Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
1991. október 3., csütörtök PÉNZVILÁG Kelet-Magyarország 1 1 BETÉT HITEL KAMAT ÁRFOLYAM Ahol nem hat az infláció Az oldalt összeállította: MÁT HÉ CSABA rnamu szokmn Seres Ernő A szervezett éremigyűjtés története Magyarországon az 1901-■ben alakult Magyar Numizmatikai Társulat létrejöttével kezdődött. A kilencven évvel ezelőtti eseményről országosan a közelmúltban emlékezteik meg. Néhány mondat erejéig illő arról is szólni, hogy a numizmatikai társulat a társadalmi mozgásiban miként alakult, változott. A numizmatikusok közel fél éviszázadig önálló szervezetként működtek. 1949-ben összevonták a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattal. Ezt követően a ruumizmatikusok a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat érem- tani szakosztálya néven működött. (Mindez, mármint az összevonás erőltetett és felesleges is voílt, mert az éremgyűjtő az éremgyűjtő.} 1969-ben létre is jött a Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete és mert ehhez a szervezethez tartozónak vallotta magát minden valamire való numizmatikus, a szervezet, bővítésére volt szükség. Ezt egy új elnevezéssel is kifejezésre juttatták. 1973-tól működik a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete. Ennek a tagszervezete a nyíregyházi egyesület is, amely szintén 1973-iban alakult és a jelenlegi taglétszáma 200 fő 'körül vain. A numizmatika hallatlanul érdekes, szép és hasznos szenvedély. Egy-egy érme révén a gyűjtő évezredekig visszamenően kalandozhat a múltban. De a jélen, a most érvényben lévő fizetőeszköz, a forint is, mint érme, sokat mondhat számunkra, ha érdekel bennünket. Századunkban Magyarországon három fizetőeszköz volt forgalomban. Korona, pengő és forint. Mindhárom jó pénz volt, de romlásba vitte az infláció. A forint romlása most van folyamatban. A pengő esetében olyan inflációt értünk meg, amilyenre a világon még nem volt példa. 1946 május 27-én például megjelent a mil'Lpengő és alig másfél hónap múlva a bilipengő. Azon, reggel még egy tyúktojást lehetett kapni, este már egy szál gyufát sem. Az akkori, 1946-os kormány jó pénzt kívánt verni. Ez a jó pénz a forint, amelynek kibocsátását 1946. augusztus 1-jére tervezték, de 1946. július 27-ére előbbre hozták. Egy forint akkor 400 000 quadtrillió pengőt ért. Elképesztő átszámítási arány. A forint fedezetéül akkor az árualapot tekintették (mondták), de csak részben igaz. Ahhoz, hogy a forint értékálló legyen, aranyfedezetre is szükség volt. Erre szolgált, hogy a nyilas kormány által nyugatra hurcolt 32 millió dollár értékű arany- készletünket visszakaptuk. Ez csekély fedezet volt és maradt, érezzük, hogy a forint egyre gyengébb, egyre rosszabb. Visszatérve az éremgyűjtésre, a forint példája csak arra volt jó, hogy érzékeltessük. hogy egy numizmatikus, ha utánanéz mi mindent tudhait meg egy érméről, egy régi vagy ahogy mondják rossz pénzről, ami nem vész el. Az éremgyűjtés tehát olyan ismeretek megszerzésére ösztönzi az embert, ami történelem, művészet és minden amit csak el lehet képzelni. Az éremgyűjtők jól szervezett és aktív egyesületi életet élnek. Évente rendeznek például vándorgyűlést, amelyre az ország minden részéből összesereglenek a gyűjtők, előadásokat tartanak, akciókat szerveznek. Az első vándorgyűlést Debrecenben tartották 1970-ben. Nyíregyházán a XVII. vándorgyűlést rendezték meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy az éremgyűjtők örömére két jeles nyíregyházi művészünk is készített és készít érmét, pénzérmét. Tóth Sándor már két alkalommal nyerte el az év legszebb érméje díjat az egyesülettől a János Zsigmondról illetve II. Rákóczi Ferencről készített érmével. Sebestyén Sándornak is több emlékpénzét fogadták már el pályázaton és bocsátották ki. A művész legújabb sikere és elismerése a Széohenyi István születésének évfordulójára kibocsátott ezüst 500 forintos. Nyírbátor—Mátészalka (KM) — Valljuk be férfiasán, a pénzügyi életben nem szoktunk még hozzá hölgy vezetőkhöz. A bankok világában is ritkaság első számú női igazgatóra, fiókvezetőre bukkanni. Megyénkben kettőt is találtunk, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. nyírbátori fiókigazgatóját, Bálint Júliát és az Agrobank Rt. mátészalkai területi fiókjának igazgatóját, Lengyel Józsefnél. Mindketten egyforma kérdéseket kaptak. K-M.: — Erezte-e hátrányát vagy előnyét annak, hogy nő létére egy bankfiók vezetője? B. J.: — Nem. L. J.-né: — Fiókigazgatóként üzletasszony vagyok. Sikereimet és balszerencséimet sohasem női mivoltommal hoztam kapcsolatba. A szakma tiszteletét azonban már sokszor éreztem. K-M.: — Mennyire elfogadott a bankszférában a női vezető? B. J.: — A bankszférában is vannak általában véve nőies területek. A mi bankunknál szerintem nem meghatározó a vezető kiválasztásánál, hogy az illető nő vagy férfi. Az igaz, hogy ma a pénzvilágot elsősorban férfiak irányítják, de a döntések előkészítésében a nők igen aktívan részt vesznek. L. J.-né: — A bankszféra vezetését a férfinem uralja. A jó női vezetőket azonban ugyanúgy elfogadta a bank világa, mint bármely más területét. A megmérettetésnél a minőség a fontos és ez bármelyik nemhez kapcsolódhat. K-M.: — Mit tart jelenleg legfontosabbnak bankja koncepciói közül? B. J.: — Az ügyfél vállalkozásával kapcsolatban a legfrissebb információkat tudja szolgálni. Nagyon fontos a kintlévőségek beszedése, behajtása. Gyakran hangozte tóm, az legyen kereskedő, ak a pénzügyekben jártas. Jf lentős az is, hogy minden ju ötlet hitelezésre kerüljön, erre kedvezményes hitelek állnak rendelkezésre. A bank koncepciója, a kockázat mérséklése. L. J.-né: — Segíteni az átalakulás és a privatizáció folyamatát, hiszen amikor stabilizálódnak a körülmények, az igényes partneri kör szá mára teljes körű szolgáltaié: sál tudjunk rendelkezése állni. Szeretnénk megmaradni minden szituációban Vállalkozásbarátnak. K-M.: — Melyik hitelkonstrukciót ajánlja a leendő ügyfeleinek? B. J.: — Az ügyfél elmondja elképzeléseit, bemutatja az eddigi előkészítés dokumentumait. Mindig az ügy jellege határozza meg a bank ajánlatát. Magam a termelő, áruelőállító ötleteket szere • tem, ebből viszont kevés van. Mindenki venni és eladni szeretne. Komoly termelő beruházásokkal lehet megalapozni a jövőt és erre kedvezményes kamatozású hitelek vannak, ennek feltétele, hogy a gépieket, berendezéseket abból az országból vásárolják, amelyik a hitelt megnyitotta. L. J.-né: — Az üzleti tár gyalásaim során elsőként sze • retek megismerkedni a part ner problémáival, így lehet csak megoldani, hogy vele együtt gondolkodva az adott szituációnak megfelelően a legjobban, megfelelő konstrukciót tudjam ajánlani. Az ügylet dönti el a megoldási lehetőséget. I Az országépítő, nemzetgyarapító Széchenyi István ezüst emlékpénz 500 forint névértékben. Megjelent Széchenyi születésének 200. évfordulója alkalmából. Készítője Sebestyén Sándor. Kamara a vállalkozóknak Nyíregyháza (KM — D. M.) — Az utóbbi években hazánkban fellendült a vállalkozói kedv. Egyre többen kezdenek úja,bb és újabb üzletbe. Ezért is jött létre — nyugati mintára — márciusban a Magyar Vállalkozói Kamara. A célok közt szerepelt: a vállalkozók érdekképviselete, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság támogatása. A következő időszakban nem várható a belső kereslet bővülése, egyetlen kitörési pont a magyar gazdaság számára az export, — melyhez a kamara kapcsolatait ajánlja. Emellett tagjai számára különböző szolgáltatásokat is nyújt. Többek között információt gyűjt az összes magyar vállalatról és vállalkozásról. Üzleti partnereket szerez itthon és külföldön egyaránt. Továbbképzéseket szervez, kedvezményes jogi, külkereskedelmi és vámügyi tanácsadást végez. A budapesti központon kívül eddig hét megyében a’a- kult meg a kamara regionális irodája, s a napokban Szabolcsban is megkezdődött a szervező munka — tudtuk meg Hortobágyi Istvánná szervezőtitkártól. Várják az érdeklődő magánszemélyek, kisvállalkozók, részvénytársaságok, vállalatok ás társadalmi egyesületek jelentkezését. Címük, Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 12. Volán székház. (Napker Kft. irodája.) A sláger: a mini pékség A vevő készpénze a garancia Képünkön a friss sütést árusítják. Háttérben a svéd kemence. Űjfehértó (KM) — Fél éve a bombaüzlet nagyon sok vállalkozó számára az olcsó italáruk boltja volt. Jóval tőkeigényesebb, viszont hasonló tutibefektetés manapság a mini pékség. Az előrejelzések szerint tej ivók, gyorsbüfék hálózata épülhet ki még jobban a megyében, na és biztos bevételi forrásként a szeszes italt árusító kocsmák, sörözők. A folyékony kenyér helyett azért maradjunk a szilárdabb kenyérnél, és a péksüteményeknél. A gyorsan szaporodó mini pékségek egyelőre nem veszélyeztetik a sütőipari vállalatok monopóliumát, viszont már most számottevő konkurenciát jelentenek. „Küzdelmükben” a vevő a döntőbíró. Az elsők között indította be a megyében kis francia pékséget a nyíregyházi Fedé- zet Kft., amelyet hét magánszemély alapított. Lakatos Tibor, a társaság igazgatója avatott be, hogy lehet egy mini pékséget létrehozni. — Házi jellegű, gyorsan és a vevő előtt elkészített pékárut korábban nem sütöttek hazánkban — magyarázta. — Magyarországon az utóbbi hónapokban szinte robbanásszerűen jöttek létre a német és a francia típusú pékségek. Délután is friss pékárut lehet adni a vevőknek. A pékség olyan vállalkozás, ahol nem lehet likviditási gond, hiszen a veivő mindig készpénzzel fizet, nem kell arra várni, hogy csak akkor utal pénzt, ha ő is behajtja mástól. A kenyér pedig hosszú távon alapvető szükséglet. Egy ilyen mini pékségnek nagyon fontos az elhelyezése, forgalmas helyen, központban érdemes árusítani. Az induláshoz kedvező hiteleket kaptunk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól, világbanki hitelt is sikerrel pályáztunk meg, és munkahelyteremtő alapból is jutott. Mivel Nyíregyházán igencsak megszaladtak a bérleti díjak, és sokan terveznek illetve megvalósítottak hasonló pékséget, a megyeszek- helyhez közeli Űjfehértón a helyi ÁFÉSZ-től bérelt épületben készítették el a pékséget. Manapság számtalan cég kínálja kompletten a gépsort, a kft. svéd és olasz gépeket vett meg, mellette pénzhiány miatt még két magyar berendezést is. amelyeket azóta nem győznek javítani. A gépek 13—15 ezer embert tudnak pékáruval ellátni. A napi mennyiség felét helyben adják el. a másik felét Nyíregyházára szállítják be. A nagyközségben már differenciálódott a lakosság, aki kétkilós kenyeret akar venni, az a korábban épült boltban vásárol, aki péksüteményt, az hozzájuk tér be. Az éjjeli és a délutáni műszakban napi 45—50 ezer forint értékű árut sütnek, ezt a bevételt 60 ezerre kívánják emelni. A receptúrát a gépet szállító vállalattal közösen állították össze. — Három év a megtérülési idő — mondja Lakatos Tibor —, de már az idén némi osztalékfizetést is tervezünk. Óramű pontossággal lehet i igényeket kielégíteni, ha Iá juk, hogy nagy a kereslet, 20 perc alatt már a pulton az újabb sütés. Kilencen dolgoznak nálunk, közülük a fiatal szakmunkások már saját maguk kísérleteztek ki új recepteket. Az adalékanyagokat. ami rendkívül fontos, Komáromból hozzuk, ez teszi frissé, élvezetessé az árut. Üzletpolitikai szempontból csak aznapi terméket árusítanak, ami megmarad azt nem adják el valamelyik sertéstenyésztőnek, vagy féláron az egyik boltnak, hanem este hatkor ingyen odaadják az öregek napközi otthona lakóinak. Timár László otthonvezető elmondta, költségvetésükből csak kenyérre jut, péksüteményre eddig nem. Először meglepődtek, csodálkoztak, hogy nem kell fizetni érte. Ebből jut a bentlakó 20 idősnek és sokszor annak az ötvennek is, akiknek az otthonból viszik az ebédet. A kft.-t nagyon sok kis település polgármestere, sőt román és szovjet üzletemberek is felkeresték tanácsokért, a pályázatok kitöltéséért, mondván, lakóhelyükön hasonló igényes pékséget szeretnének nyitni. Most ez a sláger.
