Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
____i__________-.................... 1991. október 29., kedd CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 1 1 Ültessünk gyümölcsfát! A jó választás és a gondos munka Dr. Széles Csaba „Aki fát ültet, bízik a jövőben” tartja a régi kertészmondás. S ez valóban így van, hiszen a gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyanazon a helyen, ezért a telepítés munkáit a gondos gazda fokozott figyelemmel készíti elő, illetve végzi. A gyümölcsfák telepítését a természeti-környezeti tényezők mellett — különösen az utóbbi években — a közgazdasági tényezők, főként a piaci viszonyok befolyásolják. Mielőtt a telepítéshez látnánk, meg kell terveznünk a telepítési rendszert, s a telepítéshez szükséges szaporítóanyag mennyiségét. A gyümölcsös létesítése a gyakorlatban talajmintavétellel és talajvizsgálattal kezdődik, melyhez hathatós segítséget tudnak nyújtani a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumai, a talaj állapotáról és a tápanyag-visszapótlás feladatairól. Minőség a törzsön Minden jó és minden rossz a faiskolákból származik — mondotta mindig Probocskai Endre professzor úr tanítványainak. Így a faiskolai le- rakatokból, ha csak lehetséges, vírusmentes szaporítóanyagot vásároljunk. Rosz- szul spórol az, aki megelégszik a másod- vagy harmad- , rendű oltványokkal. Az első osztályú szaporítóanyag gyorsabb kezdeti növekedést és fejlődést biztosít. Az első osztályú koronás oltvány jelzése sárga. Ez a törzsükre festett jelzés, illetve szín egyértelműen bizonyítja, de jelzi a minőséget az áru törzsén lévő árucímke is. A koronavesszők száma legalább négy, és egyenként minimum harminc centiméter hosszúak, s arányos el- helyezkedésűek. Az oltvány gyökérzetét legalább négy egészséges és ép, nyolcvan centiméter összhosszúságot meghaladó gyökér alkotja. A gyökérnyak felett 30 cm magasságban mérve a törzs átmérője legalább 12 mm legyen. A II. osztályú koronás oltvány sárga jelzésű, s az előzőtől csak abban különbözik, hogy 3 négyzetcentiméternyi Megkezdődött a késő őszi faültetés. Gyümölcsfákból, cserjékből a nyíregyházi Ilex nyíregyházi lerakatban bőséges a választék. mechanikai sérülésük jól beforrott. Kisebb törzsgörbület még elfogadható, törZsmágas- ság alapján elkülöníthetünk közepes törzsű (jelé ktV,' méretei : 90—120 cm, alacsony törzsű (jele at), méretei: 70— 80 cm, bokorfa (jele: b), méretei 50—60 cm, nagyságrendbe tartozó koronás oltványokat. Ha suhángot vásárolunk (mely visszavágás nélkül nevelt gyümölcsfaoltvány), úgy az I. osztályú áru, kék jelzé- , sű. Gyökérzete a koronás oltványokéhoz hasonló* torzsát- ' mérője: legalább 10 hím, s to’rfcfthosszúsága legúlább tlO ,t-t!4Ü cm.’. . fi n ,8dOI S J'ViTi r . • '■.i'JílíS ; 1 M í n piacos meggy A telepítési terv készítésekor meg kell határoznunk, hogy hány darab gyümölcsfát akarunk elültetni, illetve hány oltványt kell vásárolni. Ezt egyértelműen meghatározza: a faalak, a koronafor- ma és az ültetési rendszer. A meggytelepítők, ha fáikat ág- csoportos sudaras koronájú fának akarják nevelni, úgy a sor- és tőtávolság 8X6 m legyen. Tölcsérkorona esetében 8X6 m-es tenyé.szterü- let, illetve gyengébb talajokon 7X5 m-gs ültetési távolság ajánlható. A ferdekarú sövény 7X4 m-es tenyész- területen fejlődik szépen. Jó piacos meggy a Pándy 48, a Pándy 279, a Párídy Bp. 119, az Űjfehértói fürtös és a Kántorjánosi meggy. A Pándy meggyet, illetve kiónjait