Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. október 1., kedd TÚL A MEGYÉN Külpolitikai jegyzet ___ Transzpareispárbaj Györke László A kelet-európai átala­kulások eddig egyik legbékésebb szigeté­nek számított Kárpátalja. Úgy tűnik azonban, hogy sajnos itt is kezdenek kié­leződni az ellentétek, ami a magyar kisebbség szem­pontjából nem túlságosan biztató. A műit hét kétség­telen legfeltűnőbb s egyben jelzés értékű eseménye, hogy Ungváron tömegde­monstrációt szervezett a Kárpáti Ruszinok Társasá­ga és a RUH (ukrán ellen­zéki népfront, mozgalom). Az apropót a tiltakozásra az adta, hogy a területi (megyei) tanács zárt ajtók mögött akarta megtartani az ülésszakot, melyen fon­tos kérdésekben kellett vol­na döntést hozni. A két tábor transzparen­sekkel, lobogókkal vonult a „fehér ház” elé. Egyben egyetértettek: mondjon le Mihajlo Voloscsuk, a terü­leti tanács elnöke. Koránt­sem értettek egyet más, ugyancsak igen fontos kér­désekben. A RUH-osok transzparensei egyenesen sértők és útszéliek voltak, amelyek mélyen sértették a ruszinok nemzeti méltósá­gát. A ruszinok nem köve­teltek kevesebbet, mint au­tonómiát Kárpátaljának, a ruszinságnak. Hogyan res­pektálták a magukat ukrán demokratáknak nevező RUH-osok? Transzparen­sükön egy megkoronázott majom volt látható, mely kísértetiesen hasonlított a ruszinok társaságának el­nökére. Előszóban is kifej­tették, hogy hallani sem akarnak az autonómiáról. Sőt, ahogy az egyik szó­nok kifejezte magát: nem engedik meg az autonómi­át. Ez a demokrácia né­hány RUH-os számára. Csak remélni lehet, hogy nem ez a szervezet hivata­los állásfoglalása, hiszen ennek nem sok köze van a demokráciához. A KMKSZ — a Kárpát­aljai Magyarok Kulturális Szövetsége — is megkapja a magáét, hiszen bárme­lyik szervezetben keres szövetségest, a másik ujjal mutogat rá, hogy hát ezekkel tartotok?" A legna­gyobb veszély abban rej­lik, hogy a demagóg RUH- osok az autonómia kérdé­sét úgy tekintik, mint posz- kommunista törekvést. Is­merős képzettársítás... Nincs legyvernyngvás Újabb menetoszlop Horvátország felé Belgrad (MTI) — Belgrád- ban egyelőre még nem erő­sítették meg hivatalosan azt, hogy újahb katonai menet­oszlop indult útnak Horvát­ország felé. A komoly pán­célos hadoszlop hétfő reggel haladt át Belgrádon, de moz­gásáról egyelőre még nem le­het képet alkotni. Elképzel­hető, hogy csak újabb erőde­monstrációról van szó, de azt sem tartják kizártnak, hogy a friss erők útnak in­dításával a hadsereg igyek­szik megszilárdítani Szlavó­niában megrendült helyze­tét. A Sídnél és Vinkovcinál kialakult helyzet nem ked­vez a hadseregnek. Vinkovci városának laktanyáját fel kellett adni, a Síd közelében, Tovarniknál kialakult front­vonal pedig szétzilálódott. A katonai menetoszlop út­nak indítása mindenképp a Kadijevic nemzetvédelmi miniszter és a Franjo Tudj- man elnök között létrejött tűzszüneti egyezmény meg­sértését jelenti. Ez a megál­lapodás ugyanis előirányoz­za, hogy visszavonják a lak­tanyákba a jugoszláv had­erőt. „Cselekvő nemzeti egységben“ Dombrovszky Adam Budapest (ISB) — „Nem­zeti egységben szeretnénk megünnepelni nagy nemzeti ünnepünket” -— hangoztatta Márton András, az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulójának megün­neplését előkészítő bizottság elnöke a hétfői sajtótájékoz­tatón. E szervezet soraiban ott találhattuk a POFOSZ, az ’56-os Szövetség, a Recski Szövetség képviselőit, de rep­rezentálva voltak a külföldi magyarok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyes szekciói is. Az előkészítő bizottság tag­jai azt várják, hogy további szervezetek, pártok is kap­csolódjanak be a közös ün­neplésbe, de hangsúlyozták a rendezvények „pártokíelet- tiségét”. Együtt szeretnének ünnepelni mindenkivel, aki '56 szellemében gondolkodik. Az utca ünnepévé akarják tenni október 23-át, s tudatni fogják a világgal: 1956-ban Magyarországon nyílt először rés a kommunizmus falán. Az 1956-os forradalmi em­lékbizottság elképzelései sze­rint az ünnepségsorozat októ­ber 22-én kezdődik, s tart egészen november 4-ig, a gyász napjáig. Budapest (MTI) — Szabad György házelnök, az Ország- gyűlés hétfői plenáris ülésén bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a világkiállítás 1996. évi megrendezéséről szóló törvényjavaslatot, s kérte annak sürgős megtár­gyalását. E kérdésben a kép­viselők kedden fognak sza­vazni, így a gyorsított eljárá­sú tárgyalásra és határozat- hozatalra várhatóan a jövő hét elején kerül sor. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés mind ez idáig nem foglalt állást arról, hogy hazánk házigazdája legyen-e a világkiállításnak. A kor­mányt korábban támogatásá­ról biztosította az Expo meg­rendezésének szándékát ille­tően, és kötelezte arra, hogy a most napirendre vett tör­vényjavaslatot szeptember végéig terjessze a képvise­lők elé. A jogszabálytervezet benyújtását és megvitatását elsősorban azért kíséri nagy érdeklődés, mert a kormány korábban többször deklarál­ta, hogy a főváros egyetérté­se nélkül nem rendezhető meg a világkiállítás. Mint is­meretes, a Fővárosi Közgyű­lés még nem hozta meg dön­tését, ám Demszky Gábor fő­polgármester finanszírozhat" tatlannak tartja a rendez­vényt, és ezért nem támogat­ja megvalósítását. A kormány által most be­terjesztett javaslat szerint a világkiállításra 1996. május 11-étől október 4-éig kerülne sor. A programhoz elő-, utó- és kiegészítő rendezvények kapcsolódhatnának. Ez utób­bi minősítésekéi pályázat alapján lehetne elnyerni. Az „Utak a jövőbe” című világ- kiállítás a békés kommuni­káció, a környezet és a kul­túrák találkozása mondani­valóját igyekszik majd meg­jeleníteni. Ildi segély az átalakuláshoz Budapest (ISB — S. Z.) — Az Európai Közösség (EK) Phare elnevezésű segélyprog­ramjából — amely a piac- gazdaság kialakulását hiva­tott elősegíteni a kelet­európai államokban — ha­zánk idén 107 millió ECU- vel (10,7 milliárd forint) ré­szesedik. Kádár Béla. nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokért felelős miniszter hét­főn aláírásával felhatalmaz­ta az érdekelt szaktárcák ve­zetőit. illetve a 'Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány elnökét a segélyösszeg egy részének a felhasználá­sára. Ezzel megteremtette a hivatalos jogi kereteket a már korábban meghirdetett pályázatokon eredményesen szereplők számára a progra­mok beindításához. Kossuth-emlékév, 1992 Budapest (KM — Bojté) •— „Mert a konkurencia nagy a mai világban, s csak a kitű­nő, a mindent amit tud mé­lyen és alaposan ismerő te­hetség ígérhet magának bol­dogulást” — hangzott az idé­zet Bodor Tibor színművész tolmácsolásában Kossuth La­jos fiaihoz írt eredeti leve­léből. Az ünnepi pillanatra a hét elején Budapesten, a Fővá­rosi önkormányzat díszter­mében került sor. Ez alka­lommal vette át Nyéki Jó­zsef. a Kossuth Alapítvány Kuratóriumának elnöke dr. Varga Lászlótól, a KDNP el­nökhelyettesétől azt a Kos- suth-levelet, melyet most hoztak haza New Yorkból és először kapott nyilvánossá­got. A kuratórium tagjai szól­tak eddigi munkájukról és a jövőbeni teendőikről. A Kossuth Alapítvány már több Közélet mint egyéves, hiszen 1990. március 15-én alakult Mono­kon. Szeretnék, ha az 1848— 49-es szabadságharc történe­te, annak emléke a nemzet­tudat kialakításában méltó helyre kerülne. Hagyomány- ápoló munkával már most készülnek a jövő esztendő­re. 1992-ben, Kossuth Lajos születésének 190. évfordulója alkalmából rendezvénysoro­zattal ünnepük a „magyar demokrácia atyját”. Igyekez­nek minél több embert be­vonni a „Kossuth-emlékév” programjaiba. Ezért több pá­lyázatot hirdettek meg fia­taloknak és felnőtteknek egy­aránt. Érdeklődni a követke­ző címen lehet: 1133 Buda­pest, Hegedűs Gy. u. 79. A Kossuth Lajos életpályá­jával kapcsolatos rendezvé­nyek folytatódnak majd 1994-ben, halálának 100. év­fordulóján. Az akkor tartan­dó ünnepségekre meghívják a Kossuth Lajosnak külföl­dön menedéket és otthont adó országok és városok kép­viselőit. A szervezőmunká­ban számítanak a Kossuth eszméit a határokon túl őrző és ápoló magyarság támoga­tására is. A Kossuth Alapít­vány egyébként nyitott, hoz­zá bármikor és bárki csatla­kozhat. Szürke vagy színes? Budapest (KM — Kovács Éva) — Jó ez a párt, csak ne lenne ilyen átkozottul szürke — mondta a pártel­nök, dr. Surján László a Ke­reszténydemokrata Néppárt legutóbbi, Győrben megtar­tott ülésén. Az eseményről tudósító újságcikk arról 'is beszámol, hogy a nem éppen hízelgő szín ellenére a tagok száma fokozatosan növek­szik. Mit gondol, hogyan fér össze a két dolog? — tettük fel a kérdést Seszták László­nak, megyénk parlamenti képviselőjének. — Engedje meg, hogy elő­ször a szürkeségre reagáljak, és elmondjam, Surján László a fentieket idézőjelesen ér­tette, s nem hallgatta el azt sem, hogy a nem éppen hí­zelgő jelzőt az ellenzék ra­gasztotta ránk. A minősítést tehát visszautasítjuk, ameny- nyiben elhalást, visszafejlő­dést jelent, hiszen a pártta­gok száma 17 ezer, s napról napra nő. — ön is tudja, hogy a szürkeség alatt nem egészen erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy egyesek szerint önök túlságosan is óvatosan politizálnak, nemigen mon­danak éles kritikát, alig hal­latják hangjukat. — Annyi biztos, hogy mi nem szópárbajokat, repliká- zást akarunk, sokkal inkább azt szeretnénk, hogy hozzá­szólásainkkal, egész maga­tartásunkkal megfeleljünk választóink bizalmának. — Ezért is szólnak keve­sebbszer? — Nem szólunk kevesek A benyújtott törvényjavaslatok­ról mindig elmondjuk véle­ményünket, s igyekszünk szakszerűen tenni azt. A kü­lönféle vitákban pedig csak addig veszünk részt, ameddig az nem bocsátkozik ismétlő-, sekbe. Mindezek után el­mondhatom, a mi legfőbb tu­lajdonságunk nem a szürke­ség. hanem megfontolt poli­tikai magatartás. — Az elkövetkező időben mind több olyan törvényter­vezet kerül a parlament elé, amelyek nem csak a magyar gazdaság, hanem az egész la­kosság életszínvonalát is alaposan befolyásolják. Ho­gyan készülnek önök a sza­vazásra? — A társadalombiztosítás­ról szóló törvénnyel kapcso­latban elmondhatom: az egész rendszer megreformá­lása szükséges, hiszen a mai formában hovatovább műkö­désképtelenné válik. Küszö­bön áll a bankrendszerről szóló törvény, majd pedig a költségvetés. Azt már most elmondhatom, a Keresztény- demokrata Néppárt úgy dön­tött, nem szavaz meg olyan törvényeket, amelyek a szo­ciális terheket egyoldalúan csak a kisjövedelműekre há­rítják, s nem veszik figye­lembe az eltérő jövedelme­ket. Ufó kísérte a kamionosokat Félelmetes ufó-s élmény­ben volt része a szécsény- felfalusi Bartus Zoltánnak és a salgótarjáni Magyar Ist­vánnak szombaton hajnal­ban. A két férfi egv Merce­des kamionnal Németország­ból tartott hazafelé. Szé- csényfelfaluhoz közelítve Szalmatercsnél vették észre. hogy a magasban egy feli­hold nagyságú, csészealj for­májú. igen erős fényt kibo­csátó tárgy követi hangtala­nul a kamiont.

Next

/
Thumbnails
Contents