Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-04 / 233. szám
2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 199L október 4- Péntek Tüskés sarok____ Puma és mókuskerék Cselényi György S ajnálom azokat a szülőket, akik a gyermekük farmernadrágjáért, vagy ADIDAS cipőjéért alig szurkolták le az árat, máris újabb kiadás-fenyegetéstől kell tartaniuk. Ugyanis a közelmúltban a müncheni sportruha- és eszközvásáron a Puma cég olyan cipőt mutatott be, melyen a fűzőt damilszál helyettesíti, s a megszorítás és a megkötés pedig egy fogaskereket rejtő tárcsával történik. A „kikötéshez” viszont mindössze egy gombnyomás szükségeltetik. Lehet, ilyen lábbeli nálunk még nem kapható, de bizonyos vagyok benne: hamarosan hozzánk is „begyűrűzik." Már szinte hallom a szülők reagálását: Jaj, fiam, lányom, nagyon drága, az olcsóbb is ugyanazt a célt szolgálja ... ' A csemeték az érvelést már-már el is fogadnák, de előbb-utóbb megjelenik az első fecske, akarom mondani, szülő, akinek semmi sem drága, s amint a „kerekes” sportcipő hazánkban is megvásárolható, már szalad is valamelyik fővárosi szaküzlethez, sorba állni érte. Aztán lesz Nyíregyházán és másutt egy másik, egy harmadik, és egy sokadik gyerek is ..., akik az említett Puma-csodában gyalogolnak, futnak, rúgnak, ugranak... S ha már lassan minden fiatalnak olyan cipellője lesz, akkor a legszerényebb anyagi körülmények között élő is kénytelen a kuporgatott fillérjeiből a Pumát megszerezni. Hiszen miért pont az ő gyerekének ne legyen? Mindez talán természetes is, amíg a világ világ, e „mókuskerékből" nincs kiszállás. Nincs, mert ezt legyűrjük, jön az újabb forduló, aminek kiindulópontja még a tervezők fejében, vagy rajzasztalán van, s nemsokára ő is világhódításba kezd. De vajon az milyen lesz? Nincs kizárva: vele bármely vetélytár- sunkat erőkifejtés és akarat nélkül is megelőzhetjük. Csak bírjuk szusszal, no meg pénztárcával. Mindenféle Nyíregyháza (KM) — Ha Bodnár István napokban megjelent interjúkötetét elolvassuk, magunk is meglepődünk, hogy az elmúlt két-három esztendő alatt mennyi híres ember fordult meg megyénkben. A Kelet-Magyarország újságírójának szerencséje is volt, meg türelme is, így egy asztalhoz ülhetett a sietős sztár és a kíváncsi ember. Néhány interjúalany az imponáló névsorból: Antal Imre, Richard Clayderman, Cseh Tamás, Szakáig György, Tolnay Klári, Kálmán Béla, Kányádi Sándor, AZOK A BOLDOG SÉTÁK Az interjú múlékony műfaj, hiszen nem lezárt élet- utat mutat be, hanem bepillantást enged egy-egy ember zajló és tünékeny hétköznapjaiba. Bodnár István interjúi ezekből a pillanatokból ragadnak meg Gratulálunk Infrastruktúra Kisvárdáért elnevezéssel hoztak létre alapítványt a felsőszabolcsi városban, melynek elsődleges célja az inBodnár István interjúi egy parányit. A kötet interjúiból egyúttal bepillantást is nyerhetünk a zene, a tánc és a színház, valamint a képzőművészet érdekes világába is. frastruktúra fejlesztésének támogatása. A Kuratórium tagjai: Hesz Róbert (elnök), dr. Kovács Ferenc és Tóth Tibor. Rendezvények Mozi Krúdy mozi: Rocketeer. Előadás: 16 és 18 óra. Törvényre törve. Előadás: 20 óra. Béke mozi: Törvényre törve. Előadás: 16 és 18 óra. Rocketeer. Előadás: 20 óra. Kabalás, autósmozi: Ovizsaru. Fehérgyarmat: Csendes terror. Kisvárda: Földön kívüli zsaru. Mátészalka: Spionfióka. Nyírbátor: Apócák a pácban. Kiállítótok A Jósa András Múzeumban a Szűz Mária ábrázolása a lengyel képzőművészetben című tárlat, a Nyíregyházi huszárok című kiállítás, a Messze van a nyíregyházi kaszárnya című tárlat látható. A napokban nyílt meg Az ördög bibliája címmel egy kártyakiállítás, amely a játékkártyák magyarországi történetét mutatja be. Ez a kiállítás október 26-ig látható. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 19 órától A kaktusz virága című színmű tekinthető meg, melyre a Vörösmarty—Bajor-bérlet érvényes. Párthír A kárpótlásról és aktuális politikai, gazdasági kérdésekről tartanak lakossági fórumot október 5-én, szombaton Tarpán, a művelődési házban 18 órai kezdettel. A kérdésekre Jakab Ferenc, dr. Nagy István, dr. Takács Péter és Szűcs M. Sándor MDF-es országgyűlési képviselők válaszolnak a tarpaiaknak, a környékbelieknek. Hidegre tett otthonok „Beköltözöm a hivatalba, ha...” A SZERZŐ FELVÉTELE Tóth Kornélia Záhony (KM) — Ha a fűtési szezon kezdetén végre nem lesz meleg a radiátor, a családommal a polgármesteri hivataliba költözöm! — írja végső elkeseredésében Harangozó Tibomé, Záhony, Hársfa u. 22. szám alatti lakos. Négyszobás, kertvárosi házukba ez év áprilisában költöztek be — akár fél évvel hamarabb is lehetett volna. ha fűthető lett volna. Eleinte a hivatalnokokban bízó, szavuknak hitelt adó lakókként járták a volt tanácsot, majd a polgármesteri hivatalt, ám amikor elfogyott a türelmük, bírósághoz fordultak, majd szerkesztőségünknek írta le a tényeket Harangozóné. Még hét lakó hitelesítette aláírásával az elkeseredett asszony panaszának igazát. Elszállt ígéret 1989-ben ifjúsági lakótelepet — 28 lakással — terveztek az Arany János és a Hársfa utcán. A 400 és 800 négyzetméter közötti telkekért 104 és 130 ezer forint közötti összeget fizettek a majdani lakók. Víz és villany jelentette a közművat. Bár az OTP-vel kötött szerződésből egyértelműen nem derült ki: a lakást mi módon fűtik majd, a laikók előbb-utóbb kiderítették, hogy 80 ezer forint a telek árából már tartalmazza a majdani távfűtésnek egy családra jutó díját. — Múlt év márciusában kalákában kezdtük a házépítést és versenyt futottunk a pénzzel és az idővel is — mondta Harangozóné. — Az OTP visszavásárolta tőlünk a korábbi lakást és 90. szeptember 30-áig engedte a bentlakást. Ügy gondoltuk, addig mindennel kész leszünk. Mi valóban lakhatóvá tettük a földszinti részt, de a fűtést hiába ígérte meg az egykori tanácstól több, akkor még fontos beosztásban lévő ember, az ígéreteiket már nem váltották be. Tavaly szeptemberben már az önkormányzati választásokra került sor, s bár a város üzemeltetése nem érezhette meg a rendszerváltást, mégsem ez volt a legsürgősebb teendő Záhonyban. Plószné dr. Sallai Margit társadalmi alpolgármestert és Révész Viola városfejlesztési osztályvezetőt kérdeztük az ifjúsági lakótelep fűtéséről. Bírósághoz fordultak — Ügy csöppentünk bele, mint Pilátus a Crédóba — így Plószné. — Számba vettük az előző vezetés által felvállalt vagy éppen beígért tennivalókat és becsületbeli ügynek tartottuk, hogy rendbe tegyük a restanciákat. Az első dolog éppen az említett fűtés mielőbbi megoldása volt. Félmillió forintért készíttettük el a tervet és az 1991-es pénzügyi tervben 5,5 millió forintot irányoztunk elő a távfűtésre. Még hitelt is készek lettünk volna felvenni. csak mielőbb oldódjon meg ez a sok embert érintő ügy. Közben a lakók egy része — dacolva a hideggel — mégis beköltözött és hősugárzóval (!) fűtött. Harangozóék inkább lakbért fizettek a volt lakásukban (havi 1210 forintot) és a 657 forintos közös költséget ez év április közepéig. Am előkészületeket nem láttak, hogy most őszszel már felmelegednek a radiátorok és a kisvárdai bírósághoz fordultak: vagy kiépítik ez év október 15-re a távfűtést, vagy kártérítést fizet a polgármesteri hivatal. Az első tárgyaláson a körjegyző vett részt, aki megígérte a fűtést, csak időpontot nem tudott mondani. A második tárgyaláson az alperes polgármesteri hivatal nem képviseltette magát. — Kétféle kártérítési igényünk van — folytatta Harangozóné —, amennyiben október 15-től fűtenek, úgy csak a bojler, a bojleróra. a vízmelegítés áramszámlája a követelésünk, amit azért voltunk kénytelenek kifizetni, mert a felépített saját lakásunkba nem költözhettünk be, illetve ennyivel került többe a rezsink. Ha pedig kazánt, új radiátorokat kényszerülünk beszereltetni, úgy 537 ezer forintot követelünk. Sürgető határidő — Bár a lakók még hivatalosan nem értesültek róla, mi minden követ megmozgattunk. hogy a fűtés ne húzódjon tovább — így az osztályvezető. — Megkerestünk egy vállalkozót, aki október végére kiépíti a rendszert. Ez a vállalkozó Toldiné Nagy Ildikó, akinek a férje, Toldi Miklós — maga is részese a vállalkozásnak — a TIGÁZ-nál elmondta: — Mi szeptember 9-én kötöttük meg a szerződést és október 30-ára próbafűtést vállaltunk. Egy hónap jön még az esetleges hiánypótlásra. A mi megbízatásunk egy hőeloszltó komplett építészeti és gépészeti kivitele.zésére. a Hársfa utcán a távfűtés kiépítésére és a lakások pincéiben az alapvezetékek kialakítására vonatkozik. A vállalkozónak a pénze bánná, ha a határidőt nem tartaná. Az önkormányzat ás a polgármesteri hivatal igyekezett a jogelőd restanciáját rendbe tenni. Ám minderről célszerű lett volna az érintett lakókat hivatalosan értesíteni, biztosan megelőzhettek volna egy csomó idegeskedést, ellenségeskedést és feltehetően a bíróságnak sem kellett volna közbeavatkoznia. Így viszont ügy lett belőle, amely már sok fejfájást okozott valamennyi szereplőnek. Mentsük meg a Pál Gyula-termet Nyíregyháza (KM — Baraksó Erzsébet) — Pályázati felhívás jelent meg lapunk hétfői számában arról, hogy Nyíregyháza önkormányzata bérbeadás útján kívánja hasznosítani a város központ jában található reprezentatív helyiségét, mely pénzintézetnek, üzlethelyiségnek egyaránt megfelelő vagy bemutatóteremként hasznosítható. — A hivatal álláspontja után hallgattassák meg a másik fél is; a Pál Gyulateremként ismert kiállító- hely sorsával kapcsolatban Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész véleményét kérdeztük. — Ügy érzem, szólnom kell a nyilvánosság előtt úgy is, mint a művészeti alap választmányának tagja, a művészek érdekvédelmének megyei képviselője. Személyes ok is szólásra késztet, hiszen számomra különösen kedves az a hely, ott volt az első, bemutatkozó kiállításom ebben a városban, 1974-ben. — Megértem, hogy az ön- kormányzat minden lehetséges forrásból bevételre szeretne szert tenni, de azt nem értem meg, miért kellene a kultúrától elvenni ezt a helyiséget. Szerintem nincsenek olyan jelek a megye képző- művészeti életében, mintha ez a művészeti ág elszegényedett volna és semmi sem indokolja, miért kellene megszüntetni a kiállítóterem tevékenységét. Ellenkezőleg, a képzőművészet fejlődéséről beszélhetünk: amikor idejöttem, egyedül voltam szobrász a megyében, most tízen vagyunk, nemzetközi hírű éremművészeti-kisplasz- tikai alkotótábort hoztunk létre, megnyitotta kapuját a művészeti szakközépiskola. Az igaz, hogy sokszor '„hó- kusz-pókuszokat” is kiállítottak a Pál Gyula-teremben, amire én sem voltam kíváncsi, mégis, az a véleményem, a termet meg kellene őrizni a képzőművészetnek. Őrizzük meg a hagyományok miatt is. és azért is, mert itt a városban, de még Debrecenben sincs ilyen. központi fekvésű és közvetlenül az utcáról látogatható kiállítóhely. — Ha a bérbeadás végképp elkerülhetetlen, jó lenne, ha művészek volnának a bérlők A meghirdetett bérleti díj, plusz a felmerülő energiaköltség azonban olyan nagy összeg, hogy azt egy, vagy egy pár művész valószínűleg nem tudná kifizetni, mégis megoldható lenne a bérbevétel, a Városi Galéria és néhány művész összefogásával, gazdasági alapon, valamilyen kft. megalakításával. Anélkül, hogy erről beszéltem volna valakivel, úgy gondolom, közösen kibérelhetnénk a Pál Gyula-termet öten: Gál Ludmilla a ruháival, Abrahamjan David az ötvösmunkáival, ékszereivel, Schmidt Sándor a fafaragásaival, Sebestyén Sándor és én a kisplasztikáinkkal, érmeinkkel. Megfelelő kínálatot tudnánk nyújtani azoknak a művészetbarátoknak, akik a pénzüket ilyen célra akarják elkölteni, és egy forgalmas városközponti helyen A tárgyalóteremből ____________________ KIZSEBELTÉK Nyíregyháza (KM — N. L.) — „Színes”, változatos a bűnlajstroma a nágykágpi Ostorházi Istvánnak. IVÍa- gánlaksértésért, orgazdaságért, ittas járművezetésért ítélte el korábban a bíróság. Legutóbb lopás és személyi szabadság megsértése miatt állították bíróság elé. Ittas állapotban észrevette, hogy az egyik nagykállói kapuban benne felejtették a kulcsot. Bement a lakásba, majd az éléskamrába. Innen eltulajdonított egy füstölt sonkát és egy műanyag kannában 30 liter házi bort. Egy reggel pénzt kért lakótársától, nem kapott, majd kényszerrel elvette tőle a négyezer-ötszáz forintját. Aztán a kizsebelt lakótársra rázárta az ajtót. Bő három óra múlva engedte ki a ház tulajdonosa az immár pénztelen lakótársat. A Nyíregyházi Városi Bíróság Ostorházi Istvánt tíz hónap felfüggesztett börtönre ítélte és kötelezte négyezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet jogerős. jobban megfordulnak, mint egy eldugott részen, illetve azoknak, akik a növekvő idegenforgalom révén városunkba érkeznek. E sorok szerzője is osztja a művész véleményét. Alkotnak megyénkben olyan művészek, akiknek munkássága túlmutat a megye határain, műveik keresettsége indokolja a központi elhelyezést. Vannak közöttük olyanok is, akik azért, hogy leg ven egy kedvező fekvésű bemutatóhelyük, árukapcsolásban vettek részt, pl. az ötvösművésznek a fonalas- boltban volt kiállítóhelye. Lehet, hogy az önkormányzatot ma a pillanatnyi érdekek is motiválják és ma kétségbe vagyunk esve a pénztelenség miatt, mégse dobhatunk oda mindent az üzlet számára Gondoljunk a jövőre is a döntések megszületése előtt, és ha lehei, ne leszorítsuk a pályáról az értéket, a művészeket, a kultúrát, hanem kedvezményekkel segítsük az átmenetileg nehéz korszakban. Ügyeletek Sürgős esetekben Nyíregyházán a Megyei Rendelőintézet (SZTK) fogadja a felnőtt és gyermek- betegeket este 7-től reggel 7-ig a Bocskai u. 73. sz. alatt. Akik balesetet szenvedtek, azokat ugyanitt, a traumatológiai állomáson látják el. Fűtésre várva...
