Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
EGYRŐL TÖBBET |Ázt a füttyöst kérem! Az oldalt összeállította: TAPOLCAI ZOLTÁN Úri passzió és rabCPItlPlllf Kártyatörténet IGIIIGIIf dióhéjban Pintyröpte Tóth Sándor Nyíregyháza (KM) — Akinek még nem volt madara, azt kell tisztáznia, hogy ő és családja vállalja-e az új „lakótárssal” járó kötöttségeket (naponta etetés, itatás, elhelyezés nyaralás idején, takarítás). A kedvező döntés esetén következik a kiválasztás. Ha módunk van rá, előzetesen kérjük tapasztalt tenyésztő, vagy kereskedő tanácsát. A beszerzésre több lehetőség kínálkozik. Nyíregyházán a díszmadár-kereskedők árusítanak kanárit, de érdemes felkeresni a tenyésztőket is. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesületének helyi csoportja szeptembertől szombat délelőttönként folytatja ingyenes tanácsadását a Kölyökvárban, ahol lehetőség van madárcsereberére, vásárlásra, a megunt kedveltek értékesítésére, vagy elajándékozására. De a kérdés még mindig az,, milyen madarat vegyünk! A szín és forma kiválasztása egyéni ízlés dolga. Fontos viszont, hogy csak egészséges madarat vigyünk haza. Ez felismerhető élénk tekintetéről, tiszta ormyíláNyíregyháza (KM E. E.) — Kedves, mackós megjelenésű, kissé hosszú testű, erős alkatú, masszív kutya. Feje nagy, koponyája széles. Szeme kerek, sötétbarna. Füle háromszög alakú, lelóg, rövid szőr borítja. Nyaka rövid, erős, marja jól fejlett, háta egyenes és széles, ágyéka rövid, kissé domború. Mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott, fara vízszintes. Farka lelóg, ha figyel, sarló alakban felfelé tartja. Végtagjai egyenesek, erős csontozatúak. Mancsa nagy, ovális alakú, ujjai zártak. Szőrzete hosszú, sűrű, durva szálú, egyenes lefutású, esetleg kissé hullámos. Színe fekete, esetleg bron- zos csillogású. Mozgása érdekes, riszáló. Marmagassága 68—75 cm (kan), illetve 62—70 cm (szuka); testtömege 50—70 kilogramm. Egyes feltételezések szeAz én (madár)világom. 'sairól, sima ápolt tollazatáról. A visszahúzódó, borzas, szennyezett tollazatú madár betegséggyanús, akkor se vegyük meg, ha nagyon olcsón kínálják. Kiválasztott madarunknál fülünkhöz tartva hallgassuk meg, hogy lélegzetét nemkírint a hegyi kutyák egyik változata, mások viszont úgy vélik — és ez a feltevés a valószínűbb —, hogy a labrador retriever és valamilyen hegyi kutya keresztezése révén alakult ki. Olyan feltevés is van, mely szerint a pireneusi hegyi kutyák és más fajták keveredéséből jött létre. Annyi bizonyos, hogy 1775- ben keresztelték el új- fundlandinak és 1886-ban született meg első fajtaleírása. Erőteljes, mozgékony, fáradhatatlan. Kitűnően úszik, rajong a vízért. Csendes, barátságos, értelmes, tanulékony. A SZAVICSAV Tó utcai telepén fotóztuk a két újfundlandi kölyköt. A jövő fürdőszezonban Sóstón a tófürdőn „teljesítenek majd szolgálatot”, mint kiképzett mentőebek. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE séri-e sípoló, zörgő hang, mert ez légúti betegségekre, vagy torokatkásodásra utal, ami gátolja a madár énekét, s nehezen gyógyítható. Nem könnyű a nemek felismerése. Mivel csak a hím énekel és a madártartók többsége hím madarat akar, várjuk meg, míg kiválasztottunk megszólal. Ha erre nincs mód, csak megbízható helyről, garanciával vásároljunk. Szerencsés, ha madárkánk zárt lábgyűrűvel rendelkezik, mert ez az ő személyi igazolványa. Megállapítható róla a kora, tenyésztője, származása. Esetleges reklamációnál döntő tényező lehet. Lehetőleg fiatal példányt vegyünk, mert könnyen megbarátkozik új környezetével, gondozójával, szinte családtaggá válhat. Idősebb példányoktól ez nem várható el. Kora —, ha nem gyűrűzött — küllemi jegyekből általában megállapítható. A fiatalabb lába nem pikkelyes, karmai rövidek, hegyesek, alsó és felső csőrkávája egyforma hosszú. Július—augusztusban a vedlés fő idején lehetőleg ne vegyünk madarat. Ilyenkor tollazatuk rendezetlen, bizonytalan a nemek felismerése, a tollváltás miatt megterhelt szervezet nehezen viseli