Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN l'Jyi. uepiaotKi 2Ü.. péntek Külpolitikai jegyzet Egy talpalatnyi helyen Máriás József N egyvenhárom évvel ezelőtt egy tollvo­nással omlott össze minden: az évszázadok alatt kiépített egyházi iskolahá­lózat. Negyvenhárom évet kel­lett várni ahhoz, hogy re­ményeink — a hamu alatt alvó parázs — újból fellcb- banjanak, hogy a m,ostani tanévnyitón Szatmárnéme­tiben újból megnyílhasson a református és a katolikus líceum kapuja. Vasárnap, a Láncos templomban hatvan kisdi­ák vehette át a féltve őr­zött lángot, bonthatott isko­lazászlót, mely a négy és fél százados református kollégium újraindulását je­lenthette. Másnap a római katolikus püspöki kápolná­ban került sor hasonló ün­nepségre, amely a katolikus líceum feltámadását, újra­indulását jelképezte. Az ünnepségek hangula­tát leírni kevés a szó. A meghatottságtól, örömtől áthatott szavak, a szemek­ben megcsillanó könnyek jelezték a nap nagyságát, csodálatos hatását, visszfé­nyét. Ünnepeltünk, a legmaga­sabb rangú részvétellel, ahogyan az ilyen esemé­nyekhez illik. Tőkés László nagyváradi református püs­pök és Reizer Pál római katolikus püspök adta ál­dását az intézmények újra­indulásához. Az ünnepet azonban beárnyékolja az a szomorú tény, hogy a hata­lom félig-meddig engedé­lyével nem járt együtt a hajdani iskolai épületek visszaadása. Félintézkedés volt ez is,- mint sok minden más e most vajúdó világ­ban. A világ felé bizonyí­tani akarták nagy jóindula­tukat, miközben húzzák-ha­lasztják a teljes legalizá­lást, talán abban remélve, hogy az egyházak belefá­radnak az instanciázásba. Nem így lett! A hit — a reményiéit dolgok valósága — ma tényleg valóság lett. Az egyházak határozott lépése, minden gáncsoskodás elle­nére, iskolát, líceumot te­remtett mindkét egyház számára. (Nagyváradon, az említett felekezetek mellé a román görög katolikusok és a magyar baptisták is fel­zárkóztak, megteremtve a maguk alma matereit.) A mag a földbe kerüli. Csírá­zik. Termő fává fog tere­bélyesedni! A református líceum a pápai testvérintézményben máris támogatóra talált. Nincsenek egyedül. Feléjük nyúl a világ segítő keze. biztató, önbizalmat sugárzó szava. Ezen túlmenően azonban ott van az a tett­erő, amely ismételten iga­zolja: a kisebbségi sorban élő magyarság számára az egyház nemcsak lelki gon­dozó, hanem kultúrahordo­zó, kultúrateremtő, megtar­tó tényező, amely ím újra iskolát teremt, világosságot gyújt a szívekben és el­mekben. A befalazott ajtón rés támadt, s ha ma még csak kölcsön adott osztá­lyokban is, de beindul va­lami, amely reményre jogo­sít. A két református, s a katolikus osztály olyan kez­det, amelyben benne rejlik a folytatás. Ez pedig min­dennél biztatóba ebben a lelkiekben megtépázott, hi­tében korlátozott, ázott-fá- zott világban. Egy talpalat­nyi helyen megvetettük lá­bunkat. S innen már csak lépni kell. És lépni is fo­gunk! Segítséget vár Beregszász Nyíregyháza (KM — B. E.) — Gyakran értesülhetünk az utóbi időkben különféle ala­pítványok létrehozásáról. A legtöbb alapítvány születését anyagi helyzetünk indokolja nem állnak rendelkezésre hazánkban olyan pénzeszkö­zök, amelyekre egy konkrét esetben szükség volna. Van­nak azonban olyan alapítvá­nyok is, mint például a Peri- férián-alapítvány, melyek túlmutatnak ezen a célon, je­lentőségük pedig nemzetkö­zi mértékű. A Periférián Kulturális és Művelődési Alapítványt az RMDSZ, a Csemadok, a KMKSZ és az MDF Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei választmánya hozta létre, egyebek között azzal a cél­lal, hogy a Magyarország ha­tárain kívül élő magyar nemzeti kisebbség ne csak alkalomszerűen legyen jelen a hazai magyarság köztuda­tában, hanem a megyében és az anyaországban élők, vala­mint a kelet-szlovákiai, a kárpátaljai és az erdélyi ma­gyarság egymásra találhas­son. Az alapítvány célja to­vábbá a határok közelében perifériára vettetett magyar­ság és minden nép, etnikum és nemzet megbékélésén munkálkodni. Az alapítvány induló tőké­je százezer forint volt, ezt az összeget az OTP megyei igazgatóságának egyszámlá­ján helyezték el, az bárki, bel- és külföldi, természetes és jogi személy számára nyi­tott, névvel, vagy anonim módon is lehet hozzá csatla­kozni. A vagyon kezelése és az alapítvány képviselete a kuratórium tagjainak felada­ta, akik évenként számot ad­nak tevékenységükről, az alapítvány működéséről, ösz- szegének felhasználásáról. Most speciális kéréssel fordulnak olvasóinkhoz és mindazokhoz, akikhez eljut a hír és segíteni tudnak. A kárpátaljai Beregszászban a magyar értelmiség hosszabb ideje fáradozik egy nyolc- osztályos magyar gimnázium megszervezésével. Kitartó munkájuk eredményeként két első osztályban megkez­dődött az oktatás, viszont ke­vés a központi támogatás, hiányoznak a megfelelő tan­eszközök, amelyek a magas szintű követelményekhez elv­ben nélkülözhetetlenek. A Periférián-alapítvány ezért a gazdálkodó szerveze­tek, jogi és magánszemélyek támogatását kéri, hogy a be­regszászi gimnáziumban az oktatás feltételeit megte­remthessék. Szívesen fogad­nának használható írógépe­ket, tankönyveket, íróasztalt, iskolabútorokat, tapétát, se­lejtezett, de még használha­tó számítógépeket, a magyar­ság ismeretével kapcsolatos könyveket. Nem véletlenül hagytuk ez utóbbit a felso­rolás végére, hiszen ezt sze­retnénk hangsúlyozni: a Pe­riférián-alapítvány a ma­gyarság megőrzéséért is munkálkodik, az a cél, hogy a kinti magyarokat a határo­kon túli lakóhelyükön igye­kezzenek megtartani. Akik szívesen segítik a be­regszászi gimnáziumot, de nincs kapcsolatuk az iskolá­val, forduljanak a Periféri­án-alapítvány hoz: Nyíregy­háza, Luther u. 6. Tel.: 42­11-183. Midell Almaié Dél-Airikába az eiyíltmíkőiésre Antall—Vranitzky sajtékufimcia Göncz Árpád fogadta Franz Vranitzky, osztrák kancellárt. A háttérben Kádár Béla miniszter. Minden tekintetben sike­resnek minősítette a rend­szerváltás óta első alkalom­mal lebonyolított hivatalos magyarországi látogatását Franz Vranitzky. Az osztrák szövetségi kancellár erről a vendéglátójával, Antall Jó­zseffel közösen megtartott nemzetközi sajtókonferen­cián beszélt a Hilton Szálló­ban Vranitzky hangoztatta: a problémáktól mentes, ki­tűnő magyar—osztrák kap­csolatokra alapozva a két or­szág új cselekvési területek­re kívánja kiterjeszteni együttműködését. A gazdaságot illetően az új projektek lényege, hogy a két ország túl kíván lépni az egyszerű kereskedelmi kap­csolatokon, előtérbe helyezve a közös vállalkozásokat, a privatizációs és a pénzügyi kooperációt. Vranitzky java­solta olyan kis, hatékony munkacsoportok felállítását, amelyek szerepet vállalná­nak például a technológia, a know-how átadásában. A megújuló együttműködés ma­gában foglalná a közlekedé­si infrastruktúra javítását, az energetikai együttműködést és a telekommunikáció fej­lesztését is. A kancellár megemlítette például, hogy szükség lenne egy nagy tel­jesítményű vasútvonal kiépí­tésére Budapest és Bécs kö­zött. Ausztria úgy véli, hogy az ily módon elmélyülő kapcso­latrendszer modellként szol­gálhat a közép-kelet-európai térség más országai számá­ra is. Antall József röviden ösz- szegezte a magyar gazdaság elmúlt másfél éves teljesít­ményének reményt keltő adatait. Eszerint az ország valutatartalékai meghárom­szorozódtak, adósságállomá­nya nem nőtt, ellenben ja­vult a felvett kölcsönök fel- használásának hatékonysága. A magyar—osztrák megbe­széléseken szóba kerüit a jugoszláviai válság ügye is. Ezzel kapcsolatban Antall József hangoztatta: a ma­gyar megítélés szerint a válság ma már nem rendez­hető Jugoszlávia keretein belül, ám Magyarország nun kíván beavatkozni a délszláv ország belügyeibe. Antall József ennek kapcsán hatá­rozottan leszögezte: Magyar- ország elítéli a határok erő­szakos megváltoztatására tett próbálkozásokat, érintsék azok akár a külső, akár a belső határokat. A kormány­fő a válság egyik legfonto­sabb tanulságaként említet-« te, hogy a térség békéjére az alkotmányos kontroll alól kiszabadult hadseregek jelen­tik a legnagyobb veszélyt. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hivata­los magyarországi látogatá­sának befejeztével csütörtök délután elutazott Budapest­ről. Ho! épül f»l a gyár? Budapest (MTI> — Dél- afrikai váJüaikíxzák: egy 80— 120 ezer tonna évi kapacitá­sú gyümölcsléfeldolgozó- gyárat szeretnének létesíte­ni hazánkban — mondta Antal András a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület ügyvezető elnöke az MTI munkatársának. Az egyesület szervezé­sében szeptember elején egy 22 tagú vállalkozói delegáció járt a Dél-Afrikai Köztársa­ságban. A látogatás eredmé­nyeként már hazánkban tar­tózkodik három dél-afrikai üzletember, akik kormá­nyuktól 14 millió dolláros hitelígéretet kaptak a ha­zánkban felépítendő létesítésére. A Mtelt 1® év alatt kellene visszafizetni 8,5 százalékos kamattal egy év türelmi idő közheíktatá­sával. A gyár létrehozásának fel­tétele, hogy az üzletembe­rek találjanak megfelelő magyar partnert, akik haj­landók társulni veink. Az üzemben többek között al­mát. szőlőt és szamócát is fel lehetne clnijymi A ma­gyar vállaltaimnak vagy te­rületet. vagy bővítésire al­kalmas üzemet ketteme biz­tosítani az üzlet létrejöt­téhez, valamint vállalni azt, hogy a beruházás 5 százalé­kát — azaz Hl ezer dollárt — készpénzben befektetni a létesítendő üzembe. Jelen­leg keresik a megfelelő partnereket a vállalkozás létrehozásához. Orvlövészek tűzharca Mozgósítások Jugoszláviák» Jugoszláviában nyűgöd- tabb a helyzet azt követően, hogy az eiőeő nap meghir­detett tűzszünet után is vol­tak még összecsapások — kö­zölte csütörtök délben a BBC világszolgálata. A legtöbb helyen lecsende­sedtek a harcok, akárcsak az Adria-tenger partján fekvő Split és Sibeniik környékén. Hasonló a helyzet V uková- ron is, ahol aiz elmúlt na­pokban súlyos összetűzések voltaik a borsát fegyveresek és a szövetségi hadsereg kö­zött. Zágrábban is csendese - dóben az orvlövészek tűzhar­ca — jelenti a BBC. Az űjaibb híradások arról tudósítanak, hogy ismét bombatámadást hajlottak végre Vukovár ellen a jugo­szláv légierő gépei, a horvát rádió szerint kazettás bom­bát használtak. A rádió sze­rint egy személy életét vesz­tette, többen megsebesültek. Támadás kezdődött Vinkov­Cí ellett k . Eszéktől nem messze pedig (elöltek egy re­pülőgépet. Zágrábban olyan hírek terjednek, hogy táma­dást készítenek dó a lakta­nyák ellen, de a rádió ezt határozottan cáfolta- Közöl­ték vásznat, hágj- Horvátor­szágban katonai konvojokat észLeítek. Belgrádban erős katonai mozgás figyelhető meg. több helyen gyülekeznek a mozgó­sított katonák és a katonai célokra berendelt járművek. Ben ja Iadtában szintén mozgósították a tartalékoso­kat, a helyi hadtest több ala­kulatát és a terület védelem egységeit. Ojvidéken újabb tüntetés volt a sznriáMemok- ratáik szervezésében a hábo­rú ellen- A megmozduláshoz csatlakoztak. a Temerínből ideérkezett szülők és kiesé gsk, akik bevonultatntt hoz zá tartozóikat féltik Pofosz-lista A Magyar Politikai! Fog­lyok Szövetsége Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szer­vezete felhívja tagtár^ít, hogy az országos szövetség felkérésére elkészítik az 1956-osok listáját- Ennek érdekében kérik, hogy szep­tember 23—24—25-én 9—12, vagy délután 2-től 4-ig ke­ressék fel a megyei köz­pontot,, Nyáregyházán, a Hő­sök tere 5. szám alatt a 30- as szobában . Kérik, hogy az érintettek vigyék magukkal tagkony- vüket, valamint korábbi büntetőügyekkel összefüggő bírósági-semmisség ítéle­tüket, végzésüket, vagy egyéb igazságügyi anyagú kát Amennyiben valami­lyen elfoglaltság. betegség miatt személyesen nem tud­nak megjelenni, kérik, hogy a szóban forgó adatokat, azok iktatószámút. valamint nyugdíjszelvényüket küldjék dl ajánlott Heréiben a meg­adott címre KSiélet Előre tekintő vitákat! Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy a nyári „vaká­ció" után nem a várt, nyu- godtabb, a helyzetünk reali­tásához igazodó politikai vi­tákra figyelhetünk. A parla­ment eddigi ülései, egyes pártok megyei gyűlései, a hírközlő szervekben folyó po­lémiák, heves személyeske­dő vitáktól visszhangzanak. Hosszií órákat fecsérelnek el «z Országgyűlésben olyan vitákkal: ki, hol, mit mon­dott, mit írt ie. Szófacsaró támadások, védekezések ve­szik el a drága időt, vezetik félre, próbálják befolyásol­ni a tömegeket. Mindezt a demokrácia, a szabad szólás, a szabad sajtó leplébe bur­kolva adják elő. Ha valaki más pártok, személyek gya­lázásábán odáig megy, hogy állásfoglalása védhetetlen. akkor pártvezér társai azt mondják, ez magánvélemény, írói fordulat, ami a demokrá­ciában megengedett. Folyik a purparlé, közben égető kérdések háttérbe szo­agkAbszövitség rulnak. Ilyenkor szokták azt a mondást idézni: „A tyúkól­ban szúette léccel véresre verjük egymást, miközben a kastélyt kirabolják”. Jelké­pes kastélyunk az egyre lej­jebb csúszó gazdaság, az ipar, a mezőgazdaság, de ide sorolhatnánk az egészség­ügyet, az oktatást és a szoci­ális ellátást is. Pártunk, az Agrárszövetség nem ért egyet az ilyen presz­tízsvitákkal. Mi tartjuk ma­gunkat az első kongresszu­sunkon elfogadott céljaink képviseletéhez. amely az alapszabályban így nyert megfogalmazást. A Szövet­ség célja: „a magyar mező- gazdaságért, a vidék felemel­kedéséért, a természeti és társadalmi környezetért cse­lekvő ete berek politikai ér­dekeinek szervezése, védel­me és képviselete a program alapján". Céljainkból fakadóan azt mondjuk: hozzon az Ország- gyűlés mielőbb olya® gazda­sági törvényeket, amelyek keretet, irányt adnak az át­alakításhoz. Keressük együtt azt a biztonsági pontot, amely a legkisebb kockázat­tal jár. Adjunk kapaszkodó információkat. csökkentsük minimálisra a bizonytatomsá- got. Az értelmetlen vita helyett a ma kulcskérdéseiben mondjunk világos: igent vagy nemet. Itt van az ősz, a jövő évi keoyémekvaló vetésének ideje. Teljes a bizonytalan­ság. A megbélyegző kiimyí- Iatkozások helyeit a feltéte­leket Itrfl biztosítani. Az ille­tékesek adjanak nyűt vá­laszt: az arai-e. aki vet. meg­térül-e a befektetett költség. Szülessen meg végre az ag­rárpiaci rendtartásról szőlő törvény. Választ vár az a több tíz ezer agrár munka­nélküli, aki az átalakulás, a kárpótlás során kerül az ut­cára. Hogyan és milyen élet­járadekot lehet szerezni a kárpótlási jeggyel, kérdezi nagyon sok idős ember, aki már képtelen a fold művelé­sére. Sorolhatnánk tovább a szövetkezeti, az átmeneti, a földtörvényt és sok más ége­tő kérdést, de az említettek is példázzák, nem a pártok, a személyek lejárain, félel­met keltő, megbélyegző vitá­ja a holnapi sorsunk javító­ja. Pártnak konstruktív, előre tekintő párt. Csak az ország, a nép érdekét szolgáló tole­ráns vitákat tartjuk hasznos­nak, célszerűnek. Az Agrárszövetség Sz.-Sz.-B. megyei Irodája 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents