Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

4 Kelet-Magyarország Közjogi tűnődések Iz elnöki hatáskir is baktatéi Budapest (MTI-Press) — Az Alkotmánybíróság 1991. szeptember 23-án kihirdetett határozatában alkotmányér­telmezési kérdésekben dön­tött a honvédelmi miniszter­nek, az igazságügy-minisz­ternek, valamint az Ország- gyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Televízió- és Sajtó Bizottságának indítvá­nya alapján. A témához kap­csolódva dr. Sári János al­kotmányjogász cikkét adta közre az MTI. Ebből közlünk részleteket. — Hogyan értelmezhető a fegyveres erők főparancs­noksága, továbbá a fegyveres erők irányítása a köztársasá­gi elnöki hatáskörökkel kap­csolatban? Az Alkotmánybíróság sze­rint a köztársasági elnöknek a fegyveres erőkre vonatkozó irányítási jogköre részben az Országgyűlést rendkívüli kö­rülmények között átmeneti­leg helyettesítő hatásköréből következik (a szükségállapot­ról továbbá a rendkívüli ál­lapotról van szó.) A köztársa­sági elnök olyan irányítási jogosítványokkal rendelke­zik, amelyek az alkotmány- bírósági értelmezés szerint a főparancsnoki szerepkör tar­talmát adják. Más szóval te­hát a fegyveres erők irányí­tására vonatkozó hatásköreit tekinti az Alkotmánybíróság főparancsnoki hatáskörnek. — Hogyan alakul az így értelmezett főparancsnoki hatáskör tartalma? Főparancsnoki hatáskör az Alkotmány és a Honvédelmi Törvény alapján a táborno­kok kinevezése és előlépteté­se s egyéb személyügyi ha­táskörök gyakorlása, úgymint a honvédség parancsnokának és vezérkari főnökének, va­lamint a határőrség országos parancsnokának kinevezése és felmentése beosztásából. A köztársasági elnök má­sik főparancsnoki jogosítvá­nya ez idő szerint: jóváhagy­ja az ország fegyveres védel­mének tervét. Az Alkotmánybíróság sze­rint a tábornokok kinevezé­séhez és egyéb személy­ügyi hatáskörök gyakorlásá- ioz miniszteri ellenjegyzésre an szükség. De ugyanígy niniszteri ellenjegyzésre szó­ul az ország fegyveres vé­lelme tervének a köztársa- ági elnök általi jóváhagyá- a is. Még általánosabb meg- ögalmazásban: „a köztársa- ági elnök fegyveres erőket )éke időkben irányító aktu- ai kivétel nélkül ellenjegy- ésre szoruló döntések”. Nem közvetlenül a köztár- .asági elnök fegyveres érő­jét irányító hatásköréhez kapcsolódó kérdés, de annak ontos orientáló pontja az, •hogyan az Alkotmánybíró­ág a kormány hatáskörét megállapítja. Az Alkotmány értelmében ugyanis a kor- nány irányítja a fegyveres rök, a rendőrség, a rende­zeti szervek működését. Ez t.z Alkotmánybíróság szerint igy értelmezhető, hogy a .elsorolt szerveztek mind a /égrehajtó hatalom részei, másrészt: a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működésének irányí­tása a kormány alkotmányos jogállásával összhangban minden olyan irányítói ha­táskört felölel a fegyveres erők felett, amely a hatályos jog szerint nem tartozik ki­fejezetten az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. A köztársasági elnök ha­táskörébe utalt minden ki­nevezéshez, előléptetéshez, tisztségben való megerő­sítéshez, valamint felmen­téshez, jóváhagyáshoz a miniszterelnök, vagy az ille­tékes miniszter ellenjegyzé­se szükséges. Az ellenjegy­zéssel a kormány vállalja a politikai felelősséget az elnök aktusáért az Országgyűlés előtt. — mondja az alkot­mánybírósági határozat. (Az ellenjegyzés alóli kivételként az Alkotmánybíróság határo­zata az Alkotmány 48. parag­rafusát említi, azaz például a Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök nem el­lenjegyzett javaslatára vá­lasztja az Országgyűlés, vagy például a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatá­ra nevezi ki a köztársasági elnök.) „ A kérdés persze az, hogy a köztársasági elnök megta- gadhatja-e, s ha igen, mi­kor, az ellenjegyzett kineve­zést vagy jóváhagyását? Az Alkotmánybíróság döntése és annak logikája a következő" a magyar parlamentáris kor­mányzati rendszer a minisz­terek (a miniszterelnök) par­lament