Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

1991. november 13., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Drága a fűszerpaprika, ezért megyénkben is láthatók már a házak falára aggatott paprikafüzérek. Akiknek megte­rem, így szárítják, és megőrlik. Lehet, hogy a kényszer di­vatot teremt belőle? balAzs attila felvétele Kifizették az uborka árát Sok dombrádi kistermelő­vel együtt jómagam is ubor­kával foglalkoztam a nyáron, hogy nyugdíjamat kiegészít­sem. Az első átvételkor — az első osztályú uborka harminc forint volt — a nyíregyházi konzervgyár alkalmazottja azonnal fizetett. De nem így ezután. A legutolsó szállítás augusztus utolján volt, sem addig, sem levelem írásáig nem fizetett. Kinek húsz-, kinek huszonöt, harmincezer forinttal tartozik a „Nyírség” Konzervipari Vállalat. Tisz­telettel kérem, szíveskedje­nek megtudni, hol a dombrá­di kistermelők pénze? F.gy nyugdíjas kistermelő Dombrád (A „Nyírség” Konzervipari Vállalat termeltetési osztály­vezetője, Szőke Sándor arról tájékoztatta lapunkat, hogy Lövőpetriben és Nyírlövőben a múlt héten már kifizették a felvásárolt uborka árát. Mite lapunknak ez a száma napvilágot lát, reméllvetöleg a dombrádi kistermelők is megkapták uborkájukért a pénzt.) Mi ebben az üzlet? Nagy gond szakadt a nya­kunkba, amióta a Tempó a Kisteleki szőlőben bezárta a gázcseretelepét. Ennek körül­belül egy hónapja, azóta csu­pa bosszúság a ob-gázpalack cseréje. Vagy el kell menni személyesen a palackkal a te­lepre, vagy megkérni valakit, ugyanis a telefonszám — amin rendelni lehet — állan­dóan foglalt, annyian hív­ják. Jó néhányan élünk itt a Kisteleki szőlőben, korán me­gyünk dolgozni, későn érünk haza, több gyereket neve­lünk, rengeteg időt elvesz előlünk a gázpalack cseréje. Nem értjük azt sem, mi ab­ban a Tempónak az üzlet, hogy a jól működő gázcsere­telepet bezárta. Megdöbbe­néssel hallottuk, hogy állító­lag ráfizetéses volt. K. T.-né és a lakosok Kisteleki szőlő Befogadót keresek Végső elkeseredésemben fordulok a jó szándékú embe­rekhez. Huszonegy éves va­gyok, Nyírbátorban szület­tem. Szüléimét soha nem is­mertem, születésem után ál­lami gondozásba kerültem. Ez év márciusban házassá­gon kívül született egy kis­lányom, jelenleg még szopta­tom, így a Máriapócsi Cse­csemőotthonban lehetek. Rö­videsen el kell hagynom az intézetet. El sem tudom kép­zelni, hogy a gyermekemtől megváljak, hiszen nekem az életemben egyedül ő jelenti á boldogságot. Semmilyen konkrét elképzelésem nincs arra vonatkozóan, hogyan alakul a továbbiakban az éle­tem, jelenleg csak azt tu­dom, hogy a kislányomtól semmiképp sem akarok el­szakadni. Az apjával hiába próbálom felvenni a kapcso­latot ... Kérem, segítsenek, hátha van olyan jó szándékú ember, aki engem a kislá­nyommal együtt befogadna, patronálna, hogy ne kelljen tőle megválnom. Nem aka­rom, hogy állami gondozott­ként nőjön föl, mint én. Név cs cím a Szerkesztőségben Több, mint megható Szeretnék hálás köszönetét mondani a nagyhalászi autó­busz vezetőjének, valamint Elek nevű váltótársának. Bé­kés megyei lakos vagyok, ok­tóber huszonkilencedikén Ti- szatelekre utaztam. Sajnos, az autóbuszban felejtettem a 'Pénztárcámat, számomra igen fontos értékekkel. A pénz­tárcát még aznap visszajut­tatták hozzám. Manapság ez a becsületesség több, mint megható. Arnóczky Józsefné nyugdíjas Mezőkovácsháza Nincs verseny Mi a privatizációtól azt re­méltük, hogy a kereskede­lemben egészséges versenyt hoz létre, ami netán még a hihetetlen, lassan szóval is kimondhatatlan árakat letö­ri, és a fogyasztó jár jól, végtére is ő tartja el a ter­melőket, kereskedőket. Ez­zel szemben — legalábbis Nyíregyházán — azt tapasz­talni, nemhogy több bolt, árusítóhely volna, hanem egy-kettő maradt. A Barom­fiboltot megszüntették a me­gyeszékhely belvárosában, szaladgáljon az agyonterhelt háziasszony, ha baromfit akar adni a családnak. Tőke­húst is hány helyen kapni? Egy kezünkön megszámol­hatjuk. Zöldségbolt? Vannak a sátras maszekok, meg a Zöldért, nem túl nagy kíná­lattal. A bevásárlás lassan hasonlítani kezd egy mara­toni távú túrához. A kiala­kult, csöppet sem szívderítő helyzetre odafigyelhetnének azok, akiket illet. Sok háziasszony Nyíregyháza Válatzol az illetékes Ki jogosult közgyógyellátásra? Hatvannégy éves, súlyosan beteg özvegyasszony vagyok, a rokkantnyugdíjam ötezer­ötszáz forint, családom nincs, egyedül élek. A szomszéd- asszonyomtól hallottam, hogy kérhetnék az önkormányzat­tól közgyógyellátási igazol­ványt, mert nagyon sok gyógyszert kell szednem, és már nem bírom kifizetni az árát, van, amikor a patikus­nők váltják ki nekem a saját pénzükből... Kérem, tesse­nek nyilvánosan közölni hogy ki kaphat ilyet, (özvegy M. M.-né kisvárdai olvasónk leveléből.) A kormány 1251991. (IX. 29.) Korm. rendelete szól a közgyógyellátásról. Eszerint közgyógyellátásra alanyi jo­gon jogosult az intézeti és állami nevelt kiskorú, az in­tézeti elhelyezett, az ideigle­nesen beutalt; a rendszeres szociális segélyben részesülő; a pénzellátást kapó hadigon­dozott; a sorkatonai családi segélyben részesülő; aki köz­ponti szociális segélyt kap; a rokkantsági járadékos és aki I., II. csoportbéli rokkantsága alapján részesül nyugellátás­ban ; baleseti nyugellátás­ban; és aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékot kap. A közgyógyellátásra való jogosultságot méltányosság­ból is meg lehet állapítani a nem kielégítő egészségi álla­potú és nehéz szociális hely­zetben lévőknek, különösen azoknak, akiknek életkora már meghaladta a nyugdíj- korhatárt; jövedelmük a mindenkori saját jogú öreg­ségi nyugdíjminimum össze­gét (jelenleg 5200 forintot) nem éri el; illetve három vagy több kiskorú gyermeket nevelő nagycsaládósak, vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők. Feltétel, hogy a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszközköltségük olyan magas, hogy az saját, vagy egy háztartásban élő gyer­mekeik megélhetését tartósan veszélyezteti. (Közgyógyellá­tásra jogosult a rendszeres szociális segélyben, sorkato­nai családi segélyben, köz­ponti szociális segélyben ré­szesülővel, vagy pénzellátást kapó hadigondozottal együtt- élö házastárs, élettárs és kis­korú gyermek is.) A jogosult számára kizáró­lag a személyes szükségleté­nek kielégítéséhez szükséges gyógyszer, illetve gyógyásza­ti segédeszköz rendelhető. Az igazolványt az állandó lakó­hely szerinti, helyi önkor­mányzat jegyzője állítja ki, méltányosságbeli kérés ese­tén a helyi önkormányzat képviselő-testületének dönté­se alapján. A közgyógy­ellátásra alanyi jogon jo­gosultak igazolványa a jo­gosultság megszűnéséig és visszavonásáig határozatián időre érvényes, a méltányos­ságból megítélt közgyógyel­látás i igazolvány a jogosult­ság megszűnéséig és vissza­vonásig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényes­séghez szükség van a társa­dalombiztosítási szerv ellen- jegyzésére is, de ez megta­gadható addig, amíg az ön- kormányzat által fizetett té­rítést átutalják. Az átutalás megtörténte után a társada­lombiztosítási szerv nyolc na­pon belül köteles ellenjegyez­ni a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolványt A szociális otthoni, intéze­ti elhelyezettnek az elhelye­zés idejére szünetel a köz­gyógyellátási igazolványra való jogosultsága. Egyébként az igazolványt a jogosult kö­teles bemutatni kezelőorvo­sának, aki a vényen feltün­teti az igazolvány számát. Sorszám nélküli vényre térí­tésmentesen gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz nem adható ki. A rendeletet a Magyar Közlöny 105. száma közölte.) A GÓLYATÖCS időszako­san vizes szikes tavaknál, tó­csáknál fészkel. Különösen kedveli a ritkás, zsombékos mézpázsitú (Pucinella limo- sa) tócsákat, de megtelepszik szikes környezetű víztározók­nál, halastavaknál is. Táplá­léka leginkább a vízfelszínen, vagy a felszín közelében mozgó rovarokból, alacso­nyabb rendű rákokból áll. A gulipánnál félénkebb, csön­des, zavartalan élőhelyet kedvelő faj, LEGVESZÉ­LYEZTETETTEBB MADÁR­FAJAINK EGYIKE. Hazai állománya a Duna—Tisza kö­zén, a Tiszántúl néhány pontján található, mintegy 20—30 pár. Április végén költ, kb. négy heti kotlás után kelnek ki a három-négy gömböly- ded, barnán foltos tojásból a fiókák, még augusztusban együttlátható a család. Vo­nuló, melegigényes faj, csak április — szeptember között van hazánkban, a telet Afri­kában tölti. Hazai állománya sohasem volt túl nagy, s a vadászatok során kilőtt né­hány példány érzékelhető veszteséget jelentett. Még az ötvenes években is gyűjtöt­ték, hogy a nyugati orszá­gokba eladhassák, ez felmor­Hol vagy, Magyarország? 4 boldog békeidőkben, amikor még az asz- szonyok szoknyája földig ért és lovas kocsik jártak a földes utcákon, Ferenc József Budapestre látogatott. Végigkocsizott az álmos szépasszony-ábrá- zatú városon, megnézte a boltok cégtábláit is. Csupa német név volt azokon. A császár elégedetten fordult a kíséretéhez: Egészen Bécsben érzem maga­mat ... ! — mondta. Én is ilyesféle érzésekkel viaskodom. Mintha idegen országban élnék. Idegen lett Nyíregyháza is, nincs melege, nincs varázsa, ho­vá lett a Krúdy által meg­énekelt kedves város, meg­hitt házaival? Gőgösen emelkednek fejem fölé fu­ra, síkságra nem illő épü­letek. Fehér falaikkal, bar­na ablakaikkal már nem idézik azt a színes várost, amely egykor Nyíregyháza volt. De hát, fejlődik a vi­lág ... jönnek-mennek a divatok. Miért van mégis, hogy a majmolt Nyugaton úgy őrzik a polgárok elő­deik építészeti kultúráját, mint a kincset? Vagy en­nek így kell lennie, hogy ráébredjünk egyszer, mit dobtunk el magunktól? Ámbár ennél is nagyobb baj, hogy létünk alapját, a nyelvet veszejtjük el. A boltok fényfüzérei idegen országok nyelvén kiabál­ják, mit kínálnak a pénzes vásárlóknak. Már nem tu­dom, milyen nemzet polgá­ra vagyok, ha szülővárosom utcáit rovom. A feliratokat sem értem, azok angolok, németek, olaszok, franciák. Hol vagy, Magyarország? Hol találom a szülővároso­mat, ahol szállodák, ven­déglők, fogadók, boltok vannak, ahol pörköltet le­het enni, jó magyar ke­nyérrel? Ahol eligazodom a magyur feliratokon? Fe­renc József, ha végigko- csizna a városon, elégedet­ten bólintgatna, és biztosan ezt mondaná: Jól van, ma­gyarok. Dicséretes fejlődés! Szerkesztői üzenetek EADICS ZOLTÁNNÉ, NYlRBOGDÁNY: A gyer­mekgondozási segély megha­tározott összeg, a második gyermek után kilenc.',záz fo­rint, a harmadik és minden további gyermek után ezer forint. BÖKÖNYI OLVASÓNK­NAK: Bizalmát köszönjük, jogászunk válaszáról nemso­kára tájékoztatjuk levélben. KIJKICSA JÓZSEFNÉ, CSENGEK: A jelenleg érvé­nyes Munka Törvénykönyve szerint a felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet, hossza a munkaviszonyban töltött időtől és a betöltött munkakörtől függ. A munka­végzés alóli felmentés idejét a felmondási idő mértékétől függően, 15—30 nap között, a Kollektív Szerződés hatá­rozza meg. Munkáltatói fel­mondás eseten erre az időre a dolgozót fel kell menteni a munkavégzés alól. Ezen túl, a munkáltatónak lehetősége van a felmondási idő teljes tartamára mentesíteni a munkavégzés alól a dolgozót, de ez nem kötelessége. EGY KEDVES OLVA­SÓNKNAK: Vagyonfelosz­tásra valószínűleg nem kerül sor, de ezt az illetékes bi­zottságtól kérdezzék! Végki­elégítésre abban az esetben jogosultak, ha a munkáltató jogutód -nélkül megszűnik, a törvény nem csak a vállala­tokra vonatkozik. Javasol juk, hogy alaposan tanulmá­nyozzák át a november ha todikai lapszámunkban, — ugyanezen az oldalon, — a „Jogászszemmel” című írást. L. JÁNOSNÉ. MÁNDOK: Megkerestük a bérbeadót, ál ­lásfoglalását várjuk. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó zsolta a Kecskemét környéki kisebb telepeket. A Gólya­töcs 1954 óta védett, ma már fokozottan, mert a kihalás közvetlen veszélye fenyegeti. Egy példány eszmei értéke: 30 000 Ft. A SZÉKICSÉR száraz, me­leg, félsivatagos környezetet kedvel. Fészkelőhelyét rövid­füvű sztyeppek, folyódelták száraz iszapzátonyai, parlag­földek szolgáltatják, hazánk­ban a szikes pusztákhoz ra­gaszkodik. Május-júniusban költ laza kolóniákban; föld­be kapart mélyedésekbe, vagy száraz marhatrágyára rakja le 1—3, homokszínű alapon nagyobb szürke, és azokon sötétbarna foltokkal márványozott tojását. A mint­egy három heti kotlási idő után kikelt fiókák egy hónap múlva repülősek. Vonuló, Észak-Afrikából május ele­jén érkezik és szeptember­ben elhagyja hazánkat. Euró- pa-szerte fogyatkozóban van, Magyarországon jelenleg egyetlen állandó, jelentős íészkelőhelye a Hortobágyon van, átlagosan száz párral. 1901 óta védett, 1954-től fo­kozottan, ennek ellenére ki­pusztulás fenyegeti. Értéke: 30 000 Ft. Kötelességemnek tartom felhívni kedves háztulajdo­nos-társaim vagy a házbérlők figyelmét, hogy ősz van, és nekünk több, mint illendő rendet tartani a portánk előtt. Miért mondom ezt? Tősgyökeres nyíregyházi va­gyok és nagyon szeretem ezt a várost. Lokálpatriótának tartom magam. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a vá­ros tisztaságáért aggódom. Örömmel nézem, amikor megjelennek a kukásautók és elviszik a szemetet, vagy hajnalonként a parkokban emberek gereblyéznek, haj- longanak. A gondosság — tessék megnézni — látható a parko­kon. Ügy vélekedek, hogy a magánházak előtt is elkel­ne .. . Én például minden nap elsöprőm a házunk előt­ti járdáról és a kiskertecs- kéből a hársak, a néhány tölgyfa elhullatta faleveleket. Ha szél van pár perc múlva olyan lesz az egész tisztára söpört terület, mintha sose takarítottunk volna. Ugyanis a szomszéd házak elől elhoz­za a szél a faleveleket és szétteríti a járdán, az úttes­ten. Sajnos, ősszel Nyíregyháza nagyon szemetes város, és ez nem válik nagy dicsőségére egy megyeszékhelynek! Ké­rem, vannak nekünk közte­rületfelügyelőink, nem árta­na néha végignézniük az ut­cákat reggelente, ki takarít és ki nem. És a büntetés sem árt, igenis meg kell tanul­nunk, hogy kötelességeink vannak, például a környezőt tisztán tartása. Lóczi Tihamér Nyíregyháza « Villanófényben Kipusztulásra ítéltettek? (S.)

Next

/
Thumbnails
Contents