Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. október 30., szerda Több mint száz gránát robbant Barcson Külpolitikai jegyzet Lincshangulat Máriás József 4 hírügynökségek továbbították a hírt: október 17-én, csü- ' törtökön öt órán át sorolták bűneinket a román parlamentben. Megtudhattuk: nincs a világon olyan rossz, amelynek bélyegét ne hordoznánk magunkban, magunkon: nincs még a világnak olyan elvetemült nációja, mint a Kovászna és Hargita megyei székelyek és magyarok (a megkülönböztetés, szétválasztás következetes hangsúlyt kapott) s azontúl mindenki, aki csak az RMDSZ mögé sorakozik fel; e két megyében a forradalom nem jelentett egyebet, mint románelle- nességet, romángyűlöletet banditizmust, irredentizmust, szeparatizmust... s még sorolhatnánk tovább, a végtelenségig. Olyan volt ez, mint egy koncepciós• per: csak a cél volt a fontos — a lejáratás, a befeke- títés, a hangulatkeltés, a megfélemlítés: szót kapott ugyan a „védő” is — két RMDSZ-szónok ellenjelentése —, de csak azért, hogy a világ ne antidemokratiz- mussal vádolja a „bí- rák”-at; az összegzés hangnemén, az ítéleten ez ugyan semmit sem változtatott. De ne részletezzük — hallhattak róla a magyar rádióban, láthatták-hall- hatták a televízióban. Mennyire más azonban a „kispadról” nézni, s menynyire más megélni! Egymásra nézünk s nem találunk szavakat. Ha mégis megszólalunk, — abban ott rejlik a félelemtől a kutya ugat, a karaván halad- reakcióig minden, mi elképzelhető. Egy dolog azonban bizonyos: a román parlament, s a szenátus színt vallott. Többségük — legyen bár kormánypárti vagy ellenzék — közös frontot alkotott, átvette a szélsőséges ■ nacionalisták stílusát, politikáját, azonosult vele a magyargyűlöletben. Már nem is az atrocitások kerültek reflektor- fénybe, hanem — a két megyén túl — mindannak elítélése, ami magyar, legyen akár a határon belül vagy azon kívül, a tengeren innen vagy azon is túl. Mindenki megkapta a maga porcióját, fölösen. Elgondolkoztató: Európa hallgat, — hogyisne tenné hisz ez belügy! Egyetlen kormány sem — az „érintett” magyart kivéve — kifogásolta sem a hangnemet, sem a tartalmat! Arról nem is szólva, hogy azt sem lenne mellékes megtudni, mi rejlik e tömény soviniszta offenzíva háttéré ben. Más kérdés: mi legyen a mi reakciónk? A gyűlöletet gyűlölettel eloltani nem lehet! Arra is ráébredhettünk már, hogy Európa nem kíván felzárkózni a nemzetiségek védelmére Moszkvában (az EB soros értekezletén) is csak személyi jogokról szónokolnak. A kocka el van vetve! Félő, hogy a lincshangulat a boszorkányüldözés nem marad csak a parlament falai között. A Nyugat lezárta előttünk a kaput. Magyar- ország szigorítja a letelepedést, a beutazást. Kinek kellünk mi egyáltalán? Szatmárnémeti, 1991. október Budapest (MTI) — A Magyarországra akkreditált külképviseletek katonai és légügyi attaséi kedden felkeresték Barcson azt a helyet; ahol vasárnap este egy jugoszláv harci gépről lehullott gránátok robbantak. A város nyugati szélén. egy 600 méter hosszú és 200 méter széles elliptikus területen — melynek harmada beépített, lakott térség — összesen több mint száz gránát robbant fel és 18 fél nem robbant szerkezetet is találtak. Két ház tetőszerkezete, födémje és belső le- re megsérült, több épület falát, ajtaját, ablakát gránátszilánkok szaggatták, s a gépről lezuhant gránáttartó konténer síremlékeket rongált meg a temetőben. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Keleti Görgy ezredes, a HM szóvivője szerint — bár a határövezet teljes biztonságát ez teremthetné meg — légvédelmi ütegek odatelepítésére semmiképpen nem kerül sor. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyar katonai vezetésnek lépéseket kell tennie avégett, hogy vadászgépeink már akkor felemelkedjenek, amikor a jugoszláv repülők még 50—60 kilométerre vannak határainktól. A katonák és a technika fokozottabb igénybevételét követelő szolgálat komoly kiadásokkal is jár, hiszen eddig 10 naponként mintegy 1? millió forintba került a készültség. Hangoztatta, hogy nem lehet pénzkérdés az ország védelme. amelyért a magyar Lesz-e béke? Izraeli—arab tárgyalások Madrid (MTI) — Szerdán reggel nyílik meg a madridi palota oszlopcsarnokában a közel-keleti béke- konferencia első, mindössze háromnapos szakasza. Az izraeli delegáció és a szomszédos arab országok megbeszélései ígérkeznek a konferencia legnehezebb szakaszának. Ha ez sikerrel jár, a harmadik szakaszban közös tanácskozást tart valamennyi küldöttség a közös érdekű kérdésekről. Jachak Samir izraeli miniszterelnök a konferencia előestéjén leszögezte: a madridi tárgyalásokon bármilyen kérdés megvitatható. „Mi úgy véljük, és meggyőződésünk, hogy a vitatott területek évezredek óta hozzánk tartoznak, de feltehetőleg ugyanezt hiszik a palesztinok is. Nos, üljünk tárgyalóasztalhoz, vizsgáljuk meg, hogy e csomót miként lehetne kibogozni, a háborút pedig elkerülni.” Budapest (MTI) — Valóságos „politikai vitanap” lett kedden délelőtt a Parlamentben a Zétényi—Takács-féle, a Btk. módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájából. Zimányi Tibor (MDF) szerint a társadalom jogosan várja el, hogy tisztázzák a jog- és törvénysértők helyzetét. Ugyanakkor megítélése szerint az ellenzék és a sajtó indokolatlanul beszél „bosszúállásról és megtorlásról” a törvényjavaslattal kapcsolatban. Más szempontból elemezte Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) a törvényjavaslatot Mint mondta, nem tartja .jónak a nürnbergi típusú és a népbírósági ítélkezést. Egyetértett azzal, hogy a törvény- javaslatban népellenes bűntettekről van szó, do megítélése szerint elkerülendő az a látszat, hogy a győztesek ítélkeznek a vesztesek lelett. Kónya Imre (MDF) frakció- vezető szerint független bíróság fog ítélkezni olyan bűnök felett, amelyek akkor is bűncselekmények voltak, amikor elkövették őket. A népbíróságokkal ellentétben, amelyek nem tettek különbséget a bűnök fokozatai között, e törvényjavaslat megakadályozza, hogy egyenlőségjelet tegyenek a bűnösök között. Ez a nép nem bűnös és nem bosszúálló — mutatott rá, majd jogi érvekkel azt bizonyította, hogy a törvény- javaslat nem sérti sem az Alkotmányt, sem a nemzetközi egyezményeket. Oláh Sándor (FKGP) kifejtette, hogy a társadalom már nem hajlandó türelemmel várni, mert a régi bűnösök „elszemtelenedtek". Orbán Viktor (Fidesz) szerint a megbocsátás magánügy, és semmilyen morális indokkal nem lehet a jogi kereteket átlépni, azaz a politika elé helyezni a jogot. Ehhez kapcsolódva Csurka István (MDF) megerősítette: nagyon széles körben várják a törvényjavaslatot. Ugyanakkor a volt kommunisták erkölcsi és gazdasági hatalmának megtörését is szorgalmazta. Szűrös Mátyás már több alkalommal lezárta az általános vitát, de újabb és újabb képviselők kértek szót. Utolsóként Haraszti Miklós (SZDSZ) az elévülés fenntartása mellett érvelt, és felhívta arra a figyelmet: a törvénnyel a magyar bíróságokat olyan helyzetbe hoznák, hogy „felfelé lesve”, politikai szándékok szerint ítéljenek. Ezután a vitát lezárták, de a részletes vitára bocsátásról nem döntöttek. Brüsszel (MTI) — Az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződése, Magyarország csatlakozási szándéka, az EK által finanszírozott magyarországi szovjet vásárlások, a „visegrádi hármak” egymásközti kereskedelméhez nyújtandó közösségi támogatás lehetősége, továbbá a három kelét-köfcép- európai ország biztonságának kérdése szerepelt László Balázs kormányszóvivő tájékoztatója szerint annak az igen tartalmas megbeszélésnek a témái között, amelyet kedden délelőtt folytatott Antall József Brüsszelben Jacques De- lors-ral, az Európai Közösség Bizottságának elnökével. A találkozón a két fél megerősítette azt a szándékát, hogy a közösség és Magyarország társulási szerződéséről folyó tárgyalások mostani záró szakaszában rugalmasságot tanúsítson, hogy novemberben parafálni lehessen, decemberben aláirhonvédség minden lehetőt megtesz. A szóvivő elmondta, hogy a 2—3000 méter magasan, jugoszláv terület felett repülő gépeket vasárnap este észlelték a magyar lokátorok, s az egyik megfigyelt gép eltűnt a lokátorernyőről, valószínűleg akkor hajtotta végre a barcsi akciót. A magyar légvédelem egyik tábornoka azt is elmondta, hogy Ta- szárról felszálltak ugyan a riasztott vadászrepülők, de akkor már robbantak a Barcsra hullott gránátok. A helyszínen megjelent Jusuf Banjica jugoszláv katonai attasé is, aki — bár nem nyilatkozott — tudósítók előtt kijelentette, hogy a jugoszláv néphadseregnek nincsenek olyan eszközei, mint amilyenek Barcson robbantak. Képünkön: a katonai attasék megtekintik a megrongálódott házakat. hassák a megállapodást és az január elsején hatályba léphessen. Antall József ismét szólt Magyarország csatlakozási szándékáról, amit Delors természetes elhivatottságnak nevezett. A háromoldalú kereskedelemmel, vagyis azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a közösség finanszírozza a Szovjetunió kelet-közép-eu- rópai élelmiszer- és gyógyszervásárlásait, mindkét fél kiemelte, hogy ezt az akciót minél hamarabb meg kell szervezni, hiszen ezen a télen szükséges a segély. A bizottság elnöke felvetette, hogy ha a társuló három középeurópai ország növelni akarja egymás közti kereskedelmét, azt a közösség kész támogatni. Delors külön szólt arról, hogy a Tizenkettek számára fontos a kelet-közép-európai országok biztonsága. — Ha csak hajuk szála görbülne, a közösség nem maradna közömbös — mondotta. A ME örülne a népszavazásnak Baráti: kompromisszumra van szükség Lezáratlan ügy Válasz a rendőrkapitánynak A Kelet-Magyarország két alkalommal is — 1991. október 8-i, majd 1991. október 15-i számában — foglalkozott Jasku Béla nyíregyházi lakos Rákóczi úton épített büféjével. Az október 15-i számban közölt városi rendőrkapitányi válaszban szó esik — konkrét megnevezés nélkül — egy olyan szervről, amelynek hivatalból kötelessége a közigazgatási határozatok törvényességének a felülvizsgálata. Ezen megjegyzés motivált bennünket arra. hogy véleményünkről, illetve az ügyben eddig tett intézkedéseinkről a Tisztelt Olvasókat tájékoztassuk, hiszen a Köz- társasági Megbízott Hivatala egyik lényeges feladata az egyedi hatósági ügyek törvényességét felügyelni. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Ügyosztály Műszaki. Irodája 1991. július 23-án terjesztette fel a Jasku Béla építési engedélyével kapcsolatos fellebbezést a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalához. A területi hivatal ügyintézője 1991. július 26-án helyszíni ellenőrzést tartott, melynek során megállapította, hogy az építtető, jogerős építési engedély hiányában, tehát engedély nélkül kezdett hozzá a faszerkezetű építmény kivitelezéséhez, mely ekkor már szerkezetkész volt. Az építtetőnek ez a cselekménye arra késztette a II. fokú hatóságot, hogy az építési engedélyt megsemmisítse és a szabálytalanul építkezővel szemben építés- rendészeti eljárás lefolytatását kezdeményezze. Ez a határozat 1991. augusztus 1-jén lett kiadva, ebben felhívtuk az építtető, és az ügyben érintett, az eljáró szakhatóságok figyelmét arra, hogy jogerős építési engedély és annak záradékolt mellékletei hiányában csak saját felelősségére és veszélyére építhet, ennek ellenére az építtető tovább folytatta, sőt be is fejezte a faház építését. Az I. fokú hatóság 1991. augusztus 17-én fennmaradási engedélyt adott ki Jasku Béla Nyíregyháza, Rákóczi u. 100. sz. alatti büféjére — a faházra — egyúttal kötelezte 31 977,— Ft. azaz: harmincegy ezer-kilencszáz- hetvenhét forint összegű építésrendészeti bírság megfizetésére. A határozatot az építtető megfellebbezte, sérelmezve a bírság összegét és vitatva annak jogosságát. Az ismételt II. fokú eljárás során megállapítottuk, hogy az I. fokú hatóság eljárási jogszabály- sértő és emellett megalapozatlan volt, mert nem győződött meg a szakhatósági előírások betartásáról, azaz határozatának kiadása előtt nem kérte be az ügyben érintett szakhatóságok pozitív nyilatkozatát, a fennmaradási (használatba vételi) engedély kiadásához. Az eljárási mulasztás miatt az I. fokú határozatot ismételten megsemmisítettük és új eljárás lefolytatását rendeltük el. Jelenleg tehát a büfé használatba vételi engedély nélkül, azaz jogellenesen üzemei. Az I. fokú hatóságnak az újabb döntése előtt ki kell kérnie a Közlekedési Felügyelet — mint szakhatóság — állásfoglalását és annak rendelkezései szerint kell kiadnia a használatba vételi engedélyt. összegezve 'a leírtakat, ebből kitűnik, hogy a Köz- társasági Megbízott Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Területi Hivatala Hatósági Osztálya nem azért nem reagált korábban az újságcikkre, mert az ott dolgozók nem olvassák a Kelet-Magyaror- szágot, hanem ez az ügy olyan ügyintézési szakban került a nyilvánosság elé, amikor még jogerősen a mai napig sincs lezárva. Tisztelettel: Dr. Rácz János Köztársasági Megbízott Területi Hivatala Hatósági Osztály vezetője Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Baráth Etele kormánybiztos, a Világkiállítási Programiroda vezetője bízik abban, hogy a BIE (Kiállítások Nemzetközi Irodája) adott esetben hajlandó újabb határidőmódosításra az 1996-os budapesti Expo végleges bejegyzése ügyében. A BIE egyébként örülne a népszavazásnak — válaszolta kérdésünkre a kormánybiztos —, hiszen az, pozitív válasz esetén, csak megerősíthetné a kormányzati szándékot. Amennyiben az ország népe nemet mondana, úgy az is világos állás- foglalás. Várhatóan a jövő héten kezdi tárgyalni a parlament a világkiállítási törvényjavaslatot. Az időközben konkrét formát is öltött népszavazási törekvések ismeretében a honatyák felfüggeszthetik a törvény vitáját, illetve elhalaszthatják a döntést. Ebben az esetben a BIE-nek is a következő közgyűlésére — 1992 közepére — kellene halasztania a végső szó kimondását, amire — a kormánybiztos reményei szerint — hajlik is a nemzetközi szervezet. A kormánybiztos véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha mégis sikerülne megszerezni a főváros beleegyezését. Ehhez viszont mindkét félnek — mind a kormánynak, mind Budapest vezetőinek — nagyfokú kompromisszumkészséget kell tanúsítania. „Azt fogom javasolni a kormánynak, hogy törekedjék megegyezésre a fővárossal” — mondta Baráth Etele. Kupa Mihály pénzügyminiszternek az Expo finanszírozási nehézségeiről szóló nyilatkozatait a kormánybiztos a következőképpen kommentálta: „A kormány határozata, amely alapján a világkiállítási törvényjavaslatot a parlament elé terjesztette, minden miniszterre nézve kötelező érvényű. A miniszter, nézetem szerint, nem mint miniszter, legfeljebb mint rendkívül népszerű politikus nyilatkozhat másként e kérdésről. „Ezen kívül kifejtette: ha a kompromisszumhoz többletforrásokat kell előteremtenie, ez a kormány döntésén múlik. Az infrastruktúra gyorsütemű fejlesztése egyébként része a Kupa-programnak is — mondta Baráth Etele, világ- kiállítási kormánybiztos. TÚL A MEGYÉN Napirenden a társulás Elnapnlták a döntést „Politikai vitanap” a Parlamentben
