Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

6 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. október 9. Berlin — Szexis menyasszonyi ruha. Szű­zies fehérségű, de annál többet mutató menyasszonyi ruhát mutat be egy manöken a „Moda Berlin” címmel megrendezett divat- bemutatón. A vékony tűdbe és csipkébe álmodott kompozíció tervezője a német Regina Georgiew. (MTI telefotó) Houston — Mike Templeton a Texasi Szivkli- nika 33 éves betege október 1-jén sajtóérte­kezleten mutatja be azt az elemmel működte­tett szívpumpát, amelyet ö is visel három hete. A berendezés korlátlan mozgást tesz lehetővé a donorra váró szívbetegeknek. (MTI telefotó) Nem minden keménykalapos „BOBBY” London (DPA— MTI Pano­ráma) — Nem minden kemény­kalapos londoni rendőr, még ha úgy is néz ki. Aki ugyanis estén­ként vagy hétvégeken a brit fővárosban a rend egyenruhás, keménykalapos (tehát „Bobby") őrével találkozik, könnyen le­het, hogy a mintegy 1400 kise­gítő rendőr egyikébe botlott (special constable), akik segí­tik munkájukban a csaknem harmincezer hivatásos tagját a Scotland Yardnak. A „spécik” — mondják a lon­doniak — ugyanolyan emberek, mint mások. Azonban évente legkevesebb száz órára — de inkább átlag kétszázra — sza­bad idejükben rendőregyenru­hába bújnak, hogy segítsék hivatásos társaikat. Vannak köztük értelmiségiek, iparosok, szabad foglalkozásúak, alkal­mazottak, háziasszonyok, sőt még egy alsóházi képviselő is. Fizetést egyelőre nem kapnak, csak ingyen egyenruhát és kia­dásaik megtérítését. Angliában 1841-ben toboroz­ták az első önkéntes rendőrö­ket, két évvel ázutáh, hogy Angliában és Walesben az első rendőrkapitányságok megalakul­tak (számuk mára 43-ra nőtt). Ma világszerte élénk érdeklő­dés nyilvánul meg a londoni se­gédrendőrök tapasztalatai iránt. Németországban egyenesen követőkre találtak: Badeen-Württemberg tarto­mányban 1963 óta vannak önkéntes rendőrök és számuk mára elérte a hétszázat. Az angol önkéntes rendőrök letartóztatásokat eszközölhet­nek, bevonhatók a közlekedés irányításába és minden egyéb esethez hívhatók, járőröznek és ügyeletet tartanak az őrszobá­kon. Amikor azonban egy ügy kezd „forró” lenni, átadják he­lyüket a hivatásosoknak és ru­tin szolgálatot látnak el. A kedvező tapasztalatok ha­tására a brit belügyminisztérium növelni szeretné az önkéntes rendőrök számát. Londonban a jelenleginek a háromszorosá­ra, az egész országban pedig a mostani 15 ezerről 25 ezerre. Hogy eredményes legyen a to­borzás, fontolóra veszik az anyagi ellenszolgáltatást is, de azt csak akkor fizetnék, ha az illető mögött már legalább két évi szolgálat van. Ügyelnek arra, hogy senki ne jelentkezzék önkéntes rendőr­nek csak a pénzért. Olyanokra sincs szükségük, akik azért je­lentkeznek, hogy egyenruhában megessék magukat a szom­szédjuk előtt. Ami pedig az amerikai western-filmekből ismert seriff-helyettesekkel való összehasonlítást illeti, Anglia ezen a téren alaposan lema­radna: lőfegyverekkel az angol hivatásos rendőr csak a legrit­kábban kerül közelebbi kap­csolatba, önkéntes kollégái azon­ban egyáltalán nem. Földrengésveszély? MTI (Press) — Kirgiziában és Görögországban nagy a föld­rengésveszély. Legalábbis ezt ál­lítják a szeizmológusok. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy ösz- szehangolják a földrengés-elő­rejelzés és a katasztrófa-meg­előzés érdekében tett erőfeszí­téseiket. A napokban érkezik Kirgiziába az európai szeizmoló­giai kutatóközpontot képviselő görög szakértői csoport. A szak­emberek véleményét felkeltették kirgiz kollégáik komplex kutatá­sai, melyek segítségével egye­dülálló tényanyagot gyűjtöttek ösz- sze. A tudósok megvitatják a Tien- san kínai és szovjet részén fekvő területek földrengés-előrejelzési problémáit. A GORILLA GÉPE Koko majom számítógépet kapott A ugusztus 27-én vala­mennyi amerikai tv-állo- más elküldte tudósítóját Kaliforniába, hogy képpel és hang­gal is közvetítsék az eseményt: Koko huszadik születésnapi ün­nepségét. Koko ugyanis az Egye­sült Államok legfejlődőképesebb gorillája: már 2 mázsát nyom, és állítólag simogatásával is padlóra küldené a nehézsúlyú profi ököl­vívó bajnokot. A legfőbb erénye azonban mégsem a testi erő, hanem a szellemi képessége, ami majomkörökben egyszerűen bámulatos. A La Repubblica a születésnap alkalmából interjút készített tanárával, aki — mint mondta — reggel 7-től este 9-ig vele van, vasárnap is. Nos, Fran- cine G. Patterson asszony szerint Koko előmenetelében döntő sza­kasz következik, ugyanis megkap­ta az Apple cég legújabb típusú számítógépét. „Óhaját, vélemé­nyét, érzelmeit már eddig is ké­pes volt közölni, a komputer ré­vén azonban legalább 2 ezer angol szót tanulhat meg” — mondotta tanára. A gép billentyűire, betűk helyett jeleket tettek, ezek sza­vaknak és fogalmaknak felelnek meg. Bármelyik érintésével kife­jezheti magát. A riport szerint már csak azért is képes erre, mert 70—90 közötti az intelligencia hányadosa (I. Q.), „ami jóval kevesebb, mint Schwarzkopf tá­bornoké (160). de azért ez sem rossz”. Patterson asszony azt is elmondta, hogy most már élettár­sat is keresnek a déréi gorillafiú­nak, önös kíváncsiságból, hogy tudniillik „képes lesz-e átadni ling­visztikái képességeit az utódai­nak.” Arra a kérdésre, hogy köny- nyű-e a gorillával társalogni, ta­nárnője így válaszolt: „Könnyen megértjük egymást, ha valós tár­gyakról van szó, például fésűről. Az elvont dolgokról, lelkiállapotról azonban nehezen megfejthető, amit közöl. Koko ugyanis sajátos módon fejezi ki magát, és mi emberek nem vagyunk elég intelligensek ahhoz, hogy ezt megértsük.” Testazonos szívgyógyszerek MTI (Press) — A szívbetegsé­gek kezelésére alkalmazott szív- glikozidokat, mint például a stro- fantint és digitáliszt, eddig kizáró­lag növényi termékeknek tartot­ták. Nemrég azonban a patkányok, marhák és emberek vérében egy digitálisszal rokon vegyüietet si­került kimutatni, amelyről ponto­sabb vizsgálatok kiderítették, hogy nem más, mint a nyílméreg stro­fantin, amelyet a század eleje óta használnak a szívbetegségek ke­zelésére. Az emlősállatok mellékveséjé­ben keletkező strofantin az izom­sejtek káliumháztartásába belea­vatkozva javítja a szívizmok ösz- szehúzódó képességét. Befolyás­sal van az ún. nátriumpumpára is, amely a kálium- és kálcium-ionok sejten belüli és kívüli eloszlását szabályozva lehetővé teszi az energia optimális kihasználását. Nátrium-pumpa azonban nem­csak a szívizmokban van, hanem az egész szervezetben, így jog­gal feltehető, hogy a testazonos szívglikozidok a vérkeringésen kívül még számos fontos növeke­dési és anyagcsere-folyamatban vesznek részt. KEVÉS LAKÁS ÉPÜL Megyénkben sok meg is szűnik Budapest (KSH) 1991. első fél­évében 10 600 lakás készült el, 16 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszaká­ban. A fővárosban mindössze 1100 lakást vettek használatba, vagyis minden kétezredik lakos­ra jutott egy új lakás. Pest megyében épült a legtöbb lakás. Első ízben fordul elő, hogy a fővárost az épített lakások számát tekintve megelőzte egy megye. Kisebb lett Míg az elmúlt két évben vidé­ken — néhány megye kivételével — a lakásépítkezések folyama­tos csökkenése figyelhető meg, addig Budapest lakásépítése erős ingadozást mutat. Az 1990 első félévi 41 százalékos növekedést 1991 első félévében 39 százalé­kos csökkenés váltotta fel. A városokban az építkezések száma gyorsabb ütemben — 12 százalékkal — mérséklődött, mint a községekben, ahol a csökkenés 10 százalékos volt. A lakásépíté­si kedv további visszaesése mel­lett új jelenségként figyelhető meg, hogy az elkészült lakások átlagos alapterülete, illetve szobaszáma is csökkent. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 88 négyzetméter volt, 1,5 négyzet- méterrel kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A lakások szobaszáma szerinti összetéte­lében az egyszobás lakások ará­nya növekedett. A telepszerű többszintes laká­sok 59 négyzetméteres alapterü­lete változatlan maradt, a nagyobb alapterületű, egyéb építési formák­ban megvalósult lakásoknál viszont 1—7 négyzetméter közötti átla­gos csökkenés következett be. Csoportos korszerű lakásépítési formában az előző év első felé­ben 82 négyzetméteres lakások készültek, az idén 75 négyzetmé­ter ezek átlagos alapterülete. Budapesten és a megyei jogú városokban a lakások 79 négy­zetméteres alapterülete elmaradt az országos átlagtól, míg a többi városban 86 négyzetméter, a községekben pedig 99 négyzet- méteres átlagos alapterületű la­kások épültek. A lakások 70 százalékát a lakosság saját használatra épí­tette, illetve építtette 25 százalé­kát a gazdasági szervezetek el­sősorban értékesítési, míg 5 szá­zalékát az önkormányzatok, zö­mében bérbeadási célból. Á kü­lönböző településtípusokon a használatba vett lakások építtető és építési cél szerinti összetétele nagyon eltérő. Aki teheti, magának épít A községekben a lakások 97 százalékát a lakosság saját hasz­nálatra építi, míg a városnagyság növekedésével nő az értékesítési célra épített lakások aránya, s Budapesten már megközelíti az 50- százalékot. Bérbeadás céljából ebben a félévben mindössze 350 lakás épült, ebből 300-at önkormányza­tok építettek. Ez az előző év első felében használatba vett 730 ta­nácsi bérlakással összevetve közel 60 százalékos csökkenést jelent. A fővárosban elkészült lakások 15 százaléka lakások átalakítá­sával, meglévő épületek lakássá alakításával stb. jött létre. Változatlanul a családi házas építkezési forma a legkedveltebb Magyarországon. így épült a la­kások hetven százaléka. Az or­szágos arány a budapesti 25 és a községi 91 százalék között szó­ródott. A lakások több mint háromne­gyed része tégla (kerámia) fal és kézi falazóelemmel készült. Pa­nelből mindössze 1400 lakás épült a félév során. A lakosság házilagos kivitele­zésében épült a lakások több mint fele, 5400 lakás. Az építőipari vállalatok 1900 lakást, az építői­pari egyéni vállalkozók pedig 1300 lakást építettek. Az üdülök nagyobbak A lakásépítésnél nagyobb arányban, 25 százalékkal csök­kent a lakásmegszűnés. Az építé­sek 13 százaléka az 1360 meg­szűnt lakás pótlására szolgált. Bu­dapesten, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megyékben szűnt meg a legtöbb lakás, az országos adat 40 százalékát e 3 területi egység képviselte. A megszűnések közel fele — 48 százaléka — avulás miatt követ­kezett be, a másik jelentős ok — a megszűnések 32 százalékánál — a lakásépítés volt. 589 üdülőegység épült az első félévben, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az építke­zések egyharmada Pest megyé­ben, a Dunakanyar és az agglo­meráció egyéb üdülőterületein koncentrálódott. Az üdülőegysé­gek átlagos alapterülete két négy­zetméterrel növekedett, s elérte az 51 négyzetmétert. EGY NAP—

Next

/
Thumbnails
Contents