Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

Kelet-Magyarország TÜL A MEGYEN 1991. szeptember 10., kedd Külpolitikai jegyzet igáilt Kárpátalja? Györke László Bár már mindenki a jö­vőt latolgatja Kárpátalján, a rettenetes három nap még mindig beszédtéma, amit sokan neveznek víz­választónak. Sok minden tisztázódott. Például az, hogy a belügyi szervek le­vizsgáztak, hiszen készek voltak azonnal, maradékta­lanul teljesíteni a junta pa­rancsait. Sőt, egyesek túl­lihegni azt. Ugyanezt tette — nyilván a KGB sugalla­tára •— a gazdasági rendőr­ség is, amely éppen augusz­tus 20-án (minő véletlen!) lezáratta a KMKSZ gazda­sági szervezetének (a Bank- coop kisvállalatnak) a pán­célszekrényét, amelyben a dokumentumokat őrizték. Megdöbbentő volt egy kárpátaljai magyar kiska- tona kálváriája. (Nevét sa­ját érdekében nem közöl­jük). Történt ugyanis, hogy az Ukrajnában szolgáló fi­atalembert több társával együtt a puccs éjszakáján már (!) repülőgépre ültet­ték és Karabahba szállítot­ták. (A sajtóból tudjuk hogy hasonló csapatmozgá­sok voltak az Unió egész területén). Ungváron tovább folyik, annak a tisztázása, ki hol állt a puccs idején. A váro­si tanács a területi tanács és a letűnt pártbizottság után most a Kárpáti Ruszi­nok Társaságát igyekezett hírbe hozni, mely ellen a társaság elnöksége nyilat­kozatban tiltakozott. A Kárpáti Ruszinok Tár­sasága egyébként Munká­cson tartott nagygyűlésén nyilatkozatot fogadott el, amely Kárpátalja autonóm köztársasági státusát, és a vidék ősi szláv ruszin nem­zetiségének visszaállítását követeli. Ez persze az uk­rán népfrontosok (R UH) körében heves tiltakozást váltott ki. Mint egész Ukrajnában, így Kárpátalján is betiltot­ták a kommunista pártot, a szervezetek fizetett káde­reit szélnek eresztették az­zal, hogy más munkakör­ben kötelesek őket elhe­lyezni. Persze az előrelá­tóbbak már korábban meg­alapozták jövőjüket... EBEE-kenfercncici Moszkvában Napirenden a nemzetiségi problémák is Dajka Béla Ezen a héten ismét Moszk­vára figyel a világ közvél él­ményé. A szovjet fővárosban ma kezdődik az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet „Emberi dimenzi­ók” elnevezésű konferenciá­ja, amelyre 38 ország jelezte részvételét. Ezzel az elnevezéssel elő­ször 1989 júniusában rendez­tek találkozót a helsinki fo­lyamat tagállamainak képvi­selői Párizsban, ahol az alap­vető emberi jogok érvénye­sülésének helyzetét vitatták meg, s elhatározták azt is, hogy minden évben összehív­nak egy e témával foglalkozó konferenciát. Tavaly ennek színhelye Koppenhága volt, idén pedig Moszkvában ran- devűznak az EBEÉ-országok delegátusai. Kedden az EBEÉ-tagálla- mok külügyminisztereinek kiegészítő találkozójával in­dul a napi program. A ter­vek szerint ezen a rendkívüli eseményen a három balti ál­lamot — Litvániát, Lettor­szágot és Észtországot — hi­vatalosan is felveszik a hel­sinki folyamatban részt vevő országok sorába. A konferencia fontos témái közé tartoznak majd a ven­dégmunkások helyzetével kapcsolatos kérdések, az egyes országokba történő be­utazási lehetőségek problé­mái, vagy a nemzeti kisebb­ségek jogainak érvényesülé­sével összefüggő gondok is. A magyar delegáció olyan kérdések megvitatására ké­szült fel, mint a határok bé­kés úton történő megváltoz­tathatóságának problémakö­re, a nemzetiségek helyzeté­nek átgondolása azok szuve­renitási törekvéseikkel össz­hangban. Szorgalmazni fog­ja továbbá, hogy a konferen­cián a résztvevők mondják ki: belső konfliktusok meg­oldására megengedhetetlen az erőszak alkalmazása. Hétfőn Moszkvába érke­zett Jeszenszky Géza is. hogy részt vegyen a konferencia előtt tartandó külügyminisz­teri ülésen, valamint az EBEÉ-találkozó megnyitóján. A tervezett program szerint a magyar külügyminiszter kedden a délutáni ülésen mondja majd el hozzászólá­sát. Vita a Kóiya-tapulmány kerül Rattfibáljík a gyermekek jagait szabályozó ENSZ-konvenciít Napirend előtti hozzá­szólásokkal kezdte meg munkáját az Országgyű- lét hétfő délután. Először Gáli Ákos kért szót, és a plénum előtt megindokol­ta, hogy miért ült át a független képviselők kö­zé. Emlékeztetett arra. hogy Kónya Imre frakció- vezető közölte vele: sze­mélye megbízhatatlan a Demokrata Fórum számá­ra, hiszen közismerten rossz véleménnyel bír An­tall József miniszterelnök­ről, és félő, hogy ezt kül­földön, újságírók előtt is közreadja. Kónya Iimre a honatyák előtt nem Gáli Álkosnak válaszéit közvetlenül, ha­nem ismét felidézte az utóbbi napokban az MDF augusztusi frakcióülésére készített tanulmánya körül kirobbant botrányt és visz- szautasította az ezzel kap­csolatban őt ért vádakat. Ezután a „Kánya-ügyről” vita bontakozott ki, amely­ben több frakcióvezető is szót kért. Gál Zoltán (MSZP) bírál­ta az MDF-et, mert sze­Nincs döntés Az Alkotmánybíróság hét­főn egész napos teljes ülést tartott. A zártkörű tanács­kozáson a testület folytatta a honvédelmi miniszter in­dítványának, azaz a köztár­sasági elnök hadseregirá­nyításával kapcsolatos jog­állásának alkotmányjogi ér­telmezését. Az MT. értesülése szerint az ülésen délelőtt felszólalt Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, Für Lajos honvédelmi és Balsai István igazságügy-miniszter, vala­mint Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész. Göncz Árpád köztársasági elnök nem je­lent meg az Alkotmánybíró­ságon, állásfoglalását írás­ban küldte meg. Az Alkotmánybíróság hét­főn késő délutánig ülésezett, de nem hozott határozatot a honvédelmi miniszter indít­ványával kapcsolatban. A testület kedden folytatja teljes ülését. rinte nem az ország gond­jaival, hanem a pártok kö­zötti konfrontáció szításá­val foglalkozik. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője kifogásolta, hogy Kónya Im­re az Országgyűlés elé vitte sérelmét. Orbán Viktor (FI­DESZ) is bírálta a Kánya­tanulmányt. Füzessy Tibor (KDNP) etikátlannak minő­sítette, hogy az ellenzék hi­vatalosan nem nyilvános­ságra hozott dokumentum alapján bírál. Dénes János (független) szerint az MDF a választást ugyan meg­nyerte, a törvényhozásban viszont vesztett. Kelemen András államtitkár nyuga­lomra intett, míg Józsa Fá­bián (MDF) szerint az el­lenzék zavart akar szítani a kormány körül. Végezetül Kónya Imre leszögezte: ta­nulmánya megvitatás előtti anyag, az még nem a frak­ció véleménye. Az Országgyűlés keddi munkanapjára tervezett in­terpellációik felsorolása után Szabad György Házelnök szót kért. Bejelentette: fel­tételezhető, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) in­terpellációja, amelyet „A Belgrád Zágráb (MTI) — Miközben az Európai Kö­zösségek tűzszüneti megfi­gyelő bizottságának első öt­fős csoportja hétfőn reggel megérkezett az Eszéktől délkeletre fekvő horvátorszá­gi Tenyébe (Tenja), változat­lan hevességgel folytak a harcok a köztársaság külön­böző pontjain — adta hírül a Tanjung és több nyugati hírügynökség. Súlyos harcokat jelentettek a Pakractól öt kilométerre lévő Kusonje faluból, ahol vasárnap óta több száz hor- vát gárdistát és rendőrt kö­rülzárva tartanak a szerb te­rületvédelmi erők. A belo- vári (Bjelovar) rendőrs íg sok sebesült és halálos áldo­zatról számolt be. Pakrac közvetlen környékéről is sú­lyos harcokról érkeztek hí­rek. A legsúlyosabb tűzpárbaj