porzófajtákkal (cigánymeggyekkel keverten) célszerű ültetni. A meggy számára legjobb alanynak a sajmeggy minősül. Ami az almafaoltványok kiválasztását illeti, itt meghatározó szerepe van döntésünkkor a különböző alanyoknak: az M '4; MM 106 és M 26 alanyú oltványokból, a fajták -növekedési erélye, a termőhelyi viszonyok és a térmesztéstechnológia alapján’«ajánlatos megválasztani a kor onalormát és a tenyész- területet. Szabad orsó és termőkaros orsó esetén 6X4 m és 7X4 m legyen a sor- és tőtávolság. A karcsú orsó. 4,5—5X1,5—2 m-es tenyész- területen díszük szépen. Aki szabad sövényt akar nevelni, annak az 5X3 vagy az 5X4 m-es tenyészterület kialakítása javasolható, a termőhelyi viszonyok figyelem - bevételével. A gondos gazda, ha teheti, a talajt 60 cm mélyen megforgatja. Ha erre nincs lehetőség, akkor megfelelő nagyságú gödröket kell ásni. Az ültetőgödör nagysága 120X 120X70 cm legyen. . JVlieljitt azonban a gödrök kiásásálíofe hozzákezdenének, ki kell je^ lölnünk a fák helyét. Ültetés előtt visszametszeni . 'A gödör áfásakor a felső 20 cm-es feltalajt képező talajréteget a gödörtől jobbra, s az altalajt balra rakjuk Később a feltalaj kerüljön alulra, s az altalaj felülre, mert így jobb lesz a gyökerek fejlődése. A szaporítóanyagot, az oltványokat ültetés előtt szívassuk még, azaztegyük néhány órára vízbe. A íácskák gyökérzetét metsz- szük meg, de csak a roncsolt, sérült részeket vágjuk vissza; sima metszlapra. Az ültetés megkezdése előtt az oltványok gyökérzetét, agyagból és vízből készített, s trikórfon tartalmú rovarölő szerrel kiegészített (mely pajorölő hatással rendelkezik, s előírásos töménységű, pl. Unitron 40 esetében 0,2 százalék) pépbe mártjuk. Az ültetőgödörben a gyökereket porhanyó földdel befedjük. Az oltvány ugyanolyan mélységbe kerüljön, mint gyökérzete, előzőleg a faiskolában volt. Végül a fácskákat felcsirkéz- zük. Ha száraz lenne a talaj, úgy a csirkézést megelőzően a szaporítóanyagot 20—25 liter vízzel öntözzük be. A nyúlkár megelőzése érdekében a fák törzsét dróthálóval vagy műanyag törzsvédő hengerrel borítsuk be. Diktál a hideg ősz Samu András Az elmúlt napok hűvös, csapadékos időjárása, a meteorológusok hajnali fagy jóslásai ugyancsak megriasztották a kertbarátokat, noha nincs abban semmi rendkívüli, ha ilyentájt már fagyosak, deresek a reggelek. BáiNnjnden megtörténhet, de bízhatunk abban is, hogy november első fele enyhe, csapadékban szegényebb lesz, így elvégezhetjük a kertben az időszerű munkákat. Ha még nem tettük meg, most már szedjük fel a gyökérzöldségeket, a gyökgumó-' sokat. Ha sárosak is, ne mossuk meg a répát, petrezselymet, zellert mert törődnek, tároláskor gyorsabban romlanak. A pasztinák egy részét felszedjük, a többi — egy kis ágyás petrezselyem^ mel együtt — a talajban maradhat, ott áttelel vékony lombtakaró alatt, keményebb télen is. Tavasszal friss gyökérként fogyaszthatjuk, a petrezselyem zöldje pedig korán rendelkezésünkre áll. A bimbóskel és a fodros-, kel yidáman érzi magát a néhány fokos hidegben is — a hó alól is szedhetjük a tápanyagban és vitaminokban gazdag bimbókat és kelleveleket. A betakarított zöldségágyások helyén a hűl-, ladékot gyűjtsük össze, vigyük a komposzttelepre, s ha megengedi a talaj, végezzük el a mélyásást. Vegyes kertben jó lenne bevárni a fák lombhullását, és utána végezni az ásást, hogy a leveleket jó mélyre leforgatva gyérítsük a lombkártevőket. A telepítési szezon eddigi része ideális volt. A gyümölcsoltványokat, ribizli,- köszméte, málna, josta bök-- rókát, a tüskétlen szedertöveket nyugodtan telepithet- jük az erősebb fagyok beálltáig. Csak arra vigyázzunk, hogy a gyökérzet meg ne fázzon szállításkor. A karózott, védőanyaggal, drótszövet, papír, stb. körbevett fákat csirkézzük fel, a bokrokat hasonlóképpen a gyökérzet védelme végett. A gyökeres szőlőoltványokat is ültethetjük’ a tartó- sabb fagyokig, sőt a tőkepótlást is elvégezhetjük a hiányzó mellett lévő tőke erőteljes vesszőjének a bujtásával. Az óvatosan végigropogtatott, a gödörbe lefektetett vessző — felső végén a földből kiálló két- három rügyes résszel a következő évben meggyökeresedik, az „anyatőrőT’ ügyes ásóvágással leválasztható, s a következő esztendőben akár már teremhet is. A szőlők fedését lombhullás után végezzük el akár csirkézés- sel vagy bakhátasan úgy, hogy az alsó rügyek- védve legyenek. Ha már a szőlőnél tartunk, ne feledkezzünk meg a borról sem. Van ismerősöm, aki már azzal dicsekedett, hogy tisztul a bora, egy másik azt mondja, sikerült elkapnia az^ érés előtti utolsó permete-s zést, a fürtök nem penészed-1 tek, ki sem csattantak a bo-V gyök, ezért csak november elején kerít sort a szüretre. Tehát vegyes a képlet. Annak nagy a valószínűsége, hogy akiknek már tisztul az újbora, ott csemege és borszőlő vegyesen került a kádba, a cukorfok sem lehetett rekordszintű. Az ebből nyert könnyebb, lágyabb, savsze- gényebb újbort mielőbb célszerű lefejteni a seprőről, mert a seprőben sok a köny- nyen bomlö anyag. A lefejtett újborral mindig töltsük fel teljesen az előkészített hordót, hogy így is elejét vegyük a virágzásnak, a tejsavas erjedésnek és a többi borhibának, bőrbetegségnek. Mert ha borunk nem is exportképes, de a gazda adjon annyit magára, hogy egész évi munkája gyümölcseként egészséges ital kerüljön az asztalára. Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Gazdakörök, kertbarátok hii újság a házuk táján ? A TIT-gazdakör, a kertbarátszövetség és a Központi Kertbarát Klub október elején előadói konferenciát tartott. Többek között előadás hangzott el az árutermeléshez szükséges fedezeti alapról. Az úgynevezett fedezeti pont alatt, illetve a fedezeti ponton nem érdemes árutermeléssel foglalkozni, mert ezekben az esetekben nincs nyereség. Hasznos megállapítások hangzottak el az adózásról, a hitelfelvételről, a fejlesztések meghatározásáról. Nem mindegy például, hogy a vállalkozó forgóeszközöket vagy állóeszközöket kíván beszerezni, illetve a termelés finanszírozásához rövid vagy hosszú lejáratú kölcsönökre van szüksége. Sajnos a jelenlegi kamatok nem ösztönöznek a vállalkozásra, termel ésfej lesztésre. De ha már vállalkozunk, vegyük figyelembe a piac igényeit. x Svéd népfőiskolások delegációja járt október közepén Nyíregyházán. A vendégeket dr. Lukácskó Zsolt, a nyíregyházi népfőiskola főigazgatója fogadta, ismertette a város történelmét, a táj mezőgazdasági, kertészeti kultúráit. Illés Balázs, az egyesület titkára nagyra értékelte a svéd vendégek által ismertetett módszereket, hangsúlyozva a jó példák adaptálásának lehetőségeit. A Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal a népfőiskolái gazdaköri, kertbarátmozgalomnak a tájközpont kialakításához megfelelő helyiséget biztosított. Így a nyugdíjasok, farmerek népfőiskolái képzése, ha anyagi gondokkal is — eredményes. A svéd delegáció részéről Haus Hovenberg elismeréssel szólt a látottakról, hallottakról, csupán azt kifogásolta, hogy a bentlakásos képzés, mint Svédországban, itt még nem gyakorlat. X Egri tanulmányúton jártak a nyíregyházi Westsik Vilmos Farmer Népfőiskola tagjai. Az egri kertbarátok a vendégeknek bemutatták az egri piaccsarnokot. Jártak a nyíregyháziak az Egri Kertgazda Kör termékbemutatóján, ahol tájjellegű szőlőfajtákkal ismerkedtek. Az egriek zöldség- és gyümölcs- termesztésben is jeleskednek. A tanulmányút városnézéssel is kiegészült, megtekintették a minorita templomot, jártak az egri várban és voltak a Gárdonyi Géza-emlékháznál. A tanulmányúton negyven nyíregyházi vett részt és bőséges tapasztalatokkal, szép élményekkel tértek haza. A bőrbetegségek gyógyítása Diagnózis a pohárban A bőrbetegségek megelőzésének és gyógyításának legfőbb kritériuma a tisztaság. A must préseléséhez használt eszközök tisztasága, a hordók szakszerű előkészítése és kénezése, a must erjedéséhez szükséges egyenletes (10—14 C-fok) hőmérséklet biztosítása nélkülözhetetlen. A bőrbetegségeket különböző mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) idézhetik elő. Ha nem volt kellően beérett a szőlő és így megfelelő cukortartalmú a must, úgy előfordulhat, hogy gyengébb, lágyabb, 11 Malli- gand-fok alatti lesz a borunk. A meleg pince, a levegővel érintkező, darabban tártott bor, s a töltögetés elmulasztása következtében a bor felületén „virághártya” alakulhat ki. A „virágoso- dás” lassan fogyasztani kezdi a bor alkoholtartalmát, s ha nem avatkozunk be kellő időben, a bor zavaros, darabízű lesz. Ilyenkor a tele töltött lopó segítségével átszúrjuk a „virághártyát”, majd feltöltjük a hordót, s a fölemelkedő virághártyát óvatosan lefújjuk a bor felülecé- ről. Fontos, hogy a hordó színültig legyen, enyhén ké- nezett (10 gramm borként számítva száz literhez) borral. A bor levegővel érintkező felületén az ecettoaktériuimok is elszaporodhatnak, melyek a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bonthatják le. Az egyre szaporodó mikroorganizmusok szinte alig látható hártyát képeznek a bor felületén, s ha a hordót darabban tartjuk, s nem töltögetjük szakszerűen, nehezen tudjuk az ecetedést megállítani. Ha idejében végeztük a kénezést (15 gramm borként dozírozva száz liter borhoz), úgy megbéníthatjuk az ecet- baktériumok „működését”. Ha valamilyen oknál fogva az alkoholos erjedés lelassul, vagy lágy, kevés savat tartalmaz a mustunk, úgy tej- savas erjedés léphet fel. Ilyenkor a beteg bor zavaros, opálos lesz, a pohárba öntve szinte füstszerűen kavarog. Ize karcolóan csípőssé, émelyítővé válik, s kellemetlen szúrós szagot áraszt. A tej- savbaktériumok a borban idéznek elő sajátos változásokat. a cukrot és az almasavat vízre és tejsavra bontják. E kórokozó kifejlődése gyors beavatkozással leküzdhető, ha szellőztetéssel, átfejtéssel megakadályozzuk a must hőmérsékletének 28 C-fok fölé történő megemelkedését, s ha a lágy mustot kellően savanyú musttal házasítjuk. A gyógyítás további lépése a gondos kénezés (20 g borként adjunk 100 liter borhoz). S6k eső esett és ha á szüret előtti napokban nem tudtuk megóvni a szőlőt a penészek támadásától, úgy az új- borokban, a penészek által termelt oxidáz enzim barna törést okozhat. A későbbiekben a beteg bor szine sötétbarnává és . zavarossá válik, szaga és íze egyre inkább a rosszul aszalt gyümölcsre kezd emlékeztetni. A baj megelőzhető, ha az első fejtés előtt gondosan megké- nezziik a bort. A törési próba függvényében 10—30 g. borkénre van szükség.
