Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

EGYRŐL TÖBBET |Ázt a füttyöst kérem! Az oldalt összeállította: TAPOLCAI ZOLTÁN Úri passzió és rab­CPItlPlllf Kártyatörténet IGIIIGIIf dióhéjban Pintyröpte Tóth Sándor Nyíregyháza (KM) — Aki­nek még nem volt madara, azt kell tisztáznia, hogy ő és családja vállalja-e az új „la­kótárssal” járó kötöttségeket (naponta etetés, itatás, elhe­lyezés nyaralás idején, taka­rítás). A kedvező döntés ese­tén következik a kiválasztás. Ha módunk van rá, előzete­sen kérjük tapasztalt te­nyésztő, vagy kereskedő ta­nácsát. A beszerzésre több lehető­ség kínálkozik. Nyíregyhá­zán a díszmadár-kereskedők árusítanak kanárit, de érde­mes felkeresni a tenyésztő­ket is. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Díszmadártenyész­tők Országos Egyesületének helyi csoportja szeptember­től szombat délelőttönként folytatja ingyenes tanács­adását a Kölyökvárban, ahol lehetőség van madárcsere­berére, vásárlásra, a megunt kedveltek értékesítésére, vagy elajándékozására. De a kérdés még mindig az,, milyen madarat ve­gyünk! A szín és forma ki­választása egyéni ízlés dolga. Fontos viszont, hogy csak egészséges madarat vigyünk haza. Ez felismerhető élénk tekintetéről, tiszta ormyílá­Nyíregyháza (KM E. E.) — Kedves, mackós megjelené­sű, kissé hosszú testű, erős alkatú, masszív kutya. Feje nagy, koponyája széles. Sze­me kerek, sötétbarna. Füle háromszög alakú, lelóg, rö­vid szőr borítja. Nyaka rö­vid, erős, marja jól fejlett, háta egyenes és széles, ágyéka rövid, kissé dombo­rú. Mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott, fara víz­szintes. Farka lelóg, ha fi­gyel, sarló alakban felfelé tartja. Végtagjai egyenesek, erős csontozatúak. Mancsa nagy, ovális alakú, ujjai zár­tak. Szőrzete hosszú, sűrű, durva szálú, egyenes lefutá­sú, esetleg kissé hullámos. Színe fekete, esetleg bron- zos csillogású. Mozgása ér­dekes, riszáló. Marmagassá­ga 68—75 cm (kan), illetve 62—70 cm (szuka); testtö­mege 50—70 kilogramm. Egyes feltételezések sze­Az én (madár)világom. 'sairól, sima ápolt tollazatá­ról. A visszahúzódó, borzas, szennyezett tollazatú madár betegséggyanús, akkor se vegyük meg, ha nagyon ol­csón kínálják. Kiválasztott madarunknál fülünkhöz tartva hallgassuk meg, hogy lélegzetét nemkí­rint a hegyi kutyák egyik változata, mások viszont úgy vélik — és ez a felte­vés a valószínűbb —, hogy a labrador retriever és va­lamilyen hegyi kutya ke­resztezése révén alakult ki. Olyan feltevés is van, mely szerint a pireneusi he­gyi kutyák és más fajták keveredéséből jött létre. Annyi bizonyos, hogy 1775- ben keresztelték el új- fundlandinak és 1886-ban született meg első fajtale­írása. Erőteljes, mozgékony, fá­radhatatlan. Kitűnően úszik, rajong a vízért. Csendes, barátságos, értelmes, tanu­lékony. A SZAVICSAV Tó utcai telepén fotóztuk a két új­fundlandi kölyköt. A jövő fürdőszezonban Sóstón a tó­fürdőn „teljesítenek majd szolgálatot”, mint kiképzett mentőebek. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE séri-e sípoló, zörgő hang, mert ez légúti betegségekre, vagy torokatkásodásra utal, ami gátolja a madár énekét, s nehezen gyógyítható. Nem könnyű a nemek fel­ismerése. Mivel csak a hím énekel és a madártartók többsége hím madarat akar, várjuk meg, míg kiválasztot­tunk megszólal. Ha erre nincs mód, csak megbízható helyről, garanciával vásárol­junk. Szerencsés, ha madárkánk zárt lábgyűrűvel rendelke­zik, mert ez az ő személyi igazolványa. Megállapítható róla a kora, tenyésztője, származása. Esetleges rekla­mációnál döntő tényező le­het. Lehetőleg fiatal példányt vegyünk, mert könnyen megbarátkozik új környeze­tével, gondozójával, szinte családtaggá válhat. Idősebb példányoktól ez nem várha­tó el. Kora —, ha nem gyű­rűzött — küllemi jegyekből általában megállapítható. A fiatalabb lába nem pikke­lyes, karmai rövidek, hegye­sek, alsó és felső csőrkávája egyforma hosszú. Július—augusztusban a vedlés fő idején lehetőleg ne vegyünk madarat. Ilyenkor tollazatuk rendezetlen, bi­zonytalan a nemek felisme­rése, a tollváltás miatt meg­terhelt szervezet nehezen vi­seli a helyváltoztatást. Elhú­zódó vedlés, esetleg elhullás is várható. (Következő számunkban a madár elhelyezéséről és táp­lálásáról szólunk majd.) Nyíregyháza (KM) — A szerény terjedelmű, ma­gyar nyelvű szakirodalom­ban a játékkártyák eredetét kínai találmányként való­színűsítik, megjelenésének idejét a XII. századra te­szik. Ez utóbbi adattal szemben áll Gernot Prűd- nemek, az ázsiai kártyák jeles kutatójának válemá- nye, aki ezt a VII—VIII. századra teszi. Az európai megjelenésének magyará­zatára több lehetőség is kínálkozik. A leghihetőbb szerint a keresztes hábo­rú hazatérő harcosai vagy itáliai kereskedők hozhat­ták magukkal a Közel-Ke­letről. Kártya típusú játé­kot már 1340 körül említe­nek irodalmi művekben, de konkrét adatokkal csak 1367-től rendelkezünk. Nem sokkal rá már meg is nyílt az első kártyafestő műhely Frankfurtban. Tekintsük először az egyik legrégibb típust, a ta­rokkot. A lapok eredeti je­lentéstartalmát nem sike­rült az utókornak megbíz­hatóan magyarázni, az írá­sos emlékek az okkult tu­dományokkal hozzák kap­csolatba, azaz, mint ahogy ma is, a „jövőbelátás” egyik népszerű eszköze. Hazánkban az úgynevezett francia színjelű tarokk ho­nosodott meg. Ezen az ál­talában németalföldi és oszt­rák műhelyekben készült paklikon állatok rajzai, mi­tológiai és irodalmi témájú képek, város- és tájképek, később életképek, illetve karikatúrák szerepeltek. Jelentős változás volt a korábbiakhoz képest, hogy úgynevezett kétalakos, vagy tükör képes lapjain egymással szemben két kü­lönböző vagy két azonos rajz látható. Az egyalakos ábrázolás teljesen meg­szűnt. De honnan ered a ma­gyar kártyaként ismert já­ték négy színe? A szív (pi­ros), a levél (zöid), a csendőr (tök), a makk? Ez már az úgynevezett német színjelű kártyák kategóriá­jába tartozik, és legjellem­zőbb példánya a Hans Forster bécsi kártyafestő műhelyében készített. Az elmúlt századok er­kölcse, egyházi és világi hatóságai a nemiség vizu­ális ábrázolását szigorúan ; tiltották. Az e témában ké- ! szült festmények, szobrok, metszetek csak kevés em­bert gyönyörködtettek. A leleményes kártyafestők a XIX, század közepén a kö­vetkező módszerrel kerül­ték ki a tilalmat. Két raj­zot készítettek. Az elsőn hagyományos kártyafigurák voltak, a másikon erotikus kép, alkalmazkodva az előbbi kártyafigura pózá­hoz. A két rajzot pontosan egymásra illesztve összera­gasztották. A gyanútlan szemlélő kártyát tartott a kezében, a beavatottak vi­szont a fény felé tartva a lapokat, részesei lehettek az elrejtett ötleteknek is. A tanulókártyák a XVII. századtól terjedtek el, leg­jellemzőbb típusai a nyelv­tani, földrajzi, asztrológiai, mitológiai és irodalmi kár­tyák voltak. A ma is hasz­nált gyermekkártyák elődei osak a XIX. század köze­pétől válnak ismertté. Ezekkel 'párosító vagy le­rakó játékok játszihatók. Hogy hozzánk mikor ju­tott el ez a ma már világ­játéknak mondható passzió, pontos adatot mondani nem tudunk. Ami bizonyos, hogy már a XV. században ismerték és főúri szórako­zásként a királyi udvarban is népszerű volt. A kártya- készítésre utaló nyomot először Corvin Mátyás ural­kodása idején találunk. Az ő udvarában dolgozott egy firenzei származású festő­nyomdász, akinek hagyaté­kában kártyaképek fa- és rézmetszeteit is leltárba. vették. A legrégebbi tár­gyi emlékünk a XVI. szá­zadból származik, amelyet Gyulafehérvárott készített egy lengyel származású nyomdász. (Ez a cikk Jánoska Antal kártyagyűjtő által írt könyv segítségével készült, aki­nek kiállítása október 26-ig látható a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, s aki reménykedve várja, hogy e tájról is megkeresi valaki egy eddig'padláson, vagy a fiókok hátsó zugában po­rosodó régi-régi paklival.) A SZERZŐ FELVETELE Áz újfundlandi Nyíregyháza (KM) — Az ember, ősi ösztöÉptől vezérelve időtlen idők óta tö- rekszfk arra, hogy a körülötte lévő dol­gokat, jelenségeket kicsiben, lekicsinyít­ve, vsijjy ha úgy tetszik, hozzá arányo­sabb, acámára elérhetőbb léptékben já­tékká alakítva modellezze újra. Hatvá­nyé zottail igaz ez a focira, hiszen erede­tije a legelterjedtebb, legnépszerűbb sport a világod, Nyilvánvaló, hogy szeretnénk akár egy lakószobában, baráti társaság­ban is reprodukálni izgalmait. Történtem is próbálkozások a rugós megoldásoktól a központi tengelyeken el- I: forgatható lábukon át egészen a képer­nyőre vetített i elektronikus játékig, de ben a „fuüpnlista” nemcsak /jpetr van a h maga száHxüjkus valóságában, hanem a 1 homo Ijflrens, a játszó ember elképzelése, I akaajprátvihető qí és valóságos, „szemé- | lyjgSr kölcsönözhető neki. Erényekkel, | Jplyatékqssáigokkal együtt. Csak egy kis beleélés, egy kis fantázia 'Szükségeltetik/ i^nozzá/ > i / ' f) " 1 Minden megtörténhet ami az igazi fo­ciban, csakhogy egy tisztes ebédlőasztal- nyi területre kicsinyítve. A gombfoci — minden érdekelt egybe­hangzó állítása szerint — magyar erede­tű, társasági, taktikai-ügyességi játék. Kezdetei a századelőre nyúlnak vissza, térhódítása egybeesik a labdarúgás nép­szerűségének növekedésével. Az ötvenes évek végéig szinte kizárólag kisebb, egy­mástól független társaságokban, más-más stílusban, felfogásban, egyezményes sza­bályok szerint játszották. A stíluseltérés főleg a játékosok mozgatásának techni­kájában (kézi változatok, vagy nyomó- pálca) mutatkozott meg, viszont a sza­bályok különbözősége közvetlen volt. A könnyű, korong formájú labda bevezeté­se egyértelműen a nyomópálcás irányzat követőinek kedvezett, olyannyira, hogy a más étílusban játszók eleye esélytelenek \lették,a „snecásokkal” szembért,, így \ ért- he tőén egyre inkább, távolmaradtak a ' hivatalos versenyektől, egyúttal megkez­dődött a? ,,ipafilag gyártott” csapatok ék a klubok szerveződése. \YÁ \( í' ^ döntő fordulat 1958 tejért^ következett be: a budapesti Kárpáíia Étterembe meg­hirdetett találkozóval kezdetét vette a játék egységesítése, bizonyos értelmű központosítása. A 60-as évek elejére lé­nyegében kialakultak a mai egységes já­tékszabályok legfontosabb elvei. 1964-ben jelent meg Soós András Gombfutball című könyvecskéje, amely­ben először kapott országos nyilvánossá­got a játék egységes szabálya. Ennek „lel­két” az úgynevezett szektorszabály je­lenti, ami az élő labdarúgáshoz hason­ló passzolást, adogatást hivatott az asztal­ra átmenteni. A 80-as évek elején új lendületet vett az asztali labdarúgás: az ideiglenes inté­ző bizottságot átszervezték és egyben hozzáláttak egy később megalakítandó sportszövetség alapjainak lerakásához. 1986-ban jött létre a játék első hivatalos szervezete, .^-budapesti Asztalilabdarúgó T?ötríWÍnof •amölxrhíi'f ' i ' kenységét elismerve csatlakoztak a vidéki |^lubok is. Majd elérkezett^ 1989. szeptember, 30-a, amikor a'.klubok kül­döttgyűlése kimondta a Magyar Asztáli- labdárúgó Sportszövetség megalakulását. Á\ gombfoéi közel egy évszázad' alatt nerfj‘vesztett vonzerejéből, , a belőle to­vábbfejlesztett asztali-labdarúgás pedig három évtized múltán kiérdemelte, „ki­vívta, hogy a sakkhoz, modellezéshez, te­kéhez, biliárdhoz, bridzshez hasonlóan sportként ismerjék el. Hívei, művelői klubokba tömörülnek, évente házi, terü­leti, egyéni és csapatbajnokságok kereté­ben rendszeresen összemérik tudásukat. A törekvések természetes következmé­nye lett, hogy a sportág fokozatosan ki­építette nemzetközi kapcsolatait. Hatá­rainkon túl, a magyarlakta területeken, szinte mindenütt ismert és népszerű — Tőkés László, aki maga is aktív játékos volt, nemrég arról mesélt egwnterjú ke­retében, hogy a gombfoci egy kicsit a magyarság összetartozásának jelképé­vé is vált Erdélyben — degnyugat-euró- pai, sőt tengerentúli országokból is mu­tatkozik érdeklődés a játék elterjeszté­ghól, családi Otthonokban, klubokban apák és fiúk, testvérek, barátok, játszó- vagy Versenyzőtársak időről, időre pe gyüle­keznének ázi asztal körül. Az „autóbusz­ként” hasznait dobozokból ne futnának ki a csapáink a . pályára, hogy félórás va­rázslat idejére megteremtsék, a, nagy já­ték szinté tökéletes illúzióját. Kelet-Magyarország 1 1 ] 1991. október 8., kedd I FOCI AZ ASZTALON Egy magyar játék évszázada Réti János

Next

/
Thumbnails
Contents