Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. október 8., kedd Antall József varsói tárgyalásai Varsó (MTI) — Antall József magyar miniszterelnök hétfőn Varsóban egyórás négyszemközti megbeszélést tartott Jan Krzysztof Bielec- ki lengyel kormányfővel, majd megkezdődött a lengyel-magyar tárgyalások plenáris ülése. A tárgyalások befejeztével a miniszterelnökök rögtönzött sajtó- értekezleten tájékoztatták az újságírókat. Mint Bielecki elmondta, ez a megbeszélés folytatása volt a vasárnapi krakkói : csúcstalálkozónak, s a három ország közös céljainak a két ország kapcsolataiban megnyilvánuló vetületeivel foglalkoztak elsősorban. Közölte, hogy rövidesen konkrét eredmények várhatók gazdasági téren: megállapodás jön létre a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházás- védelemről, a külkereskedelem liberalizálásáról és megoldást keresnek a munkaerő és tőke áramlásának problémáira is. Antall József hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak kívánatos megtartania történelmi hagyományokon alapuló jó viszonyát és a kialakult gazdasági kapcsolatokat. . — Hagyományos kapcsolataink fejlődését kívánjuk szolgálni mind a gazdasági, mind a biztonsági, mind az európai és az atlanti együttműködésben, s kulturális kapcsolatainkban is — szögezte le a magyar miniszter- elnök. Előtérben a hátrányos helyzetű régiók Indul a Jóléti Szolgálati alapítvány JUGOSZLÁVIA: Változatlan hevességgel dúl a polgárháború Jugoszláviában. A központi „nemzeti” hadsereg saját országának városait, falvait támadja és rombolja, a polgári lakosságot sem kímélve. A képen: Az Eszéken felrobbantott üzemanyag-tároló látható. MTI telefoto EK-segély a Szovjetuniónak Honatyáink csendes hétfője Brüsszel/Luxemburg (MTI) — Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei hétfőn nagyfontosságú elvi döntést hoztak arról, hogy az eddig a Szovjetunió számára biztosított 750 millió ECU élelmiszersegélyt 1,250 milliárd ECU értékű új hitelkerettel bővítik és ennek az összegnek mintegy felét közép-európai szovjet vásárlások meghitelezésére fordítják. A Tizenkettek miniszteri tanácsának szóvivője az MTI tudósítójának telefon-érdeklődésére válaszolva elmondta, hogy ily módon a közösség összesen 2 milliárd ECU, azaz 2,4 milliárd dollárnyi élelmiszersegély sürgős szállítását vállalta, beszámítva a tavalyi római csúcsértekezleten vállalt 750 millió ECU élelmiszer-támogatást. A parlament plenáris ülése Tárgyalást sürget az MSZOSZ Budapest (MTI) — Megengedhetetlen, hogy az Érdekegyeztető Tanácsot megkerülve a sok teendő közül néhány elemet önkényesen kiragadva egyoldalú kormányzati, vagy parlamenti döntések szülessenek a munkavállalókat és a munkaadókat érintő kérdésekben. Ilyen elfogadhatatlan módon döntöttek a szolidaritási járulék több százalékkal történő felemeléséről is hangsúlyozza az MSZOSZ konzultatív testületé héttőn Bunkerek Svájcban Bern (MTI) — Lehet, hogy vége a hidegháborúnak de Svájcban változatlanul építik a bunkereket, amelyek föld alatti védelmet tudnak nyújtani a köztársaság valamennyi lakosának. A költséges bunkerépítkezéssel most erélyesen szembeszállt a kormánykoalícióban résztvevő szociáldemokrata párt. „Ez a polgári védelmi elgondolás az ötvenes évek és a hidegháborús gondolkodásmód szülötte, mára már teljesen elavult” — jelentette ki Andreas Gross, a zürichi városi tanács szociáldemokrata képviselője. Kormányzati tisztviselők viszont azzal érvelnek, hogy a bunkerhálózatnak még hasznát vehetik, ha Svájc kénytelen lenne szembenézni nukleáris reaktorbaleset következményeivel vagy keleteurópai menekültáradattal. A bunkereket, amelyek közül egynémelyik húszezer ember befogadására is alkalmas, külön hálótermekkel és étkezdékkel rendelkezik, még a hidegháború korszakában kezdték építeni, amikor Svájc nukleáris támadástól félt. Az építkezéseket a hatvanas évek elején kezdték el és akkor olyan rendeletet hoztak, amely előírta, hogy minden új lakóépületet föld alatti bunkerrel kell ellátni, amely légszűrőkkel rendelkezik. A svájci telefonkönyvek utolsó három oldalán felhívás olvasható, amely figyelmezteti az olvasót, hogy a bunkereknek azonnal beköltözhető állapotban keil lenniük. Több nagyobb bunkerban kórház is működik. az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az MSZOSZ kezdeményezi, hogy az ÉT munkavállalói oldala a megtett kormányzati lépéssel szemben alakítsa ki a közös álláspontját, ajánlja a munkáltatói oldalnak is, hogy foglaljon állást az említett kérdésekről, továbbá kezdeményezi az ÉT plenáris ülésének soron kívüli összehívását a kérdéskör átfogó megvitatása céljából. Budapest (MTI) — Kádár Péter szabaddemokrata képviselőnek a határátlépést szigorító új intézkedés ellen fellépő hozzászólásával kezdődött hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése. Ez az intézkedés ugyanis — vélekedett — káros hatással van hazánknak a volt keleti tömb országaival fenntartott kétoldalú kapcsolataira, s közvetve hozzájárul ahhoz is, hogy ezen országokban tovább erősödjön a magyar- ellenes csoportok hangja. Nem tartotta megfelelőnek emellett az előírt szabályozás módját sem, minthogy az célt téveszt: hisz éppen a feketézőket nem riasztja vissza. Az Országgyűlés ezután ügyrendi kérdésekben döntött. A csaknem félórás szavazási procedúra után a plénum elfogadta a hétfői — keddi ülésnap tárgysorozatát. Miután néhány témában több, közel azonos tartalmú előterjesztést is benyújtottak, a törvényhozóknak szavazással kellett kiválasztaniuk a megvitatandókat. A Munka Törvénykönyve módosítását célzó variációk közül a kormány előterjesztését fogadták el, miközben Fiiló Pál és Paszternák László szocialista képviselők ugyanerre vonatkozó indítványukat módosító javaslatként fenntartják. A Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának állományára vonatkozó változatok közül ugyancsak a kormány előterjesztését vitatja meg a Ház, szemben Hack Péter (SZDSZ) illetőleg Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKGP) indítványaival. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetés tagja és Pető Iván frakcióvezető hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésének délutáni szünetében sajtótájékoztatón közölték: a szabaddemokraták frakcióvezetősége — miután az elmúlt hétfőn bizalmi szavazást kért önmaga ellen — a hétfői frakcióülésen 88 százalékos többséggel újra bizalmat kapott. Lapzártakor a parlament még folytatta munkáját. Budapest (ISB — D. Á.) — December 15-ig nyújthatják be pályázatukat azok a közösségek, amelyek humán programok megvalósításához kérnek segítséget. A kuratórium 1992. január 31-ig 8— 10, egyenként 5—15 millió forint nagyságú támogatásról dönt A pályázónak minimálisan 40 százalékos anyagi részvételére van szükség — már csak azért is, hogy a helyi közösség érdekeltsége se sikkadjon el. A hétfői sajtótájékoztatón Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára arról is beszámolt, hogy a tárca által létrehozott alapítvány olyan országos jelentőségű humán programok megvalósítását segíti elő, amelyek a népjóléti-szociális ágazatban ily módon aktivizálják az ön- szerveződő közösségeket. Ezen keresztül a társadalom hátrányos helyzetű szociális rétegeit hozzá kívánják segíteni ahhoz, hogy kikerülhessenek a segélyezetti körből és belső erőtartalékaik mozKommandósper Budapest (MTI) — A Pest Megyei Bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében bűnösnek találta Csáki István és Szabó János volt kommandósokat nyereség- vágyból, társtettesként elkövetett emberölés és kifosztás bűntettek elkövetésében, és főbüntetésként 13, illetve 11 év fegyházbüntetésre ítélte őket. Horváth Mihály, harmadrendű vádlottat bűnösnek minősítette súlyos fenyegetéssel, hivatalos jelleg színlelésével elkövetett zsarolás bűntettében. amelyet mint felbujtó követett el, s ezért őt a bíróság 5 év börtönnel büntette. Hw igazilódtak a tavaszi feltételezések Kis János nyilatkozik a váltás okairól Budapest (ISB — Krecz Tibor) — Néhány hete, hogy olvasóink megismerkedhettek Kis János szabaddemokrata pártelnök belpolitikai helyzetértékelésével. Akkori, az ideges közéleti hangulattól elütő mérsékelt és nyugodt nyilatkozatánál már csak múlt heti bejelentése hatott nagyobb meglepetésként. Novembertől nem vállalja az elnöki mebízatást az SZDSZ-ben. Munkatársunk döntése hátteréről kérdezte a politikust: □ Pártja februári küldöttgyűlésén még a koalíció felbomlásával, kormányra kerüléssel számoltak. Kis János októberben bejelenti a távozását. Mi történt, vagy mi nem történt az elmúlt hét hónapban? A februári küldöttgyűlés állásfoglalása mögött az a feltételezés állt, hogy a Demokrata Fórum, valamint a miniszterelnök nem ragaszkodik a koalíció mindenáron való egyben tartásához. Én akkor azt mondtam, hogy ez a koalíció bomlóban van, noha nem tudtam, hogy mennyi idő, hat, kilenc netán tizenkét hónap alatt megy végűé a bomlás. Nem tartunk még a kilencedik hónapnál, de már világos a miniszterelnök taktikai válasza a koalíció válságára: személyi manőverekkel összetartani a valójában már szétesett együttest. Amíg azonban létezik a parlamenti többség, addig egy ellenzéki párt mozgástere szűkre szabott. Ennek a következményei megviselik a Szabad Demokraták Szövetségét. □ Ez azt jelentené, hogy ön és közvetlen környezete többéves kényszerű illegalitás után nem képes elviselni a tartós ellenzékbe szorulást? — Az MDF választási győzelmekor úgy nyilatkoztunk, hogy'az SZDSZ a rendszer ellenzékéből a kormány ellenzékévé alakul át, berendezkedünk a négyéves ciklusra. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy egy széles társadalmi kör tarthatatlannak véli e koalíció négyéves kormányzását. Ez a megítélés tolta az SZDSZ-1 annak kimondása felé, hogy kívánatos a koalíció felváltása, s váltás esetén készek vagyunk kormányra lépni. □ A nemrégiben kibocsátott Demokratikus Charta még mintha a kormány- váltó elszántságot tükrözné. Eközben az SZDSZ-frakci- óban fogalmazódott meg: aránytévesztés a koalíciót diktatórikusabbnak lefesteni, mint a Kádár-rezsimet, ráadásul olyan személyek is vannak az aláírók között, akik 1989. előtt tartózkodtak a nyílt színvallástól. — Nem felel meg a valóságnak, hogy a Demokratikus Charta diktatórikusabbnak ítéli a mostani kormányt a pártállaminál. A charta nem minősíti a kormányzatot, hanem rögzíti azokat a feltételeket. amelyek megvalósulása szükséges a demokrácia megszilárdulásához. Ami az aláírók körét illeti: lehetne azoknak az embereknek a körére korlátozódni, akik már 1977-ben is készek voltak egy ilyen szellemű dokumentum aláírására, de akkor 34 név szerepelne az íven. A Charta célja, hogy bemutassa: az SZDSZ vonzáskörén túlterjed az a törekvés, mely a kormány tekintélyelvű magatartásával szemben a demokrácia megszilárdítását célozza. □ Saját tapasztalatai alapján a párttagság hogyan emészti meg, hogy az utódpártbélyeget viselő MSZP egyre inkább az SZDSZ-szel rokon pártnak tűnik? — Tényként szögezem le: nincs partneri viszony az SZDSZ és az MSZP között. A két párt bizonyos vonulatai, Vitányi Iván és köre, Solt Ottilia és a beszélő köre között érezhető személyi közeledés. Mindettől függetlenül mindkét pártnak jelentős fejlődésen kell keresztülmennie a következő években, ami azt is jelenti, hogy az SZDSZ tagságának meg kell emésztenie: az MSZP-t nem lehet démonizálni, ráadásul ez a párt esetenként a szövetségesünk lehet a kormánykoalícióval szemben. □ Az „utódlását” említve: milyen típusú pártelnökkel képes együtt dolgozni? — Ügy vélem fontosabb kérdés, hogy az SZDSZ-nek milyen vezetőre van szüksége. Olyan személyre van szükség, aki képes a tagság integrálására, aki közvetít és nem bomlaszt a különböző nézetet képviselők között. □ Lemondása személyes indokaként mondotta, hogy nem akart és ma sem akar hivatásos politikussá válni, nem kíván közjogi funkciót magának. A többpárti választások előtt, majd az eredmény ismeretében hihette ezt egy SZDSZ-sűlyú párt vezetője? — Én nem azért lettem az SZDSZ elnöke, mert bárki a párton belül azt hitte rólam, hogy van hajlamom közjogi tisztségek vállalására, hanem azért, mert az SZDSZ egyenesen folytatta a demokratikus ellenzék hagyományát. Ennek egyenes következménye, hogy nekem ebben a pártban központi helyem volt. Ez a hely azonban nem tartható fenn, mert nem akarok hivatásos politikussá válni. Az én hivatásom más, mindig is átmenetinek tekintettem pártelnöki szerepkörömet. gósításával önmaguk erejéből teremthessenek egzisztenciát. Surján László miniszter ismertette: az alapítvány pénzügyi forrásainak legnagyobb hányadát az Európai Közösség PHARE segély- programjából származó 3 millió ECU alkotja, de számottevő az alapító Népjóléti Minisztérium hozzájárulása, valamint bankok és egyéb szervezetek befizetései is. A Jóléti Szolgálat Alapítvány új és működőképes szociálpolitikai eszközrendszerek megteremtése érdekében tevékenységét hosszú távon kívánja kifejteni. A most meghirdetett hároméves középtávú program alapján elsősorban az ország gazdaságilag elmaradott, foglalkoztatási és szociális szempontból is hátrányos helyzetű régióiban kívánja létrehozni a helyi Jóléti Szolgálatokat. A Jóléti Szolgálat Alapítvány tevékenységével kapcsolatban a Népjóléti Minisztériumban lehet további információkhoz jutni. Környezetvédelem dán segítséggel Budapest (MTI) — A tököli repülőtér talaj- és talajvíztisztítási munkáit tekintette meg hétfőn Per Stig Moeller dán környezet- védelmi miniszter és magyar kollegája Keresztes K. Sándor. Mint ismeretes, a magyar kárelhárítási tevékenységet a dánok 1,2 millió dán korona értékben segítik. A skandináv szakemberek szeptemberben már hozzá is kezdtek a munkákhoz, mégpedig a legkorszerűbb technológiákkal. A helyszínen bejelentették : a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség készültséget rendelt el a Fővárosi Vízművek halásztelki, illetve tököli kút- jait veszélyeztető kerozinszennyezés miatt. A látogatás során a két miniszter a környezetvédelem, a természetvédelem, a területfejlesztés, műemlékvédelem terén megvalósítandó együttműködési megállapodást írt alá. A dánok eddig három fejlesztési programot fogadtak el ösz- szesen 3,4 millió dán korona értékben. TISZTELT SZABOLCS- SZATMÄR-BEREG MEGYEIEK! A Szocialista Párt országgyűlési frakciója nevében köszönetünket fejezem ki a megye lakóinak, mindazoknak, akik látogatásunk során véleményükkel, javaslataikkal, személyes részvételükkel hozzájárultak a törvényhozói munkához nélkülözhetetlen információk megszerzéséhez, látogatásunk sikeréhez. QáL ŰlMlájn. a Magyar Szocialista Párt Parlamenti Frakciójának elnöke politikai hirdetés
