Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám

Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. augusztus 30., péntek lij szövetség, gazdasági alapokon? A Kelet-Magyarország különtudásítója, Dajka Béla jelenti Moszkvából Rendeződni látszik Uk­rajna és az Orosz Föderá­ció viszonya csütörtökön, a kora hajnali órákban Ki­jeiben befejeződött tárgya­lások eredményeként. Mint ismeretes, Borisz Jelcin orosz elnök e hét elején sajtótitkára útján közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Oroszország fenntartja ma­gának a jogot a határvi­szonyokat és a területi kér­dések felülvizsgálatára azokkal a köztársaságok­kal, amelyek kinyilvánít­ják függetlenségüket, s nem akarnak részt venni egy új szövetségi rendszerben. Ez mintegy válasz volt Ukraj­na múlt heti függetlenségi kiáltványára. A két köztár­saság között a Krím jelen­ti az érzékeny pontot, mi­vel a korábban Oroszor­szághoz tartozó területet csak később csatolták Uk­rajnához. A problémák megvitatása céljából szerdán Alek- szandr Ruckoj orosz alel- nök veztésével delegáció utazott Kijevbe, ahol meg­beszéléseket folytattak Le- onyid Kravcsukkal. az Uk­rán Legfelsőbb Tanács el­nökével. A tárgyalásokon részt vett a Szovjet Legfel­sőbb Tanács képviselőinek egy csoportja is. Az eszmecsere során Q felek leszögezték, hogy tiszteletben tartják egymás függetlenségét és állami szuverenitását. Ugyanakkor kijelentették, hogy meg kell akadályozni a Szovjetunió teljes szétesését, s ennek érdekében felhívást intéz­tek az egykori szövetség tagköztársaságaihoz, hogy haladéktalanul * kezdjék meg egy gazdasági megál­lapodás előkészítését. 4 tárgyalásról kiadott kom­münikében jelentős figyel­met szentelnek a katonai­stratégiai problémáknak, s számolnak a Szovjetunió fegyveres erőinek elenged­hetetlen reformjával is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy meg kell valósítani a kollektív biztonság rend­szerét, s katonai-stratégiai kérdésekben nem szabad egyoldalú döntéseket hoz­ni. Moszkváról - röviden Mihail Gorbacsov szovjet elnök Borisz Dmitrijevics Pankint nevezte ki új kül­ügyminiszternek. A politikus a Komszomolszkaja Prav­da című napilapnál kezdte pályafutását. Később dip­lomataként Stockholmban majd utóbb Prágában ve­zette a szovjet diplomáciai testületet, s a külföldön dolgozó szovjet nagykövetek közül ő volt az első, aki nyilvánosság előtt állást foglalt a junta politikája el­len. Moszkva utcáiról, tere­iről a közeljövőben eltávolí- tandó köztéri szobrokat a Moszkva folyó partján fek­vő hatalmas kiállítóterem környékén helyezik majd el A moszkvai tanács egy 23 fős bizottságot hoz létre, amelynek tagjai szeptember 20ijg kötelesek dönteni va­lamennyi moszkvai emlékmű sorsáról. lilét is kikezdik? Belgrad (MTI) — Uzsice szerbiai városban — Belg- rádtól 150 kilométerre dél­nyugatra — szerdán eltávo­lították a főtérről Tito mar­sall öt méter magas több tíz tonnányi súlyú monumentá­lis bronz szobrát. Mint az AFP francia hírügynökség a Tanjug jelentését ismerte­ti, a Partizánok terén 1961- ben felállított szobrot a he­lyi múzeumnak adományoz­ták. Uzsice, Tito partizánjai 1941-től vívott harcának egvik központi térsége, az ország felszabadítása utón felvette Tito nevét — Tito- vo Uzsice lett. A múlt hó­napban változtatták vissza a város nevét Uzsicére, a szerb alkotmány módosításának megfelelően. A The Washington Times című amerikai lap munka­társai hiába keresték tele­fonon Alekszandr Szolzse- nyicint, az USA-ban élő is­mert orosz írót. A kagylót csak felesége vette fel, aki az újságírókkal közölte, hogy sem ő, sem pedig fér­je nem hajlandó egyelőre a Szovjetunióban zajió esemé­nyeket kommentálni. A szovjet parlament fel­függesztette a törvényhozás korábbi elnökének, Lukja- novnak a mentelmi jogát. A Legfelsőbb Tanács döntését azt követően hozta meg, hogy a Szovjetunió főügyé­szé közölte: elegendő terhe­lő bizonyíték van a kezé­ben arra, hogy Lukjanov ellen hazaárulás vádjával le- tartóztatási parancsot adjon ki. Időközben bejelentették azt. is. hogy lemondott a főügyész, mert szerinte a puccskísérlet alatt elvtele­nül viselkedett a testület. D. B. Felhívás kárpótlási ügykei Tisztelt Választópolgárok! Immár nemcsak a törvény és végrehajtási utasítás je­lent meg, de megkezdték működésüket a Kórrendezési és Kárpótlási Hivatalok. E munka megkezdésével pár­huzamosan azonban sajnos színreléptek a rémhírter- jeszták, a törvény végrehaj­tását akadályozók. Felhívunk minden állam­polgárt, bátran éljen kár­pótlási igényével. Nem igaz az, hogy aki a kárpótlási igényét bejelenti, elveszíti a nyugdíját. A nyug- ’ díjat nem a tsz adja, így azt nem is veheti el. Nem igaz az, hogy a földre licitálók a tsz adósságait is magukkal viszik. A kárpót­lási törvény tehermentes , juttatást biztosít, akár földre licitál valaki, akár részvény­re. ház vásárlására, vagy pe­dig életjáradékra váltja kár­pótlási jegyét, tehermentesen jut hozzá. Nem igaz az, hogy a kár­pótlás tönkre teszi a terme leegységeket, megszünteti a munkahelyet. A munkalhelyék megszün­tetése, a munkanélküliség teriedése a tehetségtelen Jakab Ferenc Nagy István Szűcs M. Sándor menedzserek, magukat szak­embereknek tituláló, volt kommunisták tehetetlen gazdálkodásával, piacgazda­sághoz való alkalmazkodá­suk képtelenségével függ össze. A tehetséges mened­zserek szerte a világon mun­kahelyet teremtenek, érté­ket termelnek, nem pedig az állampolgárokat félrevezetve, riogatják azokat. Akik a kár­pótlás ellen agitálnak, akik rémhírekkel akarnak bárkit megfosztani attól a vagyon­tól, amit a törvényhozás a károsultaknak megszavazott, azok a volt kommunisták, akik még ezt a jogos vagyon­részt is maguknak akarják harácsolás útján megszerez­ni. Régi mondás: kommunis­tákkal csak kommunizmust lehet építeni. Mi, a Magyar Demokrata Fórum Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei or­szággyűlési képviselői az ál­lampolgárok jogegyenlőségét valljuk és hirdetjük. Ezért • kérünk mindenkit, akit bár­milyen sérelem érne a kár­pótlási igények érvényesíté­se során, bizalommal fordul­jon panaszával az MDF or­szággyűlési képviselőihez. Nyíregyháza. 1991. augusz­tus 27. Móré László Szilassy Géza Várkonyi István Antall József miniszterelnök augusztus 29-én, a Parla­mentben fogadta Zvonímir Separovic-t, a horvát diplo­mácia vezetőjét. km teletotö Jelcin meghátrált Borisz Jelcin egy rende­lettel az orosz föderáció tu­lajdonává nyilvánította a szovjet és az orosz kommu­nista párt minden vagyonát — közölte a TASZSZ. Az AFP azt jelentette, hogy az orosz elnök érvénytelenítette a puccskísérlet alatt kiadott rendeletéit. Egyebek között azt is, amelyik saját hatás­körébe vonta a szovjet had­sereg fegyveres erőit. Variációk egy témára Biziaytalan vita a lámóalaabiztasitásrál Krecz Tibor Vukovárt lerombolták Ellentmondó hírek érkez­tek Horvátország legsúlyo­sabb válságövezetéből, Vu- kovárról és Eszékről az este. Szerb forrás szerint Vuko­várt elhagyták a horvat gár­disták és rendőrök. A hor­vát rádió viszont azt közöl­te, hogy Vukovár ellenáll a támadásnak, s a várost tel­jesen lerombolták a tüzér­ségi lövedékek. A városban nincs áram, sem víz, nem működnek a telefonok. Budapest (ISB) — Tény­leg szabad kezet kantunk a választásra, vagy csak a kormányzati apparátus ta­nácstalanságáról van szó? — morfondírozhatnak ma­gukban a parlamenti kép­viselők, amint egyszerre három javaslatot tanul­mányozhatnak a társada­lombiztosítás átalakítására, A hétfőn kezdődött általá­nos vita, az azóta lezajlott bizottsági eszmecserék még nem rajzolták ki a frontvo­nalakat: hol várható éles véieményütközés, mit fo­gadnak el konszenzusos fejbóiintással. A társadalombiztosítás a mai formájában a pénzügyi összeomlás veszélyét hordoz­za magában, átalakítása ele­mi társadalmi érdek, ráadá­sul nem is halogatható a kö­vetkező évekre. — ezen, a munkavállalók és a munkál­tatók érdekvédelmi szerve­zeti, valamint minden je­lentős politikai párt által el­fogadott vélemény által ve­zetve dolgozhatta ki a kor­mányapparátus a hétfőn az Országgyűlés plénuma elé terjesztett, a „társadalombiz­tosítási rendszer megújításá­nak koncepciójáról és a rö­vid távú feladatokról” szóló határozati javaslatot. Mér­tékadó forrásokból eredő számítások szerint a társada­lombiztosítás hiánya az átfo­gó reform végrehajtása nél­kül az évtized derekára el­érheti a 100 milliárd forintot. Már 1990-ben s mintegy 2,5 millió nyugdíjas havi járan­dóságát kellett szavatolni, s közismertek a társadalom ál­talános egészségi állapotát, az egészségügyi intézmények helyzetét lefestő és lesújtó képet mutató elemzések. Az átalakítás koncepciója része a piacgazdaság modell­jének megfelelő állami fela­datrendszer kialakításának. Az államháztartási, költség- vetési reformmal egyidejű­leg épülne ki a „gondosko­dó állam” szemléletével sza­kító, az állam által szerve­zett kötelező, s az egyéb biz­tosításokat, a szociális gon­doskodás intézményeit ma­gában foglaló új rend — így szólnak a kormány általános támogatottságot élvező elvi tézisei. Az első gyakorlati lé­pések előkészületei legalábbis óvatosságra utalnak. A kor­mány előterjesztése változa­tok egész sorával bombázta le a képviselőket, különösen a nyugdíjbiztosítások terén, ami hallgatólagosan azt fe­jezi ki: a kabinet még nem döntött a különböző szakmai műhelyek tervei között, nem határozta el, hogy melyik irányba lépjen. A képvise­lők másfél év óta talán most érezhetik, hogy igazán stra­tégiai helyzetben vannak. Három javaslat készült a nyugdíjrendszer korszerűsí­tésére. A Népjóléti Miniszté­rium, a Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság és a Pénz­ügyminisztérium egyaránt tervet készített a témában, amely tervek annyiban kö­zösek, hogy az átalakítás lép­csőit elhagyva írják le az ál­taluk favorizált rendszert. A képviselők előtt nyitva álló kérdések: milyen mértékű legyen, egyáltalán járjon-e az állampolgár jogán folyósí­tott alapnyugdíj, emelyet ki­egészítene a szolgálati idő és a kereset figyelembe vételé­vel kiszámított nyugdíj; kí­vánatos-e a nyugdíjkorhatár emelése az ismert foglalkoz­tatási viszonyok között, érvé­nyesíthető-e a nyugdíjmeg­állapításnál a szolidaritás a magas keresetűek terhére, az alacsony keresetűek javára; meddig emelhető a járulék- kvóta; hogyan biztosítható a táppénzfegyelem; bevezet­hető-e már ebben az évtized­ben az egészségügyi ellátás minőség szerinti díjazása; hogyan álljon össze a bizto­sítási alapokkal gazdálkodó, az azt ellenőrző önkormány­zati testület? A kérdések naphosszat so­rolhatók, s egyelőre kevesen igyekeznek a válaszadással. A parlament költségvetési bizottsága társadalombiztosí­tási albizottságának szerdai értekezletén tapasztaltak szerint a honatyák elsősor­ban azt firtatják, hogy eset­leges választásuk milyen ha­tást gyakorol az állami büd­zsére, melyik változat milyen mértékben veszi igénybe az állam forrásait. A frakciók hajlani látszanak egy, a koa­líció keretein túl mutató egyeztetésre, a Fidesz példá­ul szokásához híven széles körű felkészültségről tanúsá­got téve alapos szakmai ja­vaslatokkal állt elő. A követ­kező hetek munkájára az vet árnyékot, hogy a szabadde­mokraták a kormány egyéb­ként vitathatatlan felelőssé­gét hangsúlyozva jelezték: nem gondolják, hogy párt­közi tanácskozás mozdítja ki a holtpontról a társadalom- biztosítási reformkoncepció ügyét, főjön a kormány feje! Várakozások és ígéretek A Szabad Demokraták Szövetsége a hét elején par­lamenti sajtótájékoztatóján értékelte a Kupa-programot, annak megvalósulását. „A program megbukott anélkül, hogy megkezdődött volna” — állította Soós Károly» Attila, a parlament költségvetési bizottságának elnöke, az SZDSZ ügyvivője. A sajtótájékoztatón el­hangzott állítás lényeges ele­me, a program végrehajtá­sának lassúságára, ill. a vég­re nem hajtására való uta­lás. A Kupa-program fontos része a törvénykezési menet­rend, amely tartalmazza a kormány által benyújtandó törvények listáját és azok elfogadásának előirányzott határidejét. Nos ezeknek a törvényeknek eddig csak a töredékét nyiijtotta be a kor­mány. A parlament úgy sza­kította .meg valamivel több, mint egy hónapra a rendkí­vüli nyári ülésszak munká­ját, hogy a program része­ként benyújtott gazdasági vonatkozású törvényeket megtárgyalta és el is fogad­ta. További fontos törvénye­ket egyszerűen még nem ké­szített elő a kormány. Az 1991-re ígért törvényjavasla­tok közül még 15-öt (!) nem nyújtottak be eddig (pl.: pri­vatizációs. földtörvény, az ál­lam vállalkozói vagyonának működtetéséről szóló tör­vény, az adózással kapcsola­tos különböző törvények. a szociális ellátásról szóló tör­vény). Olyan ugyancsak fon­tos törvényjavaslatok kidol­gozásával is késlekedik a kormány, mint a lakásrend­szer, egészségügy, oktatás, nyugdíj stb ... Mindez oda vezet, hogy a még el nem ké­szített, be nem nyújtott tör­vényeknek csak egy részét lesz képes megtárgyalni — a költségvetés mellett—a par­lament az év végéig. így is­mét az a benyomás keletkez­het. hogy a parlament az. aki hátráltatja a rendszer gaz­dasági átalakulásához szük­séges törvények megszületé­sét. Az infláció megfékezése és az államháztartási reform két fontos célkitűzése a kor­mány programjának 1991-re. Ez a két terület nyilvánvaló­an összefügg egymással. Hi­szen az állam túlzott költe­kezése inflációt gerjeszt, és a magas adók fékezik a gazda­sági teljesítmények növelését, ami ugyancsak inflációt ger­jeszt. Ezeken a területeken az ígérettel ellentétes irányú fejlődés tapasztalható. Mind­annyian tudjuk, hogy az inf­láció egyre fenyegetőbb ütemben emelkedik. 1991 el­ső félévében a fogyasztói árak 35,7%-kal (1990. első félévében csak 28,9%-kal) voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 1991 júniu­sában (ez az utolsó adat) még magasabb. 38,6" „-os volt az emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az államháztartási reform­hoz. a most beterjesztett ke­rettörvény sem nyújt kei: alapot. Mig a lakosság arra kényszerül, hogy felélje tar­talékait, addig a kormány költséges, a korábbinál na­gyobb állami bürokráciát működtet, és nem hajlandó az államigazgatási kiadások ésszerű csökkentésére. A költségvetés tervezett privatizációs bevételeivel szemben (40—50 milliárd) az első félévben mindössze 5 milliárdot sikerült teljesíte­ni. Az Állami Vagyonügy­nökség azonban nemcsak a privatizáció levezény elésé re bizonyult képtelennek, ha­nem a privatizáció ellenőrzé­sére is. ami pedig az MDF egyik legfontosabb választási ígérete volt. Éppen ezért el­gondolkodtató, hogy a kor­mánypozíciók, valamennyi szükséges eszköz birtokában képtelenek voltak a koalíci­ós pártok a privatizáció el­lenőrzésére, a gazdasági ha­talomátmentés megakadá­lyozására. Tavaly decemberi hivatal­ba lépésekor a pénzügymi­niszter azt mondta, még egy, az ideihez hasonló feszült­ségekkel terhes költségvetés többet már nem lesz. Sajnos most, amikor a jövő évi költ­ségvetés előkészítése folyik, sokkal inkább az a valószí­nűsíthető, hogy az idei év kormányzati-gazdaságpo­litikai döntéseinek következ­ményeit előbb-utóbb adóban fogjuk megfizetni. Gulyás József országgyűlési képviselő (az SZDSZ frakciótitkára) 4 Képtávírón érkezett Közélet Mezey Károly Szendrei László Ta&áts Péter Vékony Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents