Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 11., szerda Külpolitikai jegyzőt Egyénileg vagy társulásban? Romániai helyzetkép Máriás József Pár hónappal ezelőtt tudósítottam a romániai mezőgazdaságban kialakult áldatlan helyzetről, utalva a földtörvény keltette zűrzavarra. Mi történt azóta? Bebizonyosodott, hogy az átalakulás nem olyan könnyű, amint azt a honatyák elképzelték, azt, amit a kollektivizálás sok éves folyamata létrehozott, nem lehet csak úgy egyszerűen szétosztani. De merre is tart a román mezőgazdaság? A privatizálódáshoz — a magángazdálkodás újrateremtéséhez — hiányoznak a megfelelő anyagi eszközök, hiányzik az az emberanyag, az a személyi adottság, amely mind tudásban, mind erőben és vállalkozó szellemben megfelelne a valóban korszerű követelményeknek, a mai idők szintjén és elvárásai színvonalán tudna jövedelmezően piacra termelni. Az életképes kisgazdaságok létrejötte elképzelhetetlen a múlt felaprózottságát újrateremtő visszarendeződés közepette. Reményteli vállalkozásokról csak ritkán számolhatunk be. Mit tesz a tömeg? Jobbára csak fél lábbal él a mezőn. A jövendő föld- tulajdonosok többsége gyári munkás, kétlaki avagy csak városlakó, aki a hétvégeken szalad haza, besegítendő a családnak, kiegészítendő a mind elértéktelenedő fizetést. S mivel két kézzel nem lehet hektárokat megművelni, tétováznak. Két lehetőség közt választhatnak: társu- sulást alakítsanak — amely nevében más ugyan, de lényegét tekintve csak olyan szövetkezés, mint elődje volt — vagy bérbe adja földjét a mezőgazdasági gépállomásoknak, amelyek az összjövedelem huszonöt százalékát ígérik a jövendő gazdáknak. Jövendőt említek, s nem véletlenül, hisz a beígért birtoklevelek még jóval ezután születnek meg, a tulajdonjogról csaknem jogerős bizonylatot adnak az embereknek. De azok is csak születőben vannak, a községeknek még alig harmada birkózott meg a birtokviszonyokat visszaigénylő kérvények halmazával. A természet persze mit- sem törődik az emberek dolgaival. A mezőt sok helyen felverte la gaz. A betakarítás késik, még a felénél sem tartunk. Az őszi vetésekről is alig esik szó. Pedig már ideje volna! Mihail Gorbacsov (fent jobbra) szeptember 10-én megnyitja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet emberi dimenziókkal foglalkozó tanácskozását. MTI TELEFOTÖ llj lejezet nyílhat a szovjet—magyar gazdasági kapcsilatokban Jeszenszky Géza szovjet kollégájával tárgyalt Dajka Béla „A legutóbbi hetek eseményeinek következtében most jó esély van arra, hogy új fejezet kezdődjön a szovjet— magyar kapcsolatok történetében” — mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfőn este a Magyar Köztársaság Moszkvai Nagy- követségén tartott sajtótájékoztatóján, miután egyórás megbeszélést folytatott Borisz Pankinnal, a puccs leverése után kinevezett új szovjet külügyminiszterrel. A magyar politikus külön örömét fejezte ki. hogy a volt csehszlovák nagykövet személyében egy olyan ember került ebbe a magas beosztásba, aki nagyon jól ismeri a közép-kelet-európai térséget. Jeszenszky Géza egyébként a tegnap kezdődött EBEÉ- konferencia magyar delegációjának vezetőjeként érkezett Moszkvába, szerdán azonban indul tovább Párizsba, ahol a francia—magyar alapszerződést fogják aláírni. A Kelet-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és az Észak-Magyarország tudósítója az iránt érdeklődött a magyar külügyminisztertől, hogy vajon hogyan értékeli a kárpátaljai és az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, s készülnek-e a moszkvai Kedden folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők egyhangúlag megszavazták a kormány kérésére, hogy tárgyalják meg a KGST felszámolásával foglalkozó törvénytervezetet. Az ülésszak