Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. november 14„ csütörtök Külpolitikai jegyzet Méltósággal Baraksó Erzsébet f^ubrovnik. történelmi MM gyöngyszem. Kő- .kockáit millió turista koptatta simára, házfalai fehéren szikráznak a mediterrán napsütésben, piros cserepeivel, zöld zsa- lugátereivel különösen kedvesek a magyar szemnek. Ilyen volt békeidőben. Dub- rovnikban most már az óvárost is lövik, és azt hallani, immár a nők mozgósítását is elrendelték, mert sok a sebesült, kellenek az ápoló kezek. Dúl az embertelen és értelmetlen küzdelem, testvér talán a testvérre tüzel, tar- kónlövik a parancsmegtagadókat. Lapunk olvasói néhány napja nem hivatalos forrásból is értesülhettek, mi a helyzet most a front hátországban: egy Nyíregyházán élő jugoszláv állampolgár ott járt a szülőföldjén. Felborult a rend, köztörvényes bűncselekmények történnek az utcán, bárki lelőheti a haragosát, tízesével fogják ki a Dunából az azonosíthatatlan tetemeket,' sírkeresztjükre név helyett csak egy szám került. Mindenki azt csinál, amit akar. Szakértők szerint másként alakulhatott volna a helyzet, ha a Nyugat mindjárt az elején elismeri Horvátország és Szlavónia függetlenségét, aminek a kelet-európai dominó elve alapján törvényszerűen be kellett következnie. Most nincsenek abban a szituációban a nyugati országok, hogy ezt megtehetnék. Ezért is veszélyes most egyes politikai körök felszólítása, hogy a magyar kormány ismerje el a nevezett országokat, mert a fellépés csakis együttesen képzelhető el. Hazánk a legközvetlenebbül érdekelt abban, ami a szomszédos országban kialakul, többek között azért, mert a határon veszélyes következményei lehetnek a háborúnak, Barcs bombázása óta van elegendő okunk az aggodalomra. Esedékessé válhat a lakosság egy részének kitelepítése is, amivel kapcsolatban Boross Péter belügyminiszter eléggé megnyugtató nyilatkozatot adott. És érdekeltek vagyunk azért is, mert elsőként itt jelentkezik a menekülthullám. Sokszor hallani, nincs elég bajunk magunknak, jönnek még púpnak a hátunkra a menekültek is. A Jugoszláviából érkezők közül többen azt fogalmazzák meg; másodrendű magyarként kezelik őket, nem úgy, mint az „erdélyi testvéreket”, akiket keblükre fogadnak. így van-e, vagy nem, ők mindenesetre így érzik. Mint annyi sok más, ismeretlen dolgot, a menekültek ügyének kérdését is meg kell tanulnunk kezelni az ország vezetőinek, és személy szerint minden egyes magyar állampolgárnak is. Különösen most, hogy összefogott a világ és igen komoly dollármilliókat juttatnak el a jugoszláviai menekültek magyar terheinek enyhítésére. Valószínűleg nem ez oldja meg a gondjainkat, de érezhetjük, nem vagyunk egyedül a nehéz időkben magunkat méltósággal viselni. • • Összecsapások a felelősségre vonásról Törvény a pónzintóze lekről Békeremények „Kikerülünk az értékválságból...” zottan cáfolta, hogy bármiféle megegyezés, vagy akár hallgatólagos megállapodás szavatolta volna az elszámoltatás elmaradását. A független Dénes János a felelősségrevonással kapcsolatban egyértelmű teendőként könyvelte el Marosán György felakasztását. A vészjósló kijelentés mellett ellenpontként hatott a vitában az utólagos felelősségrevo- nást megalapozó törvény kidolgozójának, Zétényi Zsoltnak (MDF) azon kijelentése, miszerint őt soha nem a gyűlölet. kizárólag a magyar nép iránti szeretet vezérelte a törvénytervezet megalkotásakor. Az Országgyűlés szerdai ülésnapján a számos módosító indítvány feletti több órás szavazási procedúra lefolytatása után elfogadta a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Amint azt az elfogadott módosító indítványok is mutatták, a legtöbb kérdésben konszenzus alakult ki a pártok illetve a kormányzat között. A pénzintézeti törvény december eLsején lép hatályba. nának, a jugoszláv hadsereget pedig nemzetközi felügyelettel kivonnák Horvátországból. A szerbek ezután népszavazáson dönthetnek arról, hogy el akarnak-e szakadni Horvátországtól. Carrington úgy véli, hogy jó alap van tervének elfogadtaÜzleti alapon A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank budapesti tanácsülésén egyebek között arról állapodtak meg, hogy a korábban KGS*T- bankként nyilvántartott pénzintézet a jövőben üzleti alapon működhessen. Az átalakulást elsősorban annak a megállapodásnak a hiánya akadályozza, amely a tagországoknak nyújtott korábbi hiteleket rendezné, időközben ugyanis több érintett állam fizetésképtelenné vált. Krecz Tibor Budapest (ISB) — Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke négy héttel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy meghajlik pártja vezető testületéinek akarata előtt és a kormányfő döntésének függvényében vállalja, ha a Földművelésügyi Minisztérium élére állítják. E hét elején viszont olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Cseh Sándor a mostani körülmények között nem vállalhatja az esetleges kinevezést, s a Kisgazdapárt belviharai miatt még alelnöki posztjáról is visszavonul. — Mi változtatott a párt- vezető hangulatán? — Munkatársunk erről beszélgetett Cseh Sándorral. — A koalíciós tárgyalásokon nem jutottunk el annak a gazdaságpolitikai kérdéskörnek a megvitatásáig, amelynek egyik eleme a mezőgazdaság, illetve az agrárFizetési mérleg Szerdától tárgyal hazánk- baá a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációja, és két héten át folytat megbeszéléseket a magyar kormány képviselőivel. A mostani tárgyalások témája: miként alakul jövőre a folyó fizetési mérleg, a költségvetés, a társadalombiztosítás helyzete, milyen inflációt prognosztizálnak a magyar gazdaság irányítói, és a kormány mely területeken tervez további reformlépéseket. tárca. Akadhat olyan ember, aki elfogadja, hogy a miniszterelnök mintegy „kimazsolázza” és egy tárca élére helyezi minden egyeztetés nélkül. Én nem fogadhatok el ilyen megoldást. Származásom, eddigi tevékenységem egyaránt a mezőgazdasághoz kötnek. Elmondhatom, hogy ismerem mai gondjait, van elképzelésem a megoldásukra. Olyan Földművelésügyi Minisztériumról gondolkodom, amely — akár más demokráciák agrártárcái — sajátos helyzete miatt bizonyos preferenciákat élvez, s szoros kapcsolatban áll a jegybankkal, az ipari-kereskedelmi, a pénzügyi, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumával. Szoros és jó kapcsolatban! Ez elengedhetetlen, minimális feltétele a mai társadalmi-gazdasági krízis megoldásának. Ez a három' koalíciós párt hangsúlyos feladata, mi pedig nem jutottunk el addig, hogy erről tárgyaljunk. — Ebben elsősorban az ón pártja a ludas, a heti soros botrányuk vezettek a megbeszélések megszakadásához. Az Országgyűlés szerdai ülésnapjának délelőtti programjában a IlI/III-as csoportfőnökség állományával, hálózati személyeivel kapcsolatos törvénytervezet általános vitájának folytatása szerepelt, ismételten terítékre került a múlt héten elfogadott Zétényi—Takács-féle javaslat. A szabaddemokrata Kőszeg Ferenc indítványozta, hogy a kormány vonja visz- sza az előterjesztést, s helyette az állambiztonsági iratanyag jövőbeni felhasználásának szabályait tisztázzák törvényi úton. Horn Gyula (MSZP-elnök) azt javasolta, hogy a Belügyminisztérium ügynök- listáján szefeplő személyek adatait vagy zárolják, vagy teljes egészében tárják a nyilvánosság elé. Felszólalására szinte megállíthatatlanul indult, meg a kétperces reagálások sora. Csurlca István (MDF) a kerékasztal- tárgyalások óta bekövetkezett történelmi változásokkal magyarázta az akkor képviselt álláspontok módosulását, míg Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője határoÜj béketervet hoz magával Belgrádba Lord Carrington, a hágai Jugoszlávia-ér- tekezlet elnöke — jelentette az ITV brit televízió értesülésére hivatkozva a belgrádi rádió. Eszerint a horvátországi szerb területeket nemzetközi védelem alá helyeznék, s e körzetekben nemzetközi erőket állomásoztat— Az bosszant, hogy szóba sem kerültek a legfontosabb ügyek, mert a pátiunkon belüli, hatalmi, személyi kérdések még fontosabbnak bizonyultak. Nem feleltünk meg annak a követelménynek, amelyet a koalícióalakítással magunkra vállaltunk. — E tekintetben az FKGP kudarcának vagyunk tanúi? — A Kisgazdapárt és a koalíció kudarcának. Némileg kárbaveszettnek érzem azokat a terveket, amelyeket szakértői közreműködéssel dolgoztunk ki, s kisebbfajta agrárprogramnak tekinthetők. Közbevetem: az agrárszférában ma tapasztalható folyamatok azt mutatják, hogy egyelőre híjával vagyunk a mezőgazdaság talpra állítására vonatkozó távlati tervnek. — Ha igazak a hírek, visszavonul és nem valósítja meg programját. — Azért kényszerülök a visszavonulásra, mert ma nem látok reményt arra, hogy a koalíciós partnerek érdemi feladataikkal foglalkozzanak. — Erre az MDF és a KDNP vezetői azt mondhatják: nem nálunk zajlik „fesztivál” a pártelnök körül. — Igazuk van, nem tagadhatjuk. Hozzáteszem, hogy a civódáshoz minimum két fél kell, itt három is van. — Viszont a Kisgazdapárt az a párt, amely 1988 óta botrányoktól hangos.. Ez nem keseríti el? Nem kísérli meg, hogy átlendítse szervezetét a holtponton? — Komoly dilemmával birkózom. Elég keservet szenvedtem el, s ha én hajlandó vagyok ezeket félretenni, akkor minden politikustól elvárom, hogy ne önös érdekei vezessék! Sajnos nem ezt tapasztalom. Most úgy látom, hogy nincs partner a tervek valóra váltásában. Nem akarom a bennem bízókat abban a hitben tartani, hogy képes vagyok azt képviselni, amivel megbíztak, mert ebben a politikai közegben nem vagyok képes. Azt kell mondanom : megpróbáltam, nem ment, zsákutcában vagyunk, átadom a helyem. Kovács Éva L aborczi Géza 1957-ben született, 1980 óta evangélikus lelkész. Nyíregyházán lakik, felesége szintén lelkész, egy gyermekük van. Az SZDSZ színeiben jutott a parlamentbe, megyei listán képviseli Szabó lcs-Szat- már-Bereg érdekeit. * * * — Miért éppen ennek a pártnak lettem a tagja? — válasz nagyon egyszerű. Az SZDSZ liberális párt, s én úgy gondolom, ha a liberális fogalomról minden pejoratív jelzőt lehántunk, akkor bátran vállalhatom, amit a szó valójában jelent. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, manapság igen komoly vitatéma a szabadság kérdése. Jómagam abban vagyok liberális, hogy szembenézek a problémával, megpróbálok minden körülmények között felülkerekedni a gondokon Nyilvánvaló persze, hogy az én esetemben a szabadság annak bibliai értelmével is gazdagodik. — ön tehát azt gondolja, a szabadság eszméje az SZDSZ-ben fejthető ki leginkább? — Igen. Miközben nem vonom kétségbe, hogy más pártokban is vannak szabadságszerető emberek, csak éppen nálunk ezen van a fő hangsúly. — Lelkész létére hogyan kezdett el politizálni? — Már a teológiai tanulmányok alatt érdekeltek azok a kérdések, amelyek az egyház és a társadalom érintkezési pontjaihoz kapcsolódtak. Kutattam, milyen kötelezettségei vannak az egyháznak a társadalommal szemben, ezért ebből a témakörből írtam a záródolgozatomat is. Szeretném elmondani azt is, hogy a lelkészi szolgálat, bár megvannak a maga rituális lelkészi oldalai, lehetőséget ad arra, hogy sok emberrel beszéljek mélyebb, komolyabb dolgokról is. A lelkész tehát nem laboratóriumi körülmények között él, nagyon is a hétköznapi világban. Nem én kerestem az utat a képviselőséghez, engem kerestek meg. A döntésben mindenekelőtt azt kellett mérlegelnem, abban az átmeneti időszakban, amit a rendszerváltás jelent, tudok-e egyfajta politikai nyilvánosság előtt értékeket és demokratikus kiteljesedést képviselni. — És tudott? — Talán igen, de ezt nem nekem kell eldöntenem, majd eldönti az idő. Tény, hogy a képviselőséggel eltöltött éveket a magam számára is átmenetinek gondolom. Még azt sem tudom, meddig tart, indulok-e a következő választásokon. Attól teszem függővé, hogyan ítélik meg a munkámat azok, akik ide küldtek. — A parlamenti bizottságokban végigpróbált mindent. Ügy fogalmazott, kereste a helyét, azt a munkát, ahol a legtöbbet teheti. Jelenleg a parlament külügyi bizottságának tagja. .. — Sok oka van ennek. Többek között az — és ez nagyon fontos —, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő vagyok. Azt tartom, a megyében, az ország e keleti csücskében még igen sok energia és tartalék rejlik ma is. A napokban jártam például a határőrség országos parancsnokánál, akivel új megyei határátkelőhelyek megnyitásáról tárgyaltunk. —- Eredménnyel? — Sok a nehézség még, de remény van rá, hogy sikerül. Már csak azért is, mert komoly haszon származhat abból, ha az országok közötti átjárás egyszerűsödik. Nemcsak a népek közötti kapcsolat, a gazdaság is profitálhat belőle. Az SZDSZ-frakción belül a határon túli magyarság ügyeiért vagyok felelős, konkrétan Kárpátaljával és Ukrajnával foglalkozom. Igyekszem mind nagyobb mértékben részt venni az Országgyűlés munkájában is. Épp most szavazták meg a képviselőtársaim azt a módosító indítványomat, amelyet a bíróságról szóló törvényjavaslathoz nyújtottam be, s amely a bíróságok függetlenségének megőrzése érdekében született. — Bár lelkészi munkáját egy időre feladta, s főállású politikus lett, mégis megkérdezem: győzi erővel? — Igyekszem helytállni. Megfogadtam a költő szavát: „őrzők, vigyázzatok a strázsán”! Gondjaim persze jócskán vannak. Nagy szerencse — s szeretnék a nyilvánosság előtt is köszönetét mondani érte —, hogy kollégáim, lelkésztársaim igen sokat segítenek. Ha hét végén otthon vagyok, tőlem telhetőén igyekszem visszasegíteni valamit nekik. Bízom abban, nem lesz haszontalan az életemből a politikára fordított idő. — Miből meríti a bizakodást? — A magyar nép szorgalmából. Bízom abba:i. hogy a magyarság végül is talpra tud állni, s kikerül abból az értékválságból, amiben jelenleg van. Hiszem, hogy gazdaságilag átvészeljük ezeket a nehéz éveket, s nem kerülünk a történelem roncstelepére. Bizakodom azért is, mert választóimmal találkozva úgy tapasztalom, hogy mi - után a rendszerváltás nagy illúziója elmúlt, az emberekben mind nagyobb a cselekvés vágya. Ezek pedig igen biztos alapok, biztató jelek. Olyan fundamentumok, amelyek elindíthatják az országot a felemelkedés útján. tására. Lord Carrington, az Európai Közösség Jugoszláviával megbízott képviselője Slobodan Milosevics szerb elnökkel. Közélet A Kisgazdapárt és a koalíció
