Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

1991. október 28., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 A kapkodás visszaüt Tejetlen feldolgozók, apadó tógyek Galambos Béla Rakamaz (KM) — Hol van már a tavalyi hó, az­az a tavaszi tejtúltermelési válság? Viszonylag gyor­san hatottak a tej felvásár­lását korlátozó feldolgozó- ipari intézkedések, no meg a tehenek kivágását előse­gíteni szándékozó támoga­tási összegek. Sikerült a termelést annyira vissza­szorítani, hogy a megye egyik szövetkezeti tejfel­dolgozó üzeme, a rakamazi Tisza tej Bt. ma már alap- anyaggondokkal küszkö­dik. A hat község — Gávaven- csellő, Tiszabercel, Tímár, Rakamaz, Tiszalök és Tisza- eszlár — termelőszövetkeze­tei által 1984-ben megalakí­tott Tiszatej Bt.-1 sem kerül­te el idén a tejválság, bár náluk sokkal enyhébb for­mában jelentkezett, mint másutt. A fogyasztói tejet, túrót, tejfölt, kakaós tejet, vajat és trappista sajtot gyártó üzem csak két hóna­pon át, júliusban és augusz­tusban kényszerült a tej felvásárlásának korlátozá­sára, a felhalmozódott sajt és tejporkészletei miatt. A készletektől aztán apránként sikerült megszabadulniuk, s most ott tartanak, hogy teljes kapacitással folyhatna a gyártás, *— ha lenne elég alapanyag. Négyszer többet — Sajnos, csak 32 ezer li­ter a körzetünkből felvásá­rolható napi tejmennyiség, holott 45 ezret is fel tudnánk dolgozni — panaszolja az üzemvezető-helyettes fő­művezető, Bodnár László — ezért át kellett szervezni a Sajtfeldolgozás. sajtgyártásunkat, ami így csak 3—4 műszakban mehet hetente. Pedig most hiány van sajtból a piacon, s ha lenne elegendő tej, a jelenle­gi mennyiségnek a négysze­resét is képesek lennénk le­gyártani. Tennénk ezt an­nak ellenére, hogy mivel nem lehetett végrehajtani a tervezett áremelést, jelenleg nincs nyereségünk a sajt készítésen. A Tiszatej által gyártott termékskálából, amint meg­tudtuk, a fogyasztói tej és a tejföl az, ami szépen jöve­delmez. A frissen fogyaszt­ható áruféleségekben ugyan­is gyorsan forog a befekte­tett pénz, nem úgy, mint a hosszabb ideig tárolható sajtban, vajban, amelyekben hosszabb ideig áll nagyobb tőke. Az üzem ezzel együtt úgy tűnik, „hozza” majd az ez évre tervezett eredménye­ket. A háromnegyed éves gazdasági számítások leg­alábbis erre engednek kö­vetkeztetni. Nem véletlen Az eredményesség persze nem a véletlen műve. A mögött az üzemben dolgozó 99 embernek a becsületes, pontos, minőségi munkája áll. A megbízhatóan jó mi­nőségű termékeiknek kö­szönhető, hogy már nem csak a Tisza szabolcsi partja mentén, Tiszalöktől Gáva- vencsellőig, hanem a túlsó oldalon is, Szerencstől Erdő- bényéig szeretik a rakama- ziak áruit. A Tiszatej kilenc teherautója minden reggel nyitásra 380 kereskedelmi egységnek- viszi „házhoz” a tejet, túrót, tejfölt. — Valamit tennünk kell az alapanyag-ellátás ’javí­tása érdekében — mondja Bodnár László, miközben be­mutatja az üzemet. — Vagy valamilyen anyagi ösztönzést kell bevezetni, vagy új ter­melő tagokat fogunk bevon­ni a társaságunkba, amely­nek egyébként is hamarosan át kell alakulnia Kft.-vé vagy részvénytársasággá. B tej megítélése A nyári átvételi korlátozás, no meg a tehénkivágások do­tálása következtében nem csupán számos magánterme­lő hagyott fel a tehéntartás­sal, hanem a nagyüzemi te­henészetek is csökkentették a termelést a takarmányozás Visszafogásával. így ez rtiQst nem csak a tej mennyiségé­nek csökkenésében jelentke­zik, hanem visszaüt a minő­ség területén is, ami sokat romlott az utóbbi időben. Ezek is a tej mostani or­szágos megítélését mutatják. Ismét a szovjet piacra Másfél év után újra a Magyar Posz­tógyár gyár­egységeként működik a nagykállói fo­nó- és textil­üzem, s az el­fogyó magyar piac mellett új szovjet kap­csolatokat lé­tesít. ÖT HOLD Tóth M. Ildikó mii az öreg a földhiva­mj tál folyosóján. Ko- pott felöltő, van raj­ta, panyókára vetett, moly­ette kabát. Arcán ezernyi ránc, orra rezes. Lépnék el előtte, de kinyújtja görbe botját: — Elvették az átkozot­tak — sipítja a tüdeje és szárazon köhög, de a botot nem engedi. — Mit? — A földemet. öt hold volt a kállói határban — néz rám homályos szemé­vel. Ijesztő fény gyűl föl benne, régi indulatok ma­radéka. — Hát kérje vissza, bá­csi. — Azér’ jöttem ide! Ad­ják vissza nekem! Az enyém volt, én kaptam a keserves istenit! — Hány éves, bácsi? Elengedi a botot, és a lábai közé koppantja. — Nyolcvankettő... — morogja és újra köhögni kezd élesen, szaggatottan. Sárga haja szanaszét zilá- lódik kerek koponyáján, szeme könnybelábad. — És mit csinál a föld­del? Meghökken, felbámul rám értetlenül. — Kukoricát vetek bele. Jó föld az, nagyon jó! — Tőkéje van bácsi, és segítsége? Türelmetlenül, bosszúsan int, hagyjam magára. A folyosó végén még hal­lom fulldokló köhécselését. Teste pihenni kíván, de őseinek beleszorult ereje konokabb. Aztán újra lá­tom az utcán, a Kárrende­zési Hivatal felé vonszol­ja magát. Három lépésen­ként megáll, csak úgy ráz­kódik a válla a köhögés­től. Hogy bír majd el a földdel... ? Nem kötnek útilaput Nyíregyháza (KM :— Ba­raksó Erzsébet) — Terjed a városban az a szóbeszéd — felvetődött például a Keresz­tény Pedagógusok Kamarája legutóbbi megyei megbeszé­lésén is — miszerint „útila­put kötnek” a megyeszék­hely Kossuth Gimnáziumá­ban tanító tanárok talpa alá, mivel az iskolát egykori tu­lajdonosa, az evangélikus egyház visszakapja. Erről kérdeztük Bozorády Zoltán esperest, mi az igazság, mi­lyen tervei vannak az egy­háznak az iskolával? — Az a kifejezés eleve nem jó, hogy útilaput köt­nénk a pedagógusok talpa alá, erről egyáltalán nem volt, és nincs is szó — hallot­tuk a választ. — Személyi változás az iskola élén lesz, de hangsúlyozni szeretném, az egyháznak ez a döntése nem a jelenlegi igazgató, Szedlák Richard személye ellen szól — őt személy sze­rint tisztelem. Nem személyi, hanem elvi kérdés az, hogy az evangélikus githnázium igazgatójának evangélikus­nak kell lennie, aki rendsze­res kapcsolatban áll az egy­házzal. Az igazgatói állásra az egyház pályázatot fog ki­írni. — A többi tanár alkalma­zásával kapcsolatban egy terv készül arra nézve, ho­gyan tudják folytatni mun­kájukat a nyolcosztályos gimnáziumban. Nem kíván­juk azt, hogy akik eddig az. ateizmust képviselték, az evangélikus gimnáziumban a keresztény eszmeiségre vált­sanak át. A püspök úr ezzel kapcsolatban úgy fogalma­zott : a más meggyőződésűek- től azt várják, ők ne fejtse­nek ki ellenpropagandát az egyházzal szemben. Akinek nem az az elsődleges külde­tése, hogy az ateizmust kép­viseli, hanem tanítani akar. maradhat. Valamiféle vára­kozás a természettudomá­nyos tantárgyakat tanító pe­dagógusokkal kapcsolatban vetődött fel: tőlük azt vár­nánk, hogy az eddiginél szé­lesebb körű ismeretterjesz­téssel, legalább megismertes­sék a gyerekekkel, hogy al­ternatívák vannak a tudo­mányban. — A gimnázium indulását 1992 szeptemberére tervez­zük, az előzetes tájékozódást a nyíregyházi és környékbeli általános iskolákban most novemberben megkezdjük Egyidőben felmérjük a kollé­giumi igényeket is, fiúk és lányok körében egyaránt. Mindenképpen a 8 osztályos gimnázium a cél, melynek jelenlététől az várható, hogy pozitív hatással lesz a város­ban a középiskolai oktatásra, egy bizonyos jó értelemben vett versenyhelyzetet teremt. Szeretnénk jól bánni a ránk bízott diákokkal, nagyon fo­gunk törekedni, hogy szak­mai szempontból is jól fel­készültek legyenek tanuló­ink. Kezesség Seres Ernő g j étköznapi történet. fjf Felkért az ismerő­söm. hogy a személyi hiteligénylésnél legyek a kezese. Nem lettem. Azzal hárítottam el a kérést, hogy már vállaltam három kezességet, sőt nekem is van törlesztenivalóm. Más­részt mi lesz velem, ha ... Mi az, hogy ha? — kér­dezte a hiteligénylő. Erre elmeséltem egy tíz évvel ezelőtti történetet. Kezese voltam egy illetőnek, nem nagy összeg erejéig, a havi törlesztés 500 forint volt, de az az ötszáz forint tíz év­vel ezelőtt eléggé nagy pénznek számított. Szó mi szó érzékenyen érintett, amikor az 500 forintokat az én fizetésemből kezdték levonni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a kezes­ség ára a levont ezerötszáz forint nem térült meg so­ha. Az illető hosszú huza­vona után megadta a pén­zem. kor, ha nekem is felmonda­nak. Ennek ürügyén holmi hegyibeszédet is rögtönöz­tem, miszerint ma alaposan meg kell gondolni a köl­csönkérést, takarékosan bánjunk a pénzzel és gon­doljunk a jövönkre. Volt idő, amikor az a tévhit élt az emberekben, hogy kifi­zetődő, sőt haszonnal járó tranzakció a hitelfelvétel, hiszen a kamat stagnált, a forint romlott. Ez a világ elmúlt. A kamat mértéke rugalmasan alkalmazko­dott az inflációhoz, sőt túl is szárnyalta azt. Lásd mi­lyen galibát okozott az ala­csony kamatú lakásvásárlá­si hitel kamatainak meg­emelése. Az ismerősömet termé­szetesen nem tudtam meg­győzni. Mint mondta, neki ha törik, ha szakad szük­sége van a nagy összegű személyi kölcsönre. Ha szüksége van rá, ám vegye fel, de vajon ki vállal ke­zességet? Egyébként ahogy én tudom, az a szükség nem létkérdés, de a köl­csönfelvétel, a kamattör­lesztés az létkérdéssé vál­hat. Nem a bankok, a pénz­intézetek ügyfélforgalmát, hitelét kívánom rontani, de ha nem muszáj, ha nem égetően fontos a dolog, óva­kodjon mindenki attól, hogy adós legyen. Attól is, hogy kezességet vállaljon. Értem — mondta az is­merősöm — attól félsz, hogy velem is megjárod? Öszin- teségi rohamomban beis­mertem, hogy igen. Mi több, más félelemérzeteimet is előadtam. Mondtam volt: mi lesz akkor, ha az isme­rősömnek holnaptól fel­mondanak, sőt mi lesz ak­Több hónapos kihagyás után a Mini Trade Center nyírlu- gosi hutöüzemeben ismét folyamatos a termelés. A ku­koricaszezon lefutása után jelenleg a karfiol fagyasztása és feldolgozása tart. Az üzem termékei gyakorlatilag tel­jes egészében tőkés exportra készülnek. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár __________ Jelzés Balogh József A minap Nyíregyháza polgármesterével be­szélgettünk. s szóba került a privatizáció ügye és a külföldiek érdeklődése is. Azt mondta erre Mádi Zoltán, hogy rengeteg kül­földi jön, rengeteg külföl­divel tárgyalnak. azt azon­ban tudomásul kell venni, hogy a külföldi töke meg­indulásakor először mindig olyanfajta tőkemozgások történnek, amelyek speku­lációs célzatúnk, kis össze­gűek. így tapogatja ki a külföldi tőke. hogy műkö­dőképes környezetbe ke­rül-e vagy nem. A kis ha­lak után jönnek majd a nagy halak. Gond viszont az, hogy rendkívüli módon veszélyeztetik a tőkemoz­gást a jugoszláviai, romá­niai események, a csehszlo­vák problémák, a szovjet­unióbeli változások. Wj- shingtonból nézve pedig mi nagyon kis pontok va­gyunk. Es mit ad Isten, megje­lent az első nagy hal is. Most szerezhettek róla tu­domást az érdeklődök la­punkból is. hogy 500 mil­lió dolláros ajánlatot ka­pott a megyeszékhely, ami­ből egy svéd ipari falu épülhet fel Nyíregyházán. Már persze, ha sikerül szer­ződést kötni, megállapodni, ha sikerül egy 50 "hektáros terület tulajdonjogát meg­szerezni és kiépíteni odá’g az infrastruktúrát. Azt az infrastruktúrát, aminek hiánya tulajdonképpen hát­ráltatja a külföldi töke be­áramlását. hiszen a nyugati tőkés nincs hozzászokva, hogy olyan helyre menjen, ahol még telefon sincs, aho­vá döcögős út vezet, ahol nem ismerik a telefaxot, és ahol nem tud leszállni a helikoptere. Ügy tűnik, ezek szerint megtörik a jég. S ha ez a nagy beruházás elkezdődik, ha az infrastruktúra kiépül, jelzés lesz, s talán meghoz­za kedvét másoknak is. Es kedvet teremthet nekünk ittélöknek is. mert sok csa­ládnak munkát én kenyeret jelent,

Next

/
Thumbnails
Contents