Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. október 24., csütörtök Elismerések, kitüntetések Nyíregyháza (KM) — A megyei központi ünnepségen ár. Virágh Pál címzetes államtitkár, köztársasági megbízott kitüntetéseket adott út. A Magyar Köztársaság elnöke által adományozott emlékérmet nyújtotta át négy halálraítélt és kivégzett hozzátartozójának. Ignéczi Károly kemecsei, Kiss István tiszabezdédi. Szilágyi László nyíregyházi és Tomasovszky András nyíregyházi mártír kitüntetését vették át a hozzátartozók. majd Bacsó János és Solymosi Ferenc hősi halált haltak kitüntetését vették át a hozzátartozók. A kitüntetettek nevében Asztalos János mondott köszönetét. (Az emlékérmet és emléklapot kapott kitüntetettek névsorát később közöljük.) Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd Virágh Pál köztársasági megbízott fogadást adott az ünnep alkalmából. Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzatának ünnepségén Mádi Zoltán polgármester köszöntötte a város lakosságát annak az ön- kormányzatnak a nevében, amelynek átlagéletkora nem éri el a 40 évet, s azok nevében. akik nem lehettek részesei a magyar nép legfel- emelőbb forradalmának és szabadságharcának, sőt a történelemből is hamis képet kaptak róla legközelebbi múltunkig. A XX. századi Európában a magyar ’56 talán a legtisztább politikai forradalom, amelyért érdemes volt meghalni, a szabadság, a függetlenség oltárán életet áldozni. Szólt a polgármester a Nyíregyházán történt eseményekről, ahol Rácz István elnökletével alakult meg a Munkástanács, ahol a megyei nemzeti bizottság elnöke Szilágyi László, elnökhelyettese Tomasovszky András volt. Az ország a hatalmas túlerővel szemben elvesztette kivívott szabadságát, és a szovjet fegyverek által rá- kényszerített hatalom az ellenforradalmat jelentette. A nép azonban felnőtt, ám ha nem tanulunk az előző történelmi időkből, s nem a konszenzust keressük, félő, hogy a magyar demokrácia átlakulhat anarchiává. Egyperces néma gyásszal adóztak az ünnepség résztvevői az elhunytak emlékének, majd posthumuis kitüntetések- átadására került sor. A Nyíregyházi önkormányzat díszpolgári oklevéllel tüntette ki Szilágyi Lászlót és Tomsovszky Andrást. Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa oklevelet vehettek át az elhunyt Rácz István volt Vasvári gimnáziumi tanár, dr. Hársfalvi Péter, Lakatos István és Z. Szalag Pál volt tanárképző főiskolai tanárok hozzátartozói. A nyíregyházi ünnepség is a Szózat hangjaival ért véget. Megyénk településein egyébként már kedden megkezdődtek az ünnepi megemlékezések. Több vidéki városban szerdán délelőtt és délután rendezték a kegyeleti aktusokat. Vásá- rosnaményban a református templomban és az új temetőben emlékeztek az ötvenhatos forradalom hőseire, Mátészalkán este hatkor került sor koszorúzásra, míg Fehérgyarmaton a művelődési házban tartották az ünnepséget a kora esti órákban. Csapatzászlót adományozott a Vay Ádám ellátó zászlóaljnak a honvédelmi miniszter a forradalom 35. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából. Für Lajos megbízásából ünnepi állománygyűlésen adta át a csapat- zászlót Szenes József ezredes az alakulat parancsnokának, Olajos Sándor alezredesnek október 22-én. Színvonalas műsor színesítette azt az ünnepséget, melyen a Belügyminisztériumhoz tartozó szervezetek és intézmények vettek részt október 22-én. Fekete Zoltán, a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője emlékezett a Magyar Köztársaság kikiáltásának 2. és az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc 35. évfordulójáról, történelmi tanulságairól. Ezt követően kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Többek között tíz — rehabilitált — nyugalmazott vagy tartalékos rendőrnek, valamint két határőrnek nyújtották át a köztársasági elnök által adományozott „1956-os Emléklapot”, valamint a belügyminiszter által adományozott „Magyar Köztársaság Emlékérmet” és a „Végtisztesség Emlékgyűjteményt”. Szabolcs-Szatmár-Rereg megye polgáraihoz! Három és fél évtizede 1956. október 23-án fiatalok, egyetemisták vonultak a főváros utcáira. Forradalmakban, szabadságharcokban gazdag történelmünk e pillanatában ismét a szabadságot és függetlenséget tűzték zászlajukra. A társadalom egyetemes akarata két nap alatt zúz- . ta szét a régi rendszert. Mindenütt az országban megszűnt a félelem. Hit és , remény töltötte meg az emberek szívét és már-már konszolidálódott az ország, amikor november 4-én szovjet tankok legázolták a reményt, a függetlenséget. A megtorlás szörnyű volt. A hatalom bitorlói sor- tüzekkel, kivégzésekkel tartották rettegésben országunk lakosságát. 35 évig az 1956-os eszmék özvegyek, árvák, bebörtön- zöttek lelkében, hitében, mint mag a hó alatt őriztetett. Terror, ármány, csalafintaság, kisajátítás és megtorlás ellen az idők mé, he őrizte 1956-ot, 1990 mi jusáig. Az új Országgyűlésre vár a feladat, hogy megvalósítsa 1956 örökét. Elűzze a félelmeket, szabaddá tegye az állampolgárokat, visszaállítsa a demokratikus intézményeket, a törvény előtti állampolgári egyenlőséget. Mi, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye MDF-es képviselői meggyőződéssel val- juk, hogy 1956, a magyar nemzet kisajátíthatatlan és meghamisíthatatlan történelmi cselekedete. Példája, bátorságra és szabadságra, jogaink birtokbavételére kell, hogy ösztönözzön bennünket. 1953- tól, örökétől csak annak kell rettegnie, aki törvénytelen eszközökkel fordul szembe a demokráciával. Jakab Ferenc, Mezey Károly, Móré László, Nagy István, Szeridrei László, Szilassy Géza, Szűcs M. Sándor, Takács Péter, Vár- konyi István, Vékony Miklós. Megemlékezések a fővárosban A magyar történelem óriási hatású, sorsfordító eseményeként értékelte az 1956- os forradalmat Szabad György házelnök, aki az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén emlékezett meg az október 23-ai évfordulóról. Kifejtette: 1356 soha nem gyógyuló sebet ejtett a diktatúrán. Emlékeztetett arra: két évvel ezelőtt — éppen a forradalom évfordulóján — a köztársaság kikiáltásával megtörtént a fordulat, és — mint hozzáfűzte — azóta is tart a próbatételekkel kísért megújulási folyamat. Az Országház magyar történelmi zászlókkal díszített kupolacsarnokában Göncz Árpád köztársasági elnök adta át — Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Antall József miniszterelnök jelenlétében — az 1956-os forradalom és szabadság- harc 35. és a köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket. A köztársasági elnök rövid megemlékezésében rámutatott: ezek a kitüntetések jelképesen azokat is illetik, akik nem lehetnek jelen ezen az ünnepségén, de sokat tettek hazánkért, a demokráciáért. A Magyar Köztársaság el-, nöke, a miniszterelnök előterjesztésére, nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet Wittner Máriának, az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején tanúsított példamutató helytállásáért adta át. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal hárman, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét tízen, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét nyolcán érdemelték ki. 56-os Emlékérmet ötvennégyen kaptak, közülük huszonnégy kitüntetett halála után kapta meg az elismerést. Az 1956j-os Emléklap és Emlékérem adományozásának előkészítésére létrehozott bizottság javaslata alapján 1956-os Emlékéremben részesült Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. A magyar progresszió 1818 melletti legfontosabb állomásaként értékelte az 1956- os forradalmat Göncz Árpád a műegyetem aulájában mondott beszédében. A 35 évvel ezelőtti események egyik meghatározó helyszínén rendezett megemlékezésen — amelyen jelen volt Antall József kormányfő és Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke — a köztársasági elnök 1956 népi forradalmi jellegét hangsúlyozta. A forradalom legfontósabb eredményét abban látta a köztársasági elnök, hogy 1956 októberében sikerült megteremteni a nemzeti egységet, s az összefogást a közös cél jegyében. • Ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadás mellett koszorúzási ünnepséget tartottak szerda délután a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak nyughelyén. A magyar közélet vezető személyiségeinek részvételével megtartott ke- gyeletes megemlékezésre tölhb százan látogattak el a rákoskeresztúri temetőbe. A Himnusz hangjai után az egybegyűltek előtt Göncz Árpád emlékezett ’56 mártírjaira. Délután hatkor kezdődött Budapesten a Kossuth téren az ’56-os Emlékbizottság által szervezett Nemzeti Nagygyűlés, ahol a több ezer egybegyűlt előtt politikusok és a szabadságharc túlélőinek képviselői mondták beszédet, méltatva a forradalom Örökségét, s üzenetét a ma emberéhez. Elsőként Róik János, egykori halálraítélt, az 56-os Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, arra kérve a résztvevőket, hogy úgy viselkedjenek, ahogy forradalmárokhoz illik. A mintegy másfél órán át tartó megemlékezés szónokai a nemzeti egység megteremtésére szólítottak fel, 1956 eszmei öröksége mellett tettek hitet, illetve a 35 évvel ezelőtti követelések teljesítését sürgették. Szabad György az Országgyűlés elnöke arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a parlament első szabadon alkotott törvényével a magyar forradalom és szabadságharc iránti tiszteletét fejezte ki. Tüntetés a Rádiónál Budapest (MTI) — Szerda délután több száz fős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió előtt. „Éjjelnappal hazudtok!” „Hazudtatok eleget!” „A Magyar Rádió a magyar népé!” „Kommunista árulók!” „Nemzeti Rádiót!” — kiabálta a tömeg. Ezután egy 16 pontos petíció szövegét olvasták fel. Ebben követelik, hogy a Magyarország tönkretételében bűnös vezetőket vonják felelősségre, a honvédség. rendőrség megbízhatatlan vezetői helyébe nevezzenek ki új parancsnokokat. A követelések szerint a toldozott-fol- dozott alkotmány helyett új magyar alkotmányra van szükség, igazi magyar történelemtanításra, tárgyilagos magyar sajtóra. A diktatúra agitátorai tűnjenek el, nemzeti rádió szükséges, skandálta a tömeg. El kell távolítani a régi szobrokat, emlékműveket, a vállalatok. intézmények kapjanak új vezetőket. Torayan milliós dunst Budapest (OS) — Miután politikai ellenfeleim — megfoghatatlan módon — olyan rágalmakat terjesztenek rólam, mintha én a Belügyin'- nisztérium III/III-as ügyosztályának besúgója lettem volna, ezért vállalom a magyar nép előtti átvilágításomat és 1 millió, azaz egymillió forint díjkitűzés mellett felszólítok mindenkit, aki bármilyen adatot is tud szolgáltatni annak bizonyítására, hogy én születésem pillanatától a mai napig bezárólag bárki ellen, bármikor is, mint ügynök jelentést tettem volna, akár írásban, akár szóban, akárcsak ráutaló módon is, az közölje a rám kedvezőtlen tényeket a nyilvánossággal — hangoztatta többek között felhívásában Torgyán József, a FKGP elnöke. „Hit is kell a politizáláshoz...” Kovács Éva S zűcs M. Sándor 1951- ben Nagyvarsányban született, édesapja presbiter. A híres debreceni református gimnáziumban érettségizett, majd a teológián tanult. „Imádkozzál és dolgozzál” — hangzik évszázadok óta a kollégium jelmondata, amelyet a képviselő egész életre szóló útmutatónak érez. Fiatal papként a szülőföldi kis falvak papja lett. Jelenleg Nyírlövőn református lelkész, feleségével együtt három gyülekezet gondját vállalták fel. Szűcs M. Sándor négy gyermek édesapja, a 8-as számú választókerület képviselője. (MDF). — Bár a lelkészi munkát sem hagytam abba, energiám nyolcvan százalékát ma a politika köti le. Azt sem tagadom, hogy képviselővé választásom óta az életem jelentősen megváltozott. Igaz, politikusként is megmaradtam papnak. Néha egy- egy falugyűlésen ma is úgy érzem magam, mintha istentiszteletet tartanék. Legfeljebb a gyűléseken a test, a templomokban meg a lélek dolgaival foglalkozom. Márpedig mint tudjuk, a kettő valójában egy. A képviselőségről azt tartom, a politika olyan területe az életnek, ahol csak a legkeményebbek maradhatnak meg. O A. papok politizálásáról időnként fel-felújul- nak az ellentmondó vélemények. ön hogyan kezdett el pap létére politizálni? — Már a kollégium szelleméből következik ez. Jómagam azt tartom, szociális érzékenység, bátorság és hit is kell a politikához. A hit nélküli politizálás szerintem fából vaskarika. O Miért éppen az MDF- et választotta? — Lelkiségben és más téren is az ő felfogásuk felelt meg legjobban az én gondolkodásomnak. Végső soron pedig Lakitelek győzött meg igazából, s az MDF szellemében azóta sem csalatkoztam. O A Parlament folyosóin csak sietni, szaladni látom, szinte folyton szervez és intézkedik... — Örömmel teszem. Úgy érzem, a helyemen vagyok, s azt tartom, „ma élni küldetés”. Annak idején azzal vállaltam fel a I A SZERZŐ FELVÉTELE képviselőséget, hogy magamnak is megígértem: amit csak lehet, mindent megteszek, s több száz millió forintot hozok rendkívül hátrányos választó- körzetemnek. O Ehhez a legjobb úton halad, bár a „kijárást" több képviselőtársa is elítéli. — Tudom. De van olyan település, például Tarpa, amely már eddig hetvenöt millió forintot kapott! Többet, mint az eltelt negyven év alatt összesen! Részem van abban is, hogy a kormány Szabolcs- Szatmár-Beregben kihelyezett ülést tartott, s ezzel tagjai közvetlenül érzékelhették azt a hátrányos helyzetet, azt az elmaradottságot, amelynek felszámolásáért a tíz MDF- es képviselő oly sokat tesz. Örülök, hogy az almatermelőknek segíthettem, hogy a kezdeti alig hat forint helyett ma már kilencnél tart az alma ára. O Melyek voltak a kudarcok? — Legjobban fáj, hogy minden igyekezet ellenére nő a munkanélküliek száma, szaporodnak az elbocsátások, ebben alig tudunk előrelépni. Bánt a nyelvoktatás ügye is, lasszóval se tudunk a megyébe elegendő számú nyelvtanárt hozni. O Hogyan viseli el az állandó távollétet a család? — Képviselőségem terhét a feleségem érzi legjobban. Korábban is sokat szaladt, mostanában szinte emberfeletti munkát vállal, hiszen egyszerre három gyülekezetben dolgozik. Szerencsére a gyermekek segítenek neki, a lányok főznek, mosogatnak. Nem túlzás talán, ha azt mondom, nálunk az egész család a rendszer- változásért dolgozik. Ha nagyon fáradtak vagyunk, egymásnak mondogatjuk: ki kell bírni, hogy a jövőben mindnyájunknak jobb legyen ---A SZÉP SZŐNYEG MEGHATÁROZZA LAKÓSZOBÁJA HANGULATÁT. Választhat tetszésének megfelelőt az október 24-étőI november 10-ig tartó „CSABA" szőnyegbemutatén ahol modern- és stílbútorokhoz harmonikusan illeszkedő gyapjúszőnyegek különféle színárnyalatban és kedvező áron kaphatók. NÉPMŰVÉSZETI BOLT Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Telefon: 42 11-851. VÁRJUK ÖNT!
