Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. novesjfefcr 12., kedd Lixemlwrgi kapcsolat Sanier—Antall találkozó Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn a késő esti órák­ban kezdett tanácskozásokat arról, milyen álláspontot fog­laljon el a világszervezet az EK Jugoszláviával kapcso­latban meghirdetett gazdasá­gi és olajszállítási embargó­ja ügyében. George Bush amerikai elnök jelezte, hogy országa kész az ENSZ-ben támogatni a brüsszelihez ha­sonló döntéseket, de nyílt kérdés, egyetért-e majd ez­zel a BT állandó tagjai közül Kína. illetve milyen állás­pontot foglalnak el a testü­letben helyet foglaló fejlődő országok. Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök bejelentette: javasolni fogja, hogy Jugoszláviában hozzanak létre „biztonsági folyosót” Szerbia és Horvát­ország között. Budapest (MTI) — Lu­xemburg azon munkálko­dik, hogy tovább erősítse Ma­gyarországhoz fűződő politi­kai, gazdasági, pénzügyi 'kapcsolatait. Ezzel párhuza­mosan abban érdekelt, hogy az Európai Közösség belső együttműködésének elmélyí­tése nyomán az európai in­tegrációs szervezet nagyobb kitárulkozással forduljon a közép-kelet-európai térség felé. Ami a biztonságpo­litikát illeti a luxembur­gi megközelítés szerint a NATO biztonsága elvá­laszthatatlan Kelet-Euró- pa biztonságától — han­goztatta Jacques Sanier, a Luxemburgi Nagyhercegség hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó mi­niszterelnöke. A luxemburgi kormányfő hétfőn a Kossuth Lajos té­ren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadás­sal megtartott fogadtatási ceremónia után vendéglátó­jával, Antall József kor­mányfővel tárgyalt a Parla­mentben, majd Szabad György házelnök fogadta Jacques Saniert. A luxem­burgi miniszterelnök és a magyar kormányfő kora dél­után nemzetközi sajtókonfe­rencián értékelte a megbe- széléseKer. Ev végi hajrá a Parlamentben Megvan a százezer? Két hónapon belül . ... •. i. »n A xrií. . A népszavazás kezdemé­nyezésére irányuló aláírás- gyűjtés során összegyűlt alá­írásokat az Országgyűlés el­nökének kell eljuttatni — vá­laszolta az MTI kérdésére a Belügyminisztérium Válasz­tási és Informatikai Főosz­tályának illetékese azzal kapcsolatban, hogy a VOSZ az expo megrendezéséről döntő népszavazás érdekében aláírásgyűjtésbe kezdett, s állításuk szerint immár több mint 100 ezer polgár támo­gatja az akciót. A kezdemé­nyezés elindítóinak jogukban áll az is, hogy az összegyűlt aláírásokat ne továbbítsák. Ha viszont továbbítják, ak­kor az Országgyűlés elnöke a beérkezéstől számított nyolc napon belül megküldi az aláírákgyüjtés'i iveket az Országos Választási Bizott­ságnak, az elrendeli az alá­írások hitelesítését. A hitele­sítést az Állami Népesség­nyilvántartónak harminc na­pon belül kell lefolytatnia. Hitelesnek akkor számít az aláírás, ha olyan választójo­gosult állampolgárról van szó, akinek aláírása mellett olvasható módon neve, állan­dó lakcíme és személyi szá­ma is fel van tüntetve. Az országos népszavazást az Or­szággyűlés rendeli el a kez­deményezés benyújtásától számított legközelebbi ülés­szakán, de légfeljebb két hó­napon belül. Az. országos népszavazás . elrendeléséhez, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országgyűlés köteles elrendelni a népsza­vazást, amennyiben azt leg­alább százezer állampolgár kezdeményezi. Az Országgyű­lés elrendelő határozatának tartalmaznia kell a kezdemé­nyezésben megfogalmazott kérdést és a népszavazás időpontját. Az országos nép­szavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni. Hétfőn délután év végi haj­rá kezdődött a Parlamentben —- ezen a héten három na­pon át tart a plenáris ülés. A határozatképesség megál­lapítása után a T. Ház dön­tött arról, hogy sürgős eljá­rással napirendre tűzi az 1963 és 1989 között elköve­tett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények mi­atti elítélések semmissé nyil­vánításáról szóló törvényja­vaslatot. A kivételes eljárás lefolytatásához szükséges kétharmados többséget nem kapta meg az előterjesztés. Tárgyaltak a honatyák a foglalkoztatási törvény mó­dosításáról, amely a munkál­tatókat és a munkavállaló­kat az eddigieknél szigorúb­ban érinti. A számítások sze­rint 1992 végére hazánkban a munkanélküliek száma hat­százezer is lehet. A munka­ügyi miniszter előterjesztése többek között azt tartalmaz­za: megemelnék a szolidari­tási hozzájárulást, illetve lej­jebb szállítanák a munka­nélküli-segély összegét. Az Országgyűlés este 7 óra­kor 231 igen szavazattal, egy ellenében, 19 tartózkodással elfogadta a bíróságokról szó­ló 1972-es évi jogszabályt mó­dosító törvényjavaslatot. Az Országgyűlés a szövet­kezetekről szóló törvényja­vaslat, továbbá a hatálybalé­pésről és az átmeneti szabá­lyokról rendelkező tervezet együttes általános vitájával folytatta munkáját. * A Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetsége ma­gyarországi látogatásával ar­ra vállalkozott, hogy megpró­báljon hidat verni ott, ahol mások falakat igyekeznek emelni — foglalta össze az RMDSZ krédóját Szöcs Géza alelnök. Az RMDSZ vezető­ségének Magyarországon tár­gyaló küldöttsége hétfőn, az Országgyűlés ülésének szü­netében találkozott a honi és a külföldi sajtó képviselőivel. Nem kap vizet, aki nem fizet Nyíregyháza (KM) — A Szabelcs-Szatmár-Bereg me­gyei' Víz- és Csatornamű Vállalatnak összesen 42 aiil- lió forint vízdíjjal tartoznak a megyében. Főleg néhány nyíl-egyházi nagyvállalat tar­tozik a krónikus késlekedők közé. Ilyen nagy összegű „kintlévőséget” a SZAVI- CSAV már nem tud elviselni. Ezért az utóbbi hetekben többször is udvariasan fel­szólította a vízmű a tarto­zókat, hogy rendezzék szám­láikat. ellenkező esetben el­zárják a főcsapot, megszün­tetik a vízszolgáltatást. Hét­főn ismét napirendre tűzték a témát. A Nyírség Konzervipari Vállalat nem kevesebb, mint 18 millió forintnyi vízdíjjal tartozik. A hétfői tárgyalá­son megegyeztek abban: e hét csütörtökig nem kapcsol­ják ki a gyárban a vizet, ha addig a számlát kiegyenlítik. A húsipar és a KEMEV is halasztást kapott. A ZÖL-' DÉRT és a Modul-szerviz vízellátását azonban hétfőn megszüntette a SZAVICSAV. Köves az út, de jó feló vezet... Habsburg Ottó háborúról, menekültekről, életünkről Tokaj (Km — szí' S:y Tokaj vendége volt vasárnap dr. Habsburg Ottó, az Euró­pa Parlament alelnöke, a Páneurópai Unió elnöke. Elő­adást tartott hazánk helyéről a megváltozott Európában. A tekintélyes politikus előadásában nagy teret szen­telt biztonságpolitikai kérdé­seknek. Igyekezett eloszlatni a jugoszláviai események kapcsán kialaíkult magyar félelmeket. Azzal érvelt, hogy minél jobban Európá­hoz kapcsolódunk, annál erő­sebbek vagyunk. Az Európai Közösségekhez csatlakozá­sunk azért jelentős, mert e szervezet államai gazdagab­bak mint az USA. Azzal, hogy beléptünk az Európai Ta­nácsba, szintén erősödött a magyar biztonság. „Sokan nem szeretnek bennünket, de szeretik a pénzünket. Még a legvadabb szovjet generáli­sok sem fogják azt az orszá­got megtámadni, mely tagja a szervezetünknek. Persze, százszázalékos biztonság nincs.” A déli szomszédunkban zajló konfliktusról az a véle­ménye, hogy azt polgárhábo­rúnak tekinteni hamis. In­kább nemzetközi háborúnak kell felfogni. Ha a szerb tá­bornokok fognak győzni, ak­kor az egész régió Számára veszélyes időszak következik. Jugoszlávia könnyen Liba­nonná válhat, mély válságá­val, felbomlásával megmér­gezheti egész Közép-Kelet- Európát. „Rendkívül sajná­lom, és szóvá is fogom tenni, hogy az Európai Tanács ma­gatartása a szlovén és horvát kérdésben csapnivalóan rossz és gyenge. El kellett volna ismerni függetlenségüket. A magyar felelősség a kérdés­ben különösen nagy, hiszen évszázadokon át együtt él­tünk . ..” Nemzetközi perspektívából tekintve Magyarországot úgy értékeli, hogy 1956-ban kide­rült, milyen bámulatos ez az ország, azóta is „gyönyörű hírnevünk” van, ezt ki kelle­ne használni. Hazánkat a harmadik világháború győz­tesének tartja, hiszen nekünk jutott a döntő szerep a kom­munizmus felmorzsolásában. Dicsérte parlamenti pártja­ink külügyi tevékenységét, de kissé keserűen jegyezte meg, hogy az ellenzékiség­nek országhatáron belül kel­lene maradnia, azaz nem il­lik külhonban szidni a kor­mányt, olyankor csak nemze­ti érdek létezhet. Érzékeli pesszimizmusún- kat. De szerinte ennek a bo­rúlátásnak sem oka, sem ér­telme nincs, hisz bénítja a cselekvést. Bár kemény, kö­ves az út, amin elindultunk, de jófelé vezet. „Olyan ez, mint amikor az ember egy fa alatt álldogál, és hiába le­si, nem látja nőni. Csak ha távolabbról szemléli, akkor képes felfedezni a változáso­kat. „Nagysikerű előadásá­nak befejező szavai is bizta­tóan csengtek: „Túl vagyunk a mélyponton, nő a fa, halad az ország, bízni kell nemze­tünk jövőjében.” Munkatársunk kérdésére, hogy miként ítéli meg a vár­ható nagy európai népván­dorlást, a menekültproblé­mát, a következőt válaszolta: — Én nem félek attól, hogy ez a hullám olyan óriá­si lesz, mint ahogy prognosz­tizálják. Bár kétségtelen, igen komoly gondokat vet majd fel, hiszen jelenlegi adatok szerint is huszonhat- ezren lépték át eddig illegá­lisan Magyarország határa­it. Kemény politikát kell kö­vetni, mert Magyarország nem bevándorló ország. „Közelebb hozni a fővároshoz...” Kovács Éva D r. Kávássy Sándor szo­ciológus, az FKGP megyei szervezetének elnöke, a párt országos al­elnöke. Pártlistán jutott a parlamentbe. A debreceni egyetemen történelem sza­kon végzett, majd szocioló­gus diplomát is szerzett. A nyíregyházi tanárképző fő­iskola tanára. A képviselő nős, öt fiúgyermeke van. Jelenlegi feleségével két kisfiút nevelnek. Egyik el­sős, másik még óvodás. — Hogyan let­tem képviselő ? Annak idején Vörös Vince pártelnök és Tor- gyán József kért fel, induljak a megye 10-es számú választó- kerületében. Ad­dig nem voltak politikai ambí­cióim. — Most már vannak? — Megmondom őszintén, ma is inkább főiskolai ta­nárnak tartom magam. Mi­után igent mondtam a fel- kérőknek, szabályos jelölés következett, s engem nagy szótöbbséggel jelöltek. Nem tudom, minden kisgazda­képviselőnél így volt-e, ná­lam minden szabályosan, jogosan történt. — Ezzel azt is akarja mondani, hogy esetleg más kisgazda-képviselők meg­választása nem volt szabá­lyos? — Nemcsak a kisgazdák­ra gondoltam, hanem a többi pártok képviselőire is. Lényeg az, hogy a jelölés után súlyosan megbeteged­tem, egy hónapig ki voltam kapcsolva a választási dol­gokból. Helyettem kiváló segítőim — Irényi Zoltán Botpaládról, saját testvér­öcsém, dr. Kávássy Pál, és a feleségem dolgoztak, no meg sokan —, akiket szíve­sen felsorolnék —, lelkesen szervezték a párt győzel­mét. — Aztán mégis második lett, a befutó, Vargáné Pi­ros Ildikó után... — Helyben sok mocsko- lódás ért, elviselhetetlen alakok próbáltak ártani ne­kem. Fel is jelentettem őket a bíróságon, de ott nem foglalkoztak velük, hagyták őket futni. — Azóta ismét meggyűlt a baja a bíróságokkal. .. — Igaz. Mégpedig azért, mert nem vagyok hajlandó tudomásul venni, hogy aki eddig kommunista volt, holnapra mássá lesz. — Nem gondolja, hogy ez a megállapítás nemcsak a volt kommunistákra vonat­koztatható? — Ezt megengedem. — AZ eltelt másfél év bi­zonyára jócskán hozott ta­pasztalatokat. Megtudhat­nánk, mit tudott segíteni ön a megyének? — Dicsekvésnek hatna, ha mindent felsorolnék, de le­gyen elég ennyi, nagyon sok mindenben jártam el. Szerepem van abban, hogy Zajta és Budapest között gyorsvonati összeköttetés létesült. Ezt azért is tartom fontosnak, mert vélemé­nyem szerint Szatmárt csak úgy lehet felemelni, ha kö­zelebb hozzuk a fővároshoz, az ország központjához. Ebben pedig a közlekedés­nek rendkívüli szerepe van. Támogattam a csengeri gimnázium ügyét, pénzt szereztem hozzá — már csak azért is, mert abban a körzetben igen magas szavazatot kaptam. Segítet­tem a sonkádi református templom dolgában is, fel­emeltem szavam a vona­tok ■ tisztaságáért,' azért, hogy legyen rajtuk például büfé. Ezek persze nem nagy dolgok, de az élethez hozzátartozik- Arról a sok személyes megkeresésről már nem is beszélek, ami-_ ben állandóan részem van. Rengetegen kérnek levél­ben vagy személyesen, hogy ügyes-bajos dolgaikban se­gítsek. Igyekszem minden levélre válaszolni, Kossuth Lajos is ezt tette. Persze most rendkívül nehéz a helyzet, a parlament mun­karendje nem humanizált. Régen 10-től 2-ig tartották a tanácskozásokat, így a képviselőknek számos ügy elintézésére, utánajárásra is maradt idejük. Most fe­szített a tempó, számtalan fontos dologra alig jut idő. — ön nemcsak tagja, par­lamenti képviselője pártjá­nak, hanem alelnöke, sőt, megyei elnöke is ... — ... meg a parasztszö­vetség elnöke, és főiskolai tanár is vagyok. Megtartot­tam az állásomat, mert a tanítást, kutatást szeretem, meg azért is, mert a kép­viselői fizetésemből nem le­het megélni. A családom Sonkádon él, a házam kö­rül kisebb gazdaság van, melynek dolgait a felesé­gem intézi, aki ügyes, talpraesett asszony. S még valamit: az emberek azt hiszik, a parlamenti képvi­selőknek nagy hatalma van. A közvélemény szerint olyan, hogy egy képviselő kér valamit, s azt nem tel­jesítik, elképzelhetetlen. Ez régen valóban így volt. Ma teljesen másképp van .. Biztonsági folyosó

Next

/
Thumbnails
Contents