a helyváltoztatást. Elhúzódó vedlés, esetleg elhullás is várható. (Következő számunkban a madár elhelyezéséről és táplálásáról szólunk majd.) Nyíregyháza (KM) — A szerény terjedelmű, magyar nyelvű szakirodalomban a játékkártyák eredetét kínai találmányként valószínűsítik, megjelenésének idejét a XII. századra teszik. Ez utóbbi adattal szemben áll Gernot Prűd- nemek, az ázsiai kártyák jeles kutatójának válemá- nye, aki ezt a VII—VIII. századra teszi. Az európai megjelenésének magyarázatára több lehetőség is kínálkozik. A leghihetőbb szerint a keresztes háború hazatérő harcosai vagy itáliai kereskedők hozhatták magukkal a Közel-Keletről. Kártya típusú játékot már 1340 körül említenek irodalmi művekben, de konkrét adatokkal csak 1367-től rendelkezünk. Nem sokkal rá már meg is nyílt az első kártyafestő műhely Frankfurtban. Tekintsük először az egyik legrégibb típust, a tarokkot. A lapok eredeti jelentéstartalmát nem sikerült az utókornak megbízhatóan magyarázni, az írásos emlékek az okkult tudományokkal hozzák kapcsolatba, azaz, mint ahogy ma is, a „jövőbelátás” egyik népszerű eszköze. Hazánkban az úgynevezett francia színjelű tarokk honosodott meg. Ezen az általában németalföldi és osztrák műhelyekben készült paklikon állatok rajzai, mitológiai és irodalmi témájú képek, város- és tájképek, később életképek, illetve karikatúrák szerepeltek. Jelentős változás volt a korábbiakhoz képest, hogy úgynevezett kétalakos, vagy tükör képes lapjain egymással szemben két különböző vagy két azonos rajz látható. Az egyalakos ábrázolás teljesen megszűnt. De honnan ered a magyar kártyaként ismert játék négy színe? A szív (piros), a levél (zöid), a csendőr (tök), a makk? Ez már az úgynevezett német színjelű kártyák kategóriájába tartozik, és legjellemzőbb példánya a Hans Forster bécsi kártyafestő műhelyében készített. Az elmúlt századok erkölcse, egyházi és világi hatóságai a nemiség vizuális ábrázolását szigorúan ; tiltották. Az e témában ké- ! szült festmények, szobrok, metszetek csak kevés embert gyönyörködtettek. A leleményes kártyafestők a XIX, század közepén a következő módszerrel kerülték ki a tilalmat. Két rajzot készítettek. Az elsőn hagyományos kártyafigurák voltak, a másikon erotikus kép, alkalmazkodva az előbbi kártyafigura pózához. A két rajzot pontosan egymásra illesztve összeragasztották. A gyanútlan szemlélő kártyát tartott a kezében, a beavatottak viszont a fény felé tartva a lapokat, részesei lehettek az elrejtett ötleteknek is. A tanulókártyák a XVII. századtól terjedtek el, legjellemzőbb típusai a nyelvtani, földrajzi, asztrológiai, mitológiai és irodalmi kártyák voltak. A ma is használt gyermekkártyák elődei osak a XIX. század közepétől válnak ismertté. Ezekkel 'párosító vagy lerakó játékok játszihatók. Hogy hozzánk mikor jutott el ez a ma már világjátéknak mondható passzió, pontos adatot mondani nem tudunk. Ami bizonyos, hogy már a XV. században ismerték és főúri szórakozásként a királyi udvarban is népszerű volt. A kártya- készítésre utaló nyomot először Corvin Mátyás uralkodása idején találunk. Az ő udvarában dolgozott egy firenzei származású festőnyomdász, akinek hagyatékában kártyaképek fa- és rézmetszeteit is leltárba. vették. A legrégebbi tárgyi emlékünk a XVI. századból származik, amelyet Gyulafehérvárott készített egy lengyel származású nyomdász. (Ez a cikk Jánoska Antal kártyagyűjtő által írt könyv segítségével készült, akinek kiállítása október 26-ig látható a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, s aki reménykedve várja, hogy e tájról is megkeresi valaki egy eddig'padláson, vagy a fiókok hátsó zugában porosodó régi-régi paklival.) A SZERZŐ FELVETELE Áz újfundlandi Nyíregyháza (KM) — Az ember, ősi ösztöÉptől vezérelve időtlen idők óta tö- rekszfk arra, hogy a körülötte lévő dolgokat, jelenségeket kicsiben, lekicsinyítve, vsijjy ha úgy tetszik, hozzá arányosabb, acámára elérhetőbb léptékben játékká alakítva modellezze újra. Hatványé zottail igaz ez a focira, hiszen