Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

1991. augusztus 28., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Nincs felelős gazda ? Ügy látjuk, hogy áz ön- kormányzati lakások jó ré­szének mintha nem volna fe­lelős gazdája. Mi a nyíregy­házi Erdő sor (Kun Béla ut­ca) 26. számú épületben la­kunk. Házmesterünk sajnos, gyermekgondozási segélyen ran. azóta hol takarítanak, hol nem, megesett és meg­esik, hogy egy hétig mi söp­rűnk. A szeméttárolókban és a ledobok környékén, főleg nagy melegben, elviselhetet­len bűz terjeng, de most is érezhető a bomlás-rothadás szaga. Kérdezzük, miért fi­zetünk majdnem kétezer fo­rintos lakbért, továbbá a lif­tünk is sokszor rossz, az épületben nincs kezelője. Háromszor is előfordult, hogy lakók hosszú időre bent rekedtek, a munkából ilyen ok miatt már egy lakó el is késett. Valamit, valamiért: a pénzünkért mi is szeret­nénk rendet és tisztaságot. Sajnos, a mi bérházunk nem egyedüli ezzel a problémá­val, amin az illetékes nem változtat! A ház lakói (nyolcvanheten) Ha egy percre megállnának Több ezer ember megfor­dul naponta a nyíregyházi Tokaji úti piacon, amit a népnyelv KGST-piacnak hív. Az eladók, vásárlók kö­zül sok százan vidékről jön­nek be, nem kevesen utaz­nak a Vásártérre a kisvo- nattal, csak ez elég, ritkán jár. Bizonyára emiatt sokan fogadnák örömmel, hogy ha lehetőség volna valamiképp sűríteni Nyíregyháza vasút­állomás és a Vásártér kö­zötti járatokat. A vidéki em­bereknek például nagy köny- nyebbség volna, ha az Észa­ki-kitérőben az Ohatpuszta- kócs és a Szerencs felől ér­kező reggeli, és a déli, dél­utáni személyvonatok. to­vábbá Sóstóhegy-elágazás forgalmi kitérőnél a Záhony felől jövő vonatok megállná­nak. Csupán egy-két percről volna szó a reggeli, déli és a délutáni órákban, amíg a piacra menő, vagy a piacról jövő emberek le-, illetve fel- szállnának. Gondolom, az eddiginél jóval többen ven­A szemétszelencék természetük szerint kétfélék: szeré­nyen meghúzódnak a padok között, vagy útját állják néhány járókelőnek. Ezek a szemétszelencék eléggé el nem ítélhető módon láb alá kerültek. Mint közölték, megszokták már, hogy borközi állapotban lévő, illetve erejükkel dicsekedő ifjabb, vagy korosabb emberek föl­lökik őket. Azon csodálkoznának, ha nem így volna, mert akkor felül kellene vizsgálniuk az emberekről al­kotott véleményüket... balAzs Attila felvétele nék igénybe ezt a lehetősé­get, ami meglátszana a be­vételen is. Luczák András Tiszavasvári, Királytelki u. 6. Nekünk homályos Tavaly Oroson építkez­tünk, áramfogyasztásunkat december hatodikáig ideigle­nes óra mérte, azután végle­ges mérőt szereltek fel. Na­gyon meglepődtünk, amikor ez év februárban megkaptuk a decemberi hat nap több mint három és félezer forin­tos végszámláját. Ez magá­ban annyi volt, mint előző­leg két hónapi. Reklamál­tunk: Kiderült, hogy tévesen számolták föl nekünk a de­cemberben leszerelt ideigle­nes óra ez év januári áta­lánydíját (állítólag a szerelő január tizedikéig nem adta le az órát). Visszakaptunk a pénzünkből kilencszáz forin­tot. Pár napra rá újra fel­szólítottak, hogy csak fizes­sük ki a januári áramszám­lát, ez már a tavaly decem­beri világításmérő és boyler- mérő fogyasztása, de mi ezt megtagadtuk. Megkerestük az ügyintézőt a TITÁSZ-nál, kölcsönösen egymás idegeire mentünk, de nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy mennyi a tényleges fo­gyasztás. Nem részletezzük, milyen érzelmi viharok dúl­tak bennünk, de hogy érjen már véget ez a homályos ügy, június közepén kifizet­tük az újból számlázott osz- szeget. Erre júliusban dörge­delmes fizetési felszólítást kaptunk, hogy fizessük be, mert szerződésszegést köve­tünk el... A lapjuk segítsé­gével, levelezés útján pró­báltunk magyarázatot kérni, kaptunk is választ, részlete­set, amely egyben felszólítás, hogy rendezzük az 1991. évi április—májusi áramdíj tar­tozásunkat. Az orosi házat márciusban eladtuk, tehát mi már nem vagyunk illeté­kesek. J. Imre és felesége Nyíregyháza, Inczédi-sor 9. Egyűttéreznek velünk A nagykállói Őszi Napfény Nyugdíjas Klub tagjaiként Gyulán, a termál gyógyvizé­ről világhírű fürdővárosban töltöttünk el három kelle­mes napot. A jótékony hatá­sú fürdőzés mellett idegen- vezető segítségével ismer­kedtünk a nagyhírű, törté­nelmi és kulturális neveze­tességekkel büszkélkedő vá­rossal. A kirándulás költsé­geit mi kisnyugdíjasok a sa­ját pénzünkből sehogy se tudtuk volna előteremteni teljes egészében. Hála a vá­ros önkormányzatának, az ismert nehézségek ellenére is anyagi támogatást adtak ne­künk, és lehetővé tették, hogy eljussunk — némelyi­künk életében először — Gyulára. A városi művelő­dési központ igazgatója is elkísérte csoportunkat, a központ is részt vállalt költ­ségeinkből. Szeretnénk kö­szönetét mondani az együtt­érző, és rólunk meg nem fe­ledkező segítségért, a remé­nyeink szerint további szel­lemi. erkölcsi és anyagi tá­mogatásért. Őszi Napfény Nyugdíjas Klub tagjai, Nagykálló Az oldalt összeállította: TOTH M. ILDIKÓ Válaszol az illetékes Jogosan kifogásolta Egy győrteleki olvasónk fiát megbüntette a kalauz a Záhony felé közlekedő vona­ton, mert olyan menetjeggyel utazott, amit előző este vál­tott. Eddig még minden eset­ben érvényesnek fogadták el menetjegyet, amin egyébként az olvasható, hogy plusz egy napig érvényes. Hát hogyan kell ezt értelmeznie? — kér­dezte Olvasónk, alkit á bünte­tés anyagilag és erkölcsileg is érzékenyen érintett. Sejthetően sok utas tájéko­zatlan a Magyar Vasúti Személy-, Poggyász és Ex- presszáru Díjszabásban fog­laltakat illetően. Ennek I. Része rendelkezik arról, hogy a menetjegy érvényes­ségi ideje 1—200 km távol­ságig a keletbélyegzést köve­tő nap 24,00 órája. Ezért sze­Átutazóban Nagyhalászon, tudósítónk útitársával együtt megállt a Kati fagyizónái. Amíg a jeges édességre várt, megpillantotta a pulton a BB dobozos gyümölcsleveket. Gondolta, vesz egyet az útra, s kikészítette árát, amit fel­tüntettek: hatvanöt forintot. repel a menetjegyen + 1 nap. Az utazást azonban meg kell kezdeni a keletbélyegzés napjának 24,00 órájáig. A jegyvizsgáló tehát jogo­san kifogásolta az előző nap váltott menetjegy utazásra való felhasználását másnap. A vasút — ha az utas külön időt nem jelöl meg az uta­zásra —, a menetjegyen a tárgynapi bélyegzőt alkal­mazza. Elővételben történő jegy Vásárlásakor az utas ál­tal meghatározott napot tün­teti fel, és akkor kezdődik az érvénytartam. Az elővétel­ben való jegyvásárláskor te­hát olvasónk fiának máskor közölnie kell, mikor kíván utazni, nehogy hasonlóan kellemetlen helyzetbe kerül­jön. Azután megkérdezte, volna-e hideg álmaié, s ugyan tegyék meg. hogy felbontják a do­bozt, mert náluk se olló, se bicska ... Aztán fizetéskor meglepődött, mert kilencven forintot kérték tőle a hely­ben elfogyasztott BB alma­iéért. Tudósítónk meghökke­nését osztotta meg a Tüskés sarokban olvasóinkkal. Lendvai Zoltánná nagyha- lászi lakos, az üzlet tulajdo­nosa úgy vélte, megtévesztő dolog az eseményekből csu­pán részletéket kiragadni, mert az olvasó abból téves következtetéseket vonhat le. Az üzletben jól láthatóan ki van írva, hogy elvitelre is értékesítenek nem hűtött „Nagyon drága” címmel július tizennegyedikén je­lent meg lapunkban egy ész­revétel, erre kaptunk választ a TIGÁZ Debreceni Üzem- igazgatóságának megyei ki­rendeltségének vezetőitől: Az ötévenkénti fogyasztói ellenőrzések elvégzését szak­ági rendelet írja elő a gáz­szolgáltató részére. Az el­lenőrzések során fél kell tár­ni az üzemelő gázkészülékek biztonságtechnikai hiányos­ságait, biztonsági berende­zéseinek működőképességét. Az újságban említett esetben is így történt, mivel á fo­gyasztói ellenőrzés során két főzőcsap cseréje vált szüksé­gessé. A meghibásodott al­katrészekkel üzemben tartott gázkészülék komolyan veszé­italokat, bontatlanul. Ennek az ára olcsóbb, mint a helyi fogyasztásra kialakított II. o. ár. Tudósítónk társa hűtött almaiét kért felbontva, há- • rom pohárral. Ez az üzletben kilencven forintba kerül (Nyíregyházán, II. osztályú helyeken 180—200 forint az ára. Ez az ok tehát, s nem a felbontásért számoltak hu­szonöt forintot. lyezteti környezetét. Az ilyen készülék üzemeltetése felelőtlenség. A feltárt hiányosságok ki­javításának költségei termé­szetesen a tulajdonost, a használót terheli. A levél­írónknak készített számlában helytelenül felszámított „fő- zőlángképdoeállítás” árát, száztíz forintot, visszafizetik neki. Az észrevételben kér­dőjellel megjelölt kétszer 51, 20 forint a javításnál felhasz­nált akatrész anyagkezelési költsége. Mivel a közölt le­vélből az nem derül ki, hogy olvasónk nem vöt megelé­gedve a tűzhely javításával, a tíz perces munkaidőt túl rövidnek tartják. Ennyi idő alatt két főzőlapot kicserélni, a hibát f etárni, a számlát megírni aligha lehet. A helyi fogyasztás drágább Ellenőrizni kötelező Szerkesztői üzenetek K. LÁSZLÓNÉ, NYÍR­EGYHÁZA: A televíziódíj megfizetése alól mentesül­nek a száz százalékos hadi­rokkantak, illetve az I. és II. csoportba tartozó rok­kantak. A hadirokkantsá­got hadigondozási igazol­vánnyal, az utóbbiakat pe­dig a Társadalombiztosítási Igazgatóság vagy az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet határozatával kell igazolni. A mentesség nem automati­kusan jár, hanem kérel­met kell írni, és azt bár­melyik postaszervnél vagy hivatalnál be lehet nyújta­ni. DUDÁS MIKLÓS, NAGY- KALLÓ: Az időbéres dol­gozó átlagkeresetének ki­számításakor az érvényes munkabért keli figyelembe venni. Ha a dolgozó mun­kaviszonya év közben szűnik meg, az időarányo­san járó szabadság megil­leti. Ha a dolgozó ettől több szabadságot vett ki. akkor a többletnek meg­felelő munkabért termé­szetesen levonják. PAVLOVCSAKNÉ, VA- SAROSNAMEnY: A ter­melőszövetkezeti tagként szerzett idő csak akkor te­kinthető munkaviszonyban töltött időnek, ha ön lega­lább évi ezer órát dolgo­zott a közösben. K. É., NYÍREGYHÁZA: Jó volna, ha beszélnének az öreg néni rokonaival. A gondnokság alá helyezést a gyámhatóságnál kell kez­deményezni. B. karoly, vámos? ATYA: A Társadalombiz­tosítási Igazgatóság köz­lése szerint jelenleg a III. csoportba tartozó rokkan­tak esetében a legkisebb, vagyis a minimumnyugdíj összege ötezerkétszáz fo­rint, feltéve, hogy legalább ilyen átlagkéresettel ren­delkezik. A levelében emlí­tett hétezer forint a mini­mumbér összege. Véle­ményét mi is osztjuk. Önzés, álruhában Kevés emberi tulajdon­ságnak van olyan sok álru­hája, mint az önzésnek. A szociális segélykérelmek sanyarúságot, nélkülözést panaszló sorai mögött néha számítás, pénzéhség lapul Akik azt írják, éhségükben a kukákból szedik ki a hul­ladékot, a gyerekek ron­gyokban járnak, nem biz­tos, hogy igazat közölnek. Saját hasznuk — alkal­manként gazdagodásuk — érdekében kérik, követelik a segítséget. Az együttérzést, sajnála­tot, megértést, vagyis a mindenkiben többé-kevés- be jelenvaló érzelmeket cé­lozzák meg. Nagyszerű, és ösztönös emberismerők, de hát éppen ebben rejlik a koldusok titka. Egy asszony Dickens tollára méltó nyo­morúságot festett levelé­ben: szoba-konyhás lakás­ban élnek nyolcán, férje erejét elapasztotta a beteg­ség, sok az adósság, nagy a teher és az önkormányzat tisztiviselője elutasította a gyerekek nevelésére kért segélyt. Bizony mondom, ha ez az asszony nem ragad bele a pénzimádat mocsarába, ha­nem tanul, még íróvá is le­hetett volna. Gazdag fantá­ziával festette át a valósá­got: üzlete van, ad-vesz, kereskedik, autóját, lovát árusítja. A maga módján sikerrel vállalkozik. Ezek után érthető, hogy parlagon hagyta konyhakertjét, a lá­basjószágokkal gyerekei tö­rődnek. A ház tényleg ki­csi, a férj beteges, de éhe­zésről szó sincs. Módosodnak, de az asz- szony mások rovására .akar, mert nem működik benne az erkölcsi fék, ami meg­álljt parancsolna neki. Saj­nos, gondosan álruhába öl­töztetett önzése megcsúfol­ja az igazán szegényeket. Azt a kevés pénzt, amit szociális segélyként szét­osztanak az önkormányza­tok, csak a valójában rá­szorulóknak adják. Ez a pénz nem illeti meg a ha­szonlesőket. Villanófényben A Vörös könyv (KM — TMI) — A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1948-ban alakult meg, s nagyon fontos fel­adatának tartja a növény- és állatfajok védelmét. Kezdeményezésére a hat­vanas években megkezdő­dött a kipusztult vagy ki­pusztulással fenyegető fa­jok listájának nemzetközi, regionális, vagy nemzeti összeállítása. Ezeket hívjuk Vörös könyvnek vagy vö­rös listának. A név nem vé­letlen: ezek a könyvek ar­ra figyelmeztetik az embe­reket, hogy álljanak meg a fajok pusztításában, mert az emberi faj — hiába emelkedett a többi fölé a Földön — nagyon könnyen veszélybe kerülhet. S ez a folyamat, sajnos, már meg­indult. A Vörös könyvek kiadá­sának gondolata 1963-ban vetődött föl, és 1966-tól rendszeresen kiadják azo­kat. Az IUCN 1984-dik évi, Madridban megtartott köz­gyűléséig a világon lega­lább 154 olyan Vörös köny­vet jelentettek meg, ame­lyek a kipusztult vagy ve­szélybe került állatfajokat tartalmazzák. A különböző országok természetvédelmi törvényei olyan fajokat is védenek, amelyek nem ke­rültek bele ezekbe a köny­vekbe. Az első magyar Vö­rös könyvet 1989-ben adta ki az Akadémia Kiadó, eb­ből szeretnénk közölni a hazánkban kipusztult, vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok neveit, s rövid ismertetőt is adni róluk. A fajok kipusztulásának - okát tömör egyszerűséggel fogalmazzák meg a hazai Vörös könyv neves szer­zői: az ember életmódja. Sorozatunkban már eddig is sokat foglalkoztunk a legismertebb tényezők kö­zül kettővel, ’ az élőhely megszűnésével (élőhely csökkenése, megváltozása, az élettér beszűkülése), és a környezetszennyezéssel. Ide sorolják még a vadá­szatot, halászatot vagy hor­gászatot, bár leginkább maguk az érintettek vitat­ják ezt a nézetet. A keres­kedelmet (befogás, hobbi, állat-, madár- és növény­kereskedelem) szintén megemlítik. A kedvtelés­ből, vagy gyermeki csíny­tevésből űzött madártojás­gyűjtés néhány üzleti szel­lemű ember szenvedélyévé lett. Azért különösen ve­szélyes, mert a kipusztulás határára jutott fajok tojá­sainak van a legmagasabb ára. Az állatok preparálá­sát, — ami többeknek il­legális tevékenysége — szintén helytelenítik. Nagy kárt okozott a solymászat és a divathóbort, aminek pl. a kócsagok százai estek áldozatul, vagy a fókák, nílusi krokodilok, elefán­tok ... (Folytatjuk) Kelet-Magyarország 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents