Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-10 / 212. szám
1991. szeptember 10., kedd CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország NOVELLA OSCAR Claire Kenneth Októberben lesz a magyarországi premierje Claire Kenneth legújabb könyvének. A Sanghaj szépe című kötet egy izgalmas regényen kívül több novellát tartalmaz. Ez utóbbiak közül adjuk közre az alábbi írást. Már többször elhatároztam, hogy az Academy Award-ot nem fogom megnézni. Éjfél utánig elhúzódik és halál unalmas. Hiába mondják meg a kitüntetetteknek, hogy röviden köszönjék meg a kis aranyozott szobrot és a vele járó nagy dicsőséget, mindenki hosszú hálahörgésbe kezd. Először a jelentéktelenebb művészek kerülnek sorra: díszlettervezők, technikai szakemberek stb., felrohannak a színpadra, boldogan veszik át a szobrocskát. Megköszönik az Akadémiának a díjat — ami rendben van. Aztán a kollégáknak, akik nélkül nem lett volna ilyen siker. Felsorolnak nyolcat, persze, a kihagyott kilencedik halálosan megsértődik. Aztán széttárt karokkal, átszellemült arccal köszönik meg odaadó feleségüknek, hogy mellettük álltak, hogy művészi munkájukat végezhessék. Közben mindenki olvasta, hogy a feleség megszökött egy gitárművésszel, és csak nemrég tért vissza, mert a gitáros fogott egy fiatalabb nőt magának. Köszöni édesanyjának is, aki most biztosan boldogan nézi a televízióban a fiát. Mindig hitt a tehetségében, és serkentette az ambícióit. Hát a néni bizony már nem nézi, mert teljesen vak, és a Nursing Home-ban, ahová bedugták, egyébként is elromlott a tévé. Apját is hálásan emlegeti, aki sajnos, nem élte meg ezt a nagy sikert, de mindig arra tanította, hogy a becsületes munka eredményt hoz. (Azt, hogy a megboldogult papa börtönben halt meg, mert csekkeket hamisított, szerencsére csak kevesen tudják.) Amíg Bob Hope konferált, más volt... És a műsortarkító számok? Madonna.. Próbálta utánozni Marilyn Monroe-t, de nem sikerült. Közönséges volt, minden mozdulata erőltetett, az éneke szinte trágár. A platina- szőkére festett hajához, busa koromfekete szemöldökkel még csak csinosnak sem nevezhető. Szerencse, hogy jelenlegi kedvence, Michael Jackson nem szerepelt. Ez a néger szupersztár, aki milliókat keres, már régen nem hasonlít önmagára. Aki látta gyerekkori képeit, csak bámul, hogy a sebészet ma már mire képes. A vastag orrból, duzzadt szájból kivágtak egy csomó húst, így most keskeny orra van, keskeny szája, bongyor haja kisimítva, és valamiféle csodainjekcióktól fekete bőre kivilágosítva. Csak a kezei maradtak feketék, épp ezért visel mindig kesztyűt. Vannak fura szokásai: például oxigénsátorban alszik. Hogy kivel — az titok... Egy időben mindenütt egy tizenkét éves fiúcskával jelent meg, aki ugyanolyan fantasztikus egyenruhát, arany- zsinóros dolmányt viselt, mint ő. Mostanában egy Bubbles nevű kis csimpánzot vezet, csókolgatja, imádja. Hát ez ízlés dolga! De térjünk vissza az Os- carra... A legjobb színész díját Jeremy Irons nyerte el, jóképű angol színész, de szmokinghoz miért hord tornacipőt?... Ez lenne a divat most Lon- doban? Még jó, hogy Cher nem lépett fel idén. Tehetséges nő, csak miért képzeli, hogy mindenki a testére kíváncsi? Átlátszó csipkeruhái vannak, melyek csak itt-ott takarnak valamit.. Eddig állítólag 18 plasztikai műtéten esett át — hasából elvettek pár dekát, melleihez viszont hozzátettek —, s már semmi sem valódi rajta. Ezt persze a bulvárlapok pletykálják. Boy- friendjei a péklegénytől kezdve. aki nagy szerelme volt — átlag húsz évesek. Megmondta őszintén, hogy ezekkel nem unatkozik az ágyban... A lánya, Chastisy huszonhárom éves, leszbikus hajlamú, s nagyon büszke erre. Fia csak tizenöt éves, az ő szexuális hajlamairól még nem vagyunk tájékoztatva. itt nem marad semmi titok. Azt is tudjuk, hogy Oprah Winfrey, a sikeres délutáni talk-shaw néger hostesse, évi 40 millió dollárt keres. Meglepő, hogy milyen vendégei vannak, kik adnak neki interjút. Ezeknek ő ad erkölcsi tanácsokat... Férje sosem volt, jelenlegi boy- friendje, a félvér Stedman Graham, akihez talán hozzá fog menni, talán nem. Akit érdekel, olvashat erről a problémáról, avagy arról, hány poundot fogyott Oprah és hányat hízott vissza. Azt is többször elmonda már, hogy 12 éves korában erőszakot követtek el rajta. (Pedig nem is ment el a Kenne- dyek villájába, Palm Beach- re...) Az Oscar-est fénypontja, természetesen, Sophia Loren volt. Változatlanul gyönyörű. Két fiával jelent meg: Carlóval és Eduardóval, s elkísérte férje is, a huszonöt évvel idősebb Carlo Ponti. Sophia Loren meseszerű karrierjét Pontinak köszönheti. Ő fedezte fel a szegény nápolyi kislányt, aki a háború alatt éhezve kéregetett a katonáktól. Most műkincsekkel zsúfolt palotái vannak Olaszországban, Franciaországban, és birtoka itt Kaliforniában. Tehetségével és egyéniségével megigézte az egész világ moziba járó közönségét. Mikor az első Oscart kapta — Az asszony meg a lánya című filmért —, még egészen fiatal volt. Azóta hány filmet vitt sikerre, nem tudom, de senki sem hasonlítható hozzá. Jane Fonda is jó színésznő, nyert ő is Osca- rokat, de mégsem szeretik. Azt, hogy Hanoiban az amerikai katonák ellen uszított, sosem bocsáthatjuk meg neki. Jelenleg Ted Turner a vőlegénye, a multimilliomos tv-nagymogul. Most már nem politizál — hát jobb is, hogy abbahagyta. Vanessa Redgrave viszont, aki Anglia legjobb színésznője, túl sokat dicsőítette Szaddam Huszeint, és túl sokat agitált a palesztin terroristák érdekében, már nem jöhet ide, New Yorkba. A Brodwayn tervezett vendég- szereplését lemondták. A színész ne politizáljon, maradjon csak a világot jelentő deszkákon. Kivétel csak Ronald Rea- gen volt, a cowboyszínész, akiből kitűnő USA-elnök lett. Cirkuszi varázslat. Bohóc trió. MTI-foto: Földi Imre Mibe kerül ■ ■ ■■ ■ az orok nyugalom? A halál küszöbét mindenki egyedül lépi át. De hogy mi történik azután, ez már a többiek dolga. Tokióban például idegesítően drága gond helyet lelni az örök nyugalomhoz. Az Express-Magazin szerint az ügyben illetékes városi hatóság mindössze 750 sírhelyet tud biztosítani az évi 18 ezer kérelmezőnek. A körülmények kifejezetten kedveznek tehát az ingatlanügynökségeknek, létre is hozták a magántemetőket. A legvirágzóbb gyásztér mintegy másfél óra járásra van a városközponttól, s a jól hangzó „memorial park” néven várja az ügyfeleket. Az árak szabottak: 4 négyzetméternyi hely bérleti díja 1 millió jen — 428 ezer forint — plusz 2 millió a síremlék. A kegyeletre is fogékony japán vállalkozó körültekintően kínálja a nagy lehetőséget: „Javasoljuk, hogy időben biztosítsa második házát.” Az adásvétel során aztán igyekszik kipuhatolni, hogy mennyi ideig kíván maradni a „lakó”. Vannak-e fizetőképes örökösei, illetve hajlandó-e előre fizetni sírgondozásáért a kedves jelölt? A memorial park tehát nem csupán a jobblétre szende- rültek kegyeletes nyughelye, hanem mindenekelőtt üzlet. Aki viszont megelégszik az olcsóbb „albérlettel”, az áprilistól kezdve beléphet Eichi Isomura klubjába. Ez évi tagsági díj ellenében biztosítja a végtisztességet, valamint az urnát és egy névnyi helyet az urnatemető gránitfalán. A temetők rendjén az egészségügyi minisztérium őrködik. Szemenszedett igazság KRIMI Az utolsó fuvar A ház földszintjén egy kis ékszerüzlet volt, szerény választékkal és érthetően kevés vevővel. A forgalom miatt azonban senki sem aggódott, az üzlet ugyanis csak álcázási trükk volt. Fiatalember lépett a boltba, majd megjelent egy szőke lány és mosolyogva mondta: — Ön, ugyebár, Sardi úr. Bukelaer úr arra kéri, hogy várjon egy kicsit. Sardinak nem tetszett ez a fogadtatás. Mi történhetett, hogy Bukelaer kiadja nevét a személyzetnek?! És mi az, hogy várjon? Évek óta csinálja és még sohasem volt ilyesmire példa. — Pardon — morogta és félretolta a tiltakozó lányt. A jól ismert úton a sötét lépcsőházba jutott, ahonnan felment az első emeletre. Az igazi üzlet ugyanis itt bonyolódott. A műhelyben, ahol Bukelaer évek óta csiszolja a gyémántokat, melyeket aztán Sardi Németországba szállított és gazdag vevőinek busás haszonnal eladott. Belökte a műhely ajtaját. A látványtól földbe gyökerezett a lába. A nagy darab, mindig jókedvű holland ékszerész remegve ült az asztala előtt, gyertya volt a közelében, meg egy injekciós tű. És persze a jól ismert bársonyzacskó, melyben a gyémántokat szokta vinni, A felgyűrt ingujja egyértelművé tette, hogy kábítószerre! foglalkozik éppen és nem az áruval. Most éppen azzal, hogy fehér port szórjon egy kiskanálba. A nyitott ajtón azonban becsapott a huzat és a por egy részét szétszórta, beteríve az asztalon lévő tárgyakat. Még a bársonyzacskóra is jócskán jutott. Bukelaer felriadt. — Azonnal csukd be az ajtót! Sardi becsukta és nekidőlt. Hihetetlen — motyogta — őrült veszélyes munkát végeznek, ez meg itt kábítószerrel adagolja magát. Aki, ha kiéhezik, egyetlen gramm heroinért mindent és mindenkit feladhat. — Szervusz, Martin. Örülök, hogy látlak. Azt hittem, hogy később jösz. — Látom — mondta dühösen Sardi. — Mióta szeded ezt. a vacakot? — Nem régen kezdtem. De bármikor abba is hagyhatom. Nem ügy. — Oké. Ez a te dolgod. De azt is jegyezd meg, hogy a mai napon elválnak az útjaink. Többé nem dolgozom veled. Nem akarok emiatt a por miatt lebukni. Az ékszerész vörös lett a dühtől. Sardi azonban nem akart veszekedni, az árut akarta, és kész. Kinyújtotta a kezét, békülékenyen. Bukelaer elnevetté magát. — így már más. Felejtsd el, amit láttál és dolgozz tovább. Minden úgy lesz, mint eddig. Sardi tudta, hogy ezután már semmi sem lesz úgy, mint eddig. Hogy többet nem jön. De ezt majd az ékszerész is észreveszi. Fölvette a bársonyzacskót a gyémántokkal, ezúttal különösen szép darabok voltak benne. Jó üzlet lesz. Megpróbálta lefújni a heroint a bársonyról, de erősen bevette magát az anyagba. Két óra múlva már a határon volt Mercedes kocsijával. Az áru, vagyis a gyémántok biztonságos helyen, az ajtó jobb oldali kárpitja mögött voltak. Lassan gördült a sorompóig. A kocsikat kézlegyintéssel vezényelték a vámosok. Őt megállították. Lehúzta az ablakot és előzékenyen kiadta az okmányokat. A vámtiszt megnézte, barátságosan biccentett és visszaadta. Sardi megköny- nyebbülten indulni akart, amikor újra megszólalt a vámos. — Egy perc türelmet, uram. Nyissa ki az ajtókat, rutinellenőrzést végzünk. A csempész csodálkozott ugyan, de engedelmeskedett. És akkor átélhette, amitől mindig is tartott. Körülfogták. Menekülni nem lehetett és a kábítószer-szimatoló farkaskutya rászorította az orrát a jobb oldali ajtóra és őrülten ugatni kezdett. Megérezte a bársonyzacskón a heroin szagát. De akkor már egy géppisztoly csöve is az arca közelében volt. (H. Dietz írását a Quiz Magazinból fordította G. T.) ,, Tulajdonképpen csak egyetlen könyvről mondhatjuk el, hogy boldoggá tette az embereket — és ez a szakácskönyv. Joseph Conrad, író „A tanúként idézett hölgy először megmondta az életkorát, majd esküt tett, hogy csakis az igazat fogja mondani." Egy bírósági jegyzőkönyvből ,,A pletyka az analfabéták hangos újságja." Sir Lawrence Olivier „A szerkesztő az az ember, aki különválasztja az ocsút a búzától — és az ocsút nyomtatja ki." Adlai Stevenson, író ,,Alkotómunkásságom során először írtam olyan darabot, amelyben nincs szerelem. Az összes szereplő házasságban él." Egy drámaíró nyilatkozata „A hazugok nem jutnak mesz- szire, mert rövid a lábuk — tartja a népi bölcsesség. A szónoki emelvény mögé viszont nem lehet belátni." M. Vitezovic, moralista „A vívóversenyeken használt elektromos taiálatjelző, bizony a politikában is hasznos lenne; akkor egyértelműbb lenne sok minden." J. Chaban-Delmas, politikus Relikviák a Titanicról A francia kormány megegyezésre jutott azzal az amerikaiakból és európaiakból álló csoporttal, amely felkutatta az elsüllyedt Titanicot. Mindazok a tárgyak, amelyekre a hajón akadtak, visz- szakerülnek a katasztrófát túlélt utasokhoz, illetve igazolt hozzátartozóikhoz. Franciaország tengeri ügyekben illetékes minisztréiuma készen áll arra, hogy július elsejétől széjjelossza ezeket a tárgyakat. A teljes anyag több mint kétezer Kiállítás a le- döntött szobrokról a szovjet fővá- r o s b a n , Moszkva: Joszif Sztálin volt szovjet párt- és állami vezető szobrával játszik egy kisfiú a moszkvai Művészek Házának kertjében (augusztus 31-én), amikor kiállítás nyílt az eltávolított köztéri szobrokból „Ledöntött Hősök” címmel. Te- lefoto — MTI Külföldi Kép- szerkesztőség darabból áll. Egy francia illetőségű társaság szakértőinek aktív részvétele következtében kerültek ide ezek a tárgyak — a társaság több mint tízmillió dollárt költött megtisztításukra, restaurálásukra. Az egykor volt — s ma is jogos — tulajdonukra igényt formáló szerencsés túlélők vagy rokonaik tehát július elsejéig kaptak lehetőséget arra, hogy jogosultságukat igazolni tudják Hétszáz kutya meg egy nő anapság, amikor a városi ember is fölfedezte magának a /TI f kutyát és megosztja vele panellakását (talán mert az yy[ önzetlen hűséget keresi), irigyelni lehet azt az asszonyt, ^ aki tobzódik a kutyahűségben. Szicíliában, pontosabban Catania közelében, él egy. asszony, aki 700 kutyának ad otthont. „ Valóban hétszáz kutyám van, és mindegyiket a pusztulástól mentettem meg. Ezek most már a barátaim, a családom és a társaságom" — mondta a Gente riporterének. Concetta Bongiomo asszony, nyugdíjas tanítónő napjának minden percét lefoglalja ez a ,,nagy család". Reggel elindul furgonjával az egyik csirkefarmra és megvásárol 3 mázsa aprólékot. Otthon hatalmas üstökben megfőzi az eledelt (természetesen tésztát is tesz bele) és ,Jeladja" az ebédet a maga tervezte etetőkben. Nyugdíja, mint mondta, természetesen nem elég a napi 3 mázsa csirkefejre, -lábra stb., de vannak állatbarát segítői is. A kérdésre, hogy voltaképpen mindez elégedetté' teszi-e, így válaszolt: „Igen, elégedett vagyok, mert megvalósíthattam életem nagy álmát: egy kis örömet szerezhetek az ember leghűségesebb barátjának. ” 7