előtti politikai fele­lősségének elvére épül. A köztársasági elnök ellenben politikailag nem felelős az Országgyűlés előtt. Ennek következtében az Alkotmány önálló politikai döntést álta­lában nem biztosít a számá­ra. Az egyetlen kivétel az, amikor az államszervezet de­mokratikus működésében sú­lyos zavarok következnek be. Ezeknek az elhárítása igény­li az ő beavatkozását abból az alkotmányi rendelkezésből következően, amely szerint a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokrati­kus működése felett’'. Ha például az Országgyűlés egy éven belül négyszer megvon­ja a bizalmat a kormánytól, illetve ha a kormány megbí­zatásának megszűnte után 40 napig nem választ új minisz­terelnököt az Országgyűlés, akkor a köztársasági elnök a választások kitűzésével egy­idejűleg feloszlathatja azt. Az említett alkotmányi logika alapján akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváha­gyás megtagadása is, azaz a köztársasági elnök tartalmi okból akkor utasíthatja el a kinevezési javaslatot, ha alapos okkal arra következ­tet, hogy a javaslat teljesíté­se „az államszervezet demok­ratikus működését súlyosan zavarná”. A köztársasági el­nök tartalmi okból elutasító döntése végső biztosítékul szolgál, rendkívüli eszköz, ugyanakkor a döntés maga végleges és felülbírálhatatlan — mondja az alkotmánybíró­sági határozat. A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kineve­zést vagy a jóváhagyást bizo­nyos jogi előfeltételek hiánya miatt. Ha tehát észleli, hogy jogszabályban előírt feltéte­lek nem teljesülnek. Ilyen esetben — mondja az alkot­mánybírósági határozat indo­kolása — az elnöknek nincs mérlegelési' lehetősége. — Mit jelent a sérthetet­lenség? A köztársasági elnök sért­hetetlenségével, illetve bün­tetőjogi védelmével kapcso­latban az Alkotmánybíróság a következő megállapításra jut: az Alkotmány a köztár­sasági elnök sérthetetlensé­gének tartalmát megállapít­ja. Eszerint a sérthetetlenség azt jelenti, hogy politikai fe­lelősségre nem vonható. A politikai felelősséget ugyanis — tehetjük hozzá — éppen az ellenjegyzés következté­ben a miniszterelnök, illetve az illetékes miniszter átvál­lalja. Jogi felelőssége viszont fennáll, s ennek érvényesí­tésére vontkozó szabályokat az Alkotmány meghatározza. Ami a köztársasági elnök személyének büntetőjogi vé­delmét illeti: erre nézve tör­vénynek kell rendelkeznie. E törvény tartalmát az Ország- gyűlés belátása szerint hatá­rozza meg. A Világbank elnkéül Antall József tárgyalásai Washington (MTI) — Lewis Preston, a Világbank új el­nöke elődjénél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a közép-kelet-európai orszá- ■ gok támogatására — mondta Antall József és Lewis Pres­ton tárgyalásairól László Ba­lázs kormányszóvivő. A Világbank elnöke a szer­dai megbeszélésen hangoz­tatta, hogy a pénzintézet dif­ferenciáltan tekint a térség országaira. — Ügy látják, hogy Magyarország fejlődése modell értékű: nagy benyo­mást tesz az ország által megtett út, s nagyra értéke­lik a kormány erőfeszítéseit — jelezte. Hasonló szellemben nyilat­kozott Richmrd Erb, a Nem­zetközi Valutaalap vezérigaz­gató-helyettese. hangoztatva hogy a térség országainak helyzetét vizsgálva az össze­hasonlítás Magyarország szá­mára kedvező — Magyaror­szág sikeresen irányította ál kereskedelmét a keleti piac­ról a nyugatira, és jelentős külföldi beruházási tőkét is magához vonzott. Az IMF to­vábbra is mindent meg kí­ván tenni a támogatás érde­kében — mondta. Göncz még m Malitt Budapest (MTI). — Alkot­mányos mérlegelési jogkö­römmel élve megkezdtem a miniszterelnök úr kinevezési előterjesztésének vizsgálatát — mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Frank Róbertnek, az MTI munkatársának érdeklődésé­re csütörtökön kora délután. A távirati iroda a rádió és a televízió alelnökeinek kine­vezésével kapcsolatban tuda­kolta a köztársasági elnök szándékait. — Egyelőre nem vagyok abban a helyzetben, hogy fe­lelősséggel. megalapozottan döntsék, mert az érintett in­tézmények hatályos szerv 2- zetí-működési szabályzatát nem ismerem, és ezért nem állapíthatom meg. hogy a ki­nevezendő aldnökök feladat­os hatásköre mire terjed ki, és hogyan viszonyai! a pár", közi konszenzus alapján ki­nevezett elnökök feladat- *s hatásköréhez. Mindaddig, amíg e tárgyban meggyőző dokumentumokkal nem ren­delkezem­Rommel emlékiratai Budapest (MTI) — Ma­gyarországon is megjelent az Erwin Rommel tábornagy emlékirataiból készült könyv. A kiadvány azért számít ku­riózumnak, mert hazánkban és egész Kelet-Európábán ez az első könyv, amely a II. világháborúban részt vevő német hadsereg valamelyik magas rangú tisztjének visz- szaemlékezéseit közli. A könyvet a Co-Nexus Print- teR Kft. adta kL flknatüz a történelmi válásra «orvát gárdisták védeteabn Belgrad (MTI) — A Dub rovnikot védő horvát gárdis­ták feladták a város keleti részét, de Dubrovnik nyugati felében tartják állásaikat — közölte szerdán este a hor­vát rádió. Pero Poljaric. a dubrovniki városi tanács el­nöke „taktikai kivonulásnak” nevezte a keleti városrész el­hagyását. A jugoszláv szövetségi had­sereg alakulatai második napja támadják a szárazföld­ről, a levegőből és a tenger­ről egyaránt az adriai vá­rost. 1 Simon Smits, az Európai Közösség horvátországi meg­figyelőinek szóvivője azt kö­zölte, hogy a Dubrovnikban lévő EK-megfigyelök meg­erősítették : lövöldözések van­nak a város történelmi köz­pontja körül is. A történel­mi városrésznél könnyűfegy­verekkel vívják a harcot. Dubrovnik történelmi köz­pontját az UNESCO az em­beriség kulturális öröksége részeként tartja nyilván és védnökséget vállalt a város­rész felett. A szövetségi haditengeré­szet hadihajói tűz alá vették Dubrovnik kereskedelmi ki­kötőjét. A hadsereg száraz­földi alakulatai heves akna- tüzet zúdítottak a vára északi részére A televízió arról számol« be, hogy Vukovámál a hor­vát gárdisták állják a hadse­reg rohamait. Itt a horvái veszteség hat halott és mint­egy 70 sebesült volt. A tele vízió közölte, hogy a horvái vezetés a jugoszláv hadsereg egyik volt ezredesét. Dragu tin Izaít nevezte ki a Vuko- várt, Vinkovcit és Zupajnát védő erők parancsnokává. Ezeknél őt ember halt meg és többen megsebesültek Szórványos légitámadások érték a Crna Gora-i határ közelében lévő Konav'í". is. Itthon a légihajó-törittek Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy egy Ausztráliá­ba tartó repülőgépes expedí­ció, fedélzetén nyíregyházi pilótákkal, s szerelővel Indo­nézia dzsungelébe zuhant. Szerencsére kisebb sérülé­sekkel átvészelték a kataszt­rófát, s a napokban hazaér­keztek Nyíregyházára. Míg a pihenés napjait töl­tik családjuk körében, nem zavarjuk őket kérdéseinkkel, de nemsokára első kézből kapunk beszámolót arról, ml is történt a dzsungel felett lávolmdás t mn Válasz távffltésigrbn Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Csütörtökön telefonon kereste meg szerkesztőségün­ket Szirma» László, a Sza­bolcsim igazgatója, s a követ­kező tájékoztatást adta az október 2-án, a nyíregyházi városházán elhangzott sajtó- tájékoztatóval kapcsolatosan. Elmondta: ö nem a meghí­vást utasította vissza, hanem a Megyei Közgyűlés elnöke mindkettejük részvételét at­tól tette függővé, hogy a táv­hőszolgáltatásban érintett többi megyei város polgár- mesterei is részt vesznek a megbeszélésen. A meghívó­kat telexen el is küldték a városházáról, de csak Záhony képviseltette magát. Cáfolja továbbá, hogy a vállalatnak 150 milliós n\ eresége lett volna. 1990-ben 60 millió fo­rint nyeresége keletkezett a szolgáltatásnak. Számításaik szerint arra, hogy december '31-ig, 104,40 forintért szám­lázzák a megye összes tele pú lésén a légköbméterenkén- ti díjat, a vállalat tartalékai bői Nyíregyházán 28, a többi településen összesen 3 millió forintot kell fordítaniuk Vagyis pénzügyileg ebbő! Nyíregyházának semmi hát­ránya nem keletkezik. Emlé­keztetett arra. hogy az ő szorgalmazására alkotott rendeletet a megyeszékhely közgyűlése a nyáron a táv­fűtéses lakásokban mérő­műszerek felszerelésébe® nyújtandó önkormányzati tá­mogatásról. amelyhez a vál­lalat hárommillió forintot ajánlott feL Közélet Stílusváltást a politikában Nyíregyháza (KM — B. J.) — Ma megyénkbe érkezik, s két napot itt tölt az MSZP parlamenti frakciója. A lá­togatásról Baja Ferenc, a szocialista párt országos el­nökségének tagja mondta el véleményét. — Az elkövetkező idő­szakban az MSZP egy új po­litikai stílus irányába tesz lépéseket. Ennek a lényege azon a helyzetértékelésen alapul, hogy az elmúlt más­fél évben Magyarországon politikai, gazdasági, szociális és társadalmi válság jelei mutatkoznak. Ez az állítás akkor is igaz, ha a térségben Magyarországnak kétségtele­nül jó a helyzete, még min­dig jobb, mint a környező országoké. Akkor is igaz ez, hogyha a demokratikus in­tézmények fölálltak, ha né­hol döcögve is, de működ­nek, ebben az értelemben te­hát a demokrácia alapintéz­ményei készen vannak Ma­gyarországon. Akkor is igaz ez az értékelés, ha a nemzet­közi presztízsünk és hitelké­pességünk néhány kormány­zati balfogás és néhány rossz szándékú vagy egész egysze­rűen rosszul sikerült politi­kai megnyilatkozás ellenére is tulajdonképpen megfelelő. Az elmúlt két év eredmé­nyeinek és tendenciájának feltárására van szükség és valamivel őszintébb hangot kell megütni Magyarország vezető politikai pártjainak ahhoz. bogy a társadalmi párbeszéd, amely múlhatat­lanul szükséges, újra helyre­álljon a politikai erők és a magyar társadalom között. Ehhez kétségtelenül meg kell fogalmazni azt. hogy vé­leményünk szerint az elmúlt két évben a rendszerválto­zás nem forradalmi úton. hanem különféle politikai erők megegyezése révén jött létre. — A legnagyobb problé­mának azt tartjuk, hogy a paktumpolitika fölöslegesen és indokolatlanul folytató­dott a szabad választások után is. Ez óhatatlanul a po­litikai erők társadalomtól való elszigetelődéséhez, be­zárkózáshoz vezetett és en­nek következményeként a felszínen megjelent a ma­gyar társadalom kettészaka­dása. Túlságosan erősen van jelen a kormánypártok és az ellenzék veszekedő hangula­ta, a népi és urbánus vita sehova nem vezető tovább- gyűrűződése, az ideologikus és abernizációs pártok el­lentmondása. — A válság igazi okát ab­ban látjuk, hogy a társadal­mi párbeszéd hiányzik. Hát­térbe szorultak azok a szak­mai értékek, amelyek alkal­masak lennének ahhoz, hogy az országot ebből a válságból kivezessék. Ezért nekünk az a véleményünk, hogy társa­dalmi konszenzusra alapo­zott válságmenedzselő szel­lemre lenne szüksége az or­szágnak. Ehhez azonban új politikai stílusra és új po­litikai gyakorlatra van szük­ség, olyan intenzív társadal­mi párbeszéd kialakítására, amelyben a politikai pártok elsősorban saját bázisaikkal beszélik meg az ország prob­lémáit, információikat és ezt emelik be a parlamenti viták színterébe, elsősorban szakmai alapokon. Ügy gon­doljuk. nem igaz az a diag­nózis. amely szerint Magyar- országon politikai közöm­bösség van. Ez lát szál értéké lés, amelynek az az alapja, hogy egy hatalmi arrogancia jelent meg a magyar közélet bai a kormány és a kor­mánypártok részéről és bi­zonyos értelemben a politi­kai legitimitás arroganciája a parlamenti pártok részéről. — Ebboi a helyzetben in­dította el a szocialista párt a társadalmi párbeszédekhez vezető sorozatát, amelynek egyik eleme a Szabolcs Szat már-Bereg megyei látogatás A programból jól érzékelhe­tő, hogy nem olyanfajta ren­dezvényről van szó, amely­ben igét akar hirdetni a szo­cialista párt frakciója, vagy el akarja magyarázni, hogy mit tett az elmúlt időszak­ban. A frakció arra kíváncsi, hogy a megyében lévő szak­emberek milyen javaslatokat szeretnének viszontlátni a parlamentben. ahhoz, hogy úgy érezzék: itt Szabolcs Szat már-Seregben is közük van Magyarország politikai alakításához. TÚL A MEGYÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents