Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
1991. augusztus 29., csütörtök OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Köszönet a pápalátogatás Kölcsey-szobrot avattak segítőinek Szatmárnémetiben Tisztelt Szerkesztőség! Még nagyon friss bennünk az élmény és nehéz meghatottság nélkül visszagondolni arra a boldog találkozásra, mely II. János Pál pápával történt. Máriapócson több mint egyéves előkészítő munka lelki és gyakorlati felkészülés számos intézménnyel, vállalattal, üzemmel, emberekkel való találkozást hozott. Türelem és segítőkészség, a tenniakarás nem maradt el senki részéről. Ügy gondolom, nagy próbatétel volt ez az egyház és önkormányzat együttműködésében. Előkészületi munka és tervezés után a kivitelezés megvalósítása, a több száz ezer zarándok méltó fogadása adott erőt a benne részt vevőknek a megvalósításhoz. Az utolsó napok lázas tennivalóit már Önök nap mint nap figyelemmel kísérhették. Kis közösségünk lakói szépítették, csinosították portáikat, lakásukat, mert vendéget vártak. Olyan vendéget, aki szeretetet. megértést, békét, megbékélést hoz nekünk. Akiből árad a jóság, aki nemcsak kezével, de megjelenésével, szeme fényének sugarával simogat, nyugtat és boldoggá tesz. Ez a 2300 lelkes község adott otthont egy olyan találkozásnak, ahol együtt lehetett magyar és ruszin, szlovák és román, ahol együtt énekelhettek és együtt imádkozhattak ezen a csodálatos Mária-kegyhelyen. Köszönjük: — A Népjóléti, Közlekedési és Hírközlési, Belügyminisztériumnak, az Ország- gyűlésnek, a Magyar Honvédségnek, Technológiai Szerelő Kft.-nek, Multitechnológiának, Multimédiának Garden Hans Kft.-nek, ÉP- SZER-nek, SZTRÁDABER Mérnöki' Iroda Kft.-nek, Radvánszlci János fertőtlenítőnek, SZ AVICSAV-nak Debreceni MÁV-nak, Távközlésnek, TITÁSZ Mátészalkai Üzemének, Nyírbátori Kirendeltségének, Nyírbátori ÁFÉSZ-nek, Kenyérgyárnak, Nyíregyházi Tejipari Vállalatnak, a TISZTASÁG BT.-nek Nyíregyháza, Városgazdálkodási Vállalat Debrecennek „Isten hozta” virágfeliratát, VOLÁN-nak a helybeli Szövetkezetnek, -az Országos Mentőszolgálatnak, Vöröskeresztnek Tűzoltóságnak, Polgári Védelemnek, Közúti Építőknek, a Máltai Szeretetszolgálatnak, Lázár-rendnek, Egyházi községek rendezőinek, az ellátást biztosító magánvállalkozóknak, Kft.-knek és cégeknek, a szomszédos községek tisztségviselőinek és lakóinak, a Kelet-Magyar- ország szerkesztősége, a Rádió és Televízió, valamint az Ütinform munkatársainak a nagyközség lakosságának, egyáltalán mindenkinek, akinek része van a sikeres rendezvény lebonyolításában. Tisztelettel: Palóczy Lajosné polgármester Máriapócs Vasárnap, augusztus 25-én a belvárosi református templom kertjében avatták fel Kölcsey Ferenc mellszobrát. Helyesebben szólva: visszaállították, hisz Szatmárnémetiben már 1864-ben szobrot avattak, de azt 1921- ben vandál kezek összetörték. Hetven év múlva jött el az ideje annak, hogy a nagy költő, Szatmár megye országgyűlési képviselője, vármegyei főjegyzője ismét szobrot kapjon a megyeszékhelyen. Az új műemlék az RMDSZ, a Román—magyar Baráti Társaság és a Kölcsey-kör közös kezdeményezése nyomán született. Lakatos Pál szobrászművész alkotása a gondolkodó, népe sorsáért aggódó költőt mintázza meg, állítja az utókor elé. Az ünnepi eseményen beszédet mondott Szatmár megye alprefektusa és a város alpolgármestere. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Ardai Attila római katolikus kanonok mondott beszédet. Ugyancsak felszólaltak a Román—Magyar Baráti Társaság képviselői. A szatmári Kölcsey- kör nevében Ligeti L. Zoltán elnök beszélt. Annyi parlamenti szócsata, sajtóbeli támadás után oázis volt e nap. Ez új köztéri szobor nem (csak) egy a többi közt, hanem A SZOBOR, s általa Kölcsey „költözött” vissza övéi közé. Ismét a mienk — noha nem akarjuk „szeparatista” módon kisajátítani — a városé, mely ezíel is igazolást ad múltjáról, jelenéről, arról, hogy itt helye van. helye lehet egy, a magyar nemzetiség múltját, a megye múltját hitelesítő személyiség szobrának. Általa, a szobor(vissza)állí- tás engedélyezésével a városi, megyei, országos kulturális kormányzat nyert jó pontot magának a hazai és külföldi közvélemény előtt. Az ilyen gesztusok segítenek minket ahhoz, hogy otthon legyünk e hazában, otthon érezzük magunkat e tájon; az ilyen és hasonló gesztusok révén érhetnék el, hogy megváltozzék a világ megítélése rólunk. Ha a szerb nyelvtörvényre gondolunk, különösképpen meg kell köszönnünk a sorsnak ezt a vasárnapot, meg kell becsülnünk ezt a verőfényes augusztusi szo- boravatót. Máriási József Kérem, segítsenek! Tisztelt Szerkesztőség! Már nem tudom, hogy kihez forduljak, aki segítene rajtam. Nagyon el vagyok keseredve, nem tudom mit tegyek. Leírom helyzetemet: a férjem már több mint egy éve munka- nélküli, engem 1989. január elsejével leszázalékoltak, igaz 6 órás munkát vállaltam, mert kell a pénz. A helyzet az, hogy 1986-ban lakást vásároltunk, addig szüleimnél és albérletben laktunk. A lakásvásárláshoz OTP- és vállalati kölcsönt kellett felvenni. Ad-- dig nem volt baj, amíg a férjem dolgozott. Amióta munkanélküli, nem tudom fizetni az OTP-t, már nagyon sokkal el vagyok maradva. a nyugdíjamból letiltottak egy részletet, így csak 3700-at kapok. Közben jöttek egyéb családi problémák, édesapám meghalt stb. újabb kölcsönöket kellett felvennem. Kölcsönkérni senkitől nem tudok, felek, hogy a kezesektől fogják levonni a tartozást, en ezt nem élném túl szégyenemben. Kértem segítséget a polgármesteri hivataltól, de ők sem tudnak segítem, az OTP sem ad már halasztást. Kérem, segítsenek, kihez fordulhatnék. Hatha önök tudnának valami megoldást, mert én már a legrosszabbra vagyok elkészülve. ,, ,, , Tisztelettel. Varga Józsefné Nyíregyháza ■■ ■■ I | I II ■■ ■■ O „Csücsültek az ügyön( Tisztelt Balogh József Ür! Kedves ismerőse (B. Géza) 1991. július 13-án szombaton 16 h körüli időben szenvedett balesetet. Hétvége lévén kárát 15-én hétfőn jelentette be intézetünknél. Hét közepe táján kérte a gépjárműkár-rendezési fiók vezetőjét, hogy kárát minél előbb rendezzék (!?), mivel munkájához szükséges a gk., ugyanis újságíró. Megegyeztek, hogy 19-én pénteken fog érdeklődni. A megbeszélt randevú nem jött létre — mivel ügyfelünk nem jött el — csak 23-án hétfőn, amikor fény került kárszakértőnk tévedésére — km- elírás. Ezen tévedést nem is tudjuk, de nem is akarjuk megmagyarázni. Ezúton itt, úgy mint szóban többször is tettük, elnézést kérünk. Hibánkat már másnap korrigáltuk és a kifizetés a bejelentéstől számított 10. munkanapon megtörtént. Több kifogást is szóvá tesz. A casco biztosítás feltételeinek — amelyet minden partnerünknek átadunk — 23. pontja kimondja ... „a kártérítési összegből káreseményenként 10%-ot, de legalább a szerződésben vállalt összeget önrészesedés címén a biztosított maga viseli” ... 38. pontja „a biztosítási díjat — a havi részletfizetési kedvezmény mellett is — mindig a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve az újérték-biztosítás lejártának, valamint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén". A több tíz ezer partnerünk általános megítélése tapasztalataink szerint nem az, hogy „csücsültek” az ügyön. Ennek legfőbb bizonyítéka a több mint öt év üzleti eredménye. Vagy a közelmúlt üzleti eredménye, mely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás több mint kétharmados arányának megszerzését jelenti. Szóvá teszi azt is — ironikusan —, hogy az „időjárás egyetlen biztosítója”. Nem tudom miért baj az, hogy az ország legnagyobb gépjármű-biztosítója nap mint nap tájékoztatja a gép- járművezetőket a várható időjárási frontokról és azok hatásairól. Tájékoztatni kívánom arról is, hogy az olimpiai csapat „kizárólagos szponzora” nem a Hungária Biztosító Rt., hanem az Állami Biztosító. Tisztelt Balogh Űr! Az ön gondolkodását nem ismerem. Méginkább nem cikkének indítékát, szándékát. Én a magam részéről üzletrontónak minősítem. Megjegyezni kívánom, hogy B. Gézával egy alkalommal telefonon, egy alkalommal személyesen beszéltünk éppen a kárrendezés folyamán. Megkérdeztem van-e problémád, miben segíthetek, a kilométerelíráson kívül semmilyen kifogást nem hozott fel és segítségemet sem igényelte. Azt is felelősen kijelentem, hogy nálunk valameny- nyi partnerünket egyformán fogadjuk és azonos gyakorlattal szolgáltatunk. Sajnálom, hogy a cikk úgy jelent meg, hogy a másik fél nem hallgattatott meg. Ezt azért sajnálom legfőbbképpen, mert a KM. vezetésével, munkatársaival úgy érezzük, jó kapcsolatunk van — és erre is törekszünk — az utóbbi időben több olyan közérdekű tájékoztatást adtunk, mely a lap tartalmát, olvasottságát erősítette, segítette üzleti munkánkat. Tisztelettel: “ Szász Sándor igazgató □ Az igazgató úr leveléhez mindössze három megjegyzésem van. Az első: Ha már vette a fáradtságot, hogy válaszol, miért nem nézett utána a tényeknek? A második: válasza megerősített — gondolom másokkal együtt — abban a hitemben, hogy addig nincs baj, míg a biztosítót látjuk, mert ha baj van, akkor már nem látjuk. A harmadik pedig: köszönöm, hogy túlbecsüli tehetségemet, de a Hungáriának nincs szüksége újságíróra az üzletrontáshoz. Balogh József Mi is az alkalmazotti tulajdon? Az alkalmazotti tulajdon kapcsán több előítélet látott napvilágot, melyek különböző megfontolásokból kétségbe vonják e privatizációs forma értelmét. Ezek a vélemények három fő csoportba rendezhetők, melyekkel az alábbiakban vitatkozni szeretnék. Az első érv úgy hangzik, hogy a tulajdonosnak és a bérmunkásnak az érdekei eredendően kibékíthetetle- nek, hiszen a tőke alacsony munkáslétszámban és kicsiny bérben érdekelt, míg a munkavállaló tartós munkahelyben és magas járandóságban. Meghatározó-e a tőke-munka ellentét ma a nyugati országokban? Ko- pátsy Sándor ide vonatkozó munkáit segítségül híva azt mondhatjuk, hogy nem. A hagyományos tőkéstulajdon — például az USA-ban — az össztőke csupán 1/4-ét teszi ki. A felhalmozódó jövedelmek egyre jelentősebb része az emberi tudás, a szellemi tőke hasznosulásából ered. A világrendszer centrumországaiban így a meghatározó réteg egyre kevésbé a hagyományos tőkés, vagy munkás, hanem inkább a szellemi tőkéjét szabadon hasznosító kisvállalkozó, akinél a tőke-munka ellentét megszűnik, hiszen a szellemi tőke birtoklása és a munka- képesség egybeesik. A tulajdonosi és bérmunkás lét együttesen van jelen a magyar munkválla- lókban. Ahhoz, hogy ennek az egységnek a szervezeti alapja is megteremtődjön és megszűnjön az első és második gazdaság éles ellentéte, ennek egyik útja a dolgozói tulajdon. Ez csoportos vállalkozás, melyben a dolgozók a vállalat tulajdonából részt vállalnak. Azonban nem kollektív tulajdonról van szó, hiszen az alkalmazónak mint önálló magántulajdonosok szövetkeznek egymással. A második érv szerint a vezetésben járatlan munka- vállaló hogyan irányíthatná a vállalatot, ha a képzett menedzserek sem mindig képesek erre?! Ez a feltételezés azt sugallja, mintha a dolgozók irányítani akarnák az üzemet, vagyis a vezetők nelyé- re pályáznak. Azonban nem az 56-os éveket éljük, amikor a munkástanácsok sok helyütt átvették a hatalmat a gyárakban. Ma, mint önálló magántulajdonosok próbálnak tulajdonrészt szerezni. Nem nehéz megjósolni, hogy a vállalatok tulajdonjogának igen kicsiny részét kaphatják csak, hiszen komoly tőkével nem rendelkeznek. Ez arra ad módot, hogy a legfontosabb döntésekbe betekintsenek, befolyásolják azokat és a vezetést ellenőrizzék, feltéve, ha legalább 25%-os tulajdon- részt birtokolnak. A munka- vállaló, akár bérmunkás, akár tulajdonos, az az érdeke a menedzserekkel együtt, hogy a vállalat talpon maradjon és nyereséges legyen. Ennek alapján mondhatjuk, hogy e két réteg inkább egymásra van utalva és alapérdekeik nem antago- nisztikusak. A harmadik ellenérv szerint az alkalmazotti tulajdon akadályozza a szerkezetváltást, mivel a tulajdonos munkavállaló nem engedi majd, hogy elbocsássák. Az a tény, hogy a dolgozói tulajdon megszerzéséhez a legfontosabb motiváció a folyamatos és lehetőleg jól jövedelmező munka biztosítása. Azonban éppen ez a szándék teszi érdekeltté a munkavállalót a vállalat termelési szerkezetének átalakításában, hiszen a munka- vállaló tulajdonosi érdekeiből következően nemcsak a „mostanra” gondpl. Ha mégis rövid távú szempontokat képviselne, elveszítheti munkáját. így a felesleges munkaerő leépítésének meg kell valósulnia hosszabb távon, hogy a vállalat talpon maradjon. A tapasztalat előbb- utóbb helyre teszi az illúziókat. Ugyanakkor sok helyütt azt látjuk, hogy a szerkezet- váltás csupán munkaerő- elbocsátást jelent, nem pedig új munkák, piacok felkutatását, új vállalati üzletpolitika kialakítását. Ezt az álstruktúraváltást a munka- vállalóknak kell megakadályozniuk. Ezt pedig érdemben csak a tulajdon jogán lehet. Kántor Csaba Áron Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkástanács Szövetség ügyvezető elnöke Látatlanban fizessen! Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az alábbi nyílt levelemet leközölni szíveskedjenek. Rendszeres előfizetőjük vagyok, ezért bátorkodom • ezzel a kéréssel Önökhöz fordulni, mivel egy Mátészalkán elszaporodó problémát szeretnék végre helyére rakni illetékesekkel. Gulyás István Mátészalka, Tóth Árpád u. 31. szám alatti lakos vagyok, egyedül élék egy kis kertes lakásban, melyben két darab konvektor, egy ZV—4 vízmelegítő és egy db Karancs típusú gáztűzhely van beépítve. 1988. november óta, amióta a gáz a lakásomba be van kötve, én gázdíjbeszedőt a lakásomban nem láttam. Ezek ellenére minden két hónapban kapom a fizetési felszólítást, hogy az általam elhasznált gázmennyiség ellenértékét fizessem be 15 napon belül, amennyiben nem teszek eleget kötelezettségemnek, úgy a szakemberek az én költségemen a gázmérő órát lekötik. 1991 -<ben már több esetben megjelentem a mátészalkai kirendeltségen,. hogy mielőtt a felszólítást küldik, kérem győződjenek meg az óra állásáról, mert jelenleg is 200 köbméterrel túl vagyok fizetve. Két havonta általában 2—3 ezer forintos felszólítások érkeznek, de 1991. augusztus 13-án érkezett egy mindent meghaladó felszólítás 7438 forint 50 fillérről, mely majdnem annyi, mint egy havi nettó keresetem, annak ellenére, hogy a mérőórát gázdíjbeszedő nem látta. Írtam, hogy egyedül élek, reggelenként főzök egy kávét, néha ételt melegítek, valamint a fürdéshez használok melegvizet, mely nem hiszem, hogy kettő hónap alatt több mint 7 ezer forintra rúgna. Jelenleg az óraáliá- som: 4048,40. Amennyiben boltban vásárolok és a boltos a fizetett felvágottnál 2 dekával kevesebbet ad, az a vásárlók megkárosítása. Kérdem én, hogy az el nem használt gáznak a kifizettetése jogos, vagy nem? Ismerőseim közül többen panaszkodnak a TIGÁZ-ra hasonló okok miatt. Kérem azt, hogy úgy csinálják, ameny- nyiben a fogyasztó nem tartózkodik lakásán, úgy mint a TITÁSZ csinálja, hagyjanak egy felszólítást, hogy az óraállást közöljük a kirendeltséggel. Maradok tisztelettel: Gulyás István
