Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
1991. október 15., kedd HÄHER Kelet-Magyarország 3 Almaszállítás a kompon, Lónyánál.. elek emil felvétele Nemzetközi vásár keleten Záhony (KM — N. L.) — Nemzetközi kiállítást és vásárt rendeznek október 29-e és november 1-e közt Záhonyban. Magyar, szovjet és ukrán cégek mellett távolkeleti és nyugat-európai kiállítókra is lehet számítani. A helyi polgármesteri hivatal és egy szervezéssel is Faház, foglalkozó kft. rendezi az egyedinek mondható kiállítást. A szervezők hazánk szinte egész területén jelentkezési lapokat küldtek ki a termelő üzemeknek, a kereskedelmi cégeknek. A határidőig, október 14-ig mintegy száz hazai cég jelezte részvételi szándékát. A hónap végén tehát egymás mellett mutatják be a nyugati és a keleti árukat. Ha az akció sikeres lesz, a következő években hagyományosan minden őszszel megrendezik Záhonyban a nemzetközi kiállítást és vásárt. Magyar egyetem Nagybaktán Nyíregyháza (KM) — Sorrendben már a harmadik növénytermesztési szaktan- folyam kezdődött el tegnap a Kárpátaljai Nagybaktán. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kárpátontúli Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége szervezésében. A dr. Kecskés Mihály, megyénkből származó egyetemi tanár, a GATE külhoni magyarok oktatásának elnöke által megnyitott egyhetes kurzuson a magyar agrár- felsőoktatás és -kutatás neves képviselői tartanak előadásokat. Köztük Pethő Ferenci a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára, az Űj- fehértói Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Állomás volt igazgatója a gyümölcstermesztés időszerű kérdéseiről, valamint Borbély Ferenc, a Nyíregyházi Vetőmag Kutató Központ tudományos munkatársa a nagy magvú hüvelyesek termelésfejlesztéséről. A tanfolyam az oklevelek kiosztásával október 25-én, pénteken zárul. II. fordulatokkal Tisztelt Főszerkesztő Ür! A KM 1991. október 8-i számában a 3. oldalon „Faház fordulatokkal” címmel megjelent cikkre kívánunk reagálni, a helyreigazítás igényével. A sikk szerzője, Balogh József egy, a szerkesztőséghez küldött névte- lenlevél-idézettel tálalja az ügyet úgy, hogy ezzel a szerző — álláspontunk szerint — megvalósítja a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazást, melynek köztudottan büntetőjogi következményei is lehetnének, melytől mi »eltekiijjánk, ha a szerző elismeri hibáját, s a főszerkesztő helyt ad levelünknek. A bennünket rossz fényben feltüntető névtelen levél — melyre a szerző véleményét végül is alapozta — nélkülöz minden valóságtartalmat, abból semmi nem igaz. Így rágalom az, hogy az engedély megadása ügyében egy elutasító határozat után 180 fokos fordulat következett volna be, továbbá, hogy a megyei vezetők hivatali hatalmukkal visszaélve, saját pecsenyéjüket sütögetik, és rágalom, hogy a Megyei Közgyűlés alelnöke és főjegyzője is érdekelt az üzletben és ezért változtatta meg a hivatal korábbi véleményét. A sérelmezett cikkel kapcsolatban a megyei önkormányzat vezetői augusztus 13. és szeptember 11. napja között a cikk szerzőjének az ügy összes iratait rendelkezésére bocsátották, tehát meggyőződhetett volna az igazságról. Ennek ellenére közölte a lap úgy az engedély történetét, mintha a szakelőadó által hozott elutasító határozatot köveiően született volna a vezetők által — az ügy előadójára gyakorolt pressziók nyomán — egy engedélyező határozat. Ezzel szemben tény, hogy már az első határozat is engedélyező határozat veit, olyan kikötésekkel, amelyeket a cikkíró közöl. Miután ez az első engedélyező határozat — az előadónak felróható módon lélektelen, bürokratikus volt, részben pedig jogszabálysértő, a vállalkozó fellebbezése