Magyar Demokrata Fórum fenyegetőzéseiről” címmel nyújtott be Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez, nem felel meg a Házszabály azon előírásának, amely szerint interpellálni a kor­mány tagjaihoz azok hivata­li munkájával kapcsolatban lehet. E -kérdés megvizsgá­lását az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta, s kér­te az interpellálni szándé­kozó képviselőt, hogy ve­gyen részt az ülésen. A viharos napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők határoztak a gyermekek jogait szabályozó ENSZ-konvenció ratifikálá­sáról, a konvenció elfoga­dásának megerősítéséről, il­letve annak a magyar jog­rendbe építéséről. Mindhá­rom esetben egyöntetű igen volt a szavazás eredménye. A hétfői ülésnap este fél hétkor befejeződött. Ma a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének végrehaj­tásáról, a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsola­tos egyes ideiglenes szabá­lyokról, valamint a köz­jegyzőkről szóló törvényja­vaslatról lesz szó. hétfőn délelőtt az Eszéktől 15 kilométer távolságra lévő Bj- jelo Brdo és Sarvas falvak között zajlott: itt erős hor- vát gárda- és rendőri erők állomásoznak. Vasárnap este a basznia- hercegovinai Bosanska Krupán őrizetbe vették Milan Marticot, a szerb felkelők által ellenőrzött Krajina „belügyminiszte­rét” és két társát. A belg­rádi televízió hétfő reggeli jelentése szerint a gépko­csiban utazó Marticot a he­lyi lakosok felismerték. s az esetet a rendőrségnek jelentették. A belgrádi rá­dió azt állította, hogy Mar­ticot csupán „védőőrizetbe” vették, mert a feldühödött tömeg körében lincshangu- la-t alakult ki. Állítólag he­likopteren vissza fogják szállítani Krajinába. Hogyan szabadult ki Gorbacsov? Washington (MTI-tud) — Mihail Gorbacsovot meg­ölhették volna a puccsis­ták, -ezért igen óvatosan kellett eljárni — mondotta az augusztusi események­ről Ivan Szilajev orosz kormányfő vasárnap este a CNN tv-nek. Szilajev egyike volt a politiku­soknak, akik a Krímbe repültek Gorbacsov ki­szabadítására. A szemtanú szerint elő­ször az elnök üdülőhelyé­től távol akarták leszáll- ni, de Gorbacsov telefonon a közeibe irányította őket. A Moszkvából érkezett csoport minden eshetőség­re felkészült ugyan, de tudták, hogy fegyveres harcba nem bocsátkoz­hatnak, mert azzal Gor­bacsov életét veszélyezte­tik. Őrizetben Lenin agya Washington (MTI-tud) — Lenin agyát 30 000 szelet­re vágva tartják évtizedek óta a KGB őrizetében . . . morbid szenzációval az amerikai CBS-tv szolgált nézőinek vasárnap este, bemutatva a moszkvai, úgynevezett - agykutató in­tézetet, ahol a húszas évek óta gyűjtik és vizsgálják a szovjet politikai, tudo­mányos és kulturális élet nagyjainak agyvelejét, hogy megállapítsák: mi teszi naggyá a kommunis­ta agyat... Vlagyimir Iljics Lenin agyvelejéből 30 000 szeletre futotta, s a modellen nem mulasztották el megjelení­teni az elszíneződéseket, amelyék — állítólag — a politikus szifiliszére utal­nak. Leninről ennél töb­bet nem sikerült megtud­ni, mivel a szovjet titkos­rendőrség, a KGB — amint a riportalanyok el­mondták — már 4Ö évvel ezelőtt megtiltotta, hogy a lenini agyat illetően folytassák a vizsgálato­kat. Hadihelyzet-jelentés Jugoszláviából Közél+t m—mmmammmmmmmmmmmmmmmmmm mmmmmmmmmmmmmmmmmammmm Kerüljenek előtérbe a gazdasági törvények KDNP-NYILATKOZAT Indokolatlan a japán óvatosság — mondta iizletombereknek Antall József Antall József miniszterelnök hétfőn az üzleti élet mintegy száz képviselője előtt tartott előadásában igye­kezett feloldani a japán vállalkozók óvatosságát, aggo­dalmait. Hangsúlyozta, hogy sem az - ország külső biz­tonsága, sem gazdaságpolitikája, vagy belpolitikája nem ad alapot a befektetéseikkel mindeddig igen óvatosnak bizonyult japánok magatartására. (A képen Nakaszone volt miniszterelnökkel.) A nyilatkozat — többek között — hangsúlyozza: A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága 1991. szeptember 7-én tar­tott ülésén áttekintette az ország jelenlegi helyzetét és az ez évi feladatokat: A KDNP támogatja azt a szándékot, hogy ebben az évben a gazdasági törvények megalkotása kerül előtérbe a kormány és az Országgyűlés munkájában. Ezzel egy idő­ben sürgeti a társadalom- biztosítás és a szociális rend­szer megújításához szüksé­ges jogszabályok mielőbbi meghozatalát. Az adórend­szer átalakítása és az 1992. évi költségvetés kidolgozása során a KDNP határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a létminimumon élő társadal­mi rétegek és a gyermekes családok súlyos helyzete ja­vuljon, adóterhei csökkenje­nek és támogatásuk növe­kedjék. A közkiadásokhoz szükséges bevételek forrása az eddigieknél nagyobb arányban terhelje a magas jövedelmeket és csökkenjen a munkavállalók hozzájáru­lásának aránya. Az állampolgári és válla­lati adózási fegyelem meg­szilárdulása az államháztar­tás egyensúlyának megőrzé­se szempontjából alapvető követelmény. Ezért a KDNP az eddigieknél határozot­tabb fellépést sürget a köz­tartozásokat nem fizetőkkel szemben, beleértve a szemé­lyi felelősség kérdését, adott esetben a vezetők leváltását is. A KDNP szükségesnek tartja a közkiadások csök­kentését, ami azonban nem vezethet a közszolgáltatások és a közigazgatás működő­képtelenségéhez. A KDNP aggodalommal fi­gyeli az alkotmányosságot és a jogállamiságot veszélyez­tető hatalmi törekvéseket. Ezért nagyra értékeli a kor­mánynak a demokratikus jogrend megőrzésére és a társadalom stabilitására irá­nyuló erőfeszítéseit. Elité! minden olyan politikai Kez­deményezést. amely veszé­lyezteti az átalakulás de­mokratikus és alkotmányos rendjét. Ugyanakkor hang­súlyozza, hogy az ország jö- jvőjéhez nélkülözhetetlennek tartja új alkotmány kidol­gozását. Az utóbbi napokban éles vitát keltett a köztársasági elnök jogkörének alkotmá­nyossági kérdése. Ezért a jogkörök tisztázásával pon­tosítani kell az alkotmány idevonatkozó részét. Megen­gedhetetlen a köztársasági elnök hatalmának kiterjesz­tése, vagy szűkítése. Külpolitikánkban nagy je­lentőségűnek tartjuk a kor­mány aktív fellépését a ju­goszláviai válságban. Min­den konfliktus megoldása csak tárgyalásokkal lehetsé­ges. A KDNP örömmel üd­vözli, hogy megszületett a döntés az Észt, a Lett és a Litván Köztársaság, vala­mint a Magyar Köztársaság közötti diplomáciai kapcso­lat helyreállításáról. Nagyra értékeljük a balti államok kereszténydemokratáinak a függetlenség visszaszerzésé­ért folytatott tevékenységét. A Szovjetunióban végbe­ment változások alapján re­mélhető, hogy megélénkül­nek Magyarország és az önállósuló köztársaságok gazdasági kapcsolatai. Szor­galmazzuk a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok elmélyí­tését valamennyi kelet-euró­pai országgal. A Szovjetunióban lezajlott sikertelen kommunista ha­talomátvételi kísérlet bizo­nyítja, hogy az átalakulási folyamat Közép-Európában is visszafordíthatatlan. A si­kertelen puccskísérlet után megindult személycserék élesen mutatnak rá, hogy hazánkban is szükség van a közelmúlt történelmének fel­tárása, a felelősök megne­vezése és olyan törvényho­zási, valamint kormányzati intézkedésekre, amelyeket a közvélemény igazságérzete követel. KDNP Intéző Bizottsága 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents