Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 26., csütörtök Külpolitikai jegyzet Szobordöntögetők Szabó Béla MM árpátalján, akár­mi csak az egész or­szágban, tart a Le- nin-szobrok eltávolítása a közterületekről, Ungvár után ledöntötték a szobrot Munkácson, Huszton és más városokban, sőt köz­ségekben is. Az emberek nem egyformán reagálnak a történtekre: egyesek tör­ténelmi igazságszolgál­tatásnak tekintik a Lenin- szobrok eltávolítását, má­sok vandalizmusnak neve­zik. Van, ahol nagy cécó- val emelik le a szobrot ta­lapzatáról, máshol csend­ben, szifvte nézőközönség nélkül történik minden. A Felső-Tisza partján fekvő, főként ukránok és magyarok lakta Técsőn viszont botrányba fulladt a szobordöntés. A városi és a járási tanács vezetői sehogy sem tudtak közös nevezőre jutnfi, ám a RUH ukrán népi mozgalom ot­tani aktív tagjainak szor­galmazására mégis felvo­nultatták a gépeket a köz­ponti térre. Akkor jött a meglepetés: a város lakosainak egy csoportja, élükön a cigá­nyokkal ’ megakadályoz­ták a szobordöntést. A RUH vezetőit a rendőrök­nek kellett megvédeniük a felbőszült tömegtől. Ha- soiiló összetűzés volt az ugyancsak técsői járási, Haiticsi községben is, ahol az ottani lakosok összetör­ték a RUH hirdetőtábláját, széttépték a sárga-kék nemzeti zászlót, s kiker­gették a községből a szo­bordöntésre hozzájuk ér­kezett vendégeket. Hiába: nem volt jó a szoborerdő, de azért dön­tögetni sem ajánlatos csak úgy hűbelebalázs módjá­ra. .. Bányászok Bukarestben Petre Roman az „erdélyi emigráns kormányról“ Bukarest (MTI) — A ma­gát „erdélyi emigráns kor­mánynak” nevező csoport budapesti fellépését is szóba hozta a román miniszterel­nök szerdai parlamenti be­szédében, amelyben a zsil- völgyi bányászsztrájkról és fejleményeiről számolt be a törvényhozásnak. Petre Ro­man az események miatt el­halasztotta hivatalos ausztri­ai látogatását. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy a budapesti sajtó szerdán egy erdélyi emig­ráns kormány megalakulásá­ról adott hírt. A román nagykövet — folytatta a mi­niszterelnök — felvette a kapcsolatot a magyar Kül­ügyminisztérium egyik ál­lamtitkárával, aki jelenték­telennek minősítette az ügyet, hozzátéve: az nem képviseli a magyar kormány álláspontját. Petre Roman elmondotta, hogy Bukarestben a román Külügyminisztérium állam­titkára magához kérette Ma­gyarország nagykövetét és közölte vele, hogy az ilyen megnyilvánulások nem já­rulnak hozzá a jószomszed- ság és barátság légköréhez. Az ügy kapcsán Petre Ro­man helyesnek minősítette a román reagálást, majd a bá­nyászsztrájkkal kapcsolat­ban hangsúlyozta, hegy a kormány minden törvényes eszközt felhasznál a közrend megőrzésére. Ugyanakkor kész megérteni azt is, hogy mi vezetett a dolgok ilyen veszélyes alakulásához. A kora délutáni órákban Bukarestbe érkeztek a zsil- völgyi bányászok által elfog­lalt vonatok. A néhány ezer munkaruhában, bányászsi­sakban, bottal, csákánnyal érkező sztrájkoló rendőrkí­sérettel a kormány székhá­zához vonult, amelyet a dél­utáni órákban valóságos ost­rom alatt tartottak. A téren tartózkodó bányászok között az a hír járja, hogy Mára- marosból is bányászok in­dultak Bukarestbe. ANGLIA: A brit légierő gépével szept. 25-én megérke­zett a Lynehav légitámaszpontra a 77 éves Jack Mann, akit 865 napon át tartottak fogva Linabonban. MTI-TELEFOTÖ Ma: kormányülés Budapest (MTI) — A kor­mány csütörtöki ülésén is­mét napirendre kerül az 1992-es költségvetés terveze­te, amelyet múlt héten át­dolgozásra visszaadtak a Pénzügyminisztériumnak. A költségvetés hiánya az új előterjesztés szerint jövőre , sem haladhatja meg a 60—' 80 milliárd forintot. A pri­vatizációs bevételekből Vi­szont várhatóan nem az ál­lamadósságot p- csökkentik majd, hanem új munkahe­lyek teremtésének támogatá­sára költik a pénzt. Jövőre várhatóan