Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-21 / 247. szám
1991. október 21., hétfő HATTER Kelet-Magyarország 3 Hő-mérsékletet! (3.) Spórolás — de kinek a zsebére? Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Cső be a lakásba X Celsius fokos Tízzel, radiátor átveszi, levegő felmelegszik, csőben víz el. alacsonyabb hőfokon. Milyen egyszerű — hőtani- lag. Mi tapintjuk a radiátort. Ha melegünk van, azért, ha fázunk, azért. Nyitjuk az ablakot, fűtjük az eget. Takarékoskodás, vagy pazarlás? 0 A jelenlegi díjfizetési rendszer kiszolgáltatja a Saa- bolcshőnek a fogyasztót, hiszen egyformán fizetünk, bármilyen külső és belső hőmérséklet esetén. Szirmay László válasza: — Mi is ki vagyunk szolgáltatva például a technikának ... O Na igen, de mi Önökkel mint gazdasági erőfölénnyel rendelkezőkkel szemben tehetetlenek is vagyunk. Mit csinálnak például azok a bordó overálosok, akik házról házra járnak naponta többször, és mintha beavatkoznának a hőközpontokba, pedig a tetőn automata hőérzékélők vannak? Nem a rendszert „fojtják le”, azaz a keringést állítják le, hagyják pangani a forró vizet. ha olyan az időjárás? Mivel nincs keringés. a radiátor szép lassan hűl ki, ekkor szoktunk morogni: meleg a radiátor, mégis hideg van. .. — Ez rosszindulatú feltételezés. Ezek a kollegák ellenőriznek. Egyébként kell is manipulálni, ezzel lehet energiát megtakarítani. O Ez nem azt jelenti inkább. hogy a megtakarított hőérték csak a vállalat eredményét növeli? — A dolgok: a számok, az árak a hőmennyiségméréssel helyükre fognak kerülni. O Már Kapolyi László miÖrák, csövek, rácsok. nisztersége alatt felvetődött az egyedi mérés bevezetése. Mi az oka annak, hogy még mindig szinte nem tartunk sehol? — Azért áll itt a szakma mérés tekintetében, mert most kezdődött meg a szükséges berendezések importjának liberalizálása. Mi 16 ezer lakást fűtünk, az áttérés költségei igen magasak. O Térjünk egy pillanatra vissza a jelenre. Mekkora a lakSssági hátralék? — Tízmillió forint fölött van, de többszörösére fel fog szaladni. Valószínűleg likviditási gondok lesznek, hiteleket kell majd felvennünk. Nem lesz mit végrehajtania a végrehajtónak, ez előre látszik. A sok cél együttes megvalósulásának legalkalmasabb módja a változó tömegáramú rendszerre való áttérés lenne, de az milliárdos nagyságrend és igen hosszú a megvalósulási ideje. A jelenlegi háttérrel az egyedi mérés műszakilag szinte lehetetlen. Tömbökben, lépcsőházakban van realitása, el is kezdődött. Be kell szereltetni a mérőeszközt, egyszámlát kell nyitni, és a közös leolvasás után valamilyen lakásonkénti, családonkénti leosztásban fizetni. Itt azzal lesz gond, hogy aki a mi számlásunknak nem tudott fizetni, tud-e majd a közös számlára? Nem lesz könnyű a megoldás a vegyes tulajdonú házak esetében. O Mit tanácsolnak azoknak, akik a mérés mellett döntenek, vállalva esetleg azt a kockázatot is, hogy nem fognak kevesebbet fizetni a lakások rossz kivitelezése miatt? — Mi szerződünk fűtés- és — tömegigény esetén — melegvízmérésre is a fogyasztó közönséggel. A közös képviselőket tájékoztatjuk a lehetőségekről. Mi partnerek vagyunk, de azt kérjük, szakemberrel terveztessék meg az átalakítást, a műszereket lehetőleg ne a KGST-piacról szerezzék be, és a felszerelést is jobb hozzáértővel végeztetni. A gondokról Szirmay László így vélekedett: — Mérhetetlenül nagy a BALÁZS ATTILA FELVÉTELE problématömeg. Ha valakinek elvágják a torkát, az nem vezet semmire. A beta- posás, a nagy bunkó nem lehet módszer. Érzek a háttérben politikai megfontolásokat is. De a közvéleményt nem lenne szabad felhasználni a vagyonviták során. A kormány „mérni kell!” jelszóval és a maximált ár feloldásával az önkormányzatok hátára tette a nyerget. A megyében is meg kell egyeznie az öt. távfűtésben érintett településnek az árak tekintetében. A jelenlegi pénzügyi rendszer nem ösztönöz a távhőszolgáltatásban a takarékos költséggazdálkodásra. Nem vonták vissza a keletkezett többletet. Mit tehettek volna? Költötték erre, arra. Rászoktak, nem érzékelték a mértéket. Talán kellett volna lépéseket tenni, hogy saját hatáskörben legalább a nyereség egy részét visszaforgassák a fogyasztók javára Végtére is ez közszolgáltatás. Legyen nyereség, de ne így. Kell a takarékosság, de nem ígg- (Vége) Seres Érne Borban az igazság Egy új udvarház B orban az igazság. Abban a másfélmillió hektoliterben, ami a tavalyi készlet. Meg abban az öt, vagy hatmillió hektoliterben is benne lesz az igazság? ami az idén terem. Eladhatatlan. De miért éppen a borban van az igazság? A tejben, vajban, búzában, cukorrépában és másban miért nincs benne az igazság. Azok is eladhatatlanok. Ezen meditá- tálok éppen, amikor csörög a telefon. — Helló — mondom. — Halihó — mondja egy borízű hang — ugorjon már le, hozzon egy kis suskát és váltson ki! Lecsapom a kagylót, mert tudom ki beszél. Dühös vagyok a Stohanekre, mert mindig bekever. Váltsam ki? Honnan? Pardon. Megint csörög a telefon: — Halló. Jön vagy nem jön? Jöjjön és hozzon egy ezrest, de sürgősen. — Hol van? — Hát hol lennék? Itt. Stahanek lecsapta a kagylót. Jól tette. Még hogy egy ezrest. Minek iszik az olyan, akinek nincs pénze! Éppen tegnap panaszkodott, már olyan szegény, hogy még az aranyere is vasból van. De dáridózik... Pardon, ismét csörög a telefon. — Könyörgöm, jöjjön már, és hozza azt az 1500 forintot, mert a kocsmáros laposra ver. Már fel is gyűrte az inge ujját, csak úgy dagadnak a bicepszei.. Tudja mit, két ezrest hozzon. — De hová vigyem? — Hát ide .. . Szóval viszem azt a három ezrest. Hiszen a Stoha- nek mégis csak a szomszédom. Kebelbarát meg minden. A csehóban vágni lehet a füstöt, de Stohanek nem a füstöt vágja, hanem a grimaszokat. — Megörült, — mondom neki. — Hányadik liternél tart. — Az az igazság, nem tudom — mondja — de itt mindenkinek és fizetek. Magának is szomszéd úr. Állítsuk vissza a magyar bor becsületét. — Miféle becsületét? — Az az igazság, hogy nem tudom. De azt mondta a rádió, hogy a magyar bor nem jó. Hogy a bor helyett már a magyar ember is sört iszik. Ezért hát döntsd a tőkét, ne. siránkozz. — Ez már nem aktuális. A jelszó most az, hogy húzd a tőkét __ — Döntsd a tökét. Ez az igazság. A rádió is bemondta, döntsd a tökét, a szőlőtőkét. N em vitatkozom. Fizetek és viszem Stohaneket. Ütközben kérdőre vonom, hogy miért csinálta ezt: Mert jól esett — mondta — jól esett csökkenteni a készletet. Mert nem igaz az, hogy nincs vevő a borra. Az az igazság, hogy én vevő vagyok. Magyar ember a magyar ember borát issza. Na és mikor adja meg a pénzemet? Soha — mondta Stohanek — mert nincs miből. Ez meglepett, ennyire őszinte a szomszéd még egyszer sem volt. Ezek szerint csak van abban valami, hogy borban az igazság. Nagyhalász (KM — BE) — Egy régi udvarház nosztalgikus hangulatára emlékeztet első pillantásra az az épület, amelyik az első lett Az év lakóháza megyei pályázaton. Igaz, a zsűri a díjat nem adta ki, de az építtető Gaál Ferenc és Gaál László, valamint a tervező Gibáné Guthy Judit közös pályázatát kiemelt dicséretben részesítette és elküldte a budapesti országos értékelésre. A Nagyhalász felé vivő úton a Mága sor 45. alatti épület házilagos kivitelezésben készült, saját központi fűtéssel, házi vízellátással. Elnyújtott U-alakot formáz, hosszú, oszlopos tornácának két végén befordul, a kétab- lakos loggiás rész és maga a tornác déli fekvésű, a ház mögött ott van az erdő. Háromszintes a ház, a pincék mellett van a süllyesztett garázs, a földszinti rész pedig két, egyenként 140 négyzetméteres ikerépület, két család számára, külön-külön nappalival, hálóval, két gyerekszobával, étkezővel, gardróbbal, barkácsműhely- lyel. A belső berendezésre a visszafogott elegancia a jellemző. Kedvezőnek minősítette a megyei zsűri az épület helyszínrajzi telepítését, ami példát adhat a falusi építkezés rehabilitációjára. Az értékelés szerint kár volt a garázst lesüllyeszteni, valamint tetőtéri szárító mellé loggiát elhelyezni, nagy fantázia van viszont abban, hogy a tetőtér beépíthető, a lakás tovább fejleszthető, ha szükséges. Dicsérték a hangulatos díszudvart is, ami — képünkön — önmagáért beszél, kár, hogy nem színes. Kenyerünk java Seres Ernő ■ aenyerünk javát, a búmL zát most ezekben a w napokban vetik. Im- mel-ámmal. A megye útjait járva, a szántóföldekre tekintve sajnálattal látom, hogy most jóval kevesebb a búzának felszántott, előkészített föld, mint tavaly, vagy azelőtt. Azt is észre veszem, hogy a rozs vetése már befejeződött, a mag kikelt, zöldell a határ, de ugyancsak kisebb területeken. Nincs pontos sta tisztikai adat csak tapasztalataimra hagyatkozva állíthatom, hogy a korábbi 30 ezer hektárnyi rozsföldböl most legalább 10 ezer hektár hiányzik. De vajon mennyi búzát vetünk, vetnek a gazdaságok? Nincs ember, aki ezt most megmondaná. Hírforrásaim az újságok, a rádió, a televízió lehangoló információkat közölnek. Miközben egy Békés megyei búzatermelő azt panaszolja fel, hogy nincs támpont a területnagyság meghatározásához, sem a kereskedelem, sem a minisztérium nem reagál, nem jelez, addig a minisztériumi agrárrendtartási főosztály referense (agrárrendtartási törvény még nincs, de főosztály már van) a termelésben érdekeltek önszabályozására int. Az önszabályozási intelem jól hangzik, de a termelésben érdekeltek ezt az önszabályozást vajon mire alapozzák? Ha a gabonatermesztés, a piaci igény meghatározása csak egy egyszerű számtani művelet lenne, akkor most azt mondanám, hogy annyival legyen kisebb a búzaföld, amennyi búzafelesleg elhelyezése, eladása ebben az évben gondot okozott. (Emlékezzünk csak 2 millió tonnáról volt szó.) De a termesztés és a piac, főként a jövő évi piac egyszerű számtani művelettel kiszámíthatatlan. És ki tudja, hogy milyen lesz az időjárás? 4 gabonatermesztők tehát ne számoljanak, de önszabályozással döntsenek. Lehetőleg úgy, hogy kenyerünk java, a búza elegendő legyen. Ez most tőlünk függ, ha már a minisztérium és senki más nem kíván termeléspolitikát folytatni. A legöregebb fehérgyarmatiak is „nagyfa”-ként tisztelik a Móricz Zsigmond utca és a Petőfi Sándor utca sarkán álló platánfát. Társadalmi összefogás — sőt tervek átalakításának — eredménye, hogy a körülötte álló új épületek építése során is megmaradt. Mindig így kellene! MOLNÁR KAROLY FELVÉTELE Kommentár Határmenti cserék Bodnár István A hangulatos díszudvar pompás látványt nyújt. A SZERZŐ FELVÉTELE mjförmöcbánya után most Nagybányán látható október végéig annak a 26 szabolcsi művésznek a kiállítása. amely megyénk gazdag képzőművészeti éleiét reprezentálja. A színvonalas tárlat novembertől majd a Körös-parti „Párizsban’’ is alkalmuk lesz egy holnapig bemutatkozniuk az itt élő festőknek, szobrászoknak, iparművészeknek. Ez már viszont bemutat - kozás, hiszen korábban a körmöcbányai, illetve a nagybányai kortárs alkotók adtak ízelítőt művészetükből Nyíregyházán és szó van a Nagyváradon élő festők szabolcsi tárlatáról is. De megyénk és a szomszédos országok magyarlakta területeinek kulturális kapcsolatai természetesen nem korlátozódnak a képzőművészetre, hisz a Kisvárdán szervezett nemzetiségi fesztivál megyénk határain messze túlmutat jelentőségében, mivel sikerült a külföldi magyar nyelvű színjátszást szinte teljes egészében bemutatni! A Móricz Zsigmond Színház is egyre gyakrabban felkeresi a szomszéd országok közeli városait, településeit, ahol igen hálás közönséget talál produkcióinak. Természetesen a zenészek se maradnak le. Egy-egy szabolcsi kórus vagy zenekar nem egyszer koncertezett Erdély vagy Szlovákia hangversenypódiumain, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar pedig nagyszerű példája a sikeres együttműködésnek, hisz egy ideje kiváló szatmárnémeti karnagy dirigálja. ß izonyära senki előtt sem kell bizonygatni, hogy kölcsönösen mennyire hasznosak ezek a mindinkább erősödő és sokszínűbbé váló, kulturális kapcsolatok, cserék. Minden bizonnyal igaza van az egyik megyénkben koncertező nemzetközileg is jegyzett zenésznek, aki szerint Nyíregyházának és a megyének remek adottságai vannak ahhoz, hogy a környék kulturális központjává váljék.
