Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
I9?í, szeptember 24., kedd HATTER Keiet-Magyarország Nem lopják, termelik Bejött a krumpli a esekei cigányoknak Balogh Gén Szatmárcseke (KM) — Szatmárcsekén osztják a földet... még a cigányok is kapnak belőle! — terjedt el a hír a koratavaszon az Erdő- hát falvaiban. Természetesen földosztásról szó sem volt. egy érdekes — nevezzük kísérletnek — kezdeményezés viszont valóban útjára indult. Husszonnyolc föld-, s többségében munkanélküli cigány egy alapítvány segítségével nyolc-nyolcszáz négyszögölnyi területet bérelhetett a helyi termelőszövetkezettől, melyen krump- litermesztésbe fogtak. Annak idején lapunk is beszámolt a nem mindennapi akcióról. Elmondtuk a kezdeteket, a szervezés örömeit. gondjait. Amikor ott jártunk, a földet már felszántották. s készültek az ültetéshez. Mi történt azóta? Igaz, hogy beérett a termés, s mintahogy a szállingó hírek jelezték, javarészét már el is lopták a kívülmaradot- tak...!? Újítás moot közbe* — A termés valóban beérett. de abból semmi sem igaz, hogy megdézsmálták volna — mondja apró örömmel a hangjában Sarkadi Pál polgármester, aki az egyik koordinátora volt az akciónak. — A burgonyára nem is lehet panaszunk, ám sajnos, a kísérletező kedvűek az uborkára ráfizettek. Ugyanúgy jártak, mint a falu másik részében lakók, akiknek szintén nyakukon maradt a termés. Az esztendő elején az Autonómia Alapítványtól 450 Munkában a Hortváth család. A SZERZŐ FELVÉTELE ezer forint kamatmentes kölcsönt kapott a esekei cigányság egy része, ez volt az az induló tőke, amellyel belekezdhettek a földművelésbe. Tizennégy hektárt kibéreltek a falu határában, s úgy döntöttek, egyöntetűen burgonyát termesztenek. A földdarabot természetesen ki-ki maga műveli meg, de a krumpli eladásakor újból összefognak. Ám menet közben sokan újítottak. Voltak, akik nagyobb fantáziát láttak az uborkában, a tengeriben, a paszulyban. Akik e két utóbbit választották, nem döntöttek rosszul, mindkettő jól fizet. — A krumplival sajnos bajok vannak — fogad gondterhelt arccal Horváth József, a régi ismerős, akire a legtöbb teher hárult a kísérlet során. — Nem a mennyiség miatt fő a fejünk, de az istennek sem tudunk vevőt találni. Horváth József szerint mintegy ötszáz mázsa, a polgármester szerint annál is nagyobb mennyiség sorsa forog kockán. Sőt, itt már nem csupán a burgonyáról van szó. Hanem arról is, ha nem lelnek vásárlóra, félő. hogy kudarcba fullad az akció, s ez hosszú évekre elveszi a földműveléstől az érintettek. kedvét. A szóban forgó határrész egyébként közvetlenül a cigánysor kertjei mögött húzódik, s jónéhány táblában most is nagy munka folyik. Igaz, mint a legtöbb krumpliföldet. ezi is felverte a gaz, így előbb azt kell letakarítani, hogy a gumókhoz férjen az ember. Szorít a törlesztés Horváth László és családja már túl van e kemény próbatételt jelentő „birkózáson'’, s javábao^^gfi^, a. ki'ympliL„ De nerdöB^kápávát .r': -műit ahogy azt a nyírségi ember megszokta. Egy derék villát döfköd a földbe, úgy fordítja ki a gyönyörű, egészséges gumókat. — Tudják maguk milyen piszok száraz ez az TÁRCA M egyénk egyik (másik) nagyüzemének tmk- múhelye ruhátlan hölgyek színes fényképeivel van kitapétázva. A rozsdás, olajsáros képek egyhangúságát oldják ezek a nyugati lapokból kivágott, a meztelen igazságot ábrázoló fotók. A műhelybe toppanva teljesen megfeledkeztem eredeti riporttémámról és tüzetesen végig néztem a több mint száz -képet. A műszak végére befejeztem vizsgálódásomat, s első dolgom az volt, hogy megkerestem a munka- védelmi előadót. Tőle megtudtam: a képek miatt még nem történt baleset. A derék munkavédelmis készséggel nyilatkozta: „Az igaz. hogy a képek elvonhatják a férfidolgozók figyelmét, de védőrács van minden gépen. Senkinek nem esett baja. Igaz, egyszer egy harmadikos szakmunkástanuló fiú munka és bámészkodás közben kalapáccsal a saját ujjúra ütött”. Egy munkapszichológus falragaszok bizonyítható an nem növelték a munka intenzitásét. Most sincs szó növekedésről, de csökkenésről se. cikkében olvastam, hogy bizonyos színek megnyugtatják a szemet, javítják a hangulatot. Ezért egyes üzemek falát például zöldre festik. Nos, az említettt műhely képei nemigen nyugtatnak, inkább izgatnak, de kétségkívül javítják a hangulatot. (Kell is mostanában!) Régen a párthatározatok gépelt, vagy stencilezett oldalait, meg a szocialista munkaverseny felhívást ragasztották a falra, de ezek a Férfiolvasóink kedvéért kis ízelítő a képekről. Az egyik képen a dúskeblű hölgy kissé előrehajolt pózban áll. Ez a kép majd leesik a falról. Egy másik képen a néger lány hófehér fogsora és csillogóan fekete szőrzete marasztalja a tekintetet. A harmadik képen egy domboldalon fekvő akt- modell domborművei ébresztenek gondolatokat a férfiszemlélőben. .. De mit szólnak e képekagyag...!? — nevet az idegenek csodálkozásán. — Próbáltuk mi a kapát, de még az ásó is kicsodbult — Mint minden jelentkező, ő is tizenötezer forint körüli összeggel tartozik az alapítványnak. s meglehetősen borúlátóan látja a helyzetét. Ha nem lesz a krumplinak piaca, el nem tudja képzelni. miből törleszti a kölcsönt. Még szerencse, hogy a bérelt területnek csak a felén ültettek burgonyát, a másik részén tengerit vetett. Kell a kiegészítés — Képzelje már el, mi tizennégy forintot adtunk a vetőkrumpli kilójáért, nekünk meg egy kereskedő hat forintot kínál! — zsörtölődik Horváthné. — Pedig itt a esekei boltokban is tizenötöt kérnek kilójáért! Teljességgel ki akarják használni az embert. Pedig ebből a krumpliból még az idén pénznek kell lenni! Mert ha december 31- ig törlesztik a kölcsönt, az összeg tíz százalékát automatikusan visszakapja mindenki. Nem nagy pénz igaz, de a jövő évi bérleti díjat már fedezné. Nem csupán a mostani évről van szó tehát, hanem arról is. hogy folytatódhat-e jövőre a kísérlet. S arról, hogy a esekei példa nyomán szétterjedhet a környéken is a módszer. Ahol szinte minden faluban hasonló gondokkal küszködnek. mint itt. Ahol a .majd’ ötszáz lelket- számláló cigányközösségből alig Tucatnyian rendelkeznek állandó munkaviszonnyal, azoknak is felét a helyi önkormányzat foglalkoztatja. A legtöbben tehát rászorulnak az -ilyenolyan segélyekre, melyeknek sorsa bizonytalan. Polgármesterbívogató Domb rád (KM) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoznak ma, kedden délelőtt fél 11-től Domb- rádon a házasságkötő teremben. A megbeszélésen részt vesz dr. Lolyd Tamás, a Belügyminisztérium Terület- és Településfejlesztési főosztályvezetője, dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumból. A tanácskozásra minden érdeklődő polgármestert várnak. hez a vállalat nödolgozói? — érdeklődtem. Megtudtam: a takarító néni a tapétákat először látva sercin- tett és csak ennyit mondott: „Pfujj!” Egyszer a szemüveges, gyúródeszkára emlékeztető gépirónó levitt egy aktát a művezetőnek, s a képek láttán raplizott, majd feljelentette a műhely egész kollektíváját a műszaki osztályvezetőnél. A földi javakat nem megvető osztályvezető tüzetesen megnézett minden képet, majd izzó tekintette ránézett a művezetőre és feddöen ezt mondta: „Ejnye, ejnye!” A rossz nyelvek szerint az osztályvezető korábban az irodájára felkérette a műszaki rajzokat, leírásokat. Ama bizonyos feljelentés óta viszont hetente kétszer is lemegy a műhelybe és a helyszínen ellenőrzi a papírokat. Nézó(g) fonj) Q32 Nagy István Attila N yárból őszbe fordulta naptár. Hidegek jönnek, lassan bizony készülődni kell a hűvös, esős napokra. Még akkor is, ha az „indián nyár" melegíti az ember hátát, ha jólesik az arcát bclemár- tani a lágy napsütésbe. A hideg évszak felé tartunk, pedig a politikusok egy része azt szeretné belénk sulykolni, hogy forró lesz az ősz Magyarországon. Meg talán a tél is. De az ősz bizonyosan. Hallgatom a rádióban a riportot. Idős ember panaszolja, . hogy nyugdíjuial- ványáért alig öt mázsa brikettet adnak, s nincs, aki hazavigye. Többe kerül a fuvar, mint a szén. S nány napig tart öt mázsa szén? Ráadásul nincs olcsóbb, csak a brikett. Dehát kimegy-e a néni az utcára, hogy eleget tegyen a politikus felhívásának? Attól melege lesz? Aligha. Bizonyára az én hibám, de nem szeretem. ha a politikusok a népre hivatkoznak, a népet képviselik, az ő érdekeiért harcolnak. A „nép" nem óriáscsecsemő többé, tökéletesen átlát a politikai machinációkon, s jól tudja: magára van utalva, neki magának kell megteremtenie a holnapját. A politikus legfeljebb a pártszempontoknak rendeli alá magát, de főképpen a maga érdekeit követi. Olykor pedig, hogy hazafinak látsszon, felajánlja egy havi tiszteletdiját a maga által létesített alapítvány ja vára. Azt sugallva, hogy mindeneinek így kellem tennie. ^ M ariska néni< pedig arra gondol, hogy legyen hosszú és forró az ősz, ne kelljen korán megkezdenie a fűtést, mert télen az udvarra se megy ki szívesen, inkább a meleg kályha mellett üldögél. Ha néha bekapcsolja a rádiót, olykor átfut az agyán: milyen kár, hogy a jelszavakkal nem lehet fűteni. Evekig állt üresen Nyírfélék határában a helyi Dózsa Tsz raktárhelyisége, nemrég Henriette néven diszkont áruház nyílt helyette, harasztosi pAl felvetele Kommentár Tessék kopogni Angyal Sándor / ván Szilajev ügyvivő szovjet miniszterelnök az Európai Közösség Bizottsága elnökének írt levelében jelezte, hogy a Szovjetuniónak sürgős szüksége van 5,5 millió tonna búzára, 800 ezer tonna húsra, 90 ezer tonna cukorra, 350 ezer tonna vajra, 300 ezer tonna lisztre, ugyanennyi zsiradékra, és 50 ezer tonna gyermektápszerre, továbbá 30 ezer tonna malátára, hogy „átvészelje a telet". A legfrissebb információkból pedig az derül ki: a közöspiaci országok elvben egyetértenek abban, hogy Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát, is bekapcsolják a Szovjetunió számára szervezendő élelmi- szersegély-akcióba, pontosabban, hogy a közösség által finanszírozandó szállítmányok egy részét ezek az országok szolgáltassák. Igaz ugyan, hogy egyenlőre vita tárgyát képezi, mekkora legyen a Szovjetuniónak nyújtandó segély, s hogy milyen arányt képviselhetnek az említett kelet-európai szállítások, az viszont aligha kétséges: sor kerül ilyen szállításokra. Közismert, hogy a szovjet piac összeomlása milyen rendkívül nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdaságot, ezen belül a magyar mező- gazdaságot, ezért ez a most alakuló segítségnyújtás nem csupán világpolitikai jelentőségű, a legközvetlenebbül érinti hazánkat, s tegyük hozzá, — szükebb pátriánkat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is. Amikor fellélegzünk a jó hír hallatán, arra gondolunk: a közismert mezőgazdasági értékesítési gondok oldódni látszanak, s ez jelentős javulást hozhat megyénkben is a túltermelési válság enyhítésében, a finanszírozási gondok apasztásában. Szeretnénk felhívni a gyakorlati kivitelezésben résztvevő országos és megyei szervek figyelmét: az „éléskamraként” számon tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nem csupán az előbb felsorolt termékek csaknem mindegyikével rendelkezik, hanem eljy olyan adottsággal is,fami a magyar „kvóta” teljesítésének szempontjából döntő lehet: a földrajzi közelség, a kitűnő szállítási lehetőség jelzi, a Közös Piac által finanszírozott szállítások magyar részének jelentős hányada innen, közvetlenül a határ mentéről juttatható ki a leggyorsabban és a legolcsóbb szállítási költségekkel, ami korántsem lehet közömbös a számításokban. R áadásul — minek bizonygatnánk ki tudja, hányadszor — az országnak ezen a részén vannak a legmostohább helyzetben a mezőgazdasági üzemek, itt fenyeget legdrámaibban az összeomlás veszélye, tehát itt kellene lépni legelőbb. Nem elég azonban ezt csak kívánni, hanem valamennyi, az ügyben cselekvési lehetőséggel rendelkező szervnek, intézménynek már most kopogtatni kell a döntést hozók ajtaján. 3 üzleteket nyitottok — egy csúnya, elhagyatott sarka K is várd á- nak a Csillag utcában. ELEK EMIL FELVÉTELE