folytán — helyszíni vizsgálatot követően — született meg a megyei közgyűlés főjegyzője által hozott határozat. Ez a vállalkozóra rótt teljesíthetetlen és indokolatlan, megerőltető feltételeket enyhítette. Nem tartalmazza a cikk azt: mindkét határozat törvénysértés nélkül, közlekedési szakhatósági jogkörben született és ez a faház telepítést engedélyező határozat csupán egy a sok szakhatósági engedély közül, amelyet a vállalkozónak meg kellett szereznie ahhoz, hogy építési engedélyt kapjon. Az építési engedély kiadásával kapcsolatban: azt a Megyei Jogú Város önkormányzatának illetékes szerve adta ki, így nyilvánvalóan semmi közünk nem lehetett ahhoz, hogy a faház elkészült-e a határozat jogerőre emelkedése előtt, ahogyan a cikk állítja. Nem állja meg a helyét a cikknek az a része, mely szerint a Közúti Igazgatóság nem engedélyezte egy korábbi pályázat kapcsán ugyanezen a helyen faház telepítését. A Közúti Igazgatóságnak ugyanis engedélyezési jogosultsága nincs, csupán a hozzájárulása szükséges a telepítéshez. Az igazgatósági hatósági jogkört nem gyakorol. Hatósági ügy csak akkor keletkezik, mint a jelen esetben is — ha a Közúti Igazgatóság hozzájárulásában meghatározott különböző kikötésekkel a kérelmező nem ért egyet, vagy a hozzájárulást az igazgatóság megtagadja. A cikkben közölt azon kitétel, hogy egy volt tanácsi dolgozó megkereste-e az ügy előadóját — „mert egy ismerősről van szó”, általunk nem ismert, így ennek következményeiért sem tartozunk felelősséggel. Tények viszont a következők: szak- hatósági jogkörben született egy olyan határozat, amelyben a vállalkozót kötelezik a Nyíregyháza, Rákóczi úton a telepítési engedély kiadása mellett az ingatlanon — amely 80 nm bérelt terület, s melyre a vállalkozó 30 nm-es faházat kívánt telepíteni — várakozóhely kialakítására közúti jelzőlámpákkal a létesítmény tervezett bejárójától 50—50 méterre mindkét irányba szalagkorlát és járda létesítésére. Ezt a határozatot változtatta meg a vállalkozó fellebbezése és helyszíni szakhatóságokkal egyeztetett vizsgálatot követően a főjegyző oly módon, hogy mellőzte azt a vállalkozásbarátnak éppen nem nevezhető rendelkezést, mellyel az első fokú hatóság a vállalkozót más tulajdonában lévő- terület elé is járda és szalagkorlát létesítésére kötelezte. Az engedély kiadása mellett a járda- építési kötelezettséget mellőzte azzal, hogy a közlekedésbiztonsági szempontra figyelemmel a vállalkozó által érintett ingatlan teljes hosz- szában — tehát nem á ko rábbi 100 méteren — a szalagkorlát létesítését írta elő. Véleményünk szerint mi az állampolgár érdekében jártunk el a jogszabályoknak megfelelően, s igyekeztünk korrigálni az ügy szakelőadójának késleltető, rosszindulatú ügyintézését. Végtelenül sajnáljuk, hogy a cikk szerzője nem ezt ismerte fel, Tisztelt Főszerkesztő Úr! 1991. október 8-i Kelet- Magyarország harmadik oldalán Balogh József újságíró által írt „Faház, fordulatokkal” című cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem: Jasku Béla nyíregyházi lakos Nyíregyháza, Rákóczi úton épített büféjével kapcsolatosan 1991. április 5-én a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közlekedési Alosztályának főelőadója helyszíni bejáráson és tárgyaláson vett részt. Már a helyszínen is a kollégánk felelősségteljesen úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses büfé építése — a Balogh úr által cikkében felsorolt okok miatt — baleset- veszélyes, ezért semmilyen formában sem javasolhattuk az engedély megadását. Erről a döntésről 1991. április 29-én a Megyei Közgyűlés szakelőadóját írásban is értesítettük. A későbbiek ‘folyamán valóban megpróbálták meggyőzni a rendőrséget arról, hogy