, egyszer egy útépítési vita miatt egy utca lakói az ügyben illetékes szakemberekkel találkoztak. Ez utóbbiak a tanácskozást nagy mellénynyel, az igazuk megfellebbezhetetlen tudatában nyitották meg. S bizony, néhány perc múlva a laikusok józan ésszel kiötlött javaslatai hatására a szakértők majdnem az asztal alá bújtak szégyenükben. Az is kérdés: ki, kihez képest és mennyire szakember9 A múltkor egy üzemben francia mérnökök vizsgálódtak, s úgy vélekedtek, a magyar kollegáik elméleti felkészültsége megfelelő, de az iparismeretük gyenge. A szakértelem talán egy komplex módon értelmezhető tudás, amelyre az élet minden területén igen nagy szükség van. De azt sem árt eszünkbe vésni, a tudás nem egyenlő a tudálékossággal és nem ad okot a csalhatatlanságra. Mégha ez néha kísértésbe is hoz némelyeket... Üj a gazda Nyíregyháza belvárosának legcsúfabb, legelhanyagoltabb hirdető- oszlopát évek óta kerülgetik a járókelők a Kossuth téren. Most gazdára talált, felújítják és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsorait, színházi fotóit mutatják, reklámozzák. ELEK EMIL FELVETELE Kommentár Informatika Bojté Gizella S okan bosszánkodnak az útbontáSok miatt, különösen akkor dühítő ez, ha nemrég szedték fel ugyanott a járdát, csak korábban éppen egy méterrel arrébb fúrtak. Ennek az áldatlan állapotnak az oka elsősorban az, hogy nincs pontos nyilvántartás a közművesítésről. A hiányos információk miatt más területeken hasonló gondok jelentkeznek, és, sajnos, az adatok egyeztetése is rengeteg időt elvesz. Ezért Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala a város több intézményével együtt létre akar hozni egy komplex informatikai rendszert. A munka első fázisában készítenek egy digitális térképet, pontosan bejelölik az utcákat, épületeket... A rendszerbe bekapcsolják a földhivatal, a közművek nyilvántartását is, így tudni lehet, hogy kié a ház, hogy néz ki, Jiol megy a gáz-, a vízhálózat. Az államigazgatási információk közül szintén lehívható számos adat. Abból például, hogy hány szociális segélyt osztottak ki, már azt is meg lehet állapítani, hogy á város mely területére esik a legtöbb segélyezett, de ugyanígy a bűncselekmények számának lakóterületi sűrűsége is értékelhetőbb információt nyújt, mint egy puszta számadat. A nyugati országokban már régóta digitális térkép felhasználásával dolgoznak. Persze, ehhez sok pénz, és számítógéphez értő szakemberek kellenek. Az elképzelések szerint Nyíregyháza térinformatikai rendszerének kiépítése körülbelül 60 millió forintba kerül, a költségek fedezéséhez valószínű, hogy a PHARE segélykeretből is jut. Így reméljük, hogy néhány év múlva a Nyíregyházára vonatkozó információk felhasználásával magasabb szintű értékelést és elemzéseket kaphatunk. A költséges digitális térkép kialakításának egyébként csak úgy van értelme, ha azt a későbbiekben karbantartják és minden változást pontosan vezetnek.
