Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. augusztus 30., péntek lij szövetség, gazdasági alapokon? A Kelet-Magyarország különtudásítója, Dajka Béla jelenti Moszkvából Rendeződni látszik Ukrajna és az Orosz Föderáció viszonya csütörtökön, a kora hajnali órákban Kijeiben befejeződött tárgyalások eredményeként. Mint ismeretes, Borisz Jelcin orosz elnök e hét elején sajtótitkára útján közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot a határviszonyokat és a területi kérdések felülvizsgálatára azokkal a köztársaságokkal, amelyek kinyilvánítják függetlenségüket, s nem akarnak részt venni egy új szövetségi rendszerben. Ez mintegy válasz volt Ukrajna múlt heti függetlenségi kiáltványára. A két köztársaság között a Krím jelenti az érzékeny pontot, mivel a korábban Oroszországhoz tartozó területet csak később csatolták Ukrajnához. A problémák megvitatása céljából szerdán Alek- szandr Ruckoj orosz alel- nök veztésével delegáció utazott Kijevbe, ahol megbeszéléseket folytattak Le- onyid Kravcsukkal. az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökével. A tárgyalásokon részt vett a Szovjet Legfelsőbb Tanács képviselőinek egy csoportja is. Az eszmecsere során Q felek leszögezték, hogy tiszteletben tartják egymás függetlenségét és állami szuverenitását. Ugyanakkor kijelentették, hogy meg kell akadályozni a Szovjetunió teljes szétesését, s ennek érdekében felhívást intéztek az egykori szövetség tagköztársaságaihoz, hogy haladéktalanul * kezdjék meg egy gazdasági megállapodás előkészítését. 4 tárgyalásról kiadott kommünikében jelentős figyelmet szentelnek a katonaistratégiai problémáknak, s számolnak a Szovjetunió fegyveres erőinek elengedhetetlen reformjával is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy meg kell valósítani a kollektív biztonság rendszerét, s katonai-stratégiai kérdésekben nem szabad egyoldalú döntéseket hozni. Moszkváról - röviden Mihail Gorbacsov szovjet elnök Borisz Dmitrijevics Pankint nevezte ki új külügyminiszternek. A politikus a Komszomolszkaja Pravda című napilapnál kezdte pályafutását. Később diplomataként Stockholmban majd utóbb Prágában vezette a szovjet diplomáciai testületet, s a külföldön dolgozó szovjet nagykövetek közül ő volt az első, aki nyilvánosság előtt állást foglalt a junta politikája ellen. Moszkva utcáiról, tereiről a közeljövőben eltávolí- tandó köztéri szobrokat a Moszkva folyó partján fekvő hatalmas kiállítóterem környékén helyezik majd el A moszkvai tanács egy 23 fős bizottságot hoz létre, amelynek tagjai szeptember 20ijg kötelesek dönteni valamennyi moszkvai emlékmű sorsáról. lilét is kikezdik? Belgrad (MTI) — Uzsice szerbiai városban — Belg- rádtól 150 kilométerre délnyugatra — szerdán eltávolították a főtérről Tito marsall öt méter magas több tíz tonnányi súlyú monumentális bronz szobrát. Mint az AFP francia hírügynökség a Tanjug jelentését ismerteti, a Partizánok terén 1961- ben felállított szobrot a helyi múzeumnak adományozták. Uzsice, Tito partizánjai 1941-től vívott harcának egvik központi térsége, az ország felszabadítása utón felvette Tito nevét — Tito- vo Uzsice lett. A múlt hónapban változtatták vissza a város nevét Uzsicére, a szerb alkotmány módosításának megfelelően. A The Washington Times című amerikai lap munkatársai hiába keresték telefonon Alekszandr Szolzse- nyicint, az USA-ban élő ismert orosz írót. A kagylót csak felesége vette fel, aki az újságírókkal közölte, hogy sem ő, sem pedig férje nem hajlandó egyelőre a Szovjetunióban zajió eseményeket kommentálni. A szovjet parlament felfüggesztette a törvényhozás korábbi elnökének, Lukja- novnak a mentelmi jogát. A Legfelsőbb Tanács döntését azt követően hozta meg, hogy a Szovjetunió főügyészé közölte: elegendő terhelő bizonyíték van a kezében arra, hogy Lukjanov ellen hazaárulás vádjával le- tartóztatási parancsot adjon ki. Időközben bejelentették azt. is. hogy lemondott a főügyész, mert szerinte a puccskísérlet alatt elvtelenül viselkedett a testület. D. B. Felhívás kárpótlási ügykei Tisztelt Választópolgárok! Immár nemcsak a törvény és végrehajtási utasítás jelent meg, de megkezdték működésüket a Kórrendezési és Kárpótlási Hivatalok. E munka megkezdésével párhuzamosan azonban sajnos színreléptek a rémhírter- jeszták, a törvény végrehajtását akadályozók. Felhívunk minden állampolgárt, bátran éljen kárpótlási igényével. Nem igaz az, hogy aki a kárpótlási igényét bejelenti, elveszíti a nyugdíját. A nyug- ’ díjat nem a tsz adja, így azt nem is veheti el. Nem igaz az, hogy a földre licitálók a tsz adósságait is magukkal viszik. A kárpótlási törvény tehermentes , juttatást biztosít, akár földre licitál valaki, akár részvényre. ház vásárlására, vagy pedig életjáradékra váltja kárpótlási jegyét, tehermentesen jut hozzá. Nem igaz az, hogy a kárpótlás tönkre teszi a terme leegységeket, megszünteti a munkahelyet. A munkalhelyék megszüntetése, a munkanélküliség teriedése a tehetségtelen Jakab Ferenc Nagy István Szűcs M. Sándor menedzserek, magukat szakembereknek tituláló, volt kommunisták tehetetlen gazdálkodásával, piacgazdasághoz való alkalmazkodásuk képtelenségével függ össze. A tehetséges menedzserek szerte a világon munkahelyet teremtenek, értéket termelnek, nem pedig az állampolgárokat félrevezetve, riogatják azokat. Akik a kárpótlás ellen agitálnak, akik rémhírekkel akarnak bárkit megfosztani attól a vagyontól, amit a törvényhozás a károsultaknak megszavazott, azok a volt kommunisták, akik még ezt a jogos vagyonrészt is maguknak akarják harácsolás útján megszerezni. Régi mondás: kommunistákkal csak kommunizmust lehet építeni. Mi, a Magyar Demokrata Fórum Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselői az állampolgárok jogegyenlőségét valljuk és hirdetjük. Ezért • kérünk mindenkit, akit bármilyen sérelem érne a kárpótlási igények érvényesítése során, bizalommal forduljon panaszával az MDF országgyűlési képviselőihez. Nyíregyháza. 1991. augusztus 27. Móré László Szilassy Géza Várkonyi István Antall József miniszterelnök augusztus 29-én, a Parlamentben fogadta Zvonímir Separovic-t, a horvát diplomácia vezetőjét. km teletotö Jelcin meghátrált Borisz Jelcin egy rendelettel az orosz föderáció tulajdonává nyilvánította a szovjet és az orosz kommunista párt minden vagyonát — közölte a TASZSZ. Az AFP azt jelentette, hogy az orosz elnök érvénytelenítette a puccskísérlet alatt kiadott rendeletéit. Egyebek között azt is, amelyik saját hatáskörébe vonta a szovjet hadsereg fegyveres erőit. Variációk egy témára Biziaytalan vita a lámóalaabiztasitásrál Krecz Tibor Vukovárt lerombolták Ellentmondó hírek érkeztek Horvátország legsúlyosabb válságövezetéből, Vu- kovárról és Eszékről az este. Szerb forrás szerint Vukovárt elhagyták a horvat gárdisták és rendőrök. A horvát rádió viszont azt közölte, hogy Vukovár ellenáll a támadásnak, s a várost teljesen lerombolták a tüzérségi lövedékek. A városban nincs áram, sem víz, nem működnek a telefonok. Budapest (ISB) — Tényleg szabad kezet kantunk a választásra, vagy csak a kormányzati apparátus tanácstalanságáról van szó? — morfondírozhatnak magukban a parlamenti képviselők, amint egyszerre három javaslatot tanulmányozhatnak a társadalombiztosítás átalakítására, A hétfőn kezdődött általános vita, az azóta lezajlott bizottsági eszmecserék még nem rajzolták ki a frontvonalakat: hol várható éles véieményütközés, mit fogadnak el konszenzusos fejbóiintással. A társadalombiztosítás a mai formájában a pénzügyi összeomlás veszélyét hordozza magában, átalakítása elemi társadalmi érdek, ráadásul nem is halogatható a következő évekre. — ezen, a munkavállalók és a munkáltatók érdekvédelmi szervezeti, valamint minden jelentős politikai párt által elfogadott vélemény által vezetve dolgozhatta ki a kormányapparátus a hétfőn az Országgyűlés plénuma elé terjesztett, a „társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról” szóló határozati javaslatot. Mértékadó forrásokból eredő számítások szerint a társadalombiztosítás hiánya az átfogó reform végrehajtása nélkül az évtized derekára elérheti a 100 milliárd forintot. Már 1990-ben s mintegy 2,5 millió nyugdíjas havi járandóságát kellett szavatolni, s közismertek a társadalom általános egészségi állapotát, az egészségügyi intézmények helyzetét lefestő és lesújtó képet mutató elemzések. Az átalakítás koncepciója része a piacgazdaság modelljének megfelelő állami feladatrendszer kialakításának. Az államháztartási, költség- vetési reformmal egyidejűleg épülne ki a „gondoskodó állam” szemléletével szakító, az állam által szervezett kötelező, s az egyéb biztosításokat, a szociális gondoskodás intézményeit magában foglaló új rend — így szólnak a kormány általános támogatottságot élvező elvi tézisei. Az első gyakorlati lépések előkészületei legalábbis óvatosságra utalnak. A kormány előterjesztése változatok egész sorával bombázta le a képviselőket, különösen a nyugdíjbiztosítások terén, ami hallgatólagosan azt fejezi ki: a kabinet még nem döntött a különböző szakmai műhelyek tervei között, nem határozta el, hogy melyik irányba lépjen. A képviselők másfél év óta talán most érezhetik, hogy igazán stratégiai helyzetben vannak. Három javaslat készült a nyugdíjrendszer korszerűsítésére. A Népjóléti Minisztérium, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Pénzügyminisztérium egyaránt tervet készített a témában, amely tervek annyiban közösek, hogy az átalakítás lépcsőit elhagyva írják le az általuk favorizált rendszert. A képviselők előtt nyitva álló kérdések: milyen mértékű legyen, egyáltalán járjon-e az állampolgár jogán folyósított alapnyugdíj, emelyet kiegészítene a szolgálati idő és a kereset figyelembe vételével kiszámított nyugdíj; kívánatos-e a nyugdíjkorhatár emelése az ismert foglalkoztatási viszonyok között, érvényesíthető-e a nyugdíjmegállapításnál a szolidaritás a magas keresetűek terhére, az alacsony keresetűek javára; meddig emelhető a járulék- kvóta; hogyan biztosítható a táppénzfegyelem; bevezethető-e már ebben az évtizedben az egészségügyi ellátás minőség szerinti díjazása; hogyan álljon össze a biztosítási alapokkal gazdálkodó, az azt ellenőrző önkormányzati testület? A kérdések naphosszat sorolhatók, s egyelőre kevesen igyekeznek a válaszadással. A parlament költségvetési bizottsága társadalombiztosítási albizottságának szerdai értekezletén tapasztaltak szerint a honatyák elsősorban azt firtatják, hogy esetleges választásuk milyen hatást gyakorol az állami büdzsére, melyik változat milyen mértékben veszi igénybe az állam forrásait. A frakciók hajlani látszanak egy, a koalíció keretein túl mutató egyeztetésre, a Fidesz például szokásához híven széles körű felkészültségről tanúságot téve alapos szakmai javaslatokkal állt elő. A következő hetek munkájára az vet árnyékot, hogy a szabaddemokraták a kormány egyébként vitathatatlan felelősségét hangsúlyozva jelezték: nem gondolják, hogy pártközi tanácskozás mozdítja ki a holtpontról a társadalom- biztosítási reformkoncepció ügyét, főjön a kormány feje! Várakozások és ígéretek A Szabad Demokraták Szövetsége a hét elején parlamenti sajtótájékoztatóján értékelte a Kupa-programot, annak megvalósulását. „A program megbukott anélkül, hogy megkezdődött volna” — állította Soós Károly» Attila, a parlament költségvetési bizottságának elnöke, az SZDSZ ügyvivője. A sajtótájékoztatón elhangzott állítás lényeges eleme, a program végrehajtásának lassúságára, ill. a végre nem hajtására való utalás. A Kupa-program fontos része a törvénykezési menetrend, amely tartalmazza a kormány által benyújtandó törvények listáját és azok elfogadásának előirányzott határidejét. Nos ezeknek a törvényeknek eddig csak a töredékét nyiijtotta be a kormány. A parlament úgy szakította .meg valamivel több, mint egy hónapra a rendkívüli nyári ülésszak munkáját, hogy a program részeként benyújtott gazdasági vonatkozású törvényeket megtárgyalta és el is fogadta. További fontos törvényeket egyszerűen még nem készített elő a kormány. Az 1991-re ígért törvényjavaslatok közül még 15-öt (!) nem nyújtottak be eddig (pl.: privatizációs. földtörvény, az állam vállalkozói vagyonának működtetéséről szóló törvény, az adózással kapcsolatos különböző törvények. a szociális ellátásról szóló törvény). Olyan ugyancsak fontos törvényjavaslatok kidolgozásával is késlekedik a kormány, mint a lakásrendszer, egészségügy, oktatás, nyugdíj stb ... Mindez oda vezet, hogy a még el nem készített, be nem nyújtott törvényeknek csak egy részét lesz képes megtárgyalni — a költségvetés mellett—a parlament az év végéig. így ismét az a benyomás keletkezhet. hogy a parlament az. aki hátráltatja a rendszer gazdasági átalakulásához szükséges törvények megszületését. Az infláció megfékezése és az államháztartási reform két fontos célkitűzése a kormány programjának 1991-re. Ez a két terület nyilvánvalóan összefügg egymással. Hiszen az állam túlzott költekezése inflációt gerjeszt, és a magas adók fékezik a gazdasági teljesítmények növelését, ami ugyancsak inflációt gerjeszt. Ezeken a területeken az ígérettel ellentétes irányú fejlődés tapasztalható. Mindannyian tudjuk, hogy az infláció egyre fenyegetőbb ütemben emelkedik. 1991 első félévében a fogyasztói árak 35,7%-kal (1990. első félévében csak 28,9%-kal) voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 1991 júniusában (ez az utolsó adat) még magasabb. 38,6" „-os volt az emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az államháztartási reformhoz. a most beterjesztett kerettörvény sem nyújt kei: alapot. Mig a lakosság arra kényszerül, hogy felélje tartalékait, addig a kormány költséges, a korábbinál nagyobb állami bürokráciát működtet, és nem hajlandó az államigazgatási kiadások ésszerű csökkentésére. A költségvetés tervezett privatizációs bevételeivel szemben (40—50 milliárd) az első félévben mindössze 5 milliárdot sikerült teljesíteni. Az Állami Vagyonügynökség azonban nemcsak a privatizáció levezény elésé re bizonyult képtelennek, hanem a privatizáció ellenőrzésére is. ami pedig az MDF egyik legfontosabb választási ígérete volt. Éppen ezért elgondolkodtató, hogy a kormánypozíciók, valamennyi szükséges eszköz birtokában képtelenek voltak a koalíciós pártok a privatizáció ellenőrzésére, a gazdasági hatalomátmentés megakadályozására. Tavaly decemberi hivatalba lépésekor a pénzügyminiszter azt mondta, még egy, az ideihez hasonló feszültségekkel terhes költségvetés többet már nem lesz. Sajnos most, amikor a jövő évi költségvetés előkészítése folyik, sokkal inkább az a valószínűsíthető, hogy az idei év kormányzati-gazdaságpolitikai döntéseinek következményeit előbb-utóbb adóban fogjuk megfizetni. Gulyás József országgyűlési képviselő (az SZDSZ frakciótitkára) 4 Képtávírón érkezett Közélet Mezey Károly Szendrei László Ta&áts Péter Vékony Miklós