Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

Dől a tőke Szabalcs-Szatmár-Beregben mir száznyolc vegyes vállalat milltSdik Káthy Sándor Budapest (ISB) — Ügy tű­nik, hazánkat az idén is ked­veli a tőke: az év első nyolc hónapjában ugyanis 75« mil­lió dollár készpénzt és 15#— 2M millió dollár értékű gé­pet és berendezést fektettek be nálunk, illetve hoztak magukkal a külföldi vállal­kozók. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) ez év első fél évéig terjedő adatai szerint ma durván kilencezer ve­gyes vállalat működik ha­zánkban, s az összes befek­tetett tőke meghaladja a 2,3 milliárd dollárt. A nemzetközi tőke ma­gyarországi beruházásairól Diczházi Bertalan kormány­főtanácsost, és Meskó Annát, a KSH főelőadóját kérdez­tük. — Az idei külföldi be­fektetések eddig körül­belül egymilliárd dollár­ra tehetők. Sok ez vagy kevés? — Erre a kérdésre lehe­tetlen tárgyszerű választ ad­ni — mondja Diczházi Ber­talan. — Nagyon nehéz ugyanis viszonyítási pontot találni. Tavaly a volt szocia­lista országokba nagyjából két és fél milliárd dollárnyi működő tőke áramlott. En­nek felét Magyarországon fektették be. S bár jelenleg nincsenek pontos adataink arra nézve, hogy mennyi pénzt fektettek be mondjuk a lengyel, a cseh és a szlo­vák vállalatokba, mégis ar­ra következtethetünk, hogy őrizzük vezető helyünket. — Miből gondolhatjuk ezt? — Egyrészt abból, hogy ná­lunk a legelörehaladottabb a privatizáció. Másrészt igen nagy a vállalkozói szabad­ság, s ezt törvények és ren­deletek garantálják. — Ügy tudom, a leg­nagyobb tőkerészt eddig az amerikaiak fektették be nálunk. Mások mi­lyen arányban járultak hozzá gazdaságunk fel­lendítéséhez? — A németek kisebb ösz- szeget fektettek be, mint amennyit vártunk. Ám a franciák minden reményün­ket felülmúlták. Az ameri­kaiakra és a franciákra az jellemző, hogy nagyobb cé­geket vásárolnak meg. míg a németek és az osztrákok sok kis és közepes vegyes válla­latot alapítottak. — Nem túlságosan szerencsés azonban az, hogy eddig főleg a ke­reskedelemben és a szolgáltatói szférában jelent meg nagyobb ösz- szegű külföldi tőke. Mintha a befektetők ke­rülnék a termelőágaza- m tokát. — Az első időszakban va­lóban így volt, s az idegen- forgalom is nagyobb népsze­rűséget élvezett, mint mond­juk a gyógyszeripar. Mára azonban megváltozott a helyzet. Ezt bizonyítja az is, hogy nagy összegeket fek­tettek be például a Lehel Hűtőgépgyárba, a Chinoin Gyógyszergyárba, a dohány- és a söriparba, s általában az élelmiszeriparba. Igaz, szinte kizárólag csak a jó cé­geket vásárolják meg. — Sokan attól tarta­nak, hogy a befektetők csak meggazdagodni jön­nek hazánkba, s egy-két év múlva távoznak a busás profittal — Valóban, a profitot és a befektetett tőkét bárki ki­viheti az országból. Akár devizában is. A tendencia azonban az, hogy a nyeresé­get ismét nálunk fektetik be a vállalkozók. Kétségte­len, a kisebb vállalkozások közül néhány kiviszi a pro­fitját. S az is igaz, hogy az állampolgárok szemében öt­százezer dollár kivitele már jelentősnek számít. A nagy cégekre, s általában a befek­tetőkre azonban nem ez a jellemző: augusztusban pél­dául ötmillió dollár profit­előleget vittek ki az ország­ból. S ugyanebben a hónap­ban 110 millió dollárt fek­tettek be a külföldiek a ma­gyar gazdaságba. — A befektetett ősz- szegeket tekintve mi jel­lemzi Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét? — Tavaly hatvannyolc ve­gyes vállalatot alapítottak itt — válaszolja Meskó An­na. — A befektetett összeg, s ebben benne van az apport és a tőkeemelésre fordított pénz is, 2,8 milliárd forintra tehető. Az idei esztendő első hat hónapjában negyven gazdasági társaságban sze­reztek érdekeltséget a Kül­földiek. s mintegy hetven- millió forintot fektettek be a cégekbe. — Mennyire megbíz­hatóak ezek az adatok? — A tavalyiak teljes mér­tékben. az ideiek azonban valószínűleg eltérnek a va­lóságtól. Ennek az az oka, hogy a vállalatok mérlegei csak később készülnek el, s így az ez évi adatokat csak hiányosan tudtuk beszerezni. Jó étvágyat! Növényvédők útkeresése Bűnözési centrum? Kováts Dénes H azánk — mint a Ke­let és Nyugat találko­zási pontja — egyre inkább bűnözési centrum­má kezd válni, ezt hazai és külföldi tapasztalatok is alátámasztják. Nem vélet­len tehát az az érdeklődés, melyet a fejlett országok és a nemzetközi szervezetek tanúsítanak irántunk, hi­szen nekik is érdekük gátat szabni a bűnözésnek. A szervezett bandák gyakran szállítják ide a kint lopott és rabolt árukat, Magyarországról pedig csempészik ki a bűncselek­mény következtében szer­zetteket. Előfordult, hogy egy hazánkfia, aki itt vásá­rolt nyugati gépkocsit, s gyanútlanul utazott ki Né­metországba, ott lepődött meg, amikor kiderült: lo­pott az autója, onnan került be Magyarországra. Alig tudta magát tisztázni a konzulátus segítségével... • Ezek az ismert tények ösztönzik a tehetősebb nyu­gati országokat arra, hogy segítséget nyújtsanak a bűnüldözésben is. Tapaszta­latcserével, s az általuk ki­dolgozott csúcstechnológia telepítésével. Ezért bízha­tunk abban, hogy anyagilag is támogatják a jövőben a magyar rendőrség és igaz­ságszolgáltatás munkáját. Ékes példája ennek a héten Budapesten rendezett kri- minálinformatikai konfe­rencia és kiállítás, ahol ha­zai és külföldi szakembe­rek cserélnek eszmét, s vi­lágcégek mutatják be az erre a célra kidolgozott in­formatikai rendszereiket. A számítógépes programok ugyanis a bűnüldözés előse­gítését is szolgálják a fej­lett országokban, ez a tech­nika vélhetően — nem utol­sósorban e tanácskozás ré­vén — hazánkban is meg­jelenik majd. S ház ez így lesz, akkor talán nyugodtabban átha­tunk, mert a mérleg nyel­ve a rendőrség és az igaz­ságszolgáltatás oldalára bil­len, nem a bűnözőkére. Így vödör tej a bociknak a rakamazi tsz szakosított tele- én. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Nyíregyháza (KM) — Nö­vényvédő mérnökök orszá­gos fórumát rendezte meg múlt hét végén Budapesten a Növényvédő Mérnöki Ka­marák Országos Szövetsége a Kertészeti Egyetem. A megye növényvédő szakembereit tömörítő, idén alakult Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei kamarai szer­vezet titkára, Mónus István a fórum céljával kapcsolat­ban elmondta lapunknak, hogy a szakma jelenlegi helyzete kívánja meg a kö­zös véleménycserét. A hazai mezőgazdaság, ezen belül a növényvédelem fejlesztési lehetőségei, valamint a nö­vényvédelmi mérnökök sze­repének tisztázása a jövő mezőgazdaságában, tette szükségessé a mostani fóru­mon kezdeményezett nyílt vitát, együtt gondolkodást. A Növényvédő Mérnöki Kamarák célja, hogy a szak­mai-politikai kérdések és a közeljövőben megoldásra vá­ró feladatok széles körű tár­sadalmi nyilvánosságot kap­janak. Idejétmúltnak tartják a növényvédő szerek üzem­méret szerint történt katego­rizálását és új, a felhasználó képzettségétől függő besoro­lást tartanak korszerűnek éppen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink­kel szemben megnövekvő minőségi követelmények mi­att. TÁRCA N em kellett már sokáig autóznia, hiszen feltűnt a zsilip robosz­tus épülete. Két faluval arrébb nyájra vigyázó pásztor adta meg ekl ezt a helyet. Még nem járt a iszának ezen a tájékán sohasem, re­élte, sikerül egy jó horgászhelyet ■Ifedeznie. Az öregtől kért útmuta- st, s most a mondottakat próbálta lidézni. Addig még csak eljutott, >gy felhajt a gátra, e az már össze- :veredett benne, hogy onnan jobbra énjén vagy balra. Sehol egy terem­ti lélek, akitől segítséget kérhetne, y a kérdést végül a gátról elébe tá-' ló látvány döntötte el. Jobbra az ok tűnt fel, balra és szemben ha­lmos kukoricatáblák fogadták. Az idáig vezető kövesút szinte ész- vétlen kígyózott földútként tovább a agas fűben, néhol azonban látszot- k a késő nyári záporral átáztatott lábén á zetor hagyta széles kerék­lomok. Féltette a nagy bizonytalan- gba vezetni a kocsit, gondolta, 300 500 métert gyalog is meg tud tenni folyóig. A csatorna mellett vett ész- egy tisztást, ott parkolt le. A patak partján haladt, egyik kezé- n a botokat, a másikban a többi !szerelést tartva. Először egy vékony apást követett, reménykedett, hogy en hamar eljut a Tiszáig. Az ösvény ta. Reggel még örült, hogy süt a nap, most bizony jobban szerette volna, ha a felhők veszik át az uralkodást. Érezte, amint a homlokán keresztül vékony csermelyt hagy a veríték. Pár száz méter után a közvetlen mellette lévő kukoricást célozta meg. ott re­meit könnyebb továbbhaladást. A hosszúra nőtt szárak gyakran útját állták, a levelek marasztalón simogat­ták arcát. Egyszer csak véget ért a tábla, s fűzfákat, szedreseket pillantott meg. Megkönnyebbülten lélegzett fel, hogy már nem lehet sok hátra. Ugyanakkor — bár magának sem merte bevallani —, nyomasztotta a nagy csend. Léptei alatt megroppant olykor-olykor egy ag, s rémülten nézett körbe, figyeli-e valaki botladozásait a csúszós talajon. Gyorsabb iramot határozott el, de az idő múlásával, a méterek növekedésé­vel csak nem hallotta meg a folyó zúgását. Kidőlt fák, szúrós bozótok, nagyra szőtt pókhálók akadályozták, de nem akarta feladni. Már haragu­dott magára, a tájra. Ez lehet a ter­mészet bosszúja, mert elhagyta a járt utat... Inge már teljesen átázott a pulóver alatt, nadrágján bogáncsok tömkelegé díszlett. Legalább tudná, hogy hol van, milyen messzire kell még mennie!? Nem tudta meg: Nem volt ereje és bátorsága már továbbmenni, vissza­fordult. Otthon a feleség felfigyelt a szúrokákkal teli zoknira, a koszos nadrágra, de nem kérdezett semmit, így nem magyarázkodott. Másnap a kollégáknak mesélt valamit a magas vízállásról, a gyors sodrásról, már amennyit hazafelé a kocsiból a hídról látott. Éjjel néha álmában eszébe jut a kaland: emelgeti lábát, menekülne a növényektől, de azok visszahúzzák, nem engedik. S olyankor reggelenként a hitvese értetlenül nézi, hogy miért is ébred csuromvizesen .. . Szüretre virradtunk BALÄZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár Olcsó húsnak... Tóth Kornélia H elyrebillent a térkép. Mike Henderson, az amerikai Procter és Gamble, mifelénk „nedve­sen is száraz” papírpelen­káiról ismert cég budapesti kereskedelmi igazgatója arról beszélt: eddig Ma­gyarországot a cégük Ke­let -Európaként tartotta számon. Nem véletlen, hogy 159 ■ országban már érdemesnek tartottak iro­dát, üzemet nyitni, mi igencsak hátul kullogunk a rangsorban. Éppen egy esz­tendeje működik a fővá­rosban az amerikai válla­lat kirendeltsége. S hogy miért tette ezt a földrajzi kitérőt az amerikai menedzser? Üz­letpolitikájuk megterve­zésénél a tényekből indul­nak ki. Észrevették, hogy nálunk az egészségügyi kultúra relatíve alacsony, a fogszuvasodás egyenesen népbetegség. Bár van fog­krém, hoztak egy újabbat és igen szemléletesen bizo­nyították a reklámban, hogy az mennyire jó. Noha egyre több nyugati háztartási, kozmetikai, ba­baápolási cikk közül vá­laszthatjuk ki az ízlésünk­nek és pénztárcánknak megfelelőt, nem riadtak vissza a „feloszlott piacon” ringbe szállni. Ráadásul nem olcsó termékekkel. Le­het, hogyha én lennék a tő­kés, nem kockáztatnám a pénzemet egy viszonylag szegény és hasonló profilú társaim által már „elfog­lalt” piacon? Mike Hender­son csak mosolygott a ke­reskedelmi börzén Nyíregy­házán: az első lépés a ne­héz, amíg a fogyasztó elő­ször dönt a kínált áru mel­lett. Ha az tökéletesen megfelel az elképzelésének, pontosan azt nyújtja, amit a vevő vár tőle, és a minősége még a feltételezettet is meghaladja, akkor legköze­lebb is emellett dönt. Mert amit időnap előtt elhajít, az az igazán drága. Olcsó húsnak híg a leve. Mi közmondást, az ameri­kai cég üzletpolitikát csinált belőle. 1391. cktóber 17., csütörtök HATTER Xelet-Magyarország 3 hirtelen elfogyott, s térdig érő nö­vény szőnyegben találta magát. Meg­próbált lépni, de a sűrűn összefonó­dott indák nem engedték. Ezért, mint a gólya, mikor óvatosan lépeget a mocsárban vadászás közben, úgy emelgette lábait. Ez a kis tornagya- korlat bizony alaposan megizzasztöt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents