Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

1991. október 15., kedd HÄHER Kelet-Magyarország 3 Almaszállítás a kompon, Lónyánál.. elek emil felvétele Nemzetközi vásár keleten Záhony (KM — N. L.) — Nemzetközi kiállítást és vá­sárt rendeznek október 29-e és november 1-e közt Zá­honyban. Magyar, szovjet és ukrán cégek mellett távol­keleti és nyugat-európai ki­állítókra is lehet számítani. A helyi polgármesteri hiva­tal és egy szervezéssel is Faház, foglalkozó kft. rendezi az egyedinek mondható kiállí­tást. A szervezők hazánk szinte egész területén jelentkezési lapokat küldtek ki a terme­lő üzemeknek, a kereskedel­mi cégeknek. A határidőig, október 14-ig mintegy száz ha­zai cég jelezte részvételi szán­dékát. A hónap végén tehát egymás mellett mutatják be a nyugati és a keleti áru­kat. Ha az akció sikeres lesz, a következő években hagyományosan minden ősz­szel megrendezik Záhonyban a nemzetközi kiállítást és vásárt. Magyar egyetem Nagybaktán Nyíregyháza (KM) — Sor­rendben már a harmadik növénytermesztési szaktan- folyam kezdődött el tegnap a Kárpátaljai Nagybaktán. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kárpátontúli Me­zőgazdasági Tudományos Kutató Intézet, a Kárpát­aljai Magyarok Kulturális Szövetsége szervezésében. A dr. Kecskés Mihály, me­gyénkből származó egyetemi tanár, a GATE külhoni ma­gyarok oktatásának elnöke által megnyitott egyhetes kurzuson a magyar agrár- felsőoktatás és -kutatás neves képviselői tartanak előadá­sokat. Köztük Pethő Ferenci a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem tanára, az Űj- fehértói Gyümölcs- és Dísz­növény Kutató Állomás volt igazgatója a gyümölcster­mesztés időszerű kérdéseiről, valamint Borbély Ferenc, a Nyíregyházi Vetőmag Kuta­tó Központ tudományos munkatársa a nagy magvú hüvelyesek termelésfejlesz­téséről. A tanfolyam az ok­levelek kiosztásával október 25-én, pénteken zárul. II. fordulatokkal Tisztelt Főszerkesztő Ür! A KM 1991. október 8-i számában a 3. oldalon „Fa­ház fordulatokkal” címmel megjelent cikkre kívánunk reagálni, a helyreigazítás igényével. A sikk szerzője, Balogh József egy, a szer­kesztőséghez küldött névte- lenlevél-idézettel tálalja az ügyet úgy, hogy ezzel a szer­ző — álláspontunk szerint — megvalósítja a nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett rá­galmazást, melynek köztu­dottan büntetőjogi következ­ményei is lehetnének, mely­től mi »eltekiijjánk, ha a szerző elismeri hibáját, s a főszerkesztő helyt ad leve­lünknek. A bennünket rossz fény­ben feltüntető névtelen levél — melyre a szerző vélemé­nyét végül is alapozta — nélkülöz minden valóságtar­talmat, abból semmi nem igaz. Így rágalom az, hogy az engedély megadása ügyében egy elutasító határozat után 180 fokos fordulat követke­zett volna be, továbbá, hogy a megyei vezetők hivatali hatalmukkal visszaélve, saját pecsenyéjüket sütögetik, és rágalom, hogy a Megyei Köz­gyűlés alelnöke és főjegyzője is érdekelt az üzletben és ezért változtatta meg a hiva­tal korábbi véleményét. A sérelmezett cikkel kap­csolatban a megyei önkor­mányzat vezetői augusztus 13. és szeptember 11. napja között a cikk szerzőjének az ügy összes iratait rendelke­zésére bocsátották, tehát meggyőződhetett volna az igazságról. Ennek ellenére közölte a lap úgy az enge­dély történetét, mintha a szakelőadó által hozott eluta­sító határozatot köveiően született volna a vezetők ál­tal — az ügy előadójára gya­korolt pressziók nyomán — egy engedélyező határozat. Ezzel szemben tény, hogy már az első határozat is en­gedélyező határozat veit, olyan kikötésekkel, amelye­ket a cikkíró közöl. Miután ez az első engedélyező hatá­rozat — az előadónak felró­ható módon lélektelen, bü­rokratikus volt, részben pe­dig jogszabálysértő, a vállal­kozó fellebbezése folytán — helyszíni vizsgálatot követő­en — született meg a me­gyei közgyűlés főjegyzője ál­tal hozott határozat. Ez a vállalkozóra rótt teljesíthe­tetlen és indokolatlan, meg­erőltető feltételeket enyhítet­te. Nem tartalmazza a cikk azt: mindkét határozat tör­vénysértés nélkül, közleke­dési szakhatósági jogkörben született és ez a faház telepí­tést engedélyező határozat csupán egy a sok szakhatósági engedély közül, amelyet a vállalkozónak meg kellett szereznie ahhoz, hogy építé­si engedélyt kapjon. Az épí­tési engedély kiadásával kap­csolatban: azt a Megyei Jo­gú Város önkormányzatának illetékes szerve adta ki, így nyilvánvalóan semmi közünk nem lehetett ahhoz, hogy a faház elkészült-e a határozat jogerőre emelkedése előtt, ahogyan a cikk állítja. Nem állja meg a helyét a cikknek az a része, mely sze­rint a Közúti Igazgatóság nem engedélyezte egy ko­rábbi pályázat kapcsán ugyanezen a helyen faház te­lepítését. A Közúti Igazgató­ságnak ugyanis engedélyezési jogosultsága nincs, csupán a hozzájárulása szükséges a telepítéshez. Az igazgatósági hatósági jogkört nem gyako­rol. Hatósági ügy csak akkor keletkezik, mint a jelen esetben is — ha a Közúti Igazgatóság hozzájárulásában meghatározott különböző ki­kötésekkel a kérelmező nem ért egyet, vagy a hozzájáru­lást az igazgatóság megta­gadja. A cikkben közölt azon ki­tétel, hogy egy volt tanácsi dolgozó megkereste-e az ügy előadóját — „mert egy isme­rősről van szó”, általunk nem ismert, így ennek kö­vetkezményeiért sem tarto­zunk felelősséggel. Tények viszont a következők: szak- hatósági jogkörben született egy olyan határozat, amely­ben a vállalkozót kötelezik a Nyíregyháza, Rákóczi úton a telepítési engedély kiadása mellett az ingatlanon — amely 80 nm bérelt terület, s melyre a vállalko­zó 30 nm-es faházat kívánt telepíteni — várakozóhely kialakítására közúti jelző­lámpákkal a létesítmény ter­vezett bejárójától 50—50 mé­terre mindkét irányba sza­lagkorlát és járda létesítésé­re. Ezt a határozatot változ­tatta meg a vállalkozó fel­lebbezése és helyszíni szak­hatóságokkal egyeztetett vizs­gálatot követően a főjegy­ző oly módon, hogy mellőzte azt a vállalkozásbarátnak éppen nem nevezhető ren­delkezést, mellyel az első fo­kú hatóság a vállalkozót más tulajdonában lévő- terület elé is járda és szalagkorlát léte­sítésére kötelezte. Az enge­dély kiadása mellett a járda- építési kötelezettséget mel­lőzte azzal, hogy a közleke­désbiztonsági szempontra fi­gyelemmel a vállalkozó által érintett ingatlan teljes hosz- szában — tehát nem á ko rábbi 100 méteren — a sza­lagkorlát létesítését írta elő. Véleményünk szerint mi az állampolgár érdekében jár­tunk el a jogszabályoknak megfelelően, s igyekeztünk korrigálni az ügy szakelő­adójának késleltető, rossz­indulatú ügyintézését. Végte­lenül sajnáljuk, hogy a cikk szerzője nem ezt ismerte fel, Tisztelt Főszerkesztő Úr! 1991. október 8-i Kelet- Magyarország harmadik ol­dalán Balogh József újságíró által írt „Faház, fordula­tokkal” című cikkel kapcso­latban az alábbi észrevételt teszem: Jasku Béla nyíregyházi lakos Nyíregyháza, Rákóczi úton épített büféjével kap­csolatosan 1991. április 5-én a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság Közlekedési Alosztá­lyának főelőadója helyszíni bejáráson és tárgyaláson vett részt. Már a helyszínen is a kollégánk felelősségtelje­sen úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses büfé építése — a Balogh úr által cikkében fel­sorolt okok miatt — baleset- veszélyes, ezért semmilyen formában sem javasolhattuk az engedély megadását. Er­ről a döntésről 1991. április 29-én a Megyei Közgyűlés szakelőadóját írásban is ér­tesítettük. A későbbiek ‘fo­lyamán valóban megpróbál­ták meggyőzni a rendőrséget arról, hogy esetleges módosí­tásokkal járuljon hozzá az engedély kiadásához. Tekintettel arra, hogy a Rendőrkapitányság Közleke­dési Alosztályának korábbi állásfoglalása nem változott, 1991. június 18-án írásban értesítettük a fenti szakható­ságot arról, hogy nem kívá­nunk az újabb egyeztető tár­gyaláson részt venni, vala­mint arról is, hogy továbbra sem javasoljuk az engedély kiadását. Ezt a véleményt a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság változatlanul jelen­leg is fenntartja. Sajnos, a hanem a már fentebb idézett névtelen levél sugallatát fo­gadta el. Miután semmiféle érdekközösség a vállalkozó és köztünk nem áll fenn, ismé­telten kérjük a fenti ténye­ket az olvasóközönség tudo­mására hozni. Dr. Czap Lajos megyei főjegyző Dr. Zilahi József a megyei közgyűlés alelnóke jelenlegi jogi szabályozás az ilyen eljárások során a rend­őrségnek nem biztosít ható­sági bizonyítványt, csupán javaslattételi jogunk van. Ez röviden azt jelenti, hogy az illetékes szakhatóság (jelen esetben a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés), ha akarja, figyelembe veszi a csatolt véleményt, ha akar­ja, nem. Így a rendőrségnek a már kiadott hatósági enge­dély ellen fellebbezési jogo­sultsága sincs. Ezért nem tu­dom elfogadni a cikk olyan sugallatát, mely szerint a rendőrség is belenyugodott a kérdéses döntésbe, mert nem fellebbezett. Véleményem szerint ugyanis a kérdéses határozat törvényességi fe- lülbírálatára sem a rendőr­ség, sem pedig a Balogh úr által felsorolt véleményező szervek nem jogosultak. Megjegyezni kívánom vi­szont, hogy mindezek ellené­re van olyan szerv, melynek hivatalból is kötelessége az ilyen határozatok esetleges felülbírálata. Lehetséges hogy az ott dolgozók nem ol­vasták a cikket? Figyelemmel arra, hogy a cikk utolsó mondataiból az újságolvasó arra is következ­tethet, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság is egy esetleges szabálytalanság fö­lött szemet hunyt, illetve ab­ba beletörődött, ezért kérem főszerkesztő urat, hogy a na­pilapjukban a cikk ezen ré­szét szíveskedjen helyre­igazítani. dr. Illés Kálmán r. őrnagy kapitányságvezető E lismerem, hogy a válaszban rágalomnak tartott rész egy névtelen levélből vett idézet, nem az újságíró véleménye volt. Ha mégis annak érzik, elnézést kérek. Az engedélyezés folyamata, a szakember(ek) és a közgyűlés vezetőinek nézetkülönbsége, eltérő álláspontja sugallhatta, hogy nincs minden rendben az ügy körül. Er­ről pedig nem az újságíró tehet. Balogh József újságíró A rendőrség álláspoitja Gyermekdemokrácia Kállai János A z utóbbi időkben mintha kevesebb szó esne az iskolák di­ákönkormányzatairól, a ta­nulók érdekképviseleti-ér­dekvédelmi szerveződései­ről, az intézmények belső életét meghatározó folya­mataiba való beleszólásuk lehetőségeiről, alkalmairól. Pedig, ha valamikor, akkor most, a — bízzunk és higy- gyünk benne — mind in­kább demokratizálódó is­kolákban kellene a legérin- tettebbek a diákok hang­jának is erősödni, tisztul­ni. Éppen a csöndesebb, de azért a vélhetően minden­felé újjászerveződő mun­kálatokról érkező híradá­sok jelzik: a tanulók elöbb- utóbb kialakítják a maguk formációit, s az oly sokszor hangoztatott, ,,alulról jövő" szerveződéseikkel elfoglal­ják a helyüket a rendszer egészében. Tunyogmatolcs általános iskolájában a tanév elején jöttek létre az önkormány­zati csoportok, felvállalva minden, a gyerekek szem­pontjából fontos tevékeny­séget. Saját érdekükben és elképzeléseik szerint ala­kítják az iskola kulturális életét. Nem sorvadt el az énekkar, az irodalmi, a báb és a népi játékok szakköre sem. És sportolnak is, tú­ráznak rendszeresen. Ott­hon akarják magukat érez­ni az iskolában, ezért for­málják, tisztogatják, őrzik tárgyi, természeti környe­zetüket, a Szamos partvidé­két. S biztosan hasznosak lesznek a maguk szervezte szaktárgyi délutánok. Csil­lagászat, képzőművészeti és irodalmi beszélgetések, komoly- és népzene. Ki, mit szeret! Mondhatja valaki: ezek megszokott, semmi extrát fel nem csillantó dolgok. A megyét járva, bárhol rájuk bukkanhatunk. Legyen iga­zuk! De tegyük hozzá az esetleg lekicsinylő vélemé­nyekhez: ezeken a hétköz­napi, őszinte akarással — s nagyobb pénzráfordítás nélkül! — végigvitt „apró­ságokon” múlnak a na­gyobb „ügyek" is. Az ala­pozást pedig, mint Matol- cson is, valahol itt, így és idejében kell elkezdeni. Mii mondhat a töivényesséo őre? Szoboszlai Ottó polgármester Írja Nagyhalászból Tisztelt Szerkesztőség! A Kelet-Magyarország 1991. szeptember 24-i számában Törvénysértések az önkormány­zatoknál című írásban dr. Tóth Sándor úr a Köz- társasági Megbízott Területi Hivatalának önkormányzati Törvényességi Ellenőrzési osztályvezetője arra a kérdésre, hogy: „mely területen sértették meg leginkább a törvé­nyeket?”, többek között a következőket nyilatkozta: „Nagyhalászban a vadászati jogot megvonták, a vadá­szatra jogosult Kft.-től. Tóth úr e kijelentése pontatlan, ilyen formában nem igaz. Az említett Kft. ugyanis a vadászati jogra nem volt jogosult. Ezt a jogosultságot a Kemecsei Állami Gazdaság bírja, és nem a törvénytelenül létrehozott Kft.-je, amelyet az ügy kezdetét követően hirtelen meg is szüntettek. Az önkormányzat a jogosulatlanul vadászati és vadgazdálko­dási tevékenységet folytató Kft.-vel szemben lépett fel. Kérem a területi hivatal osztályvezetőjét, hogy a jövő­ben az önkormányzatunkat érintő nyilatkozatait a tények alapos ismeretében tegye meg. Kommentár Disznóügyben Seres Ernő mjfúszik a hízott sertés felvásárlási ára fel­felé. Helyenként már 67 forintot is fizetnek vagy fizetnének kilogrammjáért, ha lenne. De nincs. Nincs elég sertés sem a nagyüze­mekben, de még inkább a kisgazdaságokban. Az okok ismertek. Volt egy nagy­mértékű fogyasztói húsár­emelés. a belföldi fogyasz­tás visszaesett. Ebben az időben történt, hogy az ex­portpiac beszűkült. Keletre nem ment az áru. Tele lett az ország túlsúlyos serté­sekkel, elkeseredett és meghasonlott termelők­kel. Tele voltak a hűtöhá- zak is. Ekkor lépett a szak­minisztérium. Szubvencióval, néhány száz milliós dotációval könnyítették a húsipari vállalatok helyzetét. Meg­csappant a készlet, elfogy­tak a túlsúlyos disznók, de kiürültek a kecek is, hi­szen bagóért, ráfizetésért, csak azért, hogy legyen az országban elegendő sertés­hús, saját kárára, a terme­lő nem hajlandó jószágot tartani. Ma ott tartunk, hogy a húsipari vállalatok alapanyaghiánnyal küzde­nek, 60—70 százalékos ka­pacitással dolgoznak, Cseh­szlovákiában importált ser­téseket dolgoznak fel, il­letve dolgoztak fel. Egyre többször hallani azt is, rajta magyarok, fel­lendülőben a piac, hizlalja­tok újra, kell a sertés, a sertéshús. A 67 forintos ki­logrammonkénti ár már jó ár, 7000 forint egy hízóért nem egy megvetendő ösz- szeg. Ez a helyzet ma és az, hogy kevés az anyako­ca, drága a választási ma­lac. kemény ára van az abraktakarmánynak. így hát a padlóról, amelyre az ágazatot tették, nehéz fel­állni. De fel kell állni. Jó lenne visszaállni ar­ra a sertéshizlalási szintre, amely a belső fogyasztásra, a hús- és húskészítmény­exportra elegendő alap­anyagot termel. Viszont ehhez szükségeltetne némi garancia. Többek között az, hogy a termelő árban, értékesítésben biztonság legyen. Erre szolgálna egy reális, kölcsönös előnyöket tartalmazó szerződés, ami biztonságot ad és megszün­tetné a termelés ciklikus­ságát. Más kérdés, ha a fel- vásárlási ár felfelé kúszik, nem törvényszerű, hogy ezt a fogyasztói ár is kö­vesse. Erre is vigyázni kel­lene!

Next

/
Thumbnails
Contents