eredetije a legelterjedtebb, legnépszerűbb sport a világod, Nyilvánvaló, hogy szeretnénk akár egy lakószobában, baráti társaságban is reprodukálni izgalmait. Történtem is próbálkozások a rugós megoldásoktól a központi tengelyeken el- I: forgatható lábukon át egészen a képernyőre vetített i elektronikus játékig, de ben a „fuüpnlista” nemcsak /jpetr van a h maga száHxüjkus valóságában, hanem a 1 homo Ijflrens, a játszó ember elképzelése, I akaajprátvihető qí és valóságos, „szemé- | lyjgSr kölcsönözhető neki. Erényekkel, | Jplyatékqssáigokkal együtt. Csak egy kis beleélés, egy kis fantázia 'Szükségeltetik/ i^nozzá/ > i / ' f) " 1 Minden megtörténhet ami az igazi fociban, csakhogy egy tisztes ebédlőasztal- nyi területre kicsinyítve. A gombfoci — minden érdekelt egybehangzó állítása szerint — magyar eredetű, társasági, taktikai-ügyességi játék. Kezdetei a századelőre nyúlnak vissza, térhódítása egybeesik a labdarúgás népszerűségének növekedésével. Az ötvenes évek végéig szinte kizárólag kisebb, egymástól független társaságokban, más-más stílusban, felfogásban, egyezményes szabályok szerint játszották. A stíluseltérés főleg a játékosok mozgatásának technikájában (kézi változatok, vagy nyomó- pálca) mutatkozott meg, viszont a szabályok különbözősége közvetlen volt. A könnyű, korong formájú labda bevezetése egyértelműen a nyomópálcás irányzat követőinek kedvezett, olyannyira, hogy a más étílusban játszók eleye esélytelenek \lették,a „snecásokkal” szembért,, így \ ért- he tőén egyre inkább, távolmaradtak a ' hivatalos versenyektől, egyúttal megkezdődött a? ,,ipafilag gyártott” csapatok ék a klubok szerveződése. \YÁ \( í' ^ döntő fordulat 1958 tejért^ következett be: a budapesti Kárpáíia Étterembe meghirdetett találkozóval kezdetét vette a játék egységesítése, bizonyos értelmű központosítása. A 60-as évek elejére lényegében kialakultak a mai egységes játékszabályok legfontosabb elvei. 1964-ben jelent meg Soós András Gombfutball című könyvecskéje, amelyben először kapott országos nyilvánosságot a játék egységes szabálya. Ennek „lelkét” az úgynevezett szektorszabály jelenti, ami az élő labdarúgáshoz hasonló passzolást, adogatást hivatott az asztalra átmenteni. A 80-as évek elején új lendületet vett az asztali labdarúgás: az ideiglenes intéző bizottságot átszervezték és egyben hozzáláttak egy később megalakítandó sportszövetség alapjainak lerakásához. 1986-ban jött létre a játék első hivatalos szervezete, .^-budapesti Asztalilabdarúgó T?ötríWÍnof •amölxrhíi'f ' i ' kenységét elismerve csatlakoztak a vidéki |^lubok is. Majd elérkezett^ 1989. szeptember, 30-a, amikor a'.klubok küldöttgyűlése kimondta a Magyar Asztáli- labdárúgó Sportszövetség megalakulását. Á\ gombfoéi közel egy évszázad' alatt nerfj‘vesztett vonzerejéből, , a belőle továbbfejlesztett asztali-labdarúgás pedig három évtized múltán kiérdemelte, „kivívta, hogy a sakkhoz, modellezéshez, tekéhez, biliárdhoz, bridzshez hasonlóan sportként ismerjék el. Hívei, művelői klubokba tömörülnek, évente házi, területi, egyéni és csapatbajnokságok keretében rendszeresen összemérik tudásukat. A törekvések természetes következménye lett, hogy a sportág fokozatosan kiépítette nemzetközi kapcsolatait. Határainkon túl, a magyarlakta területeken, szinte mindenütt ismert és népszerű — Tőkés László, aki maga is aktív játékos volt, nemrég arról mesélt egwnterjú keretében, hogy a gombfoci egy kicsit a magyarság összetartozásának jelképévé is vált Erdélyben — degnyugat-euró- pai, sőt tengerentúli országokból is mutatkozik érdeklődés a játék elterjesztéghól, családi Otthonokban, klubokban apák és fiúk, testvérek, barátok, játszó- vagy Versenyzőtársak időről, időre pe gyülekeznének ázi asztal körül. Az „autóbuszként” hasznait dobozokból ne futnának ki a csapáink a . pályára, hogy félórás varázslat idejére megteremtsék, a, nagy játék szinté tökéletes illúzióját. Kelet-Magyarország 1 1 ] 1991. október 8., kedd I FOCI AZ ASZTALON Egy magyar játék évszázada Réti János
