Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-09 / 186. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. 9., péntek Külpolitikai jtoyiff _____ Van remény Baraksó Erzsébet Szobornak kissé szokatlan műalkotást láthattunk a minap a tévé egyik kulturális műsorában: Irözsekötegek sorakoztak egymás után, hat-nyolc szál egy-egy csomóban, külö-külön minden kupac zsineggel átkötve. A sepsiszentgyörgyi kiállítók tárlatán mutatta be művét Fazekas Gyula szobrász akivel a riporter jelképes értékű beszélgetést folytatott. El vannak vágva ezek a rőzseágak — mutatott az újságíró a megHurtított vesszőkre —, mire a szobrász megjegyezte: viszont a zsineg összeköti őket. Egyértelmű volt a kép és a szó szimbolikája arról, hogy a jogaiban, méltóságában, nyelvében és kultúrájában hátrányos helyzetbe, szo- rongatottságba és veszélybe került erdélyi magyarság otthonában megmaradt polgárainak össze kell tartania. Rettenetes súlyú kérdést feszegettek, az el lehet menni és az ott is lehet maradni gondolatát. Egyik lábammal mennék — hallottuk a szobrásztól —, a másikkal meg maradnék, egyelőre itt vagyok. Hogy mekkora a fenyegetettség, valójában csak az érzékelheti, aki benne él, aki a kiszolgáltatottsággal naponta nézhet szembe. Nem lehet kétséges, sokan azok közül, akik el- űzöttek, szívesebben maradtak volna szülőföldjükön és nem vállalkoztak volna ismeretlen kimenetelű utakra. Felvetődik annak a kérdése, ki a bátrabb, vagy ki a jobb hazafi, az, aki vállalja az elüzetést mert tovább már nem tűrhet vagy az, aki marad, mert a távozást megfutamodásnak tartaná, s azt vallja, ott kell élnie, ahová a sorsa rendelte. Vannak Erdélyből menekült ismerőseim, akik azért választották a menekülést, mert odaát megverték őket az utcán a román járókelők, ha magyarul megszólaltak. Nem bírták tovább. Es hányszor mondják el, mekkora felelősség terheli az anyanemzetet, azokat a vezetőket, akik nem szóltak, amikor megkezdődött és folyamatosan tartott a magyarság, a nyelv, a kultúra háttérbe szorítása, megsemmisítése. Szólni kellett volna, amikor bezárták az első magyar iskolát. Akik az évtizedeken át is némák maradtak, azok helyett is beszél most a szobrász. Azt érzékelhettük, szerencsére vannak értelmiségiek, művészek, akik felvállalják sajátos, plusz felelősségüket, s a maradásra buzdítanak akkor, amikor százak és ezrek menekülnek onnan, ahol nem érzik magukat biztonságban. Vékony, de összetartozó venyigeszálak segítségével fejezi ki a művészet nyelvén, hogy tartja magát az erdélyi magyarság, ott akarnak magyarok maradni, ahol az ma is gyakran jár veszélyekkel. Fazekas Gyulára és a tévében megszólalt, hasonló gondolkodású művésztársára gondolva átmelegedhet a szívünk: van még reménye az erdélyi magyarságnak a történelem forgószelében. Pápalátogatás előtt Állványbontás Esztergom (Kiss József) — Nem túlzás, ha állítjuk: a Dunakanyar gyöngyszeme, a katolicizmus magyarországi fellegvára, a nagy törté- relmi időket látott és még több történelmi sejtelmeket, titkokat őrző város — Esztergom, hónapok óta a pápa- látogatás előkészítésének lázában ég. Aki egy-két hónappal ezelőtt járt itt, s végigment az ódon levegőt árasztó város utcáin, folyton csak azt láthatta: állványerdő jobbról, állványerdő balról. Középület vagy személyi tulajdonú ház körül egyaránt ez a látvány fogadta. Az elején bosszankodtak a helybeliek, hogy jószerével a gyalogjárón nem is lehetett sétálni, eljárni, mert lépten- nyomon azt olvashatták: „Tessék vigyázni, tatarozás!” S ment a szegény gyalogos az úttestre, nehogy egy lekapart malterdarab, cserépvagy téglatörmelék a fejére hulljon. Méltatlankodott a helybeli, de bizony csodálkozott, ál- mélkodott az ide turista- idényben ezrével és ezrével érkező idegen is. ő nem azért jött, hogy a tatarozást, „szépítkezést” csodálja, hanem az évszázados látnivalókat szerette volna szemügyre venni. Ehelyett munka az utcákban, a középületeken, a •bazilika környékén, a templomok udvarán — mindenütt. De lám! Néhány napja erős hangulatváltás következett be a helybelieknél, vendégeknél egyaránt: felgyorsult iramban kezdődött meg az állványbontás. Egyre több „öreg ház” előtt állunk (állnak) még, s vesszük tudomásul nagy megelégedéssel • a már-már „halálra”, lebontásra ítélt évszázados házacskák, stílusos középületek, szinte hajdani eredeti szépségükben pompáznak. Megszépült, felújítást kapott több csodálatosan ékes szobor (mint például az 1739-es nagy pestisjárvány áldozatainak tiszteletére egy év múlva emelt szoborcsoport, a Mindszenty hercegprímás terén). Simulnak, egyenesednek a gyalogjárók, úttestek gödrei, szebbik arcát kezdi mutatni a Szentatya által Magyarországon elsőként meglátogatott épület, a már említett Mindszenty herceg- prímás terének autentikus épülete, az érseki palota. Tíz- és tízezrek tömegét várja a bazilika tere. Alapjában véve itt már nincs akadálya a vendégfogadásnak. A Mindszenty József hercegprímás földi maradványainak hazahozatalakor rendezett ceremónia amolyan főpróbának számított a vendégfogadás, a tömegek elhelyezése szempontjából. Itt minden bizonnyal zökkenő- mentes lesz az augusztus 16-i esztergomi pápalátogatás, s annak ceremóniája. A rend őrei lépésről lépésre kidolgozták már a forgalom irányítását, hogy a Szentatya városba érkezésének napján zavartalan legyen a közforgalom. A városban aznap reggel 8 órától teljesen megszűnik a gépjármű-forgalom, természetesen a Szentatya külön kocsija, kísérőszemélyzetének járművei kivételt képeznek ez alól. A gépjármű parkolása terén is nagy gyakorlati tapasztalatokra tettek szert a forgalom irányítói a Mindszenty József koporsójának hazaérkezésekor. Most is megfelelő befogadóképességű parkolók fogadják a város bejáratainál a személygépkocsikat és az autóbuszokat. Ami a külsőségeket illeti, tehát az állványbontás szakaszához értek Esztergomban. Ezután már csak a lelkiekben való felkészítésre helyezik a hangsúlyt az egyháziak. Ne adják be a derekukat Amerikai szakszervezeti vezető hazánkról Dankó Mihály Mátészalka (KM) — Az amerikai AFL-CIO szak- szervezet ötfős delegációja látogatott nemrégiben megyénkbe. A küldöttek a mátészalkai szerelvénygyárban folytatott beszélgetésen válaszoltak a helyi szakszervezeti tisztségviselők kérdéseire. Az eszmecsere után Jim Murray úr, a csoport vezetője szívesen állt lapunk rendelkezésére. — Milyen céllal érkeztek Magyarországra? — Szövetségünk 14 millió dolgozót képvisel. Mi valamennyien egy-egy szervezet aktivistái vagyunk. Jövetelünk célja, szeretnénk konkrétan megismerni, milyen gondokkal küszködnek a magyar munkások, s ezek megoldásában mit tudunk segíteni. — A beszélgetésen sok téma felvetődött. Többek között, egy Népszavában megjelenő cikk i-s, melyben az Önök egyik' vezetője az eddigi állásfoglalásukkal ellentétes értelmű nyilatkozatot tett. — Megkaptuk mi is a központunk ez ügyben dr. Szabad Györgyhöz, a parlament elnökéhez címzett levelének másolatát. Lényege, teljes mértékben egyetértünk a magyar parlament által elfogadott szakszervezeti