Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

)91. szeptember 25., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország Senki földje Senki földjén botorkál jy özvegyasszony. Nincs t fű, madár se fütyöl. örne botot, hogy rátá- Mszkodna, de nincs fa. okor, csak szikkadt, zomjas talaj. Senki föld- ez, sokan bolyonganak íjta. . . Csillagtalan, fekete éj- zaka borul rá. Mélysötét, lint ruhája és gondola- li: ura után vágyik a sír- i. Csöndes, jó ember olt szegény. Rák marta a •stét, de az orvosok nem ették észre, vagy ájulásai >ég csak a rák jöttét je- zték? Harminckét évi ■unka után ötezerkétszáz >rint szociális járadékot Itak neki... Az asszony tűnődik a világ furcsa- .gain. Szemét az éjbe me- zszti: érdem, fizetség, lazság...?’. Aztán lefekszik a földre, mgyos még a nap hévé­it. Elsöpri maga alól a öröngyöket. Volt ezekből z életben elég. Tavaly ezettették be a gázt, sze- ény ura sürgette, vegye- ek föl százezer forint ölesönt, kifizetik belőle zt is, meg a kölcsöneiket. kkor tárgyaltak a ka- latadóról. A temetésre is ellett negyvenezer forint, yen drága lett a halál... ír egy sori. Felnőtt lá- ya és fia vele lakik. Jö- edelmük huszonnyolc- zer forint. Pillája elnehezül. Fél- lomban motyogva szá- 10I: ebből tizenhárom­zer az OTP, ötezerötszáz rezsi, ezeröt a buszbér- áük..., az étel, ruhák a kerekeknek.. ., miből •sz lakásuk? Ebben a ónapban húsz forintja arad ennivalóra. Álomba ull. Arról álmodik, hogy incs senki földje. Hogy em a számok szenvtelen irvénye uralkodik. Mert eszerint jól él, segítsé- zt ne várjon. Didereg az lyre hidegebb éjszaká­Nyiregyházán, a Bottyán János utcában 1200 méteres tá­von kicserélik a régi, csak lbár nyomást bíró acél gázcsö­veket A TIGAZ által lefektetett új műanyag csövek há­rom bárig terjedő nyomásállók lesznek. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Csak a felét? Cséb Évgyűrű Biztosítást kötöttem tavalyelőtt. Most pénzre lett volna szükségem, elhatároztam, hogy megsza­kítom. Elmentem az Állami Biztosítóhoz, ott azt válaszol­ták, hogy megszakíthatom, de ebben az esetben csak a befizetett összeg felét kapom vissza. Nem értem, miért fog­ják vissza, ez az én pénzem, nekem kamat se kell. Erre szeretnék választ kapni. Név és cím (Az ÁB a biztosítási díj el­lenében a Cscb-Évgyűrű ál­tal biztosítottnak, nyugdíjba vonulásakor választás szerint ezeket a szolgáltatásokat nyújtja: a) nyugdíj-kiegészí­tő járadékot fizet, b) egy összegben kifizeti a Szabály­zat értelmében meghatáro­zott tőkeértéket, c) a tőkeér­ték egy részét kifizeti és fennmaradó részét nyugdíj­kiegészítő járadékká alakítja át és folyósítja. Feltétele a díjfizetéssel eltelt öt év és a nyugdíjmegállapító határozat bemutatása. Felmondás ese­tén a befizetett összegnek csak a felét fizetik vissza, ol­vasónkat tehát helyesen in­formálták. A biztosító azon­ban — olvastuk az ÁB RT. Kelet-Magyarországi Igazga­tósága igazgatójának, dr. Kanyuk Jánosnak a levelé­ben — két év után a tőkeér­ték ötven százalékáig köl­csönt tud nyújtani a biztosí­tottnak.) Várjuk a zebrát Tavaly szeptemberben ad­ták át Nyíregyházán az örö­kösföldön a 23. Számú Álta­lános Iskolát. Mi szülők tü­relmesen vártuk, hogy mikor festik fel a zebrát, hogy gyermekeink legalább így legyenek védve a száguldo- zóktól. Sajnos mind a mai napig nincs jelezve a gyalo­gos-átkelőhely, de tábla sincs, ami jelezné, hogy itt iskola van és óvatosan vezes­senek az autósok, motorosok. A polgármesteri hivataltól is kértük a zebra felfestését, de eddig nem jártunk szerencsé­vel. Gyermekeink testi épsé­géről, életéről van szó. A szülők nevében: Gyuhos Tamás Nyíregyháza, Fazekas János tér Í5. Vannak még csodák Elhagytam a nagy kapko­dásban a múlt hét szerdán a pénztárcámat a Tisza vasvá­riban működő 34. számú ke­nyérboltban. A pénztárcában volt tizenhatezer forint és egy régi, családi ékszer. A bolt eladója — akiről csak azt tudom, hogy keresztne­ve Piroska — hiánytalanul átadta nekem a tárcámat. Nagyon szerettem volna egy kis ajándékkal meghálálni, de nem fogadta el, mert azt mondta, ez az ő becsülete, kötelessége. Eddig nem hit­tem benne, de most már tu­dom: vannak még csodák és makulátlan emberek. Nagyné, Hajdúhadház Fittyet hánynak rá Nagy kerek tábla áll Nyír­egyházán, a Dózsa György utcán, a Képcsarnok utáni útszakaszon. Piros szegélyes kék alapban, nagy piros ke­reszt van* rajta. Jó magasra, vagy két méterrew helyezték az oszlopra, két másik társa fölé. Városszerte több ilyen tábla van az utcádon, de mintha senki sem ligyelne rájuk. Hallom, hogyan mor­fondíroznak magukban, em­legetve a régi szép időket, amikor még figyeltek rájuk az emberek. Ma pedig mint­ha ott sem volnának... A szürkeruhások sem járnak sokat arrafelé, mint régen. Hiába kiáltják a világnak, hogy „Megállni tilos!”, alig törődnel^.velük a közlekedők. Ördögh László Nyíregyháza válaszol az illetékes egély a pályakezdőknek Jóst a nyáron érettségiz- í, mindenfelé jártam nkahely után, de ered- nytelenül. Tizennyolc éve- oda jutottam, hogy nincs nkám, nem adják utánam :saládi pótlékot, azt hal- :am, hogy kérhetek mun- télküli-segélyt. Igaz-e ez, kell jelentkezni, és mi­tt iratokat kell bemutat- — írta T. Attila máté- lkai fiatalember. l Megyei Munkaügyi Köz­titől kaptunk tájékozta- t: a munkanélküliek ellá- áról szóló 1991. évi IV. vény 32. § 1. bekezdése rint a pályakezdők mun- iélküli-segélyre az a nkanélküli jogosult, aki eveiét felső-, vagy közép- ű oktatási intézmény »pali tagozatán két évnél n régebben szerezte. A nkaügyi központ a jelent­ését követő három hór.ap tt nem tudott az első nkaviszonyba lépéshez gfelelő munkahelyei fel- nlani neki, valamint éi- yezkedése érdekében a nkaügyi központtal együttműködik. A pályakez­dők munkanélküli-segélyé­nek havi összege a minden­kori minimálbér (jelenleg 7000 forint) hetvenöt száza­léka. A segély folyósításának maximális időtartama hat hónap. A jelentkezést követő há- rombónapos várakozási idő­re segély nem folyósítható. Az a pályakezdő, aki a mun­kaügyi központ illetékes ki- rendeltségén például szep­temberben bejelentkezik, csak a jelentkezés után há­rom hónappal, vagyis de­cemberben kaphat először segélyt. Nem minősül pálya­kezdőnek (és így segélyre jogosultnak) az a munkanél­küli, aki két éven belül akár egy alkalommal is munkavi­szonyt létesített. A pályakez­dőnek a végzettségét bizo­nyító oklevéllel kell jelent­kezni az illetékes — ebben az esetben mátészalkai — kirendeltségen. Itt részlete­sen tájékoztatják jogairól és lehetőségeiről. Amennyiben a munkaügyi központ a háromhónapos vá­rakozási idő alatt nem tud részére megfelelő munkahe­lyet felajánlani, jogosultsá­gát a pályakezdők munka­nélküli-segélye iránti kére­lem benyújtását követően, határozatban állapítják meg. Elutasító határozat esetén az 1981. évi I. törvény 62. § ér­telmében fellebbezésre van joga, amelyet az Országos Munkaügyi Központ bírál el. Rossz a mérő, de meddig ? „Minek a mérő?” címmel jelent meg augusztus 14-diki lapszámunkban a Nyíregy­háza, Törzs u. 74. sz. épü­letben lakó olvasónk észre­vétele: mérőberendezés van az épületben, de állítólag nem alkalmas a mérésre. Je­lenleg átalánydíjat fizetnek a távhőszolgáltató vállalat­nak, de szeretnének a tény­leges hőfogyasztás után fi­zetni. A megyei távhőszolgáltató vállalat illetékesei választ adtak olvasónk levelére: a Törzs u. 74—90. szám alatti lakóépületnek és fogyasztói hőközpontjának műszaki át­adása 1989. szeptember kö­zepén volt. Az épület beru­házója az OTP, tervezője a KELETTERV, kivitelezője a SZAÉV volt, tulajdonosa pe­dig a lakóközösség. A hc- központ tervezése és kivite­lezése során az érvényes kö­vetelményeknek megíeJMően beépítettek a lakóépület ösz: szes hőfogyasztásápak méré­sére szolgáló hőmennyiség- mérőt. A hőközpont, annak ellenére, hogy több esetben megkeresték a lakóközösség képviselőjét tulajdonjogi át­adása, illetve kezelési meg­állapodás megkötése végett — jelenleg is a lakóközösség tulajdonában van. A hőmennyiségmérő a műszaki átadást követően meghibásodott, nem mér. A jelenlegi állapotok között a hőközpont, a hőmennyiség- mérő szükséges javítási stb. munkáit a tulajdonosoknak kell elvégeztetniük. Ha biz­tosítanak olyan hőmennyi­ségmérőt, amely elszámolás­ra alkalmas, a vállalat hala­déktalanul megküldi az erre vonatkozó szerződés terveze­tét. Szerkesztői üzenetek KÉRJÜK AZOKAT AZ OLVASÓKAT, AKIK NYUGDÍJJAL KAPCSO­LATBAN KÉRIK SEGÍT­SÉGÜNKET, SZÍVESKED­JENEK NYUGDIJUK TÖRZSSZAMÁT IS KÖ­ZÖLNI, MERT CSAK EN­NEK ISMERETÉBEN TÁ­JÉKOZÓDHATUNK. CSOMÓS KÁROLY, VÁ- SÁROSNAMÉNY: Ha új lakást épít, vagy nem ma­gánembertől vásárol, akkor a szerződéskötés időpontjá­ban érvényes rendeletek alapján a, háztartásában el­tartott személyek után szo­ciálpolitikai kedvezmény­ben részesülhet. Az eltar­tottak többek között: gyer­mekek; megfelelő jövede­lemmel nem rendelkező, együttélő rokkantak (leg­alább 67%-os munkaképes- ség-csökkenésűek; nyugdí­jas szülők, közeli hozzátar­tozók stb. CSUKA SÁNDORNÉ, BERKESZ: Sajnos, ahogy a Szerencsejáték RT. 4. sz. Területi Igazgatósága kö­zölte, panaszát nem tudták orvosolni. A lottószelvé­nyek postai szállítás közbe­ni elveszéséért nem vállal­hatják a felelősséget, Egyébként a szelvények feldolgozása pénzügymi­nisztériumi ellenőrök, köz­jegyzők felügyelete mellett történik. Őszintén remél­jük, legközelebb valóban ön mellé szegődik a szerencse. TÓTH JÁNOS, NYlR- KÉRCS: Üzenetével örömöt hozott, szívesen közbenjár­tunk. CSETNEKI JÁNOSNÉ, SZÉKELY: Az utalvány megsemmisüléséről szóló nyilatkozata szeptember másodikán érkezett az igaz­gatósághoz, csak ezután tudtak intézkedni ügyében. Nyugdíjas-összejövetel Közel száz nyugdíjas, a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság volt dolgozója vett részt szeptember tizenhar­madikán azon a nyugdíjas­találkozón, aminek megren­dezéséért köszönet illeti a rendőrkapitányság személyi állományát és vezetését. Dr. Hajzer László alezredes a megye közrendjét és közbiz­tonsági helyzetét, annak ja­vítására tett célkitűzésekkel ismertette. Majd Dr. Illés Kálmán őrnagy beszélt a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság területének gondja­iról, problémáiról, az ered­ményekről. A kiadós és jóízű ebéd elfogyasztása utáni kö­tetlen beszélgetésen ígéretet tettünk, hogy erőnkhöz mér­ten segítséget nyújtunk a köz- biztonsági helyzet javításához. Nem könnyű feladataik vég­rehajtásához jó erőt és egész­séget kívánunk az állomány­nak és reméljük, hogy ta- vábbra sem feledkeznek meg a rendőri munkában már el­fáradt nyugdíjasokról. Antall István Nyíregyháza Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ Villanófényben Kipusztultak, eltűntek 3. Nyíregyháza (KM) — A HALÁSZSAS, VÁNDOR­SÓLYOM, SIKETFAJD, NYÍRFAJD és DARU is­mertebb fajok, leírásuk­kal több helyen találkoz­hatunk. A REZNEK keleti alfaja nagyon megfogyat­kozott, hazánkban mindig is nagy ritkaság volt. Vo­nuló faj, magasfűvű sztyeppéken vagy ehhez hasonló kultúrnövényzet- ben költ, három-négy tojásán három hétig kot- lik. Kipusztultnak kell tekinteni, bár vonuláskor időnként késő őszi példá­nyok megfigyelhetők. A TAVI CANKÓ félmagas fűvű sztyeppe víztócsái­nak, sekély tavainak kör­nyékén él. Május-június- ban költ, testével kifür- dött, lapos talajmélyedé­sekben, száraz fűszálak­kal kibélelt fészkébe rakja négy tojását, három hétig kotlik rajtuk. Az európai fészkelők áprilisban ér­keznek és szeptemberben vonulnak el Afrikába. Mint fészkelő faj, kipusz­tult hazánkban. Értéke 3000 Ft. A KACAGÓCSÉR eltű­nését hazánkból a szikes jellegű fészJkelőhelyek megszűnése, a nyílt víz­partok növényzeténeik el­burjánzása okozhatta. Az Európában csak kisebb, helyi populációkkal kép­viselt faj rendkívül érzé­keny a zavarásra, élőhelye megváltoztatására. Utolsó ismert hazai fészkét to­jásgyűjtők fosztották ki. Májusban vagy júniusban költ, a két-három tojásból három hét múlva kéltnek ki a fiókák. Afrikában te­lel. Védett, értéke 3000 fo­rint. Ritkasága miatt Eu­rópa Vörös Könyvében is szerepel. A KIS CSÉR eltűnt faj, vizeinknél az utóbbi idő­ben csak mint ritka, át­vonuló madár f igyélhető meg. Egyébként nem épít fészket,, homokos talajban, vagy szikes fövényen ka­par kis mélyedéseket, ab­ba rákja két-három tojá­sát. 1954 óta védett érté­ke 3000 Ft. A ROVAROK listája is szomorúan hosszú: Törpe légivadász, Hoidkék szita­kötő, Flatörzsvadász acsa; a lepkék közül eltűnt vagy kipusztult a Lódarázsszit- kár, Fdketefejű szitkár, Apollólepke, Lápréti tűz- lepke Plebicula escheri (nincs magyar neve), Nagy szénailepke. Lápi szénailep- ke, Magyar sakktábla lep­ke, Pyrois cinniamomea (nincs magyar neve), Nagyfolitú bagoly, Ly- gephila ludicra (nincs ma­gyar neve). Bogarak közül a Smaragd bábrabló, Szentendrei változó fut­rinka, Budai fürgefutonc, Steven turzásfutója, Szo­morú bűzfutó, Budai la­posfutó, Pannon lapos­futó, Perez hangyahólyvá- ja, Négyfóltos pattanóbo­gár, Pompás díszbogár, Négypúpú karmosbogár, Téli gombabogár, Fodor álbödéje, Pusztai gyászbo­gár, Szürke darázsbogár. Díszes nünüke, Pusztai méhbogár, Gyászos cincér, Balatoni hínárbogár, La- posorrú ormányosbogár és a hártyásszárnyúák közül az Óriás poszméh. (A köz­vetlenül veszélyeztetett ál­latfajokkal folytatjuk.) 11

Next

/
Thumbnails
Contents