Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. október 30., szerda Több mint száz gránát robbant Barcson Külpolitikai jegyzet Lincshangulat Máriás József 4 hírügynökségek to­vábbították a hírt: október 17-én, csü- ' törtökön öt órán át sorolták bűneinket a román parla­mentben. Megtudhattuk: nincs a világon olyan rossz, amely­nek bélyegét ne hordoznánk magunkban, magunkon: nincs még a világnak olyan elvetemült nációja, mint a Kovászna és Hargita me­gyei székelyek és magyarok (a megkülönböztetés, szét­választás következetes hangsúlyt kapott) s azontúl mindenki, aki csak az RMDSZ mögé sorakozik fel; e két megyében a for­radalom nem jelentett egyebet, mint románelle- nességet, romángyűlöletet banditizmust, irredentiz­must, szeparatizmust... s még sorolhatnánk tovább, a végtelenségig. Olyan volt ez, mint egy koncepciós• per: csak a cél volt a fon­tos — a lejáratás, a befeke- títés, a hangulatkeltés, a megfélemlítés: szót kapott ugyan a „védő” is — két RMDSZ-szónok ellenjelen­tése —, de csak azért, hogy a világ ne antidemokratiz- mussal vádolja a „bí- rák”-at; az összegzés hang­nemén, az ítéleten ez ugyan semmit sem változtatott. De ne részletezzük — hallhattak róla a magyar rádióban, láthatták-hall- hatták a televízióban. Mennyire más azonban a „kispadról” nézni, s meny­nyire más megélni! Egymásra nézünk s nem találunk szavakat. Ha még­is megszólalunk, — abban ott rejlik a félelemtől a ku­tya ugat, a karaván halad- reakcióig minden, mi el­képzelhető. Egy dolog azon­ban bizonyos: a román par­lament, s a szenátus színt vallott. Többségük — le­gyen bár kormánypárti vagy ellenzék — közös frontot alkotott, átvette a szélsőséges ■ nacionalisták stílusát, politikáját, azono­sult vele a magyargyűlölet­ben. Már nem is az atroci­tások kerültek reflektor- fénybe, hanem — a két megyén túl — mindannak elítélése, ami magyar, le­gyen akár a határon belül vagy azon kívül, a tengeren innen vagy azon is túl. Mindenki megkapta a maga porcióját, fölösen. Elgondolkoztató: Európa hallgat, — hogyisne tenné hisz ez belügy! Egyetlen kormány sem — az „érin­tett” magyart kivéve — ki­fogásolta sem a hangnemet, sem a tartalmat! Arról nem is szólva, hogy azt sem len­ne mellékes megtudni, mi rejlik e tömény soviniszta offenzíva háttéré ben. Más kérdés: mi legyen a mi reakciónk? A gyűlöle­tet gyűlölettel eloltani nem lehet! Arra is ráébredhet­tünk már, hogy Európa nem kíván felzárkózni a nemzetiségek védelmére Moszkvában (az EB soros értekezletén) is csak szemé­lyi jogokról szónokolnak. A kocka el van vetve! Félő, hogy a lincshangulat a boszorkányüldözés nem marad csak a parlament fa­lai között. A Nyugat lezárta előttünk a kaput. Magyar- ország szigorítja a letelepe­dést, a beutazást. Kinek kellünk mi egyáltalán? Szatmárnémeti, 1991. októ­ber Budapest (MTI) — A Magyaror­szágra akkredi­tált külképvisele­tek katonai és lég­ügyi attaséi ked­den felkeresték Barcson azt a he­lyet; ahol vasár­nap este egy jugo­szláv harci gépről lehullott gránátok robbantak. A vá­ros nyugati szé­lén. egy 600 méter hosszú és 200 mé­ter széles ellip­tikus területen — melynek harmada beépített, lakott térség — összesen több mint száz gránát robbant fel és 18 fél nem rob­bant szerkezetet is találtak. Két ház tetőszerkezete, fö­démje és belső le- re megsérült, több épület falát, ajta­ját, ablakát gránátszilánkok szaggatták, s a gépről lezu­hant gránáttartó konténer síremlékeket rongált meg a temetőben. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Keleti Görgy ezredes, a HM szóvivője szerint — bár a határövezet teljes biztonsá­gát ez teremthetné meg — légvédelmi ütegek odatelepí­tésére semmiképpen nem kerül sor. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyar katonai vezetésnek lépéseket kell tennie avégett, hogy vadász­gépeink már akkor felemel­kedjenek, amikor a jugoszláv repülők még 50—60 kilomé­terre vannak határainktól. A katonák és a technika foko­zottabb igénybevételét köve­telő szolgálat komoly kiadá­sokkal is jár, hiszen eddig 10 naponként mintegy 1? millió forintba került a készültség. Hangoztatta, hogy nem le­het pénzkérdés az ország vé­delme. amelyért a magyar Lesz-e béke? Izraeli—arab tárgyalások Madrid (MTI) — Szer­dán reggel nyílik meg a madridi palota oszlopcsarno­kában a közel-keleti béke- konferencia első, mindössze háromnapos szakasza. Az izraeli delegáció és a szomszédos arab országok megbeszélései ígérkeznek a konferencia legnehezebb szakaszának. Ha ez sikerrel jár, a harmadik szakaszban közös tanácskozást tart va­lamennyi küldöttség a közös érdekű kérdésekről. Jachak Samir izraeli mi­niszterelnök a konferencia előestéjén leszögezte: a mad­ridi tárgyalásokon bármilyen kérdés megvitatható. „Mi úgy véljük, és meggyőződé­sünk, hogy a vitatott terüle­tek évezredek óta hozzánk tartoznak, de feltehetőleg ugyanezt hiszik a palesztinok is. Nos, üljünk tárgyalóasz­talhoz, vizsgáljuk meg, hogy e csomót miként lehetne ki­bogozni, a háborút pedig el­kerülni.” Budapest (MTI) — Valósá­gos „politikai vitanap” lett kedden délelőtt a Parlament­ben a Zétényi—Takács-féle, a Btk. módosítását indítvá­nyozó törvényjavaslat általá­nos vitájából. Zimányi Tibor (MDF) sze­rint a társadalom jogosan várja el, hogy tisztázzák a jog- és törvénysértők hely­zetét. Ugyanakkor megítélé­se szerint az ellenzék és a sajtó indokolatlanul beszél „bosszúállásról és megtorlás­ról” a törvényjavaslattal kap­csolatban. Más szempontból elemezte Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) a törvényjavaslatot Mint mondta, nem tartja .jó­nak a nürnbergi típusú és a népbírósági ítélkezést. Egyet­értett azzal, hogy a törvény- javaslatban népellenes bűn­tettekről van szó, do meg­ítélése szerint elkerülendő az a látszat, hogy a győztesek ítélkeznek a vesztesek lelett. Kónya Imre (MDF) frakció- vezető szerint független bí­róság fog ítélkezni olyan bű­nök felett, amelyek akkor is bűncselekmények voltak, amikor elkövették őket. A népbíróságokkal ellentétben, amelyek nem tettek különb­séget a bűnök fokozatai kö­zött, e törvényjavaslat meg­akadályozza, hogy egyenlő­ségjelet tegyenek a bűnösök között. Ez a nép nem bűnös és nem bosszúálló — mutatott rá, majd jogi érvekkel azt bizonyította, hogy a törvény- javaslat nem sérti sem az Alkotmányt, sem a nemzet­közi egyezményeket. Oláh Sándor (FKGP) kifej­tette, hogy a társadalom már nem hajlandó türelemmel várni, mert a régi bűnösök „elszemtelenedtek". Orbán Viktor (Fidesz) szerint a megbocsátás magánügy, és semmilyen morális indokkal nem lehet a jogi kereteket átlépni, azaz a politika elé helyezni a jogot. Ehhez kapcsolódva Csurka István (MDF) megerősítette: nagyon széles körben várják a törvényjavaslatot. Ugyan­akkor a volt kommunisták erkölcsi és gazdasági hatal­mának megtörését is szor­galmazta. Szűrös Mátyás már több alkalommal lezárta az általá­nos vitát, de újabb és újabb képviselők kértek szót. Utol­sóként Haraszti Miklós (SZDSZ) az elévülés fenn­tartása mellett érvelt, és fel­hívta arra a figyelmet: a tör­vénnyel a magyar bíróságo­kat olyan helyzetbe hoznák, hogy „felfelé lesve”, politikai szándékok szerint ítéljenek. Ezután a vitát lezárták, de a részletes vitára bocsátásról nem döntöttek. Brüsszel (MTI) — Az Eu­rópai Közösség és Magyaror­szág társulási szerződése, Magyarország csatlakozási szándéka, az EK által finan­szírozott magyarországi szov­jet vásárlások, a „visegrádi hármak” egymásközti keres­kedelméhez nyújtandó közös­ségi támogatás lehetősége, to­vábbá a három kelét-köfcép- európai ország biztonságának kérdése szerepelt László Ba­lázs kormányszóvivő tájékoz­tatója szerint annak az igen tartalmas megbeszélésnek