törvénynyel. Helyeseljük az MSZOSZ-vagyon befagyasztását. Mi továbbra is csak a Ligát támogatjuk. — Az észrevételek többsége a kollektív szerződésekkel foglalkozott. Mire hívná fel ezzel kapcsolatban a figyelmet? — Nálunk az USA-ban töhb szinten szabályozzák a munkások jogait. De a kollektív szerződés a legrészletesebb, ez közvetíti a vállalat vezetéséhez a problémákat. — Melyek azok a pontok, amik nem hiányozhatnak a szerződésből? — A bérek, a szabadság, a nyugdíj, a társadalombiztosítás, az előrelépés, a konfliktuskezelés, az adott munkahely egészségügyi előírásai, a munkaidő, a munkaköri leírások, a fizetések és még sok egyéb apró dolog, mert ahány vállalat, annyi fajta szerződés. Egyben viszont egységesek. Mindenütt rögzítik az elbocsátások sorrendjét, így ezt nem tudják az üzemvezetők büntető- eszközként felhasználni. Mindenkor előnyt élveznek a régi dolgozók. Sok helyütt beépítik a cégen belüli továbbképzés lehetőségeit is. — Hogyan rögzítik a sztrájkkal kapcsolatos jogokat? — A sztrájkról a szak- szervezeti alapszabály rendelkezik, csak nagyon kevés helyen foglalkozik vele a kollektív szerződés. A privát szektorban lehet sztrájkolni, de megvan a veszélye, hogy a tulajdonos új embert vesz fel a munkabeszüntető helyére. Az állami szektorban mindenütt más-más a gyakorlat. Például nálunk New York államban az állami alkalmazottak nem sztrájkolhatnak. Lényegesnek tartom, ha valamit el akarnak érni a dolgozók, azt csak összefogással és egymással szolidárisán tegyék. — Magyarországon a munkanélküliség aránylag újkeletű. Mi az Önök tapasztalata, mi történik ezekkel az emberekkel és családjukkal? — A munkanélküli-segélyt az állam adja. általában 6 hónapig. Ez alatt mindenki köteles állást keresni. A kollektív szerződésbe bele lehet foglalni, hogy a szakszervezet milyen kiegészítést és meddig adhat. Jellemző, hogy a helyi szervezetek természetben támogatják az elbocsátottak családját. (Élelmiszerekkel és ruhasegély- lyel.) A segély összege államonként változik. Nálunk az utolsó bér 50 százaléka. Szövetségünk legfontosabb feladatának tekinti a törvény- hozásban elérni ennek felemelését. — Meg lehet ebből az összegből élni? — A kapott pénz mindenütt adómentes, s legfeljebb az élelmiszer és a lakás költségeit fedezi. Amiről feltétlen le kell mondani, az a szórakozás. Nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik hosszabb ideig vannak munka nélkül, őket is adakozásból, az úgynevezett élelmí- szerbankokon keresztül támogatjuk. Nálunk, Amerikában is szörnyű munkanélkülinek lenni! — A szakszervezetek nem politizálnak. Hogyan próbálnak mégis politikai befolyáshoz jutni? — Fontos feladatunk, hogy rávegyük tagjainkat, menjenek el szavazni és olyan politikust válasszanak, aki az ő ügyüket támogatja a törvényhozásban. Másik szempont megismertetni a képviselőkkel azt a világot, ahol mi élünk. Az USA-ban is találkozunk sok olyan politikussal, aki megválasztása után . elszakad a néptől. Ezért gyakran szervezünk velük találkozásokat. Figyelemmel kísérjük, hogyan szavaznak a testületben és ezt időről időre nyilvánosságra hozzuk. A következő választás előtt felhasználjuk ezeket az adatokat. A politikai döntések előkészítésében is részt veszünk, véleményt mondunk, elképzeléseinket megismertetjük tagjainkkal. ők nyomon kísérhetik a politikusok döntéseit. — Hazánkban egyre több üzem kerül „nyugat-európai kezekbe”. — Mit javasol a munkásoknak, mit tegyenek érdekeik védelmében? — Ha a tulajdonos meg is változik, akkor se adják be derekukat az államnak, vagy az új gazdának. Saját maguk döntsék el, demokratikus választás során, melyik szakszervezethez kívánnak tartozni. Működésükkel csak a dolgozók érdekeit szolgálják. Válasz cikkünkre jel tépi» műm..” Tisztelt Főszerkesztő Űr! Lapjuk augusztus 6-án megjelent számában' szerepel egy cikk amely a nagyhalászi figyelmeztető sztrájkkal foglalkozik. Ebben az Önök újságírója |N. L.) leírja a következő mondatot. „Németh Béla, a gyár megbízott igazgatója hétfőre szabadságot vett ki. így nem hallgatta meg a követeléseket.” Ez nem felel meg a valóságnak, mivel üzleti tárgyaláson voltam, komoly nagyságrendű megrendeléssel kapcsolatban. Úgy. ítélem meg, hogy ezzel képviseltem igazán a dolgozó kollektíva érdekeit. Tisztelettel: Németh Béla mb. igazgató Az MSZMP in akar „belépni” a Kisgazdapártija Budapest (ISB) — Politizálás stílusváltást szorgalmaz a Munkáspárt (MSZMP): a magyar belpolitikai életben. Thürmer Gyula, a párt elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján párbeszédre hívta fel az ország politikai erőit Mint mondotta, a súlyosbodó krízisekkel terhelt magyar társadalmi életben létfontosságú a köszönőviszony megteremtése, mert ősszel a feszültségek esetleges robbanásszerű kitörésekor már késő lesz erre törekedni Az elnök szerint a párt súlya az utóbbi időben megnövök ed eít, s ez fokozott felelősségvállalásra készteti az MSZMP-t. Felelősségük tudatában javasolnak minden alkotmányosan működő politikai erőnek párbeszédei Ennek a folyamatnak része a kapcsolatfelvétel a Kisgazdapárttal, illetve amnmk vezetőjével, Torgyám Józsefiéi „Nem szeretnénk belépni a Kisgazdapártba — mondta Thürmer Gyula —, Torgyánt sem alkarjuk megnyerni a Munkáspárt számára. Legfontosabb feladatunk az, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjéről szót ejtsamk.~ „Gabonamissziójáról” szólva a pártelnök elmondta, hogy mintegy egymillió tonna gabona és félmillió tonna hús értékesítésére lát lehetőséget a Szovjetunióban. „Baráti ismeretségeire” támaszkodva a párt igyekszik ellátni a közvetítő szerepét a magyar vállalatok és a szovjet illetékes hatóságok között. Az MSZMP-nek állítólag vannak olyan nyugati bank- kapcsofatai is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szovjetek nyugati hiteleket vegyenek igénybe a magyar hús és gaboaa megvásárlásához. Az elnök nem kívánt megnevezni egyet sem a szóba jöhető nyugati bankok közül. A párt egyik alelnöke nemrég Kínában járt, ahol szintén piaci lehetőségek után érdeklődött. A két ország közötti hivatalos viszony „lehűlése” azonban nem kedvez a gazdasági kapcsolatok alakulásának. Ugyanez a helyzet Kubával, amely országgal — mint azt Thürmer Gyula kifejtette — szintén kívánatos lenne rendezni a kapcsolatainkat. Hiszen a jelenlegi hazai cukor - répa-felvásárlási árak mellett egyszer még szükségünk lehet a 'kubai cukorra ... Aktié’ Aktié! Akció! a nyírfa Áruház MŰSZAKI OSZTÁLYÁNAK ENGEDMÉNYES ÄWI AJÁNLATA: 200 1 ELCOLD FAGYASZTÓLÁDA 4148®.— Ft helyett 32 400— Ft 300 1 ELCOLD FAGYASZTÓLÁDA 47 80®,■— Ft helyett 36 800,— Ft 200 1 PHILIPS FAGYASZTÓLÁDA 36 50*,— Ft helyett 29 500— Ft A PHILIPS SHOP-ban SZÍNES TV VIDEO REKORDER MAGNETOFON OLAJSÜTŐ CITROMPRÉS Sí 60®,— Ft helyett 50 300,— Ft 36 600— Ft helyett 33 500,— Ft T 20*— Ft helyett 6 300,— Ft 7 14®,— Ft helyett 6 600,— Ft 2500,— Ft helyett 2 200,— Ft-ért kapható AMÍG A KÉSZLET TART! (3612) As árhullám a aifctrtmi «wrist várhatóan augusztus 9-én tetőzik Buda pestnél »4 felvétel a Lánchídnál. ,