esetleges módosításokkal járuljon hozzá az engedély kiadásához. Tekintettel arra, hogy a Rendőrkapitányság Közlekedési Alosztályának korábbi állásfoglalása nem változott, 1991. június 18-án írásban értesítettük a fenti szakhatóságot arról, hogy nem kívánunk az újabb egyeztető tárgyaláson részt venni, valamint arról is, hogy továbbra sem javasoljuk az engedély kiadását. Ezt a véleményt a Nyíregyházi Rendőrkapitányság változatlanul jelenleg is fenntartja. Sajnos, a hanem a már fentebb idézett névtelen levél sugallatát fogadta el. Miután semmiféle érdekközösség a vállalkozó és köztünk nem áll fenn, ismételten kérjük a fenti tényeket az olvasóközönség tudomására hozni. Dr. Czap Lajos megyei főjegyző Dr. Zilahi József a megyei közgyűlés alelnóke jelenlegi jogi szabályozás az ilyen eljárások során a rendőrségnek nem biztosít hatósági bizonyítványt, csupán javaslattételi jogunk van. Ez röviden azt jelenti, hogy az illetékes szakhatóság (jelen esetben a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés), ha akarja, figyelembe veszi a csatolt véleményt, ha akarja, nem. Így a rendőrségnek a már kiadott hatósági engedély ellen fellebbezési jogosultsága sincs. Ezért nem tudom elfogadni a cikk olyan sugallatát, mely szerint a rendőrség is belenyugodott a kérdéses döntésbe, mert nem fellebbezett. Véleményem szerint ugyanis a kérdéses határozat törvényességi fe- lülbírálatára sem a rendőrség, sem pedig a Balogh úr által felsorolt véleményező szervek nem jogosultak. Megjegyezni kívánom viszont, hogy mindezek ellenére van olyan szerv, melynek hivatalból is kötelessége az ilyen határozatok esetleges felülbírálata. Lehetséges hogy az ott dolgozók nem olvasták a cikket? Figyelemmel arra, hogy a cikk utolsó mondataiból az újságolvasó arra is következtethet, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság is egy esetleges szabálytalanság fölött szemet hunyt, illetve abba beletörődött, ezért kérem főszerkesztő urat, hogy a napilapjukban a cikk ezen részét szíveskedjen helyreigazítani. dr. Illés Kálmán r. őrnagy kapitányságvezető E lismerem, hogy a válaszban rágalomnak tartott rész egy névtelen levélből vett idézet, nem az újságíró véleménye volt. Ha mégis annak érzik, elnézést kérek. Az engedélyezés folyamata, a szakember(ek) és a közgyűlés vezetőinek nézetkülönbsége, eltérő álláspontja sugallhatta, hogy nincs minden rendben az ügy körül. Erről pedig nem az újságíró tehet. Balogh József újságíró A rendőrség álláspoitja Gyermekdemokrácia Kállai János A z utóbbi időkben mintha kevesebb szó esne az iskolák diákönkormányzatairól, a tanulók érdekképviseleti-érdekvédelmi szerveződéseiről, az intézmények belső életét meghatározó folyamataiba való beleszólásuk lehetőségeiről, alkalmairól. Pedig, ha valamikor, akkor most, a — bízzunk és higy- gyünk benne — mind inkább demokratizálódó iskolákban kellene a legérin- tettebbek a diákok hangjának is erősödni, tisztulni. Éppen a csöndesebb, de azért a vélhetően mindenfelé újjászerveződő munkálatokról érkező híradások jelzik: a tanulók elöbb- utóbb kialakítják a maguk formációit, s az oly sokszor hangoztatott, ,,alulról jövő" szerveződéseikkel elfoglalják a helyüket a rendszer egészében. Tunyogmatolcs általános iskolájában a tanév elején jöttek létre az önkormányzati csoportok, felvállalva minden, a gyerekek szempontjából fontos tevékenységet. Saját érdekükben és elképzeléseik szerint alakítják az iskola kulturális életét. Nem sorvadt el az énekkar, az irodalmi, a báb és a népi játékok szakköre sem. És sportolnak is, túráznak rendszeresen. Otthon akarják magukat érezni az iskolában, ezért formálják, tisztogatják, őrzik tárgyi, természeti környezetüket, a Szamos partvidékét. S biztosan hasznosak lesznek a maguk szervezte szaktárgyi délutánok. Csillagászat, képzőművészeti és irodalmi beszélgetések, komoly- és népzene. Ki, mit szeret! Mondhatja valaki: ezek megszokott, semmi extrát fel nem csillantó dolgok. A megyét járva, bárhol rájuk bukkanhatunk. Legyen igazuk! De tegyük hozzá az esetleg lekicsinylő véleményekhez: ezeken a hétköznapi, őszinte akarással — s nagyobb pénzráfordítás nélkül! — végigvitt „apróságokon” múlnak a nagyobb „ügyek" is. Az alapozást pedig, mint Matol- cson is, valahol itt, így és idejében kell elkezdeni. Mii mondhat a töivényesséo őre? Szoboszlai Ottó polgármester Írja Nagyhalászból Tisztelt Szerkesztőség! A Kelet-Magyarország 1991. szeptember 24-i számában Törvénysértések az önkormányzatoknál című írásban dr. Tóth Sándor úr a Köz- társasági Megbízott Területi Hivatalának önkormányzati Törvényességi Ellenőrzési osztályvezetője arra a kérdésre, hogy: „mely területen sértették meg leginkább a törvényeket?”, többek között a következőket nyilatkozta: „Nagyhalászban a vadászati jogot megvonták, a vadászatra jogosult Kft.-től. Tóth úr e kijelentése pontatlan, ilyen formában nem igaz. Az említett Kft. ugyanis a vadászati jogra nem volt jogosult. Ezt a jogosultságot a Kemecsei Állami Gazdaság bírja, és nem a törvénytelenül létrehozott Kft.-je, amelyet az ügy kezdetét követően hirtelen meg is szüntettek. Az önkormányzat a jogosulatlanul vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet folytató Kft.-vel szemben lépett fel. Kérem a területi hivatal osztályvezetőjét, hogy a jövőben az önkormányzatunkat érintő nyilatkozatait a tények alapos ismeretében tegye meg. Kommentár Disznóügyben Seres Ernő mjfúszik a hízott sertés felvásárlási ára felfelé. Helyenként már 67 forintot is fizetnek vagy fizetnének kilogrammjáért, ha lenne. De nincs. Nincs elég sertés sem a nagyüzemekben, de még inkább a kisgazdaságokban. Az okok ismertek. Volt egy nagymértékű fogyasztói húsáremelés. a belföldi fogyasztás visszaesett. Ebben az időben történt, hogy az exportpiac beszűkült. Keletre nem ment az áru. Tele lett az ország túlsúlyos sertésekkel, elkeseredett és meghasonlott termelőkkel. Tele voltak a hűtöhá- zak is. Ekkor lépett a szakminisztérium. Szubvencióval, néhány száz milliós dotációval könnyítették a húsipari vállalatok helyzetét. Megcsappant a készlet, elfogytak a túlsúlyos disznók, de kiürültek a kecek is, hiszen bagóért, ráfizetésért, csak azért, hogy legyen az országban elegendő sertéshús, saját kárára, a termelő nem hajlandó jószágot tartani. Ma ott tartunk, hogy a húsipari vállalatok alapanyaghiánnyal küzdenek, 60—70 százalékos kapacitással dolgoznak, Csehszlovákiában importált sertéseket dolgoznak fel, illetve dolgoztak fel. Egyre többször hallani azt is, rajta magyarok, fellendülőben a piac, hizlaljatok újra, kell a sertés, a sertéshús. A 67 forintos kilogrammonkénti ár már jó ár, 7000 forint egy hízóért nem egy megvetendő ösz- szeg. Ez a helyzet ma és az, hogy kevés az anyakoca, drága a választási malac. kemény ára van az abraktakarmánynak. így hát a padlóról, amelyre az ágazatot tették, nehéz felállni. De fel kell állni. Jó lenne visszaállni arra a sertéshizlalási szintre, amely a belső fogyasztásra, a hús- és húskészítményexportra elegendő alapanyagot termel. Viszont ehhez szükségeltetne némi garancia. Többek között az, hogy a termelő árban, értékesítésben biztonság legyen. Erre szolgálna egy reális, kölcsönös előnyöket tartalmazó szerződés, ami biztonságot ad és megszüntetné a termelés ciklikusságát. Más kérdés, ha a fel- vásárlási ár felfelé kúszik, nem törvényszerű, hogy ezt a fogyasztói ár is kövesse. Erre is vigyázni kellene!