a témái között, amelyet kedden délelőtt folytatott Antall Jó­zsef Brüsszelben Jacques De- lors-ral, az Európai Közösség Bizottságának elnökével. A találkozón a két fél megerősítette azt a szándé­kát, hogy a közösség és Ma­gyarország társulási szerző­déséről folyó tárgyalások mostani záró szakaszában ru­galmasságot tanúsítson, hogy novemberben parafálni le­hessen, decemberben aláir­honvédség minden lehetőt megtesz. A szóvivő elmondta, hogy a 2—3000 méter magasan, ju­goszláv terület felett repülő gépeket vasárnap este ész­lelték a magyar lokátorok, s az egyik megfigyelt gép el­tűnt a lokátorernyőről, való­színűleg akkor hajtotta vég­re a barcsi akciót. A magyar légvédelem egyik tábornoka azt is elmondta, hogy Ta- szárról felszálltak ugyan a riasztott vadászrepülők, de akkor már robbantak a Barcsra hullott gránátok. A helyszínen megjelent Jusuf Banjica jugoszláv katonai attasé is, aki — bár nem nyilatkozott — tudósítók előtt kijelentette, hogy a ju­goszláv néphadseregnek nin­csenek olyan eszközei, mint amilyenek Barcson robban­tak. Képünkön: a katonai atta­sék megtekintik a megron­gálódott házakat. hassák a megállapodást és az január elsején hatályba lép­hessen. Antall József ismét szólt Magyarország csatlako­zási szándékáról, amit Delors természetes elhivatottságnak nevezett. A háromoldalú kereskede­lemmel, vagyis azzal a lehe­tőséggel kapcsolatban, hogy a közösség finanszírozza a Szovjetunió kelet-közép-eu- rópai élelmiszer- és gyógy­szervásárlásait, mindkét fél kiemelte, hogy ezt az akciót minél hamarabb meg kell szervezni, hiszen ezen a télen szükséges a segély. A bizott­ság elnöke felvetette, hogy ha a társuló három közép­európai ország növelni akar­ja egymás közti kereskedel­mét, azt a közösség kész tá­mogatni. Delors külön szólt arról, hogy a Tizenkettek számára fontos a kelet-közép-európai országok biztonsága. — Ha csak hajuk szála görbülne, a közösség nem maradna kö­zömbös — mondotta. A ME örülne a népszavazásnak Baráti: kompromisszumra van szükség Lezáratlan ügy Válasz a rendőrkapitánynak A Kelet-Magyarország két alkalommal is — 1991. októ­ber 8-i, majd 1991. október 15-i számában — foglalkozott Jasku Béla nyíregyházi lakos Rákóczi úton épített büféjé­vel. Az október 15-i számban közölt városi rendőrkapitá­nyi válaszban szó esik — konkrét megnevezés nélkül — egy olyan szervről, amely­nek hivatalból kötelessége a közigazgatási határozatok törvényességének a felülvizs­gálata. Ezen megjegyzés mo­tivált bennünket arra. hogy véleményünkről, illetve az ügyben eddig tett intézkedé­seinkről a Tisztelt Olvasókat tájékoztassuk, hiszen a Köz- társasági Megbízott Hivatala egyik lényeges feladata az egyedi hatósági ügyek tör­vényességét felügyelni. A Nyíregyháza Megyei Jo­gú Város Polgármesteri Hi­vatal Hatósági Ügyosztály Műszaki. Irodája 1991. július 23-án terjesztette fel a Jas­ku Béla építési engedélyével kapcsolatos fellebbezést a Köztársasági Megbízott Te­rületi Hivatalához. A területi hivatal ügyin­tézője 1991. július 26-án helyszíni ellenőrzést tartott, melynek során megállapí­totta, hogy az építtető, jog­erős építési engedély hiányá­ban, tehát engedély nélkül kezdett hozzá a faszerkezetű építmény kivitelezéséhez, mely ekkor már szerkezet­kész volt. Az építtetőnek ez a cselekménye arra késztet­te a II. fokú hatóságot, hogy az építési engedélyt megsem­misítse és a szabálytalanul építkezővel szemben építés- rendészeti eljárás lefolytatá­sát kezdeményezze. Ez a határozat 1991. augusz­tus 1-jén lett kiadva, ebben felhívtuk az építtető, és az ügyben érintett, az eljáró szakhatóságok figyelmét ar­ra, hogy jogerős építési en­gedély és annak záradékolt mellékletei hiányában csak saját felelősségére és veszé­lyére építhet, ennek ellenére az építtető tovább folytatta, sőt be is fejezte a faház épí­tését. Az I. fokú hatóság 1991. augusztus 17-én fenn­maradási engedélyt adott ki Jasku Béla Nyíregyháza, Rá­kóczi u. 100. sz. alatti büfé­jére — a faházra — egyúttal kötelezte 31 977,— Ft. azaz: harmincegy ezer-kilencszáz- hetvenhét forint összegű építésrendészeti bírság meg­fizetésére. A határozatot az építtető megfellebbezte, sérelmezve a bírság összegét és vitatva an­nak jogosságát. Az ismételt II. fokú eljárás során meg­állapítottuk, hogy az I. fokú hatóság eljárási jogszabály- sértő és emellett megalapo­zatlan volt, mert nem győző­dött meg a szakhatósági elő­írások betartásáról, azaz ha­tározatának kiadása előtt nem kérte be az ügyben érin­tett szakhatóságok pozitív nyilatkozatát, a fennmara­dási (használatba vételi) en­gedély kiadásához. Az eljá­rási mulasztás miatt az I. fokú határozatot ismételten megsemmisítettük és új eljá­rás lefolytatását rendeltük el. Jelenleg tehát a büfé hasz­nálatba vételi engedély nél­kül, azaz jogellenesen üze­mei. Az I. fokú hatóságnak az újabb döntése előtt ki kell kérnie a Közlekedési Fel­ügyelet — mint szakhatóság — állásfoglalását és annak rendelkezései szerint kell ki­adnia a használatba vételi engedélyt. összegezve 'a leírtakat, ebből kitűnik, hogy a Köz- társasági Megbízott Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Te­rületi Hivatala Hatósági Osztálya nem azért nem rea­gált korábban az újságcikk­re, mert az ott dolgozók nem olvassák a Kelet-Magyaror- szágot, hanem ez az ügy olyan ügyintézési szakban került a nyilvánosság elé, amikor még jogerősen a mai napig sincs lezárva. Tisztelettel: Dr. Rácz János Köztársasági Megbízott Területi Hivatala Hatósági Osztály vezetője Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Baráth Etele kormánybiztos, a Vi­lágkiállítási Programiroda vezetője bízik abban, hogy a BIE (Kiállítások Nemzetközi Irodája) adott esetben haj­landó újabb határidőmódosí­tásra az 1996-os budapesti Expo végleges bejegyzé­se ügyében. A BIE egyébként örülne a népszavazásnak — válaszolta kérdésünkre a kormánybiztos —, hiszen az, pozitív válasz esetén, csak megerősíthetné a kormányzati szándékot. Amennyiben az ország népe nemet monda­na, úgy az is világos állás- foglalás. Várhatóan a jövő héten kezdi tárgyalni a parlament a világkiállítási törvényja­vaslatot. Az időközben konk­rét formát is öltött népsza­vazási törekvések ismereté­ben a honatyák felfüggeszt­hetik a törvény vitáját, il­letve elhalaszthatják a dön­tést. Ebben az esetben a BIE-nek is a következő köz­gyűlésére — 1992 közepére — kellene halasztania a vég­ső szó kimondását, amire — a kormánybiztos reményei szerint — hajlik is a nem­zetközi szervezet. A kormánybiztos vélemé­nye szerint az lenne a leg­jobb megoldás, ha mégis si­kerülne megszerezni a fővá­ros beleegyezését. Ehhez vi­szont mindkét félnek — mind a kormánynak, mind Budapest vezetőinek — nagyfokú kompromisszum­készséget kell tanúsítania. „Azt fogom javasolni a kor­mánynak, hogy törekedjék megegyezésre a fővárossal” — mondta Baráth Etele. Kupa Mihály pénzügymi­niszternek az Expo finanszí­rozási nehézségeiről szóló nyilatkozatait a kormánybiz­tos a következőképpen kom­mentálta: „A kormány hatá­rozata, amely alapján a vi­lágkiállítási törvényjavasla­tot a parlament elé terjesz­tette, minden miniszterre nézve kötelező érvényű. A miniszter, nézetem szerint, nem mint miniszter, legfel­jebb mint rendkívül népsze­rű politikus nyilatkozhat másként e kérdésről. „Ezen kívül kifejtette: ha a komp­romisszumhoz többletforrá­sokat kell előteremtenie, ez a kormány döntésén múlik. Az infrastruktúra gyorsütemű fejlesztése egyébként része a Kupa-programnak is — mondta Baráth Etele, világ- kiállítási kormánybiztos. TÚL A MEGYÉN Napirenden a társulás Elnapnlták a döntést „Politikai vitanap” a Parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents