Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

2. oldal Szaparodé szabálytalan­ságok 3. oldal Uborkától lombhullásig ÍO. oldal Drakula gyónása SZABOLCS-SZATMAR-BEREG FÜGGETLEN NAPILAPJA XLVIII. évfolyam, 207. szám ARA: 7,00 FORINT 1991. szeptember 4., szerda Szabadka Antall József miniszter- elnök kedden délelőtt fél 11 óra után pár perccel lépte át Röszkénél a jugoszláv határt, hogy találkozzon Ante Markovié jugoszláv szövetségi kormányfővel. (A két miniszterelnök megbe­széléséről a 4. oldalon tu­dósítunk.) Washington A moszkvai puccs leve­rése után KGB-tisztek és az SZKP apparátusának mun­katársai Mexikón át Kubá­ba és Brazíliába szöknek, hogy elkerüljék a felelős­ségre vonást. Az amerikaia­kat a mexikói kémelhárí­tás tájékoztatta arról, hogy a szovjet személyek rész­ben a mexikói kormánytól kértek menedéket, s nem üres kézzel érkeznek, ha­nem vagyontárgyakkal, készpénzzel. Legértéke­sebb „hozományuk” felte­hetően az az információtö­meg, amellyel meg akarják vásárolni a menedéket. Brüsszel mmmmmm Az Európai Közösségek Bizottsága jóváhagyta ked­den azt a tervet, amely szerint a Közös Piac Ma­gyarországtól vásárolja meg az Albánia megsegítésére szánt búzaszállítmányt. Az úgynevezett háromszög­egyezmény keretében a közösség 5,9 millió dollár értékben 45 ezer tonna ma­gyar kenyérgabonát vásá­rol Tirana számára. A szál­lítmányt vasúton juttatják el Albániába. Az EK a ke­let-európai térségben elő­ször alkalmazza ezt a há­romoldalú segélykonstruk­ciót, amely azonban a fej­lődő világnak nyújtott se­gélyek esetében már jól bevált. Tankönyv­hiány Tanévnyitó után még mindig sok tankönyv nem érkezett meg az általános, illetve a középiskolákba. Több iskolában szerzett ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy még olyan könyvek­nél is előfordult késés, amelyekkel pedig már a nyár elején vagy derekán elkészültek a nyomdák. A csúszás nagy valószínűség szerint a terjesztők késle­kedésére vezethető vissza. Számukra is van azonban mentség —, hiszen a módo­sult tankönyvárakról csak augusztus közepe felé érte­sültek. Postarablás mm Hétfőre virradó éjszaka ismeretlen tettesek betör­tek a bakonybánki posta- hivatalba, és elvitték a több mázsás páncélszekrényt. A hiányt hétfőn reggel a nyi­táskor fedezték fel a posta dolgozói. A rendőrség a nyomozást azonnal meg­kezdte. A jelek egyértel­műen arra utalnak, hogy a „mackót” gépkocsival szál­lították el. A posta a pán­célszekrény tartalmáról nem nyilatkozik. A rendőrség a lakosság segítségét kéri. Biztonsági öv ms Aki október elseje után autóval megy Lengyelor­szágba, jól teszi, ha felköti — a biztonsági övét! E naptól kezdve ugyanis Lengyelországban szintén kötelező lesz (beépített te­rületen is) az életmentő övék használata. Általáno­san kötelező használatá­nak bevezetésével várható­lag rendőri akciókkal is igyekeznek majd rászoktat­ni az autósokat a tör­vénytiszteletre. Kultúra Coccaglio (M. S.) — Má­sodik díjat és a vele járó hárommillió lírát nyert Olaszországban a madrigál- együttesek számára rende­zett „Luca Marenzio” nem­zetközi versenyen a nyír­egyházi Banchieri Ének- együttes. A hat középisko­lás fiú (korábban vala­mennyien a nyíregyházi 4. sz. zenetagozatos általános iskola tanulói, a Cantemus kórus tagjai (három éve alakította) az énekegyüt­test. Több hazai és külföldi fesztiválszereplés után most a Brescia-melletti kisvárosban első ízben sze­repeltek versenyen, ahol angol, német és olasz szak- tekintélyekből álló nemzet­közi zsűri értékelte a telje­sítményeket. Az együttes az eseményen további olasz- országi meghívásokat is COMUNE Dl COCCAGLIO 11° Concorso Internazionale LUCA MARENZIO Coccaglio, 31 Agosto 1991 DIPLOMA Rilasciato al Gruppo Madrigalistico Classifies II- man «x - torn Puntegglo CUudio Don (hi .$Lc~Ao* 'po-^L: LA GIUKIA ^ ^ imm, Kirk by 1 kapott. Nyíregyházán leg­közelebb október 17-én ad koncertet a Banchieri Énekegyüttes. Az autópálya gazdasági érdek Mennyi lesz a használati díj? Budapest (ISB — S. Z.) — A koncesszió, mint eszköz, lendületet adhat a magyar autópálya-építkezéseknek — ezt Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára jelentette ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet az autópálya-hálózat 2000-ig tervezett fejlesztésé­ről, finanszírozásának lehető­ségeiről tartott. Ezt támaszt­ja alá az a tény is, hogy a gazdasági kabinet múlt heti döntését követően kiírták az első nemzetközi pályázatot úgynevezett előminősítésre, melynek során fel lehet mér­ni a befektetői szándékokat. A kiírás egyelőre csak az Ml-es autópályának az or­szághatárig történő meghosz- szabbítására, illetve az M5-ös autópálya Mosonmagyaróvár —Rajka (szlovák határ) kö­zötti szakaszának a megépí­tésére szól. A tárca — össz­hangban a tízéves közútháló­zat-fejlesztési tervvel — jö­vőre az M7-es és az M3-as befejezésére is teFvezi hason­ló pályázat meghirdetését. Ez utóbbi már Szabolcs-Szat- már-Bereget is érintené. Kálnoki Kis Sándor hang­súlyozta, hogy az autópályák megléte elengedhetetlen fel­tétele a gazdaság fejlődésé­nek. A magyar államnak azonban nincs elég pénze az úthálózat fejlesztésére — a már meglévő autópályák be­fejezése, 1990-es áron, mint­egy 80—120 milliárd forintos beruházást igényelne, míg az egész tízéves terv végrehajtá­sa 250—300 milliárdot. Az út­alap bevételei azonban csak a meglévő utak karbantar­tására, a közlekedésbizton­ság fokozására és a környe­zetvédelmi teendők ellátására elegendők. A kormány tehát kénytelen koncessziós formá­ban megvalósítani a terveit, amivel így is legfeljebb 10 évre tudja leszorítani a jelen­legi 25—30 éves lemaradá­sunkat Európa fejlettebb ré­gióihoz képest. A koncessziós megoldás lé­nyege, hogy a befektetők 30— 35 évre használatba kapják a létesítményt — jelen esetben az autópályát —, amely azon­ban a megvalósulás pillana­tától kezdve az állam tulaj­dona. A befektetés megtérü­lése érdekében az üzemeltető koncesszióstársaság díjat szed az autópálya használa­táért. Ennek a mértéke — az európai átlagnak megfelelő­en — 6—7 forint lehet kilo­méterenként. A közlekedési tárca azonban szeretné az üzlet eszközeivel rábírni a befektetőket, hogy — igazod­va a magyar autósok lehető­ségeihez — az európai átlag alatt, annak 50—60 százalé­kos mértékéig állapítsák meg a majdani úthasználati díja­kat. Sportolók a városházán Üjabb ezüstös sportolókat fogadott kedden a nyíregy­házi polgármesteri hivatal­ban Mádi Zoltán polgármes­ter. Két kevésbé ismert sportág, a búvárúszás és az ülőröplabda nyíregyházi kép­viselői szereztek a napokban Európa-bajnoki ezüst-, illet­ve bronzérmet. Bakosi Erika, a Nyírség SE búvárúszója a gőteborgi Európa-bajnoksá- gon — első kontinensviada­lán — egyéniben második, míg a váltóban harmadik helyet szerzett. Jövőre az at­héni világbajnokságon, illet­ve a Kínában rendezendő világbajnokságon szeretné gyarapítani érmei számát. A magyar ülőröplabda-váloga­tott a nottinghami EB-n vég­zett a második helyen. A csapatban a Nyíregyházi Pi- remon SE öt játékosa szere­pelt. (Kekecs Miklós, Domo­kos András, Makarovszki Sándor, Szabó László. Peres János) valamint Szekér Lász­ló szövetségi kapitány. A Pi- remon októberben a hollan­diai Rourmondban BEK-en vesz részt, amelyre Mádi Zoltánt is meghívták a ren­dezők, mivel testvérvárosi kapcsolatot kívánnak kiala­kítani Nyíregyházával. Visszaadják az egyházi iagatlanekat Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Az egyházi ingatlanok átadásával kapcsolatos tör­vény értelmében tegnap meg­beszélést tartott a városhá­zán Mádi Zoltán, Nyíregy­háza polgármestere a törté­nelmi egyházak képviselői­vel. A tárgyalások után kér­deztük a polgármestert, mi­ben állapodtak meg. — Az önkormányzati tes­tületen belül létrehozott ad hoc bizottság feladata lesz, hogy, az igényeket összesítse, s kidolgozza az elképzelése­ket — mondta Mádi Zoltán. — A történelmi egyházak képviselői most felsorolták az igényeket, amelyeket ez év szeptember húszadikáig írásban rögzítenek. Szeptem­ber 30-ig pedig — az egyhá­zakkal egyeztetve — kidol­gozza elképzeléseit a bizott­ság. Várhatóan októberben vagy novemberben tárgyalja az anyagot a testület. A törvény tízéves időtarta­mot szab az egyházi ingatla­nok átadására, ezt most ket­tébontották egy belátható — 1994 augusztusáig tartó — és egy „be nem látható" sza­kaszra. Különös figyelemmel és gonddal kezelik majd az oktatási intézmények kérdé­sét — ez érdekli legjobban a társadalmat, azon belül is a pedagógusokat. A Bessenyei- kollégiumot még júniusban visszaadták a református egyháznak, legkorábban jövő év szeptemberéről pedig evangélikus gimnázium lesz a Kossuth. — Alapvetően tői vényi szaDályozás írja elő az egy­házi ingatlanok visszaadását — folytatta a polgármester —, ezen belül arra törek­szünk, hogy érvényesítsük a város érdekeit, fennmaradion a jó színvonalú oktatási rendszer, legyenek különböző arcú iskolák, amelyek közül választhatnak a szülők. Még szeptemberben meg kell oldania az önkormány­zatnak a görög katolikus teo­lógiai főiskola tanteremgond­jait, az már biztosnak lát­szik, hogy 1994-re egy álta­lános iskolát kérnek az evan­gélikusok, a legnagyobb gon­dot pedig egyelőre a római katolikus plébánia épülete je­lenti. Iskola gyengénlátéknak Nyíregyháza (KM — Boj­té) — Színházbusz indul Nyíregyházáról mindennap nyolc kisdiákkal Debrecen­be. Útközben hallgathatják a Móricz Zsigmond Színház gyermekelőadásait. Este hat órakor pedig a gyerekek új­ra visszatérnek szüleikhez. A történet úgy végződik, mint egy mese, amit viszont göröngyös, nehéz úton értek el a szülők. A gyengénlátó gyerekek taníttatása nagy gondot je­lent több családnak, hiszen ilyen speciális iskolával nem rendelkezik a megye. Ezért a diákok Debrecenben tanul­nak a dr. Kettesy Aladár Ál­talános Iskolában, ahol di­ákotthonban laknak. A tá­volság és a gyerekek maguk­ra hagyatottsága, betegsége a külvilágra méginkább ér­zékenyebbé tette őket. így jó néhány szülő szinte re­ménytelennek látszó harcot folytatott azért, hogy a gye­rekek Nyíregyházán tanulja­nak, vagy pedig megoldják a bejárásukat. A polgármesteri hivatal­ban — legnagyobb sajnála­tukra — nem sok jóval bíz­tatták őket. Segítenek — mondták — de nem tudják megoldani ezt az ügyet, hi­szen ott vannak még a liszt­érzékeny, a gerincbeteg és asztmás gyerekek is. Talán a jó ösztönüktől sugallva kopogtattak be az ortodox parókiára. Nem utasították el őket. Holló Lászlónak, a Megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság vezetőjének közreműködésével, valamint Botos József államtitkár hoz­zájárulásával sikerült a költ­ségeket előteremteni. A Mó­ricz Zsigmond Színház pedig jelenleg térítésmentesen köl­csön adta mikrobuszát. Usz István ortodox paróchus el­mondta: remélik, külföldi segítséggel hamarosan sike­rül majd egy saját autóbuszt is szerezni. Nyíregyháza (KM — SZ. J.) — Nem maradhatnak hasznos, értelmes elfoglalt­ság nélkül azok a nyíregy­házi általános iskolát vég­zett gyerekek, akik nem ju­tottak be középfokú taninté­zetbe, bár tanulni szeretné­nek. Ez a szándék vezette a nyíregyházi városi polgár- mesteri hivatal munkatársa­it, akik a pedagógiai intéze­ten keresztül a minisztérium­hoz fordultak segítségért. Speciális szakiskolai képzés keretében három csoport in­dítását tervezik a Dolgozók Általános Iskolájában. Az öt­let gyorsan támogatókra ta­lált, a megvalósítás azonban már kissé nehézkesebbnek bizonyult. A minisztérium el­készítette ugyan a szakmai programot, de az még nem jutott el a pedagógusokhoz. A határidők többszöri csúszása után talán október elsejétől a jogosan türelmetlen szülők megnyugodhatnak, kezdődik a kétéves oktatás három szakterületen. Szerencsére anyagi gondok nem nehezítik az indulást, mivel a minisztérium tanu­lónként 54 ezer forinttal tá­mogatja a jelentkezőket. Az összeget a városi önkormány­zat megelőlegezi. Menekülttábor Szigetváron. MTr telefdtó

Next

/
Thumbnails
Contents