Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

Kelet-Mag/arország

CSUPA ÉRDEKES

1991. szeptember 19., csütörtök

Miniszterből

vállalkozó

Hogyan lett gazdag Artyom Taraszov?

A politika távoli világa

Egy közvélemény-kutatás néhány tanulsága

Moszkva (AN) — Vannak-e szovjet milliomosok? Artyom Taraszov igennel válaszolt. Néhány éve lemondott az OSZSZSZK külkereskedelmi miniszteri posztjáról és most céltudatosan halad a vállalkozások útján. Nem zavarja a sajtó érdeklődése és mások elmarasztaló véleménye sem.

— Hogyan lett gazdag ember?

— Soha nem akartam gazdag lenni. Mindig az önmegvalósításra törekedtem. Mérnök vagyok, 27 találmányom van. Ezek közül mindössze egyet tudtam kivite- leztetni. A többi találmány leírását felkenhetem a falra. Ismerek olyanokat, akiknek több mint 100 találmányuk van, ám ezekből is csak egy-kettő valósult meg.

— Mikor tette az első lépéseket az önállóság felé?

— 1987-ben, amikor a kormány úgy döntött, hogy engedélyezi a szövetkezeti szolgáltatásokat, négy hasonló gondolkodású társammal együtt megalakítottuk a Progressz Számító- gépes Társkereső Szolgálatot. Mintegy másfél ezer rubelt fektettünk az üzletbe és hat nap alatt 100 ezer rubelt kerestünk! A hetedik napon a Moszkvai Városi Tanács feloszlatta a szövetkezetét. Pénzünket elkobozták, valaki vagy valakik ugyanis ideológiailag hibás lépésnek tartották, hogy segítsünk a magányosoknak. Ma többszáz társkereső iroda működik...

— A szövetkezet feloszlatása után azonnal más vállalkozásba kezdett?

— A Technika Szövetkezet eleinte video- és rádiójavító szervizként indult. Az alkatrészellátás akadozott, ezért elhatároztuk, hogy profilt váltunk. A tudományos akadémiától több, jól képzett programozó lépett be hozzánk. Ott ugyanis havi 180 rubelért írták programjaikat, míg mi ennek többszörösét tudtuk fizetni.

* — Hány munkatársuk volt?

— Mintegy 30. Hamarosan több nyugati cég is érdeklődni kezdett irántunk, és bővült tevékenységi körünk. Nemcsak programokat, hanem számítógépeket is árusítani kezdtünk. A nyugati cégekkel 250 millió rubel értékű barterszerződést kötöttünk. Az üzlethez azonban készpénz is kellett, hiszen fizetnünk kellett a kikötőmunkásoknak, a vasúti rakodóknak, a szerelvényeinket összeállító diszpécsereknek. Óriási köteg pénzekkel közlekedtünk, hogy meggyorsítsuk a munkát. Munkatársaink száma a Távol-Kelettől a Baltikumig, a Fekete-tengertől a. Fehér-tengerig elérte az 1000 főt.

— És mi következett ezután?

— 1989 januárjában már 70 millió rubeles hasznunk volt, ami egyévi munkánkhoz volt elegendő. Ekkor megtudtuk, hogy egy olyan rendelet készül, mely szerint a szövetkezetek a bankokban egyszerre legfeljebb 100 rubel készpénzt vehetnek fel. Volt olyan pletyka is, hogy a szövetkezeti tagok fizetését 400 rubelben maximálják. Ekkor elhatároztuk, hogy több millió rubelt veszünk le egyszerre számlánkról, hogy megfelelő mennyiségű készpénzünk legyen. Mivel a fizetések nagyságát még nem korlátozta a törvény, az én nevemre és a kereskedelmi igazgatóéra 3—3 milliót, az ügyvezető igazgatóéra 1 milliót, a könyvelő nevére 280 ezer rubelt írtunk. Gyorsan befizettük a párttagsági díjat, ami például 3 millió után 90 ezer rubel volt. Ebből persze azonnal vizsgálatot kerekítettek.

— És mit szóltak a rendkívül magas tagsági díjhoz?

— Az esetet Zajkovnak, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsága akkori első titkárának jelentették. Megszálltak bennünket a pénzügyminisztérium ellenőrei. Számlánkat a bankban zárolták. A vizsgálat több mint fél évig tartott, de semmi szabálytalanságot nem fedeztek fel, végül is lezárták az ügyet. Ekkor azonban mindent újra kellett kezdenünk. Jelenleg egy külgazdasági társaságot vezetek.

— Hogyan dolgoznak az emberek a magánvállalkozásban?

— Örülnek az itteni lehetőségeknek. Tavaly például valamennyi munkatársunkat elküldtük Görögországba nyaralni. Egyetlen olyan más vállalátról sem tudok, mely úgy gondoskodna embereiről, mint mi. Egyik kollégánkat például baleset érte. Húszezer dollárt biztosítottunk olaszországi gyógyíttatására, egy másik munkatársunkon Svájcban végeztek többszöri műtétet a költségünkre. Mindezt teljesen helyénvalónak tartom.

— Azt jelenti ez, hogy az állam támogatása nélkül is olyan feltételeket lehet teremteni, melyek megléte esetén a Szovjetunióban is nem szovjet módon lehet élni?

— Mondjuk úgy, hogy normálisan. Én a saját magam gazdája vagyok. Míg állami alkalmazott voltam, örültem, ha egy vidéki útra mehettem, vagy ha néhány napot betegállományban maradhattam, csak az irodába ne kelljen bemenni. Ma senki sem ellenőriz. Hónapokon át akár be se kell néznem a hivatalba, ennek ellenére szinte minden időmet ott töltöm. És ez így jó.

— Önt Oroszország parlamenti képviselőjévé választották. Több a gondja emiatt?

— Természetesen, bár nem vagyok a Legfelsőbb Tanács semmilyen bizottságának tagja. Ugyanakkor igyekszem megvalósítani azt, amire egész életemben törekedtem, megpróbálom elősegíteni az újítások valóravál- tását. Ezért szerveztünk egy innovációs központot, melynek elvállaltam elnöki tisztjét.

— Családi hagyomány Önöknél az üzlet?

— Déd nagyapám az Észak- Kaukázusi Bank igazgatója volt. Nagyapámat emiatt üldözték.

— Mit tart legnagyobb szerencsétlenségnek ?

— Azt, ha az ember hiába kínlódik, az elképzeléseit nem tudja megvalósítani.

Murányi István

1991 június közepén Nyíregyháza város felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásban több kérdéssel vizsgáltuk a válaszadók politikai „közérzetét” és ideológiai-politikai arculatának főbb vonásait. A Transzfer Kft. Controll Iroda kutatása a város szavazó korú lakosságát a fontosabb társadalmi-demográfiai mutatók szerint reprezentáló 350 fős mintán készült.

Rövid írásomban azokat az eredményeket foglalom össze, melyek nem kötődnek a közvélemény-kutatások pillanatfelvételjellegéhez. Azaz: mivel a nem kikristályosodott pártorientációk és elkötelezettségek gyorsan változhatnak, adott annak a lehetősége, hogy egy későbbi vizsgálat már más — főként pártokra vonatkozó — eredményt produkálna. Ezzel szemben a politikaiideológiai beállítódások, attitűdök szférája rögzült, időben nehezen változó terület. Ide tartozik például a politikai érdeklődés vagy a politikai tartalmakhoz kötődés.

Minden politikai témára vonatkozó kérdésnél meghatározó annak ismerete, hogy a kérdezetteket milyen politikai érdeklődés , jellemzi. Ennek mértékét a , „Mennyire érdekli Önt a politika”

, kérdésre adott válasz mellett —

, ha nem is direkt módon — a szavazási hajlandóság is jellemzi. Az ötfokú skálán (1: „nagyon érdekel”... 5: „egyáltalán nem érdekel") mért érdeklődési intenzitás hasonló az országos kutatási eredményekhez: a lakosság több mint egyharmadát (36,5%) nem érdekli a politika.

A részletes megoszlások: (N=348)

egyáltalán nem érdekli:

14,7%

nem érdekli: 21,8%

érdekli is, meg nem is:

37,1%

érdekli: 22,7%

nagyon érdekli: 3,4%

válaszhiány: 0,3%

Ha figyelembe vesszük a közömbösséget rejtő „érdekel is, meg nem is” válaszok magas (37,1%) arányát, nyugodtan mondhatjuk: a politika világától Nyíregyháza lakosságának többsége elzárkózik.

Mivel a választói magatartás, pontosabban egy lehetséges szavazáson való részvételi szándék szorosan összefügg a politikai érdeklődéssel, a szavazásra vonatkozó eredmények nem meglepőek. A vizsgálat idején rendezett országgyűlési választások esetén a lakosság egynegyede (25,3%) biztosan, egyharmada (35,9%) valószínűleg nem ment volna el szavazni. A jelenlegi választói magatartást nyilván meghatározza, hogy az emberek hogyan értékelik a választások óta eltelt időszakot. Kérdőívünkben ezt a kérdést úgy vizsgáltuk, hogy először az An- tall-kormány lehetséges feladatainak értékelését, majd a feladatok rangsorolását kértük a kérdezettektől. Az eredmények tanulsága szerint a jelenlegi kormány nagyon rossz pozíciókkal rendelkezik Nyíregyháza felnőtt lakossága körében. A vallás- és kisebbségi politikával és a tulajdonviszonyok megváltoztatására

irányuló lépésekkel még viszonylag elégedettek az emberek, de az egzisztenciális, megélhetési problémákat tartalmazó, a gazdaságpolitikára vonatkozó feladatok teljesítésével a lakosság többsége elégedetlen. (Néhány példa a kormány tevékenységének osztályozására: „A vallásos nevelés széles körű biztosítása”: 3,25, „Az ország kivezetése a gazdasági válságból”: 1,66, ,,Az infláció, az áremelkedések megfékezése”: 1,55).

A kormány levékenységét értékelő feladatok rangsorolása egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg: hatékony gazdaság- politkát és megfelelő szociális intézkedéseket. A rangsorolás oly annyira fordítottja az értékelésnek, hogy a kormány munkájában értékelt jellemzők (pl.: „Fellépés a határainkon túli kisebbség védelmében”) az elvárások rangsorában gyakorlatilag nem szerepelt feladatként. (A hétfokozatú, súlyozott rangsorolási index kiszámítása során az „Infláció, az áremelkedések megfékezése” 254 pontot, míg a „A vallásos nevelés széles körű biztosítása csak 15,3 pontot kapott.)

A fentiekhez hasonlóan a politikai „mélyrétegek” vizsgálatának eredményeinél is inkább az eltérések mértéke a meglepő. A fejlett parlamenti demokráciákban a politikai tagoltságot többé- kevésbé közmegegyezéssel jellemzi a „bal-jobb” megosztottság. Közelmúltunk hosszan elemezhető politikai-ideológiai „produktuma”, hogy nem alakult ki az emberekben a politikai bal és jobb fogalma. A jelenlegi, önmeghatározási problémákkal küzdő politikai pártok direkt vagy indirekt hatása csak fokozza ezt a bizonytalanságot.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy kérdésünkre „Sokan felhasználják a „baloldal” és a „jobboldal” kifejezést a politikai álláspontok jellemzésére. Ez az ábra a baloldaliság és a jobbol- daliság közötti fokozatokat jellemzi. Hol jelölné meg a saját politikai álláspontját?” A minta több mint egyharmada (35,6%) nem vállalkozott válaszadásra. Ha a hétfokú skálán a 4-es, középső fokozatot centrumként, a balra eső fokozatokat (3, 2, 1) baloldali beállítódásként, a jobbra eső fokozatot jobboldali beállítódásként értelmezzük, akkor a kérdezettek önbesorolása szerint Nyíregyháza város felnőtt lakosságát meghatározóan a centrista, de inkább balra húzó álláspont jellemzi.

Az álláspontok szerinti részletes megoszlások: (N=348)

1 fokozat: erősen baloldali

0,0%

2. fokozat: baloldali 5,7%

3. fokozat: inkább baloldali

15,5%

4. fokozat: se nem bal-,

se nem jobboldali 33%

5. fokozat: inkább baloldali

8,0%

6. fokozat: jobboldali 1,1%

7. fokozat: erősen jobboldali

0,9%

A lakosság politikai profilját vizsgáló kérdésünknél az volt a feltételezésünk, hogy a politikai jelszavakkal való azonosulás (rokonszenv) egyúttal a jelszavak ideológiai-politikai tartalmának elfogadását is jelenti. Az interjúk során felmutatott kártyán három pártjelszó szerepelt. A kérdezettek azt az instrukciót kapták, hogy válasszák ki a számukra rokonszenves jelszavakat, azzal a lehetőséggel, hogy több jelszót is megjelölhettek.

A választható jelszavak és a közvetített ideológiai tartalmak:

1. Isten, haza, család:

nemzeti-konzervatív,

kereszténydemokrata

2. Polgár, piac, európaiság:

szociálliberális

3. Szabadság, egyenlőség,

szolidaritás:

euroszocialista,

szociáldemokrata.

Az említési arányokat tekintve a lakosságot nem jellemzi a döntően egyik vagy másik ideológia melletti állásfoglalás, mivel nem volt nagy különbség a választási arányok között:

A jelszót választók aránya (N=348)

1. Isten, haza család:

62,9%

2. Szabadság, egyenlőség,

szolidaritás: 57,5%

3. Polgár, piac, európaiság:

50,0%

A 12,9%-os említési eltérés nem domináns, ezért azt érdemes megnézni, hogy az egyes ideológiák melletti rokonszenv hogyan kapcsolódik, azaz milyen a jelszavak által közvetített politikai tartalmak szerkezete.

A matematikai analízis eredményeként a 343 válaszadót három csoportba tudtuk sorolni:

1. A legnagyobb elemszámú csoportot (N=174) a felnőtt lakosság felét (50,7%) a „nemzeti- konzervatív, kereszténydemokrata” (54,6%-os rokonszenv- arány) és az euroszocialista, szociáldemokrata (47,1%-os rokonszenv) ideológiákkal való azonosulás jellemzi. A csoportra egyáltalán nem jellemző a „szociálliberális” ideológia: senki sem jelölte meg rokonszenves jelszónak a polgár, piac, európaiság hármastul A csoportban fele-fele arányban vannak férfiak és nők (49,4%, illetve 50,6%). A kor és az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve nincs lényeges különbség az egyes kategóriák között, tehát ez a két jellemző nem differenciálja a csoportot. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy Nyíregyháza felnőtt lakossága közel azonos módon van képviselve ezen két változatot tekintve, de az is fontos jellemző, hogy a három csoport közül ez a csoport a legalacsonyabban iskolázott és a legidősebb.)

A politikai érdeklődés mértéke megosztott: a csoport egyötöde (20,1%) a „nem érdekel”, 15,5%-a az „egyáltalán nem érdekel”, míg közel egynegyede (23,6%) az „érdekel” választ adta. (Az „érdekel is, meg nem is” semleges választ a csoport 37,9%-a adta.)

2. A második legnagyobb elemszámú csoportra (N=108) a város felnőtt lakosságának közel egyharmada, 31,4% ideológiai orientáció szempontjából egyértelműen csak a szociálliberális beállítódás a jellemző. Ezt a jelszót a csoport minden tagja (!) rokonszenvesnek jelölte. Émel- iett a „nemzeti-konzervatív, kereszténydemokrata” áramlat is jellemzi a csoportot, mivel minden tizedik (11,1%) ezt a jelszót

Új film a mozikban: Snack Bar. (Színes, szinkronizált olasz film. Rendezte: Tinto

Bross)

is rokonszenvesnek tartotta. A dominánsan szociálliberális csoport teljes mértékben elutasítja a szociáldemokrata, euroszocialista értékeket: ezt a jelszót senki sem tartja rokonszenvesnek a csoportból. A nemek szerinti megoszlás itt is azonos (49,1% férfi, 50,9% nő), s az életkori csoportok megoszlása is szintén homogén. Az iskolai végzettséget tekintve most sem találtunk kiugróan magas vagy alacsony kategóriaarányt, mindenesetre megjegyezzük, hogy ebben a csoportban a legmagasabb a diplomások aránya: 14,8%, de az iskolai végzettségek kategóriáinak egészét tekintve azonos a következő, harmadik csoporttal. A politikai érdeklődést vizsgálva az érdeklődés intenzitása 1-2 százalékos különbségektől eltekintve megegyezik az előző csoportéval, azaz megosztott.

3. A legkisebb elemszámú csoport (N=61) a felnőtt lakosság 17,7%-a ideológiai profiljára a szociálliberalizmus és a szociáldemokrata profil teljes elfogadása — mindenki rokonszenvezett a polgár, piac, európaiság és a szabadság, egyenlőség, szolidaritás jelszóval! — a domináns. Ez nem jelenti a nemzeti-konzervatív, kereszténydemokrata értékek elutasítását, mert 27,9%-uk rokonszenvesnek tartotta az „isten, haza, család” jelszót is. A meglehetősen heterogén, a felkínált jelszavakkal egyaránt rokonszenvező csoportban valamivel több a nő, mint a férfi (62,3%, illetve 36,1%). Érdekes módon az életkori csoportok itt is viszonylag arányosan vannak képviselve, nincs kiugró kategória, de lényeges, hogy a három csoport közül itt található a legtöbb fiatal. Az iskolai végzettség szintén nem differenciál, az első csoportnál valamivel nagyobb, a második csoportnál valamivel kisebb a klaszterbe tartozók végzettségi átlaga. A politikai érdeklődés intenzitásának megoszlása hasonló a másik két csoportéhoz: kevesebb az „egyáltalán nem érdekel” válaszolók aránya (8,3% az első csoport 15,7, illetve a második csoport 15,7%-hoz képest), de a „nem érdekel” vá- ' laszarány már lényegesen nagyobb: 33,3% (a másik két klaszternél: 20,1, illetve 19,4%).

Milyen fontosabb tanulságai vannak a fenti csoportosításnak?

— Nyíregyháza felnőtt lakosságára nem jellemző a csak egyfajta politikai ideológia. A megosztottságot főként a nemzeti- konzervatív, kereszténydemokrata és a szociálliberális elveket vallók elkülönülése jelenti.

— A csoportok nem különböznek a fontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (nem, életkor, iskolai végzettség) szerint, de a politikai érdeklődés mértéke is közel hasonló.

— Csak a szociálliberális elveket vallóknál tapasztalható a kizárólagosság, azaz a másik két elv nem választása.

— A nemzeti-konzervatív értékrend minden csoportban jelen van.

— A lakosság jelentős része (17,7%) nem különbözteti meg

— legalábbis a jelszavak által közvetített rokonszenv szinten

— az ideológiai profilokat. A „mindegyik rokonszenves” álláspont feltételezhetően ismeret- hiánynak vagy a közömbösségnek köszönhető.

ÚJ ORVOSI MENTŐBERENDEZÉS. Egy Moszkva környéki kísérleti gépgyárban különleges konténert terveztek, amely gyorsan és biztonságosan eljuttatja az orvosokat és orvosi berendezéseket a balesetek, valamint a természeti katasztrófák nehezen megközelíthető helyszíneire. A konténer egy IL-76-os repülőgépről vízre és szárazföldre egyaránt lebocsát- ható.

6