Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

1991. október 17., csütörtök OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 1 1 Az olvasás örömei Nyíregyháza (KM) — Az idős kor egyik iegnagyobb öröme az olvasás, hiszen egyaránt feledtetni tudja a világ bajait és az öreg­kor kellemetlenségeit. Kant feljegyezte, hogy öregebb korában rendkí­vül erős, kínzó, köszvé- nyes fájdalmai voltak a lábujjában. Abban a pil­lanatban, amikor belemé­lyedt klasszikus írójába, Ciceróba. a fájdalmak szinte megsemmisültek, eltűntek tudata birodal­mából. Mióta a könyvnyomta­tást feltalálták, több mint 500 millió könyv jelent meg a világon. Ha ezeket a könyveket egymásra raknánk, olyan hegy ke­rekedne belőle, mint a Himalája. Mennyi törté­net, gondolat, érzés bújik meg ebben a sok könyv­ben! Az olvasónak nincs rríás feladata, mint kivá­lasztani azt a könyvet, amely őt érdekli, elhe­lyezkedni egy karosszék- ben és olvasni. Semmi sem olyan izgal­mas, mint megismerni a világot. A könyvek ki­tárják az ismeretlen nagy­világ kapuját, s az olva­sónak nem kell mást ten­nie, mint besétálni rajta. Hogy mennyire fontos a helyes olvasás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Franciaor­szágban Legouvé és Fa- guet. a két akadémikus és nálunk Benedek Marcell írt könyvet az olvasás művészetéről. Az olvasás fő szabálya, hogy lassan olvassunk. Er­re azért van szükség, mert nem valószínű, hogy azt a könyvet, amelyet a ke­zünkben tartunk, még egyszer elővehetjük. Már nem vagyunk fiatalok, hogy egy-egy szép gon­dolat mellett elrohanjunk anélkül, hogy azt szelle­münk kincsesházába be ne gyűjtenénk. Fiatal kor­ban türelmetlenül olva­sunk, néha megnézzük előre a könyv végét, mert tudni akarjuk, mi törté­nik a regény hősével. Ilyenkor még pazarolhat­juk az időt, előttünk az élet! Idősebb korban el- mélyülten kell olvasni, befelé, önmagunk felé fordulni, időt szánni arra- hogy megértsük az író mondanivalóját Idősebb korban taná­csos könnyebb művekkel kezdeni és fokozatosan haladni a nehezebb té­mák olvasása és megérté­se felé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rossz, értéktelen könyveket ve­gyünk a kezünkbe. S szerencsére ma már a legkisebb magyar falu­ban is könyvtár áll ren­delkezésre, ahol bátran kérhető tanács az olvas­mányok megválasztásá­nál. Sokáig ne olvassunk, néha keljünk fel a karos­székből és járkáljunk egyet. Olvasásnál fontos a kifogástalan szemüveg, mert rossz üveggel olvas­ni fárasztó és fejfájást okoz. Az ágyban olvasás rossz szokását nem nézik jó szemmel az orvosok. Ha valaki olvasás nélkül nem tud elaludni, akkor csak keveset olvasson. Mozgáskorlátozottakat segítő rendeletek Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) — A kormány 91/ 1991. számú rendeletével, amely megjelent a Magyar Közlöny 1991. évi 81. számá­ban — szabályozta az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos átmeneti kedvezményeket. A kormányrendelet tartal­mazza a mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi­szerzését, közlekedési támo­gatását, valamint a mozgás- korlátozottak gépjárművei­nek kötelező felelősségbizto­sítását és a közlekedést elő­segítő kedvezményekre vo­natkozó szabályokat is. A felsorolt támogatások, il­letve kedvezmények azokat illetik meg, akik orvosilag meghatározott mozgásszervi vagy egyéb betegség miatt mozgásukban tartósan, olyan mértékben korlátozottak, hogy tömegközlekedési esz­közt nem tudnak igénybe venni. Az egyes támogatások, il­letve közlekedést elősegítő kedvezmény iránti kérelmet a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez minden eset­ben mellékelni kell azt a szakvéleményt, amely megál­lapítja, hogy a mozgáskorlá­tozott személy tömegközleke­dési eszközt nem tud igény­be venni. A támogatás egyes formái szerint ezenkívül mellékelni kell még az igé­nyelt támogatás elbírálásá­hoz szükséges, kormányren­deletben előírt egyéb felté­telek meglétét tanúsító ok­mányokat vagy bizonylato­kat is. Az arra vonatkozó szakvé­leményt, mely szerint a moz­gáskorlátozott személy tö­megközlekedési eszközt nem tud igénybe venni, a Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság Országos Orvosszakértői Intézetének területileg illeté­kes bizottsága — röviden: OOSZI szakértői bizottsága — adja meg a gépjárműve­zetői engedéllyel rendelkező mozgáskorlátozott személy­nek. Mégpedig akkor, ha a szakvéleményt a személygép­kocsi beszerzése vagy a moz­gáskorlátozott személy köz­lekedéséhez, illetve a kötele­ző felelősségbiztosítás befi­zetésének támogatásához ké­rik. A gépjárművezetői enge­déllyel nem rendelkező moz­gáskorlátozott személy eseté­ben azt, hogy tömegközleke­dési eszközt nem tud igénybe venni, a megyei, illetve fő­városi tiszti főorvos által fel­kért eseti szakértői bizottság mondja meg. Az eseti bizott­ság 3 főből áll. A kormányrendelet által meghatározott támogatáso­kat, illetve a közlekedési kedvezményt csak a mozgás- korlátozott személy kérelmé­re bírálja el az önkormány­zat jegyzője, tehát nem „hi­vatalból” intézkedik, azt tő­le kérni kell. A mozgáskorlátozott sze­mély közlekedésével kapcso­latos átmeneti kezdvezmé- nyekről szóló kormányrende­let 1991. július 26-án lépett hatályba, ezzel egyidejűleg hatályukat vesztették a moz­gáskorlátozott személyek vámmentes személygépkocsi­behozatalára vonatkozó ren­deletek is. Amíg a gulya legel — van idő elgondol­kodni múltbéli dolgo­kon; visszaemlékezni ar­ra, amikor még három­szor ennyi volt a jószág, s behajtáskor a faluban minden kapu nyitva állt. Ma már ritkábban hajt a csorda, s az öreg gulyás­nak is mind hosszabb a nap ... HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI Á Holdsugár közössége Réti János Mátészalka (KM) — Mind a mai napig jó szívvei, sze­retettel, tisztelettel gondolok azokra a szálkái nyugdíja­sokra, akikkel néhány éve még meglehetős rendszeres­séggel találkoztam, összejö­veteleik vendégeként beszél­getést, vetélkedőt, műsort vezetve és kiránduláson is, amikor a Mátra tájain kalau­zoltam kedves társaságukat. De emlékszem a nyugdíjas- klubok megyei találkozójára is, ahol a vendégek ékesen bizonyították, hogy nemcsak a húszéveseké a világ ... Hogy működik mostanában a Holdsugár Nyugdíjasklub, rendszeresek-e hangulatos délutánjaik, egyáltalán: hogy él a kis közösség a kor vi­harzó változásai közben? Er­ről beszélgettünk Gellén Gá­bor ügyvezetővel, aki életko­ra szerint négy éve lett „tel­jes jogú” tagja a társaság­nak. — Működünk, persze! A bejegyzett tagság létszáma meghaladja az ötven főt, bár sajnos, azok közül, akik hat éve alapították a klubot, bi­zony, az elöregedés miatt egyre kevesebben járnak rendezvényekre. — Élvez valamilyen anya­gi támogatást a közösség? — A városi önkormányzat és a művelődési központ is 10—10 ezer forinttal támo­gatja a tevékenységet, a töb­bi tagdíjakból jön. Ma már a vállalatok, intézmények nem tudnak, vagy talán nem is nagyon akarnak adni ilyen dolgokra. — Változatlanul hétfőn­ként vannak az összejövete­lek? — Igen, ezt már megszok­tuk. Általában tagságunk 60 százaléka jár a rendezvé­nyekre, amelyeken régi fil­meket vetítünk, vetélkedőket tartunk, a könyvtár és Ju­hász József könyvtárigazga­tó személyes segítségével. Egészségügyi előadásokat hallhatunk, többek között a manapság divatos természet- gyógyászat témaköreiből is. A legnagyobb várakozás mindig a kirándulásokat elő­zi meg. Az idén is jártunk már a Bükkben és Hajdú­szoboszlón, de még készülünk egy szatmár-beregi túrára. — A sülté s-f őzé se s p iknike- zés szokása is megmaradt? — Negyedévenként együt­tes névnapot rendezünk, amire részben otthonról hozzuk a kínálatot, vagy — amennyiben lehetőség van rá —, akkor a helyszínen készül a harapnivaló. — Sok panasz hangzik el az egymás közti beszélgeté­seken? — Hát... Sajnos. Nincs igazi nyugdíjas érdekvéde­lem, nincs fórum, ahol meg­hallgatnának bennünket. Az országos szövetség megala­kult ugyan, de működését — mi itt a végeken legalábbis — nem érzékeljük. Az or­szággyűlési képviselők is ál­landóan távol vannak, nem lehet őket meghívni kötet­len beszélgetésre, hogy el­mondhassuk nekik az erre­felé élő öregek gondjait. — Amelyek nagyjából nyil­ván megegyeznek a nyugdí­jasok országosan jelentkező problémáival. — Sok a kisnyugdíjas. A hatezer forint alatti járan­dóságból nem győzik a ki­adásokat. Különösen a tüze­lő és a gyógyszerek kifize­tése jelent komoly nehézsé­get sokaknak. Segélyért in­kább nem folyamodnak. A hivatalokban, vagy egyes hi­vatalnokokban él egy tévhit: azt hiszik, hogy aki rendes, tiszta lakásban, rendezett körülmények között él, az már egyúttal jól is él. Ezért aztán szégyellenék magyaráz­kodni olyanok, akik egyéb­ként rászorulnának a segít­ségre. — Beszélgetésünk vége egy kicsit lehangoltunk sike­rült .. . — Azért nem kesergünk örökké. Életünk örömeit is megosztjuk egymással. Együtt, társaságban, a gond is köny- nyebben viselhető, és ami jó, az talán megkétszereződik. A házi sütésű fánk ízének, az egri borpince rótázó han­gulatának emlékét felidézve búcsúzom el Gellén Gábor­tól. Minden jót remélve és kívánva a klub közösségének. Ai oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Galambősz fejjel ... a galambok között... balAzs attila felvitele Az előnyugdíjról Nyíregyháza (KM) — A munkanélküliek ellátási rendszerének új, a* munka­nélküli-járadékhoz kapcsoló­dó és a munkavállalók érde­keit szolgáló eleme, az úgyne­vezett előnyugdíj. Ez valójában nem más, mint a korengedményes nyugdíjnak egy speciális vál­tozata. Bevezetését pedig az tette indokolttá, hogy a nyugdíjkorhoz közelállók el­helyezkedési esélyei ma fo­lyamatosan romlanak, ese­tükben a munkanélküli-já­radék által biztosított meg­oldás nem hoz kielégítő eredményt, ötvenéves kora körül az emberek zöme már annyira, fáradt, hogy sem energiája, sem kedve nincs arra, hogy esetleg egy egé­szen más területen képezze tovább magát. A rokon szak­mákra való átnyergelés sem éppen könnyű. Bár a Munka Törvénykönyvének a védett korról szóló fejezeteit — e sorok írásakor még nem he­lyezték hatályon kívül, va­lójában úgy működik, hogy ha egy fiatal és egy ötven felett járó között kell válasz­tani, legtöbbször az időseb­bet küldik el. A munkanélküli-előnyug­díj megállapítását kérheti, akinek az öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséig legfel­jebb három éve hiányzik, legalább hat hónapja mun­kanélküli-járadékban része­sül, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje megvan és részére megfelelő munkahely biztosítását, a képzés lehetőségét is beszá­mítva, nincs lehetőség. Ezek a feltételek együttesen kell, hogy meglegyenek. Az előnyugdíj megállapí­tására a társadalombiztosí­tási szabályok irányadók az­zal, hogy az öregségi nyug­díjkorhatár betöltéséig az előnyugdíj összegét a mun­kanélküliek szolidaritási alapjából — havonta előre át kell utalni a társadalom- biztosítási szervnek. Szüne­teltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanél­küli olyan kereső tevékeny­séget folytat, amelyből szár­mazó jövedelme havi átlag­ban eléri a mindenkori mi­nimális bér összegét. Az előnyugdíj megállapí­tására vonatkozó kérelem — amelyet a munkanélküli nyújt be — ügyében a mun­kanélküli-járadékot folyósí­tó munkaügyi központ mér­legelési jogkörében dönt. A mérlegelési jogkör azonban csak addig terjed, hogy a képzés lehetőségeire is fi­gyelemmel van-e megfelelő munkahely biztosítására Ha a munkaügyi központ • a munkanélküli részére meg­felelő munkahelyet nem tud biztosítani, az előnyugdíj iránti kérelmet teljesíti. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra is, hogy azok­ban az ügyekben, amelyek­ben a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében jár el, a hozott határozat ellen fellebbezési jognak, illetve jogorvoslatnak helye nincs. Ne csak egy nap... Nagy Zsigmond írja Jánkmajtisril Kedves levelet kaptunk a közel­múltban Jánk- majtisról, Nagy Zsigmond- tól. aki a megyei nyugdíjas­szövetség vezetője és tagja az Életet az Éveknek Orszá­gos Szövetség Tanácsának is. Mint tudjuk, az ENSZ ok­tóber elsejét az idősek vi­lágnapjává nyilvánította. Szerte az országban kis ün­nepségeket rendeztek ez al­kalomból a nyugdíjasklubok­ban, a városokban, falvak­bán, különböző társadalmi szervezetekben. Bár még messze van a jövő évi idő­sek világnapja, máris lehet rá készülni. Az idősekkel azonban nemcsak ezen az egy napon kell foglalkozni, hanem akkor is, amikor se­gítségre, támaszra szorul­nak, szeretetre vágynak, s arra, hogy ebben a mai ro hanó világban valaki rájuk nyissa az ajtót, becsöngessen, nincs-e valamire szükségük. Nagy Zsigmond arról írt, hogyan készültek a világnap megünneplésére a megye negyvenhárom nyugdíjas­klubjában, s 'szeretné, ha ezen a napon kiemelten fog­lalkoznának az idősek ügyé­vel. Jó alkalom ez arra, hogy a múlt szép emlékeit felele­venítsék, összehasonlítsák a mával, s alkalom arra is, hogy találkozzanak a tele­pülések legidősebbjei az ön- kormányzatok' képviselőivel, akik megismerhetik problé­máikat, illetve tájékoztathat­ják őket a lehetőségekről. Ki kapja a támogatást?

Next

/
Thumbnails
Contents