Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
1991. november 12., kedd CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország 11 Meg kellene fordítani! Szemétből villanyáramot Az erdőben leborított szeméthez képest, ugyan már ez is haladásnak számít nálunk, ám jó, ha tudjuk, másutt már villanyáramot állítanak elő ebből. Az* energia (elhasználásában alapvető érdekünk lenne a hatékonyság növelése. Japánban és nálunk ugyanis egy-egy ember megközelítőleg azonos mennyiségű energiát használ fel: kőolajegyenértékben olyan 3 tonnát. Csakhogy a japánok ezzel az energiamennyiséggel háromszor annyi értéket (GNP = bruttó nemzeti terméket) állítanak elő, mint mi. Hazánknak ma az a legfőbb problémája — vélekedik a legfejlettebb huszonné- gyek, az OECD-országok által készített tanulmány, hogy miképpen szüntesse meg a Szovjetuniótól való egyoldalú energiafüggőségét. Miközben a megoldások kidolgozása már folyik, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy iparunk jelenlegi szerkezete mennyire energiafaló. A nemzeti jövedelmünk ötödét előállító nehézipar például 80%-át emészti fel az összes ipari energiamennyiségnek. Ugyanakkor a nemzeti jövedelem nagyobbik részét produkáló feldolgozóipar csupán 12%-ot használ el. Az energiafelhasználás korszerűsítése mellett szükség lesz új energiaforrások kihasználására is. A biomasz- sza, vagyis a mezőgazdaságban, a földeken megtermő ossz szervesanyag-mennyi- ség, hatalmas energiatömeget hordoz. Nagy lehetőséget rejt magában a hazánkban évente képződő 8 millió tonna mezőgazdasági melléktermék, aminek fűtőértéke egyenlő 2 millió tonna kőolajéval. Ez' pedig a Magyarországon egy év alatt kitermelt olajmennyiségnek felel meg. A fejlett ipari országokban gazdasági előnyt jelent, ha hulladékból termelnek villamos áramot. Ezért az elkövetkező években az egyik legvonzóbb üzlet lesz a szemét hasznosítása. Sem a törvényes előírások, sem a lakosság nem tűri tovább a gyárakhoz közeli, gyakran veszélyes hulladéklerakókat. Egy amerikai cég; a Waste Management például az USA legnagyobb hulladékfeldolgozójává nőtte ki magát úgy, hogy a tavalyi nyeresége közel 700 millió dollár volt. Már Európában is megvetet te a lábát. Sikereinek alapja, hogy az egyre szigorúbb jogszabályok arra késztetik a gyártókat és a településeket, hogy igénybe vegyék az őket hulladékaiktól megszabadító, azt szakszerűen elhelyező vagy hasznosító cég szolgáltatásait. Amennyiben ugyanis a készülő új, a korábbinál szigorúbb rendelkezések életbe lépnek, az USA hatezer szemétlerakójának várhatóan a felét be kell majd zárni, miközben a Waste Management mind a 125 lerakója megfelel a keményebb előírásoknak. A hulladékfeldolgozó ipar távlatai tehát szinte belátha- tatlanok. Nekünk, magyaroknak sem ártana — látva a fejlettebb világban ezen a téren végbemenő változásokat — az ezredforduló küszöbén, Európához való közeledésünk közben ezt a várat is építeni. Üzletnek sem lesz rossz. Ezzel ugyanis mindenki jól járhat, de legfőképpen a gyerekeink. Mentőöv Az oldalt összeállította GALAMBOS BÉLA Határvízvédelem, műszaki diplomácia Széchenyi szellemi örökségének jegyében ünnepi tudományos ülést tartott a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete és a FE- TIVIZIG október közepén a nyíregyházi • Tudomány és Technika Házában. A rendezvény egyben határvízi konferencia is volt, hiszen a magyar vízügyi szakembereken kívül részt vett és előadást tartott a kassai, az ungvári, a szatmárnémeti és a kolozsvári vízügyi igazgatóságok egy-egy vezetője is. Az ünnepi ülést a vízügyi, közlekedési és környezetvédelmi tárca politikai államtitkára, Rajkai Zsolt nyitotta meg. „A környezetvédelmi szemléletet ugyan nem revi- diálva, de véget kellene már vetni ebben az országban a vízügyi szakemberek kanosz- szajárásának — jelentette ki az államtitkár. — A Tisza- völgy a nemzet bölcsője is, s már Széchenyi is látta, hogy itt biztonságos életteret kell megteremteni ahhoz, hogy az árutermelés s így a fejlődés megindulhasson. Ez is indokolta a szabályozásnak, ennek a gigászi műnek a megindítását, aminél már Széchenyi is térségben gondolkodott. Ma is ezt kell tennünk. Ezért fontos a műszaki diplomácia, a határvízvédelem, ami szabályozást, árvíz- védelmet és vízminőség-védelmet egyaránt jelent. A korábban megkötött határvízi egyezmények még nem térnek ki a környezet- védelmi és vízminőségi feladatokra. Ezekkel kiegészülnek az új egyezmények, amelyekkel kapcsolatban Rajkai Zsolt a következőket mondotta: „Felül kell vizsgálnunk az ország határvízi egyezményeit. Nemcsak azért, mert szomszédainknál is létrejött egy új rendszer, hanem azért is, mert nem lehet kötelező érvényű például a Csehszlovákiával kötött szerződés, hiszen nekünk csak a velünk határos Szlovákiával kell határvizi szerződést kötni. Ugyanígy kell eljárnunk a Szovjetunióval kötött határvízi egyezménynyel is, részint az új, részint a kibővített feladatok miatt, de nem utolsósorban azért, mert most már Ukrajnával kell határvízi egyezményt kötnünk. És így haladhatunk körbe az országon. Rendkívül fontosnak tartom, hogy immár szabad országokként ne sablonszerű egyezményeket kössünk meg, hanem népeink érdekét szolgáló olyan megállapodást, amely figyelembe veszi kölcsönösen országaink érdekeit és Széchenyi szellemében szolgálja tovább a határvízi együttműködést.” (I BOHi^ — A nemzetközi együttműködést élővé és hatékony- nyá az információcsere teszi — fejtette ki előadásában Fazekas László, a FETI- VIZIG igazgatója — éppen az információ gyorsabb áramlása érdekében kezdődtek meg egy magyar—ukrán táv- adatgyűjtő-rendszer tervezési munkái. Ehhez a napkori radarállomás gyűjti majd össze 150—200 km-es sugarú körből az adatokat. a forintleértékelés Á tranzisztoros rádiótól a videóig Sony márkabolt Nyíregyházán — A konvertibilitástól túl nagy dolgot nem lehet várni — mondta a Közgazdász Hetek-záróelőadásán Erdős Tibor akadémikus, a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság elnöke — ugyanis ahhoz erőteljes forintleértékelés szükséges. Vagy fölgyorsul a gazdaságunk és a szerkezetátalakítás, s akkor megalapozott lesz a konvertibilis forint, vagy nem komoly a dolog. A forint enyhe és fokozatos felértékelésére is szükség volna — jelentette ki még a napokban történt 5,8%-os leértékelés előtt néhány héttel a neves közgazdász — amit persze úgy kell érteni, hogy a leértékelés mértékének a csökkentése a követendő. Kizárólag két igen fontos növényi tápanyagot tartalmaz az az izraeli műtrágyaféleség, amit ebben az évben kezdett Magyarországon forgalmazni a Haifa Chemicals magyarországi képviselete a Biomark Kft. A Multi—K névre hallgató műtrágya, tulajdonképpen káliumnitrát, így 13% nitrogén mellett 46% káliumot „talál” benne a növény, ráadásul a számára azonnal felvehető formában. Sem az egyes növények számára különösen káros klórt, sem a talaj szerkezetet rontó nátriumot nem tartalmaz a Multi—K, amelyik magas káliumtartalmánál fogva így kiválóan alkalmas a dohány, burgonya és a zöldségfélék, ezen belül is az uborka, paTudniillik a leértékelés mintegy mentőövet nyújtva a gazdaságtalanul termelő vállaltoknak, a nyereséges export következtében konzerválja az ósdi gazdaság- szerkezetet. A felértékelés viszont, mivel az exporttal szemben az importnak kedvez, rontja a fizetési mérleget. Egy restrikciós folyamat végi fizetési mérlegnek — amilyen a mostani is — nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, s főként nem ajánlatos kivetíteni, mert ebből ítélkezve csak olyan döntések születhetnek, amilyenek a 80-as évek derekán például az ország eladósodásának növekedését eredményezték. radicsom, és paprika trágyázására. A vízben tökéletesen oldódó káliumnitrát alkalmas öntözőrendszereken keresztül történő felhasználásra, vagy 1—2%-os töménységű oldatban való lombtrágyázásra is amellett, hogy a talajra szórva és bedolgozva a hagyományos alap- és fejtrágyázás is elvégezhető vele. Alacsony a nedvszívó képessége, így jól szállítható, tárolható, más műtrágyákkal keverhető anélkül, hogy összecsomósodna. A szakemberek azt javasolják, hogy alaptrágyázásra a granulált formájú Multi—K kerüljön felhasználásra és azt is elegendő tavasszal kijuttatni azért, hogy a nitrogént belőle ne mossa ki a téli csapadék. Nyíregyháza (KM) — Gyors közvéleménykutatá- som alapján — amit szükebb baráti körben és ismeretlenek között végeztem az elektronikai termékekről — egyértelműen kiderült: a Sony cég termékei verhetetlenek. Mert ami az autóban a Mercedes, az a szórakoztató elektronikában a Sony. Habár a megkérdezettek közül sokan csak álmodoznak a Sony-ról, mert egyelőre az ő zsebük nem teszi lehetővé a vásárlást, mindenképpen emellett tették le a voksukat. It’s a Sony — hangzik a reklámjuk, ami egyben azt is jelenti, megérkezett Kö- zép-Kelet-Európába is a nagyhírű japán cég. A Sony név már évtizedek óta egybefonódott a műszaki haladással a fogyasztók által és az üzleti életben használt elektronikus készülékek területén „Egyedi termékeket kell kifejleszteni” — hangzott 1946-ban a cégalapításra kiadott prospektusban, és „A kutatás jelenti azt a bizonyos különbséget” — volt a cég jelszava. Ezekre az elvekre támaszkodott a Sony cég folyamatos elkötelezettsége a kutatás és a fejlesztés iránt. A Sony-nál készült a világ első tranzisztoros zsebrádiója, a teljesen tranzisztorizált televízió, folytatva a sort a képmagnóval, az első elektronikus asztali számítógépig, s most a legújabbak: a Black Trinitron televízió, a video- vetítőrendszerek, s nem beszélve a Sony más elektronikai termékeiről. (Rovatunkon belül most csak a videók és a televíziók érdekelnek.) Nyugat-európai piacaihoz hasonlóan Magyarországon is első helyre tör a szórakoztató elektronikában a Sony. A piacfelmérések szerint a Sony két . éven belül akár 15 százalékos részesedést is szerezhet magának a magyar piacon a legmagasabb ’technológiai szintet — és annak megfelelő árat — képviselő termékeivel. A Sony kizárólagos forgalmazója hazánkban az R. A Trade Kft., amely kiskereskedőkön keresztül értékesíti a teljes típusválasztékot: színes televíziókat, videomagnókat és — kamerákat, hifi-berendezéseket. A megyében a Product Managemant Kft. kapta meg a jogot a Sony-termékek forgalmazására, s így a nyíregyházi Sony-boltban is teljes a választék. A már említett Black Trinitron színes televízió a legújabb technika érdekessége. A digitális technológiának köszönhetően még inkább javult a kép minősége: a fekete itt még feketébb, a fehér még fehérebb, a színek pedig szinte életre kelnek. Nemcsak a látott kép élvezete fokozódik, hanem mellette a fekete képernyő kevesebb környezeti fényt ver vissza, ami végső soron a szemet is kíméli. A Sony szabadalmaztatott újítása a hosszirányú nyílásos rácsú képcső. Ez a hagyományos árnyékmaszkos képcsövekkel szemben, amelyek leárnyékolják az elektronokat, a hosszirányú nyílásos rács több elektront enged átfolyni és nekiverődni a Trinitron-képernyőnek. Előnye a páratlan képfelbontás, a színzavar, a színösszefolyás teljes kiküszöbölése. (Későbbi számunkban tesztelünk egy Black Trinitron teletextes, sztereó Sony televíziót. Vannak pillanatok az ember életében, amelyeket örökre meg szeretne őrizni. A Sony az, amely a videózásban egy teljesen új rendszert, a Video 8-at fejlesztette ki. Oly tökélyre, hogy a legkisebb, de mindent tudó kamerájuk súlya jóval egy kilogramm alatt van. Mindezek és a képmagnók a csúcsminőségű képvisszaadás felsőfokát jelentik. De mielőtt még elragadtatnánk magunkat a Sony termékeinek dicséretével, befejezzük ismertetőnket, s később konkrét készülékek tesztelésével folytatjuk. A Sony márkabolt Nyíregyházán balAzs attila felvételei Hálás műtrágya VIDiOVILÁG
