Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
1991. október 1., kedd f| Pf EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 ] Fogyóban a megyei juhállomány A kistermelői gazdaságokban még nagy a vállalkozói kedv Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében öt évvel ezelőtt még 282 ezer juhot számláltak. Mára az állomány 204 ezerre csökkent, éle a kistermelői gazdaságokban az anyajuhok száma megháromszorozódott. Seres Ernő Meglepően nagy volt az érdeklődés a csengeri mezőgazdasági szövetkezetben szeptember ll-én megtartott juh- tenyésztési tanácskozás és fajtabemutató iránt. A 120 megjelent minden bizonnyal jó szót, a jövőt illetően reménykeltő biztatást szeretett volna hallani. Mindez sajnos elmaradt, de okulásul szolgált néhány színvonalas szakelőadás és egy új juhfaj- tajelölt megismerése, a csengeri merinó. Mielőtt a Csengerben elhangzottakról, látottakról bővebben szólnánk, néhány tanulságos adat a megyei juhtenyésztés közelmúltjáról és jelenlegi helyzetéről. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat évvel ezelőtt négy szektorban (ÁG., állami vállalat, tsz és kistermelői gazdaság), összesen 273 ezer juhot tartottak, ebből 201 ezer volt az anyajuh. A csúcs a juhlétszámban 1988-ban volt 284 ezerrel. Az állomány főleg az anyajuhok tekintetében 1990-re jelentősen csökkent, 174 ezret számláltak, 20 ezerrel kevesebbet, mint 1985-ben. A juh tartásban jelentősen és jelzésértékkel változott a szektor szerinti megoszlás. AZ" állami gazdaságokban az anyajuh felére, a termelőszövetkezetekben 1985-höz viszonyítva kétharmadra csökkent. Ezzel szemben a kistermelői gazdaságokban az anyajuhok száma 28 ezerről 80 ezerre nőtt. 2343 magánjuhász tehát erősen hisz abban, hogy a juhtartás megélhetést ad és haszonnal jár. Dr. öcsödy Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője előadásának már az első mondataiban közölte, nincsenek szenzációs és megnyugtató hírei a juhágazat jövőjéről. A közelmúlt adatai igazolják, hogy Magyarországon a juhtenyésztés lejtőre került. 1982- ben volt a csúcs, 3,1 millió juhállománnyal, 2 millió anyával. Azóta folyamatos és tartós a csökkenés. Főként a gyapjú árának esése az, ami padlóra vitte az ágazatot. A gyapjú felvásárlási ára előbb felére, majd negyedére csökkent, most a felvásárlási ár mértéke a korábbi árak tizedénél tart. A juhágazat országosan is, de a megyében is a hármas hasznosításból kettőre szakosodott, gyapjú- és hústermelésre. A tej- és tejtermékter- melés minimális volt. A gyapjúra jószerivel ma nincs se hazai, se külföldi piac. A húsértékesítést Európába korlátozza a Közös Piac által meghatározott kvóta, amely 21 350 tonna élő állat, és 1500 tonna vágott állat export. Ez a mennyiség a termelési potenciálhoz viszonyítva, ami 37—50 ezer tonna hús, nagyon kevés. Számításba jöhetne még exportnál az arab piac, de az bizonytalan és kiszámíthatatlan. Tragédiája a juhágazatnak, hogy húsexportra orientált. A belső fogyasztás minimális. Az osztályvezető sajnálattal közölte, hogy mennyit és mit termeljenek a gazdaságok, senki sem tudja megmondani. A minisztériumban megszűnt az a korábbi főosztály, ami operatíven is részt vett az ágazati ügyekben, a jelenlegi osztály feladatkörének egyike a biológiai alapok fenntartásának és fejlesztésének elősegítése. A minisztérium tehát nem felügyel, nem irányít, a részfeladatokban nincs funkciója. A csengeri tanácskozáson érdekes és a jövőképet is felvázoló előadás volt az, amit dr. Kovács Péter, a bakon- szegi szövetkezet elnöke tartott. Ök a juhtej- és tejterméktermelésre szakosodtak Izraelből behozott anyákkal kitenyésztettek egy olyan állományt, amely jó tejelő. A juhtejnek ‘ és tejterméknek nincsenek kiviteli korlátái, a világon mindenütt jó pénzért el lehet adni a juhsajtot. Most azt tervezik, hogy egy újabb törzset hoznak be Izraelből és tovább növelik a tejtermelést, fejlesztik a juhtej feldolgozását. Végül a bemutatóról. A csengeri szövetkezet juhte- lepét, az új fajtajelöltet (illetve a csengeri merinófalká- kat) Végh János, a tsz főmérnöke mutatta meg a vendégeknek. A csengeri merinó a magyar merinó és az ausztrál booroola fajta keresztezése. Az új fajta kitenyésztésének célja az volt, hogy növekedjék elletésnél a szapo- raság, javuljon a gyapjú minősége. Ez teljesült. Az iker- ellés szinte százszázalékos, a gyapjú finomságát, szálhosz- szúságát laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. Adott tehát egy kiváló hús- és gyapjútermelő juhfajta. Reméljük, nem volt hiábavaló a kutatók és tenyésztők fáradozása. Csemegeszőlő téli tárolása Széles Csaba Ha kellő gondossággal akarunk felkészülni a szőlő szüretelésére és feldolgozására, úgy tudnunk kell, hogy fel- használás szerint a szőlő szüretelése különböző érési szakaszokban történhet. Az érés folyamatában három szakaszt különböztethetünk meg: a zsendülést, a teljes érést és a túlérést. Zsendüléskor a bogyók át- tetszőek és a fajtára jellemző színük kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók megpuhulnak és a cukor összes mennyisége eléri bennük a maximumot. Ez az úgynevezett fiziológiai érettség állapota. A túlérett bogyók cukortartalma csak viszonylagosan válik nagyobbá azáltal, hogy a bogyók víztartalma fokozatosan csökken. A csemege (étkezési) szőlőt közvetlenül teljes éréskor és a minőségi bort adó fajtákat pedig a túlérés szakaszában szüreteljük. A csemegeszőlőt színéivé Erdei András vajai nyugdíjas 880 öles szőlőjében szüretel. Bő termésre számít. A szüreti előkészület elengedhetetlen része a hordók gondos tisztára mosása. célszerű szedni, akkor, amikor a leszüretelt szőlő cukorfoka legalább a 15 fokot eléri. A csemegeszőlők szüretelésekor a fürtöket késsel vagy ollóval levágjuk és lapos rekeszekbe rakjuk. A helyszínen a fürtöket gondosan át kell vizsgálni, a hibás vagy romlott bogyókat el kell távolítani. Szőlőből téli eltartásra laza fürtű, nehezen rothadó, vastag héjú és húsos bogyójú fajtákat kell kiválogatni. Téli tárolásra igen alkalmas: az Afuz Ali, az Itália, az Alexandriai muskotály, a Kövidinka, a Saszlafélék, a Csiri- csuri és az Otelló. Azok a kamrák, és tárolóhelyiségek a legalkalmasabbak a szőlő téli tárolására, amelyekben 80—85%. relatív páratartalom, 2—10 C-fok közötti a léghőmérséklet. Mielőtt a szőlőt betárolnánk, a helyiséget 1,5—2%-os „bordóilével” (mésztej, plusz rézgálic) meszeljük ki, és 2—3 gramm kén elégetésével fertőtlenítsük. A tárolás módszere: a kamrában dróthuzalokat vagy léceket „feszítünk ki” 40—50 cm távolságra. A fürtök kocsányára 45—50 centi- méteres fonalakat kötünk és mindkét végére hurkolunk egy-egy fürtöt. Az iker fürtöket úgy helyezzük fel, hogy az egyik fürt magasabban, a másik fürt alacsonyabban lógjon. Ezzel elérjük, hogy a fürtök nem érnek össze, esetleges rothadás esetén a beteg fürtök nem fertőzik meg az egészséges fürtöket. A helyiségeket rendszeresen szellőz^ tessük, mindaddig, amíg a fürtök kocsánya meg nem szikkadt. Ezután ismét kéne- zéssel fertőtlenítsünk. A borszőlő fajták szüreti előkészületeihez tartozik a gépek, az eszközök, a feldolgozó és erjesztő helyiségek (pincék) rendbehozatala, fertőtlenítése. A gondos gazda szüretelés előtt a szőlő érési folyamatát úgynevezett próbaszürettel ellenőrizheti. Az ültetvény különböző, pontján néhány tőkét teljesen Is kell szüretelni, mustot készítünk és fokoljuk. A mért mustfokból a táblázat segítségével következtetni tudunk, a kierjedés után várható szesztartalomra : Magy. mustfok Malligand-fok Magy. mustfok Malligand-fok 14 8,4 18 ■ 11,3 15 9,1 19 12,1 16 9,8 20 12,8 17 10,6 21 13,6 M Ősz a kiskertekben Harmat érleli a zöldséget Samu András Üj évad kezdődött a természetben : hűvösebbek az esték, a hajnalok, érik a gyümölcs, színesedik a lomb. Itt az őszi betakarítás ideje, ami egyúttal a jövő évi kerti tevékenységünk előkészítését, megalapozását is jelenti. A számos, időszerű tennivaló közül csak néhányat említünk. A kiskertben gyümölcsfáinkról a termést aiklkor szedjük, amikor a kései alma. körte, birs magja már bámulni kezd, s oldalt fordított emeléssel a gyümölcs szára elválik a fától. A szár nélküli almia sérült, tárolásnál hamar romlik. Közhiedelem, hogy a dióit verni kell — mint Luca napkor a tyúkokat piszkálni — mert úgy többet terem. Nem így van! A diófán a husángokkal rengeteg sebet ejtünk, letördelj üik a rügyeket, ágaikat, és mivel ezt a nagytermetű fát amúgy sem tudjuk kellően növényvédelemben részesíteni, a fekete levél- és gyümölcsfoltosság, a gnomónia, a gömbabetegség még jobban eluralkodik: a levélzet korán lehull, a termés satnya és kevés lesz. Gyümölcsszüret után végezzük el az utolsó, nagyon fontos permetezést: gombabetegség ellen Fundazollal, rovarkártevők ellen: Bi—58- cal. Rakjuk fel a hernyófogó öveket a fatörzs alsó és felső harmadára — tehát 30 és 60 centi magasra —, hogy a téli araszolóik és más búvóhelyet kereső kártevők alá másszanak. Az öveket 6—10 naponként vegyük le. égessük el, s rakjunk újakat. A faültetések ideje október utolsó harmada, november. Sürgető ezért a gödrök kiásása úgy, hogy a feltalajt a gödör egyik, az altalajt a másik oldalára rakjuk. A 80 —100 centi mély gödör aljára tegyünk 4—5 villa érett trágyát, erre a feltalajt terítsük, s ültetéskor az altalajt húzzuk rá a fa gyökérzetére. Lehetőleg lombhullás után végezzük az őszi ásást, a fertőzött lombot — ha a fá: nem sikerült megtenni — a fa alatt is célszerű megper metezni. A lomb beásásávai a kórokozók további gyérítését érjük el. Egyébként a lehulló lombot a gyümölcsfa alól, a díszfák alól és a nem nagyon fertőzött növényi részeket a zöldségesből gyűjtsük össze, vigyük a komposzttelepre, ahol amíg trágyafölddé, humusszá válik, addig a kártevők és kórokozók is elpusztulnák. A felszabaduló zöldség- ágyásokat is takarítsuk le, hogy tavasszal ne sűrűsödjön a munka. A szükséges trágyázás, műtrágyázás után ássuk fel az ágyás talaját. A rebarbaráról már ne szedjünk levelet-levélnyelet, hagyjuk visszahúzódni, hogy a tápanyaga lemenjen a vastag gyökérzetbe. A gyökérzöldség, a káposztafélék felszedését ne siettessük. Számukra kedvező a hűvösebb idő, a bő harmatok segítik érésüket, és így el- tarthatóbbá válnak. Amikor a sárgarépa, petrezselyem, a cékla és a többi gyökgumós betakarítására kerül sor, ne feledkezzünk meg azok szikkasztásáról. Nem fonnyasz- tásról van szó. Hanem arról, hogy az érett gyökér két-három nap alatt félárnyékos helyen pihen, valamicskét veszít víztartalmából, így jobban tárolható. A felásott, és erre a célra elmunkált ágyásokba végezhetjük a fokhagyma, vöröshagyma duggatását, az áttelelő mák vetését. A fagyok beállta előtt vethetünk sárgarépát, petrezselymet, pasz- tinákot, vöröshagymát, borsót. A tél alá vetés bizonyos fokú rizikót jelent, mert első október végi, november elejei fagyokat még követheti meleg idő — mint például tavaly — és ilyenkor a mag ki- csírázik, s az igazi téli hidegben a zsenge növény elpusztul. Ha sikerül a tél alá vetés, akkor korán, primőrként tehetjük a zöldséget a család asztalára. Talajerő-visszapótlás baktériumokkal Dr. Mónus Bertalan Az utóbbi évek túlzott műtrágya felhasználásának hatására a termőtalajok hasznos baktérium flórája nagymértékben lecsökkent, a nitráttartalom megnövekedett. Gazdasági gond, hogy a műtrágyaárak miatt a termelési költségek a termelés jövedelmezőségét veszélyeztetik. Újdonság a kedvezőtlen hatások megszüntetéséhez a Phylaxia által előállított Phylazonit—M. elnevezésű baktériumtrágya. A két baktériumfaj közül az Azoto- baoter coococcuim, a levegő nitrogénjét köti meg és adja át a talajnak. A Bact. megatherium, a talajban kötött állapotban lévő foszfort mobilizálja és elősegíti, hogy a növények hasznosítsák. A Phylazoinit—M. alkalmazásával a Nitrogén műtrágyát részben vagy egészben el lehet hagyni. A foszfor műtrágya használatát a gazda minimálisra csökkentheti. A felhasználási mód, hogy őszi vetőszántás, gyümölcsös tárcsázás, illetve tavaszi munkák esetén a talaj felületére 10 liter Phylazo- nitot permetezünk ki 300— 500 liter vízben felhígítva és a talajba dolgozzuk. A kipermetezést gyomirtó és növényvédő szerrel keverve egy menetben is végezhetjük. A bedolgozásra azért van szükség, mert a baktériumok fényre érzékenyek. 10— 20 °C-os hőmérsékleten a baktériumaik a talajban elszaporodnék és tenyészidő- szak végéig fejtik ki hasznos tevékenységüket. A kísérletek igazolják, hogy a Phyla- zomit alkalmazásával a termelés 10—30 százalékkal növekszik, a környezet nem szennyeződik, “a termelés költsége hektáronként 3— 4000 Ft-ital csökken. A Phylazonit—M. a biotermesztésre való áttérésnek és az integrált növényvédelem megvalósításának igen fontos kelléke. Az újdonság forgalmazója, a TSZKER a közelmúltban Baktalóránt- házán szervezett szakmai tanácskozást és bemutatót. Az oldalt összeállította s SERES ERNŐ ___________