mérséklődnek többek között a honvédelmi kiadások, a csökkentés pon­tos mértéke azonban még nem ismeretes. A kormány ülésén szó lesz a külkereskedelmi statisztika rendszerének módosításáról. A változtatást az is indokol­ja, hogy az idén az NGKM és az MNB adatai minden hónapban jelentős eltérést mutatnak. Ezért a kormány a megbízható adatszolgálta­tás érdekében szükségesnek tártja, hogy a vám- és pénz­ügyőrségnél megteremtsék a kellő személyi és technikai feltételeket a gyorsabb és pontosabb statisztikai adat­szolgáltatás érdekében. A testület ezenkívül tár­gyal többek között a repü­lésügyről szóló törvény sza­bályozási koncepciójáról és az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe került önkor­mányzatok kiegészítő álla­mi támogatásáról. Fokozott közúti ellenőrzés Budapest (MTI) — Foko­zott közúti ellenőrzés lesz szeptember 30 ég október 2 között — közölte Suha György, az ORFK szóvivője. Az intézkedés célja első­sorban a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerző­déses rendszerének beveze­tésével kapcsolatos ellenőr­zés, s az őszi—téli közleke­désre való átállás elősegíté­se lesz. A szóvivő elmondta: az ellenőrzésben a rendőrség M teljes közlekedési állománya részt vesz. A nagyobb utak, autópályák forgalmát idő­szakonként válogatás nélkül a parkolókba terelik és az autókat egyesével gyorsan átvizsgálják. A kisebb for­galmú utakon is teljes for­galom-ellenőrzésre lehet szá­mítani. A rendőrség foko­zott figyelmet fordít az ittas vezetők, a gyorshajtók ki­szűrésére és a műszaki álla- potj-vizsgálatára is. Újabb felmondólevelek Kétmilliárd forint hiányzik a szolidaritási alapból Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Au­gusztus végén több mint 250 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munka­ügyi központok az ország­ban. Az utóbbi hónapokban az állásra várók számának növekedési mértéke megha­ladta a 15 százalékot. Ennél valamivel kisebb ütemű — mindössze 10 százalékos — létszámnövekedéssel szá­molva sem tartható a még nébány hete is hivata­losnak tekintett prognózis, a bűvös 300 ezres határ. Csuhaj V. Imre, % Mun­kaügyi Minisztérium (MüM) gazdaságpolitikai ti'tikársá- gának vezetője szerint nem lehet kizárni, hogy a mun­kanélküliek száma az év végére eléri a 350 ezret. A minisztérium eddigi infor­mációi szerint ebben a pil­lanatban mintegy 76 ezren állnak elbocsátás előtt. (A foglalkoztatási törvény ér­telmében az 50 főt meghala­dó, vagy az egy munkahe­lyen foglalkoztatottak egy­negyedét érintő elbocsátások esetében 3 hónappal, tíz­nél több alkalmazott elbo­csátása esetén 1 hónappal a munkaviszony megszünteté­se előtt köteles a vállalat bejelenteni az elbocsátási szándékát az illetékes mun­kaügyi szerveknél.) Az utóbbi hónapok növekedé­si üteme a munkaerőpiaci statisztikáik fekete lapján annál is inkább meglepő — tájékoztatott Csuhaj V. Imre —, mert a nyári hó­napok idénymunkái általá­ban kedvezően hatnak a negatív folyamatokra. Ez­zel szemben — például Haj- dú-Biharban — már a me­zőgazdaságban is tartósnak ígérkező munkanélküliség­re kell számítani. A murikanélküliek számá­nak ilyen mértékű növeke­dése előre nem látott terhe­ket ró a munkanélkiüíli-se­gélyek fedezetéül szolgáló Munkanélküliek Szolidari­tási Alapjára. A szükséges 22,4 milliárd forint helyett az alap bevételei ebben az évben mindössze 17,5 mil­liárd forintot tesznék ki. (Ebből 9 milliárd a költség- vetés által biztosított indu- lóitőke, 1,6 milliárdot a Fog­lalkoztatási Alapból (FA) csoportosítottak át. A július l-től befolyt munkavállalói, illetve munkaadói hozzájá­rulások mértéke 5,4 miJ- liárd forint, míg a fennma­radó 1,5 milliárd az FA ta­valyi maradványa.) A szo­lidaritási alap jelenlegi hi­ánya tehát mintegy 5 mil­liárd forint, amelyből 1,75 milliárd pótlására — általá­ban az alap mindenkori tényleges bevételeinek a 10 százalékára — a költségve­tés vállal garanciát a fog- lalkozitatási törvény rendel­kezései alapján. 1,5 milliárd forintot a kormány az FA- ból csoportosított át, míg a fennmaradó közel 2 milliár­dos hézag betömése parla­menti határozatot igényel. Amennyiben a parlament az idei költségvetési törvény módosítása során ilyen ér- teflmű határozatot hoz, a hiány a költségvetési defi­cit növelésével pótolható. Jövőre a 9—11 százalékot is elérheti a munkanélküli­ségi ráta — jósolják a szak­embereik. A félmillió mun­kanélküliből segélyre szoru­lók támogatása az előzetes számítások szerint 43 mil­liárd forintot igényelne, ám a szolidaritási alap 1992-re prognosztizált _ bevételei alapján máris 35 milliárdos hiány valószínűsíthető. En­nek az összegnek az előte­remtésére a MüM-ban kü­lönféle elképzelések létez­nek. Először is: szükség van a munkavállalók és a mun­káltatók által ez év júliusá­tól fizetendő mun/kanélküli- járulék arányainak a módo­sítására. A jelenlegi 0,5—1,5 százalékos megoszlási arány a tervek szerint 2—4-re, vagy 1—3-ra módosul. Ez utóbbi látszik reálisabb­nak — véli Csuhaj V. Imre —, a társadalom számára elfogadhatóbbnak. A költ­ségvetési hozzájárulás mér­tékét is növelni kell, ezt a költségvetési törvény sza­bályozza majd. t railing A Falutévé szeptember 27-i műsora TV 1 5,50— 6,00) A tervezett témák: Bozsik Mici dicsősége — Mini a divat — a tejüzem­ben is — Vásárból vásár­ba — Nagybani piaci árak — Adalbert-köszöntő. Szerkesztő-műsorveze­tő: Zala Simon Tibor. DEVIZANEM angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank holland forint ír font japán yen (1000; kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling portugál egcudo spanyol peseta svájci frank svéd korona tr.-es cl.-rubel USA-dollár ECU (K. Piac) VÉTELI ELAD.-I Árfolyam ioo EGYSÉGRE, FORINTBAN 13012,95 13039,01 5979,12 5991,10 216,50 216,94 1156,18 1158,50 1831.62 1835,28 1309,33 1311,95 3958,58 3966,50 11934,42 11958,32 563,20 564,32 6604,04 6617,26 árf. jegyz. szün. 4461,71 4470,65 1140,02 1142,30 59.66 59,78 634,01 635,27 51,79 51,89 70.66 70,80 5123.62 5133,88 1223,38 1225,82 2747,25 2752,75 7487,65 7502,65 9133,52 9151,80 Közélet A végrehajtó hatalom korlátái Mégha igaz is az a véleke- kedés. amely megkérdőjelezi a magyar forradalom vagy akár a rendszerváltás meg­történtét, ám az mégis elvi­tathatatlan tény, hogyha bár lassabban is, de kialakulóban van egy újfajta politikai és gazdasági intézményrendszer és gyakorlat, amely máris néhány merőben új dolgot eredményezett életünkben. Cikkemben ezek közül most csak a politikai szférát vizs­gálnám, abból is elsősorban — mint ahogy a cím is utal rá — a kormányzat hatás­körét, felelősségét venném tüzetesen szemügyre. Mind­ezt elsősorban azért teszem, hogy segítsem tisztázni a korlátokat, hogy világosan meg lehessen mondani, mire terjed ki a kormányzat kom­petenciája, mit lehet és mit kell rajta számon kérni. Mivel társadalmunk az el­ső szabad választásokkal a többpárti demokrácia útjá­ra lépett, így a pártoknak érzékeny membránként kell a lakosság, s az annak véle­ményét részben továbbító tömeg kommunikáció (újsá­gok, rádió. TV) jelzéseit „fogni”. Az első politikai korlát tehát a nyilvánosság. Ennek hatása ugyanakkor kétirányú, hiszen ez egyben jelentős közvéleményformá­ló erő is. Egy jól működő kormányzat, amely tudja, hogy hatalmának jövője nem az eleve elrendelésen alap­szik — még akkor is. ha egy gazdaságot stabilizáló idő­szakban nem lehet játéksze­re a közvélemény gyors élet­színvonaljavító követelései­nek — kénytelen ezt figye­lembe venni. Az a kormány, amely nem vonja le pártjá­nak és vezető kormánytiszt­viselőinek krónikus népsze­rűtlenségéből adódó személyi konzekvenciákat, vagy egy rossz értelemben vett külde­téstudat vagy pedig a de­mokratikus játékszabályok figyelmen kívül hagyása (ti., hogy elveszti a következő választásokat) jellemzi. ^'4» A második kontrolltén/Őző, amely egy — a célkitűzések­nek megfelelő — erős kor­mányt is ráébreszthet kórláp taira a tömegmegmozdula- sok, s az ezek mögött álló szakszervezetek. Ilyen ese­mény volt az őszi taxis­sztrájk, amely erős szakszer­vezetek hiányában spontán robbant ki, s amely egyértel­műen közvetlenül, a kor­mányzat ellen irányúit, hi­szen annak szószegése váltot­ta ki. Ez a legvégső korlát, amelyik éppen amiatt oly veszélyes fegyver, mert nem alakult még ki hazánkban a sztrájkok és a különféle tö­megmegmozdulások . leve­zénylésének. kordában tartá­sának technikája. Sajátos szerepe van a par­lamentnek a kormányzat fel- ügyelésében. hiszen a köz­vélemény szinte abszolút fel­ügyeletben gondolkodik. így Magyarország sorsának, helyzetének alakulásáért el­sősorban a parlamentet teszi felelőssé. Ez hibás szemlélet- mód, hiszen ez az ellenőrző szerep jelentősen halványo­dott a fejlett polgári demok­ráciák gyakorlatában, s na- tása elsősorban a nyilvános­ságon keresztül érvényesül­het. Nem szabad ugyanis el­feledkeznünk arról a tényről, hogy a. benyújtott törvények, árok tárgyalásának sorrendi­sége, majd pedig végleges sorsa alapvetően a kormány (jelen esetben az Antall- kormány) kezében van, hi­szen a törvények felett álta­lában szótöbbséggel dönte­nek, s a kormánypárti kép­viselők pedig mindenütt együtt szavaznak a kormá­nyukkal. A negyedik időnként kor­látozó szerepet betöltő té­nyezőt a függetllen intéz­mények képviselik, amelyek mind a jogalkotási, mind a gazdaságirányítási életet befolyásolhatják, s meg­köthetik a kormányzat ke­zét. Ezen intézmények az Alkotmánybíróság (lásd kár­pótlási törvény), a Szám­vevőszék, s a Nemzeti Bank. (Ez utóbbinak óriási a szerepe a pénzteremtés szabályozásában, a költség- vetési deficit finanszírozá­sában, s az infláció alakulá­sában: az ezekből adódó el­kerülhetetlen feszültségek az idén ősszel fognak nyil­vánvalóvá válni a Nemzeti Bankról szóló törvény meg­alkotásánál, s a „hosszú, forró ősz” inflációs nyomá­sának alakulásánál. Kér­dés, az Antall-kormány mennyire fogja felismerni, hogy a Nemzeti Barik szi­gorú pénzpolitikája hosz- szabb távon a kormányzat érdekeit szolgálja.) Sajátos, a független intéz­ményekhez nem sorolható szerepe van a legmagasabb közjogi méltóságnak, a köz- társasági elnöknek, a kor­mány, pontosabban Antall József miniszterelnök el­gondolásainak konrollálásá- ban. Mind a kárpótlási törvény, mind a tv és a rádió tisztségviselőinek ki­nevezésénél ez az „erő” már megmutatkozott. Az Alkot­mány szerint ez a gyenge köztársasági elnök nem is olyan gyenge, így ezen a ponton még jó néhány üt­közés várható. Hatodik korlát — s ez az, amit a diktatúrák is kénytelen-kelletlen de elfo­gadnak — a nemzetközi politikai és gazdasági hely­zet, s az ebből adódó kény­szerítő hatások. Nem kell ahhoz hazaárulónak lenni, hogy a kormányzat mulasz­tása mellett észre vegyük; a szovjet külgazdasági kap­csolat mindenképp hanyat­lott volna. A felsorolásban utolsó té­nyező a különböző belföldi lobbik, nyomásgyakorló cso­portok szerepe, amelyek azonban legtöbbször nem jelennék meg a nyílt színen, ám amelyeknek sokkal na­gyobb súlyuk van, mint ahogy azt sokan gondolják. Azt már az olvasók meg­ítélésére bízom, hogy el­döntsék: mennyire veszi tekintetbe és mennyire fo­gadja el ezeket a korláto­kat a jelenleg működő kor­mány, s azt is, hogy meny­nyire állít maga elé más korlátokat, meny­nyire korlátozza önmagát Ugyanis — mint ahogy Hamvas Béla tolmácsolásá­ból ismerjük a Kína ősko­rából származó ' mondást: „A helyes kormányzás alap­ja az erény.” Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ 4 Hivatalos dezizaárfolyamok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents