Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
1991. szeptember 3., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország Álmánál szigorú követelmény Gazdaköri konferencia leres Ernő A TIT Jurányi Lajos Egyediét Mezőgazdasági Szak- »sztály gazdakörének leg- ítóbbi konferenciáján négy ilőadás hangzott el és bár nindet nagy érdeklődéssel íallgattáic a résztvevők, a fi- jyelem központjába a téli dma értékesítése került.. Augusztus 28-án Budapesten ;anácskozott az Almaegye- iülés. Megállapodtak az al- naárakban. A szovjet exportra szállított alma kilo- 'rammonként (ládástól, cso- nagolóanyaggal együtt) mi- íőségi osztályonként a következő: első osztályú 20 fo- •int 40 fillér. Másodosztályú 15,80. Harmadosztályú (eb- jől legfeljebb 5 százalék lelet a ládákban) 12 forint 50 -iUér, A fninőségi almának viszonylag jó ára van. Az is megnyugtató, hogy a tavaszi, sora nyári híresztelésekkel allen tétben mégis lesz exportpiac, ha nem is olyan mértékben, mint volt a korábbi években. Sajnos, a termés sem olyan, mint volt tavaly, vagy azelőtt. Ezek után következzék néhány igen fontos részlet, ami a gazdaköri konferencián elhangzott. Siska Józsefnek, a Zöldért osztályvezetőjének előadásából dr. Széles Csaba a következőket idézte: „A Zöldért évi 3,2 milliárd forintos bevételében a téli alma forgalmazásának meghatározó szerepe van. Az idei gondok elsősorban a göngyölegellátással és annak árával kezdődnek. Már most kevés a láda és drága. Az úgynevezett Moszkva láda 70 Nem adjuk lel! forint és 13 forint a teteje. A papírgyár 80 forintot kér egy-egy karton dobozért.'’ Egy-egy láda tehát négy kilogramm első osztályú almába kerül. A minőségi követelmény minden piacon, így a szovjet exportnál is szigorúbb lett. Mindenekelőtt a gyümölcs mérete a mérvadó. A nagyméretű gyümölcsfajtáknál az első osztályú alma átmérője 65 milliméter, a másod- osztályú 60 milliméter, a harmadosztályú 55 milliméter. Jonatánnál és kiónjainál az első osztályú alma 60 milliméter, a második és harmadik osztály 55 milliméter. Osztályozásnál figyelembe kell venni, hogy a gyümölcs. az adott fajtákra jellemző legyen, jelentéktelen alak-, vagy fejlődési hiba csak akkor engedhe*ő meg. ha az az általános megjelenést nem rontja. Követelmény, hogy a gyümölcs húsa teljesen ép legyen, legfeljebb némi tükörnyomás engedhető meg. A perzselés, ha enyhe, a gyümölcs felületének egyötödére, az erős hálós perzselés a gyümölcs egy- huszadára terjedhet ki. Az alma kocsánya (szára) nem hiányozhat, ha mégis előfordulna, az összdarabs?.ámban minimális lehet, de csak akkor, ha a kocsány mélyedésében az alma héja nem sérült Vigyázni kell arra, hogy az exportgyümölcs közé idegen anyag ne kerüljön. Az is minőségi követelmény, hogy a téli alma a felhasználási célnak megfelelő érettségi! legyen. A túr érett gyümölcs nem felel meg a követelményeknek. A másodosztályú gyümölcsöknél sok szempontban azonosak a követelmények, csekély héjhibát megengednek, de az almán az összefüggő foltnyomás vagy fuzik- ládiumnyom — gombavirágzás nélkül — legfeljebb egy négyzetcentiméter lehet. Az enyhe hálós perzselés a gyümölcs egyketted részére, az erős hálóperzselés az alma egyharmadára terjedhet ki. A harmadosztályú almánál is követelmény, hogy a gyümölcs húsa ép legyen, minimális szárszúrás lehetséges, szépséghiba, behegedt jégütés egy ti zed nagyságban előfordulhat. Ahhoz, hogy az exportra szállított gyümölcs a minőségi követelményeknek megfeleljen, az első osztályú almában maximum 10 százalékú másodosztályú alma lehet, ugyanígy- a másodosztályú alma nem tartalmazhat 10 százaléknál több harmadosztályú almát. A sikeres almaéxport a termelők elsőrendű érdeke A korábbi években az első osztályú alma aránya 65—70 százalék volt. Nem törvény- szerű. hogy idén is így legyen. Gondos munkával, szakszerű válogatással és csomagolással el lehet érni, hogy az exportra szállított alma néhány százalék kivételével a minőségi követelményeknek megfeleljen. A télialma-termesztés megyénkben létkérdés és mind ez ideig úgy istenigazából nem volt kitéve a piaci megmérettetésnek. Most olyan próbát kell kiállni, amelynek végeredménye hosszú távon meghatározhatja a télialma-termesztés jövőjét a nagyüzemekben és háztáji kertekben egyaránt. Már érik a szőlő Fehérgyarmat (KM — JVT. K.) — Az eltelt hónapokban sok gondot jelentett a sertés. A Fehérgyarmat és Vidéke Áfész sertéstenyésztő szakcsoportjának tagjai közül is többen döntöttek úgy, hogy nem csinálják tovább. Szedlacsek Ferenc nem így vélekedik: — Több, mint 10 évé vagyunk szerződéses viszonyban az Áfésszel. Évente 25 —30 hízót adtunk le. Az együttműködés nagyon jó volt, mindig időben, saját járművel szállították el az állatokat, s a kifizetés napokon belül megtörtént. A szerződéses hízókért felárat is kaptak a gazdák. — Nem adjuk fel! Hosszú távra terveztünk — mondja a gazda. — Jelenleg is 14 hízónk van. Remélem, javul a helyzet! KM (S. E.) — Szeptember az őszelő és Szent Mihály hava. Szeptember elején már érik a szőlő. Ez a gyümölcs a magyar kertészeti kultúrában évszázadok óta meghatározó szerepet játszik. Napjainkban is a kertészeti ágazatok termelési értékéből egy- harmadrésszel részesedik, sajnos a szőlő és annak végterméke a bor évek óta gondot okoz. Gond lesz vele idén is, hiszen jó termés várható, sajnos a magyar bornak, még ha tokaji, tályi, badacsonyi, gyöngyösi is, akkor sincs meg az egykor volt tekintélye. A magyar bor valamikor világhírű volt. A szőlőt a dunántúli hegyvidékeken már a rómaiak is termesztették és a szőlőművelés kultúráját már évszázadokkal ezelőtt magas szintre emelték. A magyar bort lengyel és cseh királyok, orosz cárok itták, de tállyai bort szolgáltak fel 1562-ben IV. Pius pápa asztalára is. A pápa a korabeli krónikák szerint a következő szavakkal ismerte el a hegyaljai tőkék nedűjét: „Ilyen bor illik a pápához.” A szőlőtermesztés, a borkészítés mind a mai napig rangot adó foglalkozás. SzaDrága a piac? Nyíregyháza piaca nem tartozik a legolcsóbbak közé. Augusztus utolsó napján, bár bőséges volt a kínálat, az eladók tartották magukat még piaczáráskor is az árakhoz. A burgonyát 18 forintért mérték. A petrezselyém csomóját 20 forintért, a sárgabolcs-Szatmár adottságai miatt nem tartozik a jegyzett, vagy híres bortermelő tájkörzete közé. Említésre méltó viszont az egykori sóstóhegyi szőlőtermesztés és van hagyománya a barabási, tar- pai szőlőművelésnek az ottani hegyoldalokon. Szabolcsban a szőlőművelést korábban a zártkertekben, most a hétvégi telkeken kultiválják nem kevés eredménnyel. A kertbarátmozgalom jóvoltából, ha kis parcellákon is, egyre több a jó fajta nemes csemege és borszőlő, sokan készítenek házi használatra kiváló borokat. A szőlő már érik. A csemege szőlőt már szedik. Tamás József nyugdíjas orosi úti 450 öles kertjében mindenféle gyümölcsöt és zöldségfélét termeszt. A szilvafák roska- dásig terheltek, de a szőlőtőkéken is nagyok és egészségesek a fürtök. Jó termés lesz — mondja — jogos eie- gedettséggel a gazda. Bár nem tartja számon, hogy mennyi munkát végzett a kertben, de ha a gyümölcsfákra néz, a tőkékre tekint, arra gondol, hogy erejét, idejét jó célra áldozta. Különösen a szőlőre büszke, hiszen mint kertbarát tag időről időre részt vesz a borversenyeken. boraival még sohasem vallott szégyent. Tavaly a megyei borversenyen arany és bronz fokozatot nyert, idén szőlő és gyümölcsborát díjazták. A hobbikertben mindig van munka. A gazda a fáról már az érett szilvát szedi, és- a szőlőtőkékről is lekerül egy- egy fürt a család asztalára. Arról is beszélt a nyugdíjas kertészkedő, hogy kertjéből piacra is jut áru. Jól jön nyugdíjkiegészítésként. gább a bab. A fejtősbab kilogrammja 80—100 forint. Erőteljesen csökkent a görögdinnye ára, egy hete még 30 forint volt kilogrammja, most 15—20 forintért már lékelték. A csemegeszőlő is megjelent, 50—70 forintot kértek érte az őstermelők. Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Az alvószemzés ideje Három-négy fajta gyümölcs egyetlen fán Nyíregyháza (KM — S. A.) — A nemesített gyümölcs fajtaazonos szaporítását a növény egy darabkájának az alanyra való átültetésével végezzük. Többféle oltás van, de a mostanában leginkább elterjedt szaporítási mód a szemzés, amikor vesszők, hajtásrészek helyett csupán egy rügyet ültetünk át szempajzs segítségével. Most van itt az alvószem- zések ideje, az ilyenkor átültetett rügy csak tavasszal hajt ki. — A kertbarátnak többszörös sikerélményt ad egy eredményes szemzési művelet. Arról nem is szólva, hogy így olcsóbb a csemete mint az árudában, másrészt garantáltan biztos a fajta. A munkához — a megszerezhető kézügyesség mellett — két dolog szükséges: egy éles szemzőkés és kötözőanyag. lehetőleg a környezetbarát rafia. Természetesen kell az alany, amibe oltunk, és a szemzőhajtás. Az alanynak alkalmas, tavaly vetett magoncot a gyökérnyaknál zsák- vagy posztódarabbal megtisztítjuk a rátapadt földtől és egyéb szennyező anyagtól, s lehajolva, pár centiméterre a talajszint fölött, lehetőleg északi oldalon a héjon 2—3 centiméter hosszú, függőleges bemetszést végzünk, majd a felső metszéspontnál egy vízszintes -vágásra kerül sor. Így jön létre ^ szükséges bizonyos ‘T-alak.' A szemzőkés „tűrő” részével a héjat a függőleges bemetszésnél mindkét oldalon megemeljük. Ide kerül a szempajzs. Szemzővesszőt egészséges fáról válasszunk. Lemetszés- kor azonnal válasszuk le róla a leveleket, — hogy ne párologtassanak —, úgy, hogy egy-másfél centiméteres levélnyél maradjon, aminek a további műveleteknél van szerepe, mert szemzés után két-három hét múlva azáltal ellenőrizhetjük a meg- eredést, hogy ez a levélnyél érintésre lepattan a szempajzsról. — A vesszőnek a középső, nem is öreg, nem is gyenge részét használjuk, amin 4—8 szem van. A vesz- sző hegyét magunk felé tartva, bal kezünk mutatóujját alátámasztva, az éles szemzőkéssel a rügy alatt kezdve, háromcentis szempajzsot vágunk le úgy. hogy minél kevesebb fás rész legyen rajta. Ezt a pajzsot toljuk be a T-vágásba az alany héja alá. A vízszintes vágásnál a szempajzs hosszabb részét levágjuk, így a nemes és az alany héja itt is találkozik. Munkánk sarkallatos része a kötözés. A rafiát közvetlen a T-vágás fölött indítjuk, csigavonalban lefelé haladva, — a szemet a levélnyéllel szabadon hagyva —, szorosan úgy, mint a régi szakemberek mondják, hogy a végén alul az alany héjának a leve kicsurranjon. Megkötésnél a hosszabb szálat feszesen tartjuk, a másikat kétszer átvesszük rajta és úgy húzzuk meg, így nem lazul ki a kötés. (Tavaly már említettük, hogy terjedőben van a chip- szemzés. ami egyszerűbb. Az alanyon a szempajzsnak megfelelő méretű vágást csinálunk úgy, hogy alul bemetszést végzünk, amibe a nemes rész alsó végét illesztjük és ugyanolyan módan kötözzük be, mint ä hagyományos T-vágásos módszer esetében.) A nemes szemet természetesen nemcsak gyökérárnyakban helyezhetjük el. hanem koroméban is, akár háromnégy fajta meggyet, almát, barackot vagy más gyümölcsöt nyerve megeredés esetében egy-egy fán. Itt is az a fontos, hogy jó ceruzavastag- ságúak legyenek a beszemezendő fás részek. Kiskertek őszi novémétlÉe Nyíregyháza (KM — CS. B) — A kiskertekben már csak néhány gyümölcs- és zöldségféle van, így egyre inkább a jövő évi termés érdekében szükséges tevékenykedni. Növényvédelmi szemszögből vizsgálva a kerteket nem a legsikeresebb évet zárjuk. A megyei növényvédő állomás szakembere, Molnár Józsefné dr.-t kértük, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseinkre adjon választ: — Van-e még olyan idei termés, amely védelmet kíván? — Kiemelten az almát említeném. Most repülnek a sodrómolyok, de fiatal, kelő lárvák is vannak. Ellenük javaslom az Unifosszal vagy Fedonával való védekezést. Mind a kettőnek az élelmezésügyi várakozási ideje rövid. Több területen elszaporodott a pajzstetű, ellenük a fenti készítmények is hatékonyak. Nem közvetlen almakártevő a burgonyabogár, a szövőlepke, de exportunk érdekében az almát érinti, ezért az ellenük való védekezés időszerű. — A letermett gyümölcsösökben van-e teendő? — Szüret után a legtöbb gyümölcsfajnál nem szűnhet meg a védekezés. Például a meggyet, az őszibarackot károsító levéllikasztó betegségeket említem. A meggynél ugyan már késésben vagyunk, de ha eddig nem permeteztek réztartalmú szerrel. még mindig érdemes, hasonlóan az őszibaracknál is. — A zöldségtermelőknek mit javasol? — Most a káposztára figyeljenek a termelők. A káposztalepke és a káposztabagolylepke tömeges. A káposztalepke ellen, amely a külső leveleken károsít, a Decis megfelel, a bagolylepke ellen (ez befúrja magát a fejbe) Unifosz a hatásos. — Mi legyen a levél- és szármaradványokkal ? — A talajba forgatás az egyik módszer, de legcélszerűbb a komposztálás. Az égetést környezetvédelmi okok miatt nem javasoljuk. — Végül, mit tegyünk őszszel a talajban telelő kártevők ellen? — A kora őszi talaj munkákkal (ásás, szántás) Basu- dint vagy az ennél is hatásosabb Countert ajánlom beforgatni. Az idén nagy cserebogár-invázió volt, a pajorok még utolérhetők, nem húzódtak mélyebbre, hasonlóan a hagymalégy nyűvei most vonulnak bábozódásra. Az említett szerekkel a fertőtlenítést a meglévő szamócások- ban és málnásokban is elvégezhetjük. Az új ültetések, az áttelelő saláta, hagyma talaját szintén fertőtlenítsük. Ezek a védekezések addig hatásosak, amíg a hőmérséklet tartósan nem esik 10 C-fok alá, ez szeptember vége, október eleje. 11 Megkezdődött az almaszüret. répát 15 forintért kínálták. A fejeskáposzta kilogrammja 20 forint, a kelkáposzta kilogrammja 25 forint volt. Miután lecsószezon van, jó tudni, hogy a paprika kilogrammja 20 forint, a paradicsomé 10 forint. A legdt'áA szőlőben Tamás József.
