Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. augusztus 28., szerda Külpolitikai jegyzet Üj Jalta ? Esik Sándor Egy lengyel lap(?) két tájegység csatlakozását sürgeti a Pentagonálé együttműködéséhez. Nem országét, megismétlem, tájegységét. Erdélyről és Kárpátaljáról van szó. Az indoklásban felsorolja a szerző, hogy az említett vidék emberhúzta határokkal nem különíthető el attól a Kárpát-medencétől, -amelynek szerves egészében ott a helye a Közép-Európai országokat tömörítő együttműködési területtől. Ki nem mondottén ugyan, de egyesek szerint nyilvánvaló: olasz és osztrák érdekszféra-kiterjesztés munkál ebben az eleinte csak Dél Európára kacsintgató tengelyépítésben. Olaszország a német egyesítés óta ijedten szemezgeti kiegyensúlyozó szövetségeit, és partnerre is talált a megcélzott országokban. Még a magyar politika sem mondott nemet, pedig német orientációja kevesek előtt kétséges. Diplomaták és politikusok persze semmi pénzért el nem ismernék, hogy a színfalak mögött újrafelosztási szándék húzódik, a tisztánlátás kedvéért nem árt, ha rávilágítunk eme aspektusra. Különösen most, hogy kimúlni látszik egy sokáig örökéletűnek tűnt világpaktum, amit a szövetségesek kötöttek annak idején a második világháború lezárásaként. A volt szocialista országok ütközózóna szerepe a nyugati szovjetköztársaságok függetlenné válásával minden bizony- nyál megszűnik, és ha egyáltalán szükség lesz, ilyesmire, arra utóbbiak lesznek majd kárhoztatva. Jelcin máris arra mt, hogy az egyes köztársaságok határai egyáltalán nem vita nélküliek, így valószínűleg nem lesz könnyű ennek a kérdésnek a lezárása. Annál is kevésbé, hogy Szerbia is megkezdte Horvátország egyes részeinek „felszabadítását." Mindezek következménye rövid időn belül kontinensnyi határvita lehet. A lengyelek nem véletlenül kezdtek hozzá a keleti „tájegységek" sorsáról gondoskodni. A Szovjetunió annak idején hatalmas területet harapott ki testéből. A románok visz- szavárják Moldáviát, és ha a németek kicsit még várnak a lengyelekkel megkötött államszerződéssel, most beállhatnának a sorba. Jalta résztvevői közül egy kidőlt a sorból. Oroszország nem jogutód, és egyelőre legfeljebb közép- hatalmi státuszra áhítozhat. A határrendezések nem kerülnek le u napirendről, sőt megoldásuk sürgetőbbé válik. Az új Lajta megint jutalmaz, és ibuntét majd, és egyes lépései egészen biztosan igazságtalanok is lesznek. Mégis túl kell lenni rajta, remélhetőleg véráldozat nélkül. Ma fenyegetőzik Moszkva (MTI) — Mihail Garbocsov a szovjet parlamentben kijelentette: lemond államfői tisztéről, ha a függetlenségi törekvések a Szovjetunió felbomlásához vezetnek. Az elnök erélyesen felhívta a törvényhozókat, hogy tegyenek meg mindent az Unió megőrzéséért. Emlékeztetett rá: a márciusi népszavazáson a lakosság is emellett tette le a voksát. Gorbacsov úgy vélte, hogy az elvetélt puccs legtragikusabb hatásaként erőre kaptak azok az erők, amelyek célja a Szovjetunió feldarabolása. Azonnali elismerés Bukarest (MTI) — A román kormány kedden, röviddel kikiáltása után elismerte a Moldovai Köztársaság függetlenségét, és kifejezte készségét diplomáciai kapcsolatok létesítésére Kisi- nyovval. A román kormány — szóvivőjének rádiónyilatkozata szerint — nagy örömmel vette tudomásul, hogy a moldovai parlament kinyilvánította a köztársaság függetlenségét. Pengeváltások a Parlamentben Kedden délelőtt folytatta ülését az országgyűlés. Napirend előtt Horváth Tivadar bejelentette, hogy kilép az ■SZDSZ frakciójából és átlép a (kereszténydemokraták: frakciójába. Dénes János (független) arról beszélt, hogy Kárpátalján megismétlődhetnek azok az események, amelyek déli szomszédunknál történtek. Felhívta a figyelmet, hogy Románia elismerte Moldávia függetlenségét, s ennék minket is gondolkodásra kellene késztetnie. Antall József szavaira reagálva ismét leszögezte: hazánk felelős politikát folytat, s tartja magát a nemzetközi joghoz. A társadalombiztosítás . általános vitáját — néhány hozzászólás után — az elnök elnapolta, s szünetet rendelt el. A balti államokkal kapcsolatos kormányjavaslatot a képviselők sürgős tárgyalásra fogadták el. A javaslattervezet megelégedéssel nyugtázta, hogy a három ország visszanyerte függetlenségét. A képviselők ezután rátértek az államháztartási törvényjavaslat tárgyalására, s ebédszünet előtt azt is elnapolták. A „Kupa-program a bukás felé halad” — így foglalta össze mondanivalóját Soós Károly Attila azon a sajtótájékoztatón, amelyet az SZDSZ tartott a gazdasági törvénykezésről, s 10 olyan törvényt nevezett meg, amelynek már érvényben kellene lenniük. Interpellációkkal és kérdésekkel folytatták munkájukat délután a képviselők, pontosabban egy interpelláció és egy kérdés hangzott el. Nem fogadta el az Ország- gyűlés a bortermelés anomáliáival foglalkozó interpellációra adott választ. Darvas Iván a kormányfőhöz intézett kérdést egy, a Spiegel című lapban megjelent szerb politikussal készített interjú kapcsán. Azt kérdezte: miért nem tiltakozott a kormány a cikkben foglalt Magyarországot ért vádak ellen. Antall József elmondta: nem tartják olyan személyiségnek a szerb politikust, hogy szükségét érezték volna a tiltakozásnak. Hivatkozott viszont a kormányfő egy, az újvidéki televíziónak adott ellenzéki interjúra, amely valótlanságot állított a magyar kormányról. Emiatt ügyrendi pengeváltások következtek, s Botos Katalin csak igen nehezen foghatott hozzá a pénzintézetekkel foglalkozó expozéjához. Többen hozzászóltak a kérdéshez, majd az elnök elnapolta ezt a témát is. Kupa Mihály pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezetet. A kialakulóban lévő piacgazdaság egyik alaptörvényének nevezte. amely megkoronázása a pénzügyi rendszer 1905 óta tartó átalakulási folyamatának. A tervezet, miközben elismeri a jegybank önállóságát, összeköti ezt azzal, hogy önálló monetáris politikájával a jegybank segíti a kormány gazdaságpolitikáját. A Magyar Nemzeti Bank, mint a Magyar Köztársaság központi bankja, nem végezhet kereskedelmi banki tevékenységet és — mint a bankok bankja — hozzájárul a kormányzat gazdaságpolitikájának érvényesüléséhez a bankrendszeren keresztül. Az MNB az államháztartással csak a költségvetésen keresztül tarthat fenn finanszírozási kapcsolatot. A tervezet szerint a jegybank