Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

Gúzsba kötő előítéletek malis kérdések A hátrányok csökkentéséről Amikor bö három hónapja Nyíregyházán tartotta kihetye- :ett ülését a kormány, a Bei- igyminisztéríumot bízták meg, logy a többi tárca összefogá- ;ával készítsenek el egy felzár­kózási programot. Az elmúlt letekben szakemberek (fol­toztak ezen, s úgy tűnik, ösz- izeállt a végleges program, a [ormány elé terjeszthető a ja- raslat. E munka irányítója és isszefogója dr. Lolyd Tamás, i Belügyminisztérium terület- ss településfejlesztési föosztá­► Sikerült-e olyan programot készíteni, ami elfogadható a megye számára, és megva­lósíthatónak látszik a nehéz helyzetben lévő kormány — Azt hiszem igen, de ez egy olyamat eredménye lesz. A ki- lelyezett ülés után a kormány jgy tárcaközi bizottságot hozott étre, ami a tárcák politikai állam- itkáraiból állt a koordinátor pe­jig a Belügyminisztérium, mint ígazatsemleges minisztérium ett. Ez a bizottság az érintett tár­ák szakembereiből létrehozta a árcaközi munkabizottságot. A árcák bevonásával a kormány szándékának megfelelően egy ovid távú cselekvési programot is egy középtávú tervet készt­ettünk, illetve még készítünk. Járhatóan a program október /égén, november elején kerül a (ormány elé. ► Mit tartalmaz ez a kormány elé kerülő program? — Az egyik témacsokor felöle i azokat a programokat, projek­teket, amelyeket rövid távon kell megoldani. Ezek egy részére már nemcsak elvi, hanem pénz­ügyi döntés is születőt, így már­is ismertté vált az érdekeltek előtt, hogy központi forrásokból milyen feladatokra kap pénzt a megye. A második csomagjába a rövid távú programnak azok a kérdések és azok a projektek kerültek, amelyekre nagy való­színűséggel rövid időn belül pénz teremthető. Amikor rövid távról beszélek, akkor mindig 1991 illetve 1992 értendő, ezek az évek láthatók be pénzügyileg. ► Milyen esélyt lát e két cso­magba került feladatok megvalósítására? — Nagyon nagyot Ami bizonytalan ebben, az, hogy az 1992-es költségvetés még nincs jóváhagyva, de ezzel a mun­kával nem várhatjuk meg a költ­ségvetés jóváhagyását, mert akkor nem tudjuk a kormány elé terjeszteni. ► Most jön a harmadik! — A harmadik csomagba ke­rülnek azok a feladatok, ame­lyekre ma nem látunk konkrét pénzügyi fedezetet, de a megye reális igénye s a megyei fejlesz­tések szükségessé teszik, hogy a kormány külön döntsön ezekről a kérdésekről. Nem túl nagy szá­mú döntésről van szó, de min­denképpen hangsúlyozni szeret­nék a prioritásukat. A negyedik csomag azokat a kérdéseket tar­talmazza, amelyekben szeret­nénk, ha a kormány a rövid távú program keretében döntene anélkül, hogy ennek a pénzügyi ütemezése meghatározásra ke mine. Olyan kérdésekről van szó, amelyek nem valósíthatók meg egy év alatt, előkészítésük több időt igényel. Az ötödik cso­mag voltaképpen maga a közép­távú program, amelyre most nem kérnénk kormányjóváhagyást, mert a középtávú program — amelynek ideje várhatóan 3—5 év — ez év végére készülne el. A rövid távú program döntésével viszont nem lehet az év végéig várni, mert parttalanná válna az egész tevékenység. Szeretnénk viszont, ha ennek az újszerű és mások számára is példa értékű munkának a középtávú értékei nem vesznének kárba. > Milyen területeken mondha­tó biztonsággal már most, hogy előre mozdulás tör­tént? — A munkabizottság eddigi te­vékenysége alapján a kormány már érezte, hogy a megyét és elsősorban a megye elmaradot­tabb térségeit a területfejlesztési és a munkahelyteremtési támo- gatásokat biztosító alap odaítélé­sénél előnyben kell részesíteni. Ezt szolgálta, hogy módosította a 75/91-es kormányrendeletet amely kimondja, hogy ennek az alapnak a felhasználásánál előnyben kell részesíteni Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, illetve Bor sod-Abaúj-Zemplén megyét Ez­zel tulajdonképpen zöld utat adott a megyéből benyújtott pá­lyázatoknak az ország más me­gyéjéből érkezettekkel szemben. >- Kimutatható ez az előny a már elbírált pályázatok érté­kelése alapján? — Igen, s mindez azért van így, mert a megye a többi me­gyéhez képest nagyon jól dolgo­zott. A többieket messze megha­ladó számú pályázat érkezett, tehát a helyi és tárcaközi munka- bizottság munkája már ezzel meghozta gyümölcsét. Az első kör értékelése augusztus végén zárult (ez nem azt jelenti, hogy bármikor be lehetne pályázatot nyújtani, csak az elbírálásra kell hosszabb-rövidebb ideig várni), s Szabolcs-Szatmár-Beregböl hatvannégy pályázat érkezett, szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, ahonnan 15—20 pá­lyázatot küldtek be. Az itteni hat­vannégyből 61 megkapta a tá­mogatást, s a többit se utasítot­ták vissza, hanem alaki vagy egyéb hiányosságok miatt a kö­vetkező ülésre lehet ismét bevin­ni. Tehát a megye eddig kilenc­százmillió forintot kapott. Nem mindet erre a 91-es évre, mert több infrastrukturális program az idén már nem valósítható meg, de az idei támogatás mértéke is meghaladta a kétszázmillió forin­tot Már ez az fikció is igazolja, hogy a kormány valóban oda­figyel e térség felzárkóztatására, és a pénzeszközök felhasználá­sával megindulhat az a folyamat, amely segít a megye települései­nek, hogy ebből a hátrányos helyzetből kilábaljanak. > Nem lebecsülendő összeg a kilencszáz, sőt a kétszáz- millió sem. Ennyivel azon­ban — gondolom ebben egyetértünk — nem lehet megoldani e térség felzár­kóztatását. — Amiről beszéltem, csak a területfejlesztési és foglalkoz­tatási alap volt, de nemcsak en­nek odaítélése történik pályázati rendszerrel. Vannak alapítvá­nyok, különböző hitelrendszerek és hitelkonstrukciók, amivel to­vább lehet bővíteni a területfej­lesztésre szolgáló forrásokat, például az önhibájukon kívül hát­rányos pénzügyi helyzetbe került települések támogatása a cél- és címzett támogatások, és vannak tárcaalapok, mint például az út­alap, a szociális alap, amelyek további központi forrásokat irá­nyítanak a megye felé. >- Kérem, mondjon néhány példát arra, kik nyertek tá­mogatást fejlesztési progra­múk megvalósításához! — Mindet hosszú lenne felso­rolni, de víz-, gázellátásra, és útépítésre érkezett a legtöbb pá­lyázat. Támogatást kap többek között Porcsalma, Nyírmeggyes, Beregsurány, Tarpa. Csaroda, Marokpapi. Tyúkod, Szakoly, Balkány, Fehérgyarmat, Nagy- ecsed, Fábiánháza, Oköritófül pös, Tiszaiok, Kocsord, Tuzsér, Dombrád, Vállaj, Nagyvarsány, Jánd, Vámosatya, Nyírcsaholy, Kölese, Jánkmajtis és még jó- néhány település. Ami meglepő: korábban munkahelyteremtő be­ruházásokhoz kértek támoga­tást, ma pedig infrastrukturális beruházásokhoz. S alig van, aki a munkahelyek számának bőví­téséhez kér központi segítséget > Lassan tehát lezárul az első szakasza a felzárkóztatási program készítésének. Mit tud ajánlani főosztályvezető úr az elkövetkező időre Sza- bolcs-Szatmár-Bereg ön- kormányzatainak? — A jövő formálásában a tele­pülési önkormányzatoknak ki­emelkedő szerepük van. Nekik kell fokozottabban élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítik településeik fejlesztését, hiszen ma már nem úgy osztja a pénzt a kormány, hogy fölmegy két megyei vezető és hazahoz né­hány száz milliót, hanem bizo­nyos fejlesztésekhez, beruházá­sokhoz nyújt támogatást a költ­ségvetés, melyet él kell nyerni. Itt már az elmúlt hetekben jó ta­pasztalatokat szereztek az ön­kormányzatok arról, hogyan kell az ilyen pályázatokat készíteni, most pedig szelektálni kell meg­tanulniuk, hogy milyen típusú pá­lyázatokat nyújtsanak be. > Milyen következtetések le­vonására alkalmasak az itt töltött napok? — Nagyon örülök, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye és az itteni emberek megmozdultak az év etején. Jó értelemben vett patriotizmusukkal egy országos mozgalmat indítottak el, amely­nek a következményét már más területeken is láthatjuk. E példa nyomán Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, sőt most már a pécsi, sőt a somogyi területeken is megmozdultak a települési ön- kormányzatok, és elkezdték fej lesztési programjaik kidolgozá- sáL Szakmailag is jónak tartom, hogy ez a folyamat beindult. Az itteni válságkezelési és térségi fejlesztési kezdeményezés úttö­rő jellegű^ ami például szolgálhat más területeknek is nemcsak tartalmilag, hanem módszerében is. Tál (fyuía grafi Református templom (~TJíz évvel ezelőtt hűlt meg Tál Qyula. ‘Képzámű- viszeti tanulmányait ^Nyíregyházán, a ‘Besse­nyei 9Népfőiskolán kezdte, fi képzőművészeti főis­kolán 9lincz Qyula tanítványa volt. ^Nyíregyházán élt, a halálát megelőző években a tanárképző főisko­la tanára. Az, itt látható grafikáit ‘kjsvárdán készí­tette. Az egyéni, magas színvonalon előadott rajzok, mappában is megjelentek: A TARTALOMBÓL: • A megrendelt tudás • Kettétört életek • A lélek gondozói • Emlékezés a „magyar Golgo­tára” Szőke Judit 11 cigány agánykodtk, a VJ zsidó zsidózik és kü- n törtben is mind börtön­be való, a fogyatékos teher, bez­zeg a tudós, az mind tudja, a franciák mindenkit lenéznek, az olaszok komolytalanok, a világon a legjobb étel a töltött káposzta- ítéletek, előítéletecskék, szte­reotípiák, látható támasz nótám kósza vélemények, hétköznapi ostobaságok. Hibák, sértések, melyekkel naponta vétkezünk, megalázunk. Vagy lehet, hogy mégsem egyszerűen vélekedés, mit hamarabb vésünk kőtáblába, még mielőtt a tapasztalás ellen­kező bizonyítékaira rácsodátroz- nánk? Talán inkább halvány, esetleg intenzív érzés, undor, émelygés, melyhez utólag ürügy­ként társul a magyarázat Az előítéletek befurakodnak, gátlástalanul falat emelnek em­ber és ember közé, beleszólnak kapcsolatainkba, miatta pusztán botorságból még a rokonlefkek is tisztes távolságból szemlélik egymást. Ha két vadidegen összekényszerül, kontaktuste­remtésképpen kicserélik egymás között jól bevált előítéleteiket. Rögvest meg is állapítják, milyen jól megértik egymást, és kész a haverság. Az előítélet attól ördögi, hogy eldönthetetlen, mekkora az igaz­ságtartalma. Sokszor csak egy szikrányi, viszont azt sem lehet bizton állítani: komplett hazug­ság. Baj akkor van, ha abban a tévhitben élünk, valamely ítéle­tünkben csalhatatlanok vagyunk, az megcáfolhatatlan, a kép rész­letei mindig ugyanúgy rendeződ­nek össze. Milyen könnyen ma­gunkra kapjuk a bírói talárt: „...fellebbezésnek helyé nincs!" Kicsiny országunk klímája előítéletes. Nem medditerránian kiegyensúlyozott a politikai ég­hajlat. A történelmi mozgások sűrűje, az egy-egy generációra nehezedő terhek fokozott sérülé­kenységet okoztak, egyéni csa­lódások, kudarcok sorozatát in­dították el, mély barázdákat húz­tak a telkekbe. Ha az elmúlt idő­szakok viharait mégoly nyugal­mas periódus követné is, akkor sem lehetne játszi könnyedség­gel megszabadulni az előítéletek gúzsaitól. Ez a világ annál ma- kacsabb, komorabb. fittyet hány a rendszerváltásoknak is. Sőt. Amikor fekete-fehérrel birkózik a palesztrán. görcsbe rándult gyo­morral kapkodjuk a fejünket, ak­kor élik az előítéletek fényko­rukat. Előítéletességre nem úgy ne­velünk, ahogy szobatisztaságra a csecsemőt. Alattomosan, aka­ratlanul kapjuk és adjuk tovább ártatlan megjegyzésekkel, ösztö­nös elhúzódások úján. Aztán masszív reflexszé alakul, mely haladéktalanul elindul a maga ki­taposott pályáján. Az előítélet a csetiö-bottó ember sajátja, de az kevéssé bocsánatos, ha nem tud megállni a mindennapi élet szint­jén, ha a hatalom közelébe fér­kőzik, átszüremkk a politikába. Visszataszító dolog politikai cso­portokat, embereket az alapján megítélni, vannak-e közös sze­relmeink. Mindenkiről egyenként, személy szerint kellene véle­ményt alkotni, de nem a cseleke­detekből — ahogy ezt sokszor tesszük—, mert azok a körülmé­nyektől függenek, hanem a leg­mélyebb szándékok alapján. Nem jó tanácsadó az információ közölt szemelgetve csak a ne­künk tetszőket kiválogatni. Ural­kodik az ítélkező tudat, burjánzik a gyarlóságok baktériumtelepe. A diktátorok az előítéletek ter­mészetrajzát használták ki, ami­kor elvetélték a nemzeti és etni­kai gyűlölködés magvait Hány millióan éltek át emiatt mérhetet­len kínokat s szálltak végleg a felhők közé... ('s hányán vérez- nek ma is sok belső sebbői). . | em vagyunk abszolu­/y tűm; az emberek, akikkel élünk, mások mint mi. Nemcsak a természet játékszenvedélye folytán a bő­rünk színe, a szemünk vágása más. Szokásaink, erkölcsünk is különbözővé tesz bennünket. Ám nem tudjuk kellő türelemmel kezelni ezt a másságot (vagy magunkat szeretjük, vagy legfel­jebb a szürkét). A rosszindulat, az ellenszenv, az előítéletek el­torzítják az arcvonásokat. Úgy vannak jelen életünkben, mint a szén-dioxkt, mely láthatatlan, megfoghatatlan. Jelenlétét csak akkor vesszük észre, amikor ne­hezül a légzés. Szóval, minden­képp későn. LK*Migd

Next

/
Thumbnails
Contents