Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. október 11., péntek Külpolitikai jegyzet Á 6. cikkely Máriás József £ körül folyt a parlamenti vita az elmúlt napokban, ennek végső megszövegezése ismételten polarizálta az RMDSZ-képviselőket... Ez volt az a cikkely, amely a nemzetiségi jogokat hivatott megfogalmazni a most születő román alkotmányban. Az előzetes megfogalmazás ugyanis — az Alkotmányozó Bizottság kezdeményezésére — átalakítva került az Alkotmányozó Gyűlés elé. Mondani sem kell, hogy a szövegmódosítás nem a mi javunkra történt. „Kifelejtettek” belőle politikai, jogi, gazdasági és társadalmi garanciákat, a leghalványabb utalást is a kollektív jogokra vonatkozóan, s olyan cikkellyel álltak elő, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára garantált ugyan bizonyos jogokat, de pozitív diszkriminációról pedig hallani sem akar. Nem az első eset volt, hogy szavazáskor az RM- DSZ-képviselők két táborra szakadtak — a radikálisokra, akik egy keményebb vonalat képviseld nek, s a mérsékeltekre, akik alkuba bocsátkoznak, kompromisszumokra is hajlanak. Mi van e mögött? Maguk is megfogalmazták: más igénye van a tömbben élő magyarságnak, s más a szórványmagyarságnak. A két tábor — mert lassan már ez lesz — polarizálódása az alsóbb régiókban is érezteti hatását, a megyei és városi szervezetekben is parázs viták folynak. Mindez, láthatólag, nem veszélyezteti a közelgő helyhatósági választások kimenetelét, mondván: amit nem szereztünk meg a parlamentben, megszerezzük azt a városok, községek szintjén. A küzdelem ott sem könnyű. Adott az űj adminisztratív területi felosztás igénye — de még törvény nincs reá. Adott egy valóban autonóm önkormányzat igénye — a most készülő törvény azonban épp ezt az autonómiát akarja csorbítani a felsőbb hatóság vétójoga, beleszólása fenntartásával. 5 mindezek ellenére ismét egy táborba tömörül a magyar kisebbség: rólunk van szó — senkinek sem lehet közömbös, hogy egy-egy helységben ki lesz a polgármester! A 6. pont sorsa — pro és kontra szavazattal — eldőlt. A nyomasztó többségű parlamentben a más irányból jövő kezdeményezésnek nincs esélye. Most egy új csatán a sor. Szatmárnémeti, ’91 október EÉkmeztetés és önmérséklet Készül az agrárpiaci rendtartás Budapest (ISB — R. S.) — Agrárpiaci rendtartásunk szabálygyűjteménye már több mint két éve készül, ám inég ma sem tudni, mikor kerül a törvénytervezet a honatyák asztalára. Mindenesetre az idő sürget, hiszen a túltermelési válságok szinte egymást érik, s a termelők — régi beidegződéseikre hagyatkozva — a kormánytól várják a segítséget eladási gondjaik megoldására. Ugyanakkor a költségvetésnek már régóta nincs pénze arra, hogy megmentse az ágazatot a tömeges csődtől. A jövő élelmiszergazdaságáról Gárdosi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási főosztályának munkatársát kérdeztük. — Ma meglehetősen nagy a zűrzavar az agrárszférában. Legtöbben a bevezetendő agrárpiaci rendtartástól remélik a csodát. Jogosak a várakozások? — A fejlett piacgazdaságú országokban már évtizedek óta regulálják az agrárszférát. Ugyanis mindenütt különleges területnek számit, s nem elég csak az általános piaci szabályokkal irányítani. Éppen ezért az élelmiszergazdaságban érdekelt termelők és feldolgozók biz tonsága megköveteli, hogy speciális törvény és rendeletek szabályozzák a mindennapi életüket. — Milyen eszközökről van szó? — A termelők piaci esélyegyenlőségét sokféle módon meg lehet teremteni. E célt szolgálja például a garantált árrendszer, az export támogatása, illetve az importtal kapcsolatos vám- és lefölözési tételek meghatározása. — Olvashattunk arról, hogy Ausztriában például komoly kvótarendszer van, s ott a termelők szinte deciliterre tudják, hogy évente mennyi tej garantált felvásárlására számíthatnak. Ez nálunk is hasonlóképpen lesz? — Igen, az agrárpiaci rendtartás bevezetése korlátozásokat is jelent. Bár már ma is csak annak érdemes termelnie, aki bizonyos abban, hogy el tudja adni az áruját. KAZAHSZTÄN: Sikeresen földet ért okt. 10-én a SZOJUZ TM 12 szovjet űrhajó a fedélzetén az első osztrák űrhajóssal, Franz Viehboeck-kel (k), balról az osztrák orvos, dr. Joachim Huber és jobbról Clemens Lothaller másodkozmonauta. mti telefotó Szlovén és Imi útlevéllel Budapest (MTI) — A magyar kormány csütörtöki ülésén úgy fpglalt állást: nem járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország területén áthaladjanak a jugoszláv néphadsereg fegyverzetét és felszerelését szállító vonatszerelvények. A kormány határozatát Juhász Judit kormány- szóvivő ismertette csütörtök délután. A döntés hátterét megvilágítva emlékeztetett arra. hogy a Szlovéniában rekedt szövetségi csapatok áthaladását Jugoszlávia budapesti nagykövete kérte. A kormány a külügyminiszter előterjesztése alapján foglalkozott a jugoszláv kéréssel, s az elutasítást megokolva hagoz- tatta: Magyarország figyelembe vette az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyverembargót elrendelő határozatát is. A szóvivő bejelentette azt is. hogy Magyarország csatlakozik Ausztria, Németország és Olaszország intézkedéséhez. amellyel határátkeléskor elfogadják a Szlovén és a Horvát Köztársaság által kibocsátott útiokmányokat is. MILÁNÓ: Bemutatták az 1992. évi nyári divatruházatokat az olasz városban okt. 10-én. íme egy a sok közül. MTI TELEFOTÓ Törékeny tűzszünet Zágráb (MTI) — Csütörtökön Horvátországban többször is megsértették a legújabb tűzszünetet. A zágrábi rádió szerint reggel 6 órakor szerb lázadók tűz alá vették a kelet-szlavóniai Eszéket. A lövedékek a város északi és déli negyedeibe csapódtak be. PraktikMS tanácsok kárpótláshiiz Nagyüzem a Kárrendezési Hivatalban Nyíregyháza (KM — GB.) — Finiséhez érkezett a kárpótlás. A magyar állampolgárok kárigényének bejelentésére adott 90 napos terminusból még közel három hét van hátra. November 8-án, — elvileg éjfélig — még postára adhatják a vidékiek, illetve személyesen bevihetik a közelebb lakók, a megyei Kárrendezési Hivatalba a kárpótlási kérelmüket. A hivatal vezetőjét dr. Sveda Bélát az ügyfélforgalom alakulásáról és eddigi tapasztalatokról kérdeztük — Tizenöt napja, úgy a félidőtől számítva, rendkívüli módon megnőtt a forgalmunk. Ma ott tartunk, hogy napi 400 kárigény fut be hozzánk. Eddig, éppen túl a megszabott idő kétharmadán, közel öt és fél ezer személytől 10 ezret jóval meghaladó kárbejelentő lapot vettünk át. Ebből eddig regisztráltunk majd 4 ezer ügyet, és egészen pontosan 9174 konkrét kárigényt bejelentő lapot, amelynek zöme termőföldre vonatkozó, „F” jelű adatlap Csak szabvány- borftékban! Az állampolgárok, kárpótlási igényüket csak a postán kapható szabványborítékban — amely az egységcsomagot tartalmazza- — küldhetik be. ugyanis a Kárrendezési Hivatal, a számítógépes nyilvántartásba vételt csak az ilyen borítékon található ajánlási rangszám alapján tudja elvégezni. A borítékban található betűjellel ellátott nyomtatványokat a hozzájuk mellékelt tájékoztatóban foglaltak szerint kell kitölteni A hivatal vezetője hangsúlyozza: testvérek, házastársak sem adhatják be együttesen a kérelmüket. Minden igényjogosultnak önálló csomaggal kell rendelkeznie, *-e- hát valamennyinek ki keil töltenie egy „A” jelű adatlapot, amelyik a személyi adatait tartalmazza és ezt kelt az egyes kárigényeket tartalmazó „F”, „H", „V” jelű lapokkal együtt egy szabványborítékba téve bekülde- n i. — Egy igényjogosult persze elhelyezhet a borítékban akármennyi „F”öldet, „H”á- zat vagyis ingatlant, és „Vállalkozást igénylő nyomtatványt — mondja Sveda Béla — amit darabonként 10 forintos áron, elvileg korlátlan mennyiségben lehet kapni a postahivatalokban. Csakhogy éppen a napokban Tiszalökön, aztán Tímáron tartott esti kárpótlási tanácsadáson értesültem arról, hogy egyáltalán nem lehet kapni a szükséges nyomtatványokat több vidéki postán. Intézkedtünk, így ez a továbbiakban nem lehet akadály. Nagyon fontos, hogy egy adatlapon csak egy helyrajzi szám; lakóház illetve vállalkozás szerepelhet! Eddigi csúcsunk: egy borítékban 112 „F” jelű adatlap volt. Tisztázni kell egy másik félreértést is. Nem kell kárpótlási kérelmet előterjesztenie annak, aki ma is tulajdonosa a tsz-ben lévő földjének. így a termelőszövetkezeti tagoknak, azok házastársának, özvegyének, haszonélvezőjének, ezenkívül annak a magánszemélynek, aki a tsz használatában lévő föld tulajdonát 1990. március 1. napja után örökölte meg. Ezek az állampolgárok a tulajdonukkal szabadon rendelkeznek, a tsz-törvény szerint továbbra is földjáradékra jogosultak, illetve a tsz-szel történt megállapodás alapján földjüket kikérhetik, netán a szövetkezetnek azt megvételre felajánlhatják. Minden igényt fogadnak Nem kell személyesen a Kárrendezési Hivatalhoz senkinek beutaznia. Sőt, kifejezett kérésük, hogy lehetőleg minél többen a másik lehetőséget válasszák, ugyanis a postán beküldöttt és netán hiányosan kitöltött adatlapok miatt hátrány senkit sem érhet. Az ugrásszerűen megnövekedett ügyiratforgalom miatt úgy sincs mód a kitöltés helyességét a személyes leadással egyidő- ben vizsgálni. A hivatal minden igény- bejelentést elfogad, amely a legszükségesebb adatokat tartalmazza. Lényeges tehát, hogy november 8-ig oe- küldjék a károsultak az igényüket, de a tulajdonjog igazolását, vagy a sérelem elszenvedését bizonyító okiratok hiánya nem akadálya az igénybejelentésnek! Ezeknek a bizonyítékoknak a beszerzésében — melyre ha már bejelentette kárigényét, haladékot kapnak az ügyfelek — segítséget nyújt a Kárrendezési Hivatal is az elbírálás során. Éppen emiatt kérik hogy ha a hiányzó okiratok beszerzése még folyamatban van földhivatalból, levéltárból vagy közjegyzőtől, ezt az „F” adatlap 56., a „H” lap 45. és a „V” lap 41. számú rovatában jelezzék az érintettek. Hiánypótlás később Az adatlapok kitöltésével nincs sok probléma — mondja a hivatalvezető — viszonylag kevesen vannak, akik rossz helyre írnak be, vagy egyáltalán nem írnak be például olyan adatokat, mint anyja neve, a saját aláírásuk. Inkább az a jelemző, hogy nem tudják beszerezni, így beírni sem az olyan szükséges támpontokat, mint elvétel időpontja, elvételi határozat száma. A hajdani vállalkozásoknál például a Társadalombiztosításnak kellene produkálnia az alkalmazottak névsorát. Nincs meg. Még a levéltári kutatás vezet legtöbbször eredményre. Hiánypótlásra lesz utalva a beküldött lapoknak úgy fele, kétharmada helyrajzi szám, tulajdonjogot igazoló adatok, és hasonlók miatt. Valószínűsíthető, hogy a földhivatalokban most tapasztalható roham, november 8. után az elsődleges benyújtási határidő lejártával, lecsillapodik és a hiánypótlások már egy sokkal nyugodtabb légkörében folytatódik majd le. — Ugorjunk egyet az időben és ejtsünk szót a kárpótlás végkifejletéről. Az tehát majdnem kizárt, hogy a károsult az eredeti földjét, ingatlanát visszakapja. Minden jogos kárigényt kárpótlási jeggyel elégítenek majd ki. Mit tehet majd az állampolgár a kárpótlási jegyével? Részt vehet az állami tulajdon privatizációjában, azaz az időről időre eladásra ítélt állami vállalatokból vásárolhat érte a kárpótlási jegy forintösszegének megfelelő részt. Vásárolhat belőle földtulajdont a beígért árverés és az ezzel együtt járó, licitálás <o- rán. Vehet érte önkormány, zati tulajdonba került ingatlanokat és vehet fel rá kölcsönt az Egzisztencia hitel keretből. Az életjáradékká történő átalakításra most formálódnak a befektető társaságok elképzelései. fl föld ára A földre történő licitálás, ami ma a legtöbb ellenérzést szüli az érintetettekben, azonban nem egy misztikus dolog, csupán a kereslet-kínálat oldalait veszi figyelembe. A városkörnyéki és frekventált helyeken várhatóan több lesz az igény, mint amennyi föld van. Ezért itt ha például az induló 3000 forintos aranykoronánként! áron, az aranykoronánként ezer forintot érő kárpótlási jeggyel csak a hajdani föld harmadát tudja megvenni a licitáló, ha még ettől is feljebb nem hajtják az árát Viszont a megye nagy részén, mivel sok föld és kevés igénylő lesz rá, a minimál áron, 500 forintért lehet majd vásárolni, amivel kétszer annyi földhöz juthat a károsult, mint amennyije hajdan volt. KBiálet Uj településfejlesztési koncepció Nyíregyháza (KM) — Határozati javaslatot nyújtott be Szabad Györgynek az Országgyűlés elnökének több SZDSZ-es képviselővel együtt Gulyás József, megyénk parlamenti képviselője, amelyben azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt: az év végéig dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé jóváhagyás végett a Magyar Köztársaság terület- és településfejlesztési koncepcióját és cselekvési programját. Javasolják: a koncepcióban határozza meg a kormány területfejlesztési céljait és az eszközöket, amelyeket azok megvalósításához fel kíván használni. Többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy az ország „válságtérképe” szerint is nagy különbség mutatkozik az egyes övezetek, térségek infrastruktúrája, gazdasági fejlettsége, lakosságának életvitele és az életszínvonala között. Ez az állapot a természeti adottságok különbözősége, a történelmi, politikai külső és belső hatások, de nem utolsósorban egy sor szakszerűtlen, tervszerűtlen területfejlesztési beavatkozás következménye. A térségi egyenlőtlenségek, a válsággócok önmagukban is mintegy válságtényezőként hatnak és hozzájárulnak a Magyar Köztársaság általános helyzetének az indokoltnál is kedvezőtlenebb külső és belső megítéléséhez. Az ország általános fejlődését is akadályozza ez az állapot, mert természeti, emberi és technikai erőforrásaink jobb kihasználását gátolja, azok állapotának olyan leromlását idézi elő, ami később alig lesz helyrehozható. A helyzet felismeréséig már több kormány eljutott, de olyan kormányzati intézkedések, amelyektől lényeges és tartós eredményeket lehetett volna remélni, mind a mai napig nem születtek. A mindenkori legsürgetőbb vagy az egyes érdekcsoportok által éppen annak tartott — igények alaján hozott, hosszú távú megfontolásokat és összehangolást nélkülöző területfejlesztési intézkedések nem eredményezik a kívánt célt. Az a körülmény pedig, hogy területfejlesztő, illetve egy-egy térség fejlődésére kiható intézkedést általában több tárca — egyeztetés nélkül is_— hozhat, tovább növeli a ráfordítások kockázatát. Mindezek alapján is indokolt, hogy megszüntetve a korábbi országgyűlési határozat érvényességét — de annak hasznos elemeit megőrizve — a kormány dolgozza ki a terület- és település- fejlesztés új koncepcióját és cselekvési programját. Az SZDSZ-es képviselők kérték: a határozati javaslatot kivételes és sürgős eljárással tűzze napirendjére az Országgyűlés.