elfogadta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtási törvénytervezetét. Délelőtt a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos törvénytervezet ál'talákonferencián a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos konzultációkra. A miniszter válaszában kifejtette: a nemzeti kisebbségek ügyét a konferencia egyik alapkérdésének tekintik. Ezt a problémakört a különböző megbeszélések során is fel fogják vetni, de nemcsak a magyar, hanem valamennyi nemzeti kisebbségre vetítve. Kívánatos lenne egy egységes normarendszer kialakítása a nemzetiségi jogokat illetően — mondta a magyar külügyminiszter, s azt is megjegyezte, hogy a kárpátaljai és a romániai magyarság helyzete nem egészen azonos. Az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak biztosításáról nemrég megszületett egy ukrán—magyar megállapodás, amely — Jeszenszky Géza szerint — jó alap lehet más államok számára is hasonló szerződések kidolgozására. A kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője a kijevi kormányzatot tartotta elsődlegesen kompetensnek, bár hozzátette, hogy a most kialakulóban lévő hatalmi struktúrában a jövő kérdése, milyen területért felel majd a szövetségi, illetve a köztársasági vezetés, és az erre vonatkozó döntéseket mindenképpen tiszteletben tartják majd. nos vitáját bonyolították le. A dokumentumot részletes vitára bocsátották. A vitában az ellenzék nehezményezte, hogy a javasolt intézkedések megakadályozzák a szövetkezetek tagjait a saját tulajdonuk feletti szabad rendelkezésben. A délutáni ülés kezdetén Eke Károly (független) bejelentette: az Országház előtt éhségsztárjtkot folytatók hajlandók abbahagyni akciójukat, ha egy háromtagú parlamenti bizottság Jeszenszky Géaa elmondta : Magyarország rendkívül nagy hangsúlyt helyez a nemzeti önrendelkezés biztosítására és javasolja, hogy a moszkvai konferencián alaposan vitassák meg a jog, illetve az emberi jogok és a demokrácia kapcsolatát, dolgozzanak ki kötelezettségeket az ezen a téren mutatkozó problémák megoldási módjairól, figyelembe véve a jelenlegi és a jövőbeni feltételeket — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza ezután kiemelten beszélt a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos kötelezettségekről. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan és körültekintően kell áttekinteni ezek teljesítését, számolva a kontinensen megjelenő új államok és az államiságukat visszaállító országok érdekeivel is. Erőfeszítéseket kell tenni ezen közép- és kelet-európai országok belső és regionális sajátosságaik mind nagyobb figyelembe vételére. Ezen erőfeszítéseknek arra is kell irányulniuk. hogy az ottani nemzeti kisebbségeket közvetlenül érintő kérdések megoldásába őket is bevonják — mondta a magyar diplomácia vezetője. meghallgatja őkéit. Az Országgyűlés később dönt a bizottság meghatalmazásáról. Ezután az interpellációk következtek. A képviselők a nap zárásaként a közjegyzők működéséről szóló tönvény- tervezetet vitatták meg, tételesen megszavazva a benyújtott módosítási javaslatokat, majd egyhangúlag elfogadták a tervezetet. Az Országgyűlés hétfőn folytatja őszi ülésszakát. Van-e jelem a jövőnek? Parlamenti interpelláció Módi László megyénk FIDESZ-es parlamenti képviselője Az ifjúsági munkanélküliek helyzete Magyarországon címmel nyújtott be interpellációt Mondandóm lényege — fogalmaz a képviselő, nogy az ifjúság jelenlegi helyzete rendkívül rossz, óriási probléma nemcsak a fiatalok, az egész társadalom számára. Márcsak azért is, mert az élet, a munka küszöbén érik a fiatalokat kudarcok, válnak munka- nélkülivé, így még azokat a lépéseket sem tehetik meg, amelyek nélkül jövőt építeni nem lehet. így aztán nem csoda, hogy sokan közülük a perifériára kerülnek, a bűnözés és a kábítószer veszélye fenyegeti őket. Politikailag súlyos kérdésnek tartom, hogy a magyar ifjúság számára az új demokratikus rendszer teremti meg a perspekti- vátlanságot. Mindezekhez járult a költségvetés és a társadalombiztosítás ellehetetlenülése is. — A probléma kezelésére Nyugaton már kialakult filozófiák léteznek. Ott nem a segélyezést tekintik elsőrendű feladatnak, számukra ez csak a végső forma. Sokkal inkább egy olyan középfokú oktatási átszervezésre van szükség, amely ha a problémát megoldani nem is tudja, de legalább csökkenti azt. A középfokú iskolák olyan alapismereteket nyújtanak — gondolok itt számítógépes nyelvi oktatásra —, amelyekkel könnyebb lehet az életkezdés, egyszerűbb az elhelyezkedés. Magyarán arról van szó, hogy speciális képzés helyett egy mobilizálhatóbb, gazdaságosabban felhasználható tudást adnak a középiskolák. Schamschula György munlkiaügyi államtitkár válaszát Mádi László képviselő nem találta megnyugtatónak, ellenben a plenum elfogadta azt. A KGST felszámolása a parlament előtt Szelíd levél: dr. Baja Ferencnek és dr. Kiss Gábornak Kedves Ferenc! Kedves Gábor! Bocsássátok meg nekem ezt a politikai vitában szokatlan megszólítást. A társadalmi érintkezés során közöttünk meghonosodott tegező viszony biztatott a megszólításra és, a szelídségre. Levelet pedig abban a reményben írök hozzátok, hogy általános vádaskodások helyett konkrétumokat is felsoroltok. Nem szégyen a tényeket tisztelni, és azokból levonni az általánosításokat, deklarációkat. Úgy hiszem, ebben politikusként is egyetérthetünk. Mivel Ti ezeket — tisztesség ne essék — mellőzitek, én úgy érzem „csúsztatásoktól”, „szűk rétegérdekektől”, „konzervatív merevségektől” és hamis állításoktól hemzseg „szigorú” tiltakozásotok. Szeretném, ha meggyőznétek tévedésemről. Kénytelen vagyok ezt ismételten kérni, mert abban az általatok annyira elítélt rádióvitában, melyet Gáborral folytattam, a tények garmadáját soroltam fel, de konkrét ellenpéldát többszöri sürgetésre sem hallottam, s ezek felsorolásával most sem jeleskedtetek. A „csendes ellenforradalom” veszélye — Janájev árnyékában, a jugoszláviai ágyúdörgés hallatán, a kincstári vagyon gátlástalan fosztogatása közepette — nem „riadalomkeltés”, hanem a magyarországi társadalmi és politikai folyamatokban rejlő — szerencsére naponként halványuló, kopó — lehetőség, melyet most Ti is élesztgetni próbáltok ránk ’lövöldöző vaktöltényeitekkel. A tízünk által aláírt törvényvédelmünket, az állampolgárokat a törvény biztosította joguk bátor gyakorlására, legális cselekvésre felhívó nyilatkozatunkat átkozzátok. Én úgy tanultam, úgy tanítom, ezt tapasztalom mindon demokratikus országban, és magam Is azt a mértéket követem, hogy a demokrácia lényege a jogegyenlőség és a szabad cselekvés. És hogy az „emberi társaságban” elkerülhető legyen a káosz, a fegyver uralma, a „társadalom törvénnyel szab határt" az egyéni akaratoknak. Aki a törvényt betartja és társaival is betartatja, az demokrata. Aki kivonja magát a törvény hatálya alól. az vagy bűnöző, vagy diktátor, vagy — temperamentumától függően „hangos vagy csendes ellenforradalmár”. Nem akarlak benneteket emlékeztetni a 3 ezres sorozatú rendelethalmazra, melyekkel szűk rétegek a törvények fölé helyezték magugat. Ezért vagyok szomorú, amikor lándzsát törtök a kárpótlási igényüket érvényesíteni akarókat nyugdíjvesztéssel, munkahelyvesztéssel riogatok mellett. Számomra követhetetlen az a logika, mellyel degradáljátok az önnyugdíjat. Minőségi rangsort állítottatok fel ön nyugdíj és tsz-nyugdíj között. Ismerem ezt a kategóriarendszert. Bölcs közgazdászok, filozófusok magyarázgatták négy évtizedig, hogy a legmagasabb rendű tulajdon az állami, annak már csak árnyéka a szövetkezeti, és egyenesen szégyellni való a magántulajdon. Ezt az elméletet most adaptáljátok a munkahelyekre. Szerintetek csak a kolhoztulajdon biztosít munkahelyet. A magántulajdon munkahelyvesztéssel jár. Mi magyar demokraták — közöttük én is — százezer egy féle hatékony tulajdont ismerünk, százezer egy féle nyugdíjjogosultsággal. És mindezek között legfeljebb mennyiségi, de nem minőségi különbséget teszünk. A tulajdon bármilyen formája teremthet munkahelyet. Bocsássatok meg: nemcsak a kolhoztulajdon, de a kárpótlással szerzett tulajdon is. Kénytelen vagyok hát „csóvás” szóképpel élni magam is. Azzal, hogy degradáljátok az önnyugdíjat, azzal hogy magasabb rendű munkahelynek nevezitek a kolhoz biztosította munkát, azzal hogy pártjára áltok a nyugdíj- és munkahelyvesztéssel fenyegetőknek, „feltiltakoz- va”(!) a törvényes cselekvésre biztatók ellen, a demokrácia bölcsője alatt próbáltok „csernobili atommáglyát” gyújtani. Kedves Ferenc! Kedves Gábor! Valahogy így látom én a „fejlett nyugati országok” és a magyarországi munkanélküliség közötti hasonlóságot erőltető állításotokat is. Kérlek, gondolkozzatok el rajta: kik kényszerítették rá erre a népre, erre az országra azt a megújulásra csak ennyi vajúdással,. emberi fájdalommal, bizonytalansággal és félelemmel képes gazdasági struktúrát, amit Ti most nyugati példákkal védelmeztek. Én úgy látom, tapasztalom, ha nyugaton tönkre megy egy üzem, gyár, vállalkozás, ha eladósodik, a tulajdonos először a rosszul gazdálkodó menedzsereket, igazgatókat csapja el, csak azután a munkásokat. Az általatok „megidézett” nyugati országokban a csődöt előidéző igazgatót, menedzsert nem szakembernek nevezik, hanem utcára teszik. Az általatok megidézett „tájon” az adósságot felhalmozó, csődöt előidéző „szakemberek." nem milliós és milliárdos vagyonokkal kerülnek a kft-k. magánvállalatok párnás székeibe, hanem többnyire koldusbottal jutnak az utcára. Szívesen venném példáktól hemzsegő cáfolatotokat. A „kommunisták ... ördögi praktikáiról” néhány legendát mesélhetnék az elmúlt 3—4 év gazdagodási lajstromából. A nem nevesített állami vagyonból érdekes módon nem az általatok annyira magasztalt „munkásosztály” zsebel be milliós prémiumokat, veszteséges termelés mellett is . . . De még a kft-kbe sem a proletárok mentik az állami vagyont. Igaz, nálunk még nincs demokrácia, csak születik nagy vajúdások között, mert az igazi demokráciában a moralitás éppúgy része a társadalmi értékeknek, mint a kis- és nagykapukkal ékes jog. Nem tudom melyik demokráciában nevezik félelemkeltésnek, ha 10 képviselő a jog és moralitás védpaj- zsa alá óhajtja helyezni a társadalmi és gazdasági folyamatokat. Cáfoljatok meg ha nincs igazam. Folytathatnám még Kedves Ferenc és Gábor! De ha ennyi nem elé úgyis hiába. Ügy látszik mi logika szerint építkezne gondolataink, más s elképzelésünk jogegyenli ségről és moralitásról, egyá talán a demokráciáról. Se párttagkönyves barátain« sem pártonkívüli, de mé más párthoz tartozó ellenfi leimet sem „riogatom”, féle! met sem csiholok senk ben ... Csak demokrata ví gyök, aki jogban és erkölc: ben is, európai értékekne hódol. Egy ember a magy; demokraták közül — Ady i Jászi Oszkár követője —, al nemcsak a „csóvás gyújtógí tót”, a geszti bolondot bírá ja, hanem bármikor meggyé ződéssel ’’lekommunistázz. azokat, akik akár a 3 ezr< sorozatú rendeletekkel, akt a választópolgárok riogat; sával a hatályos törvénye fölé helyezik magukat. A di mokratát az választja meg diktátortól, hogy a megszült tett törvényt tiszteli, betart; és másokkal is betartatja, nem kél a törvényszegők vt delmére. Ne haragudjatok éi te, de én ezt tanultam Adj tói a Bibliából, Hegeltől, s< még Marxtól is. • Dr. Takács Péter képvisel az MDF Szabolcs-Szatmái Bereg Megy* Választmányának Elnöl 4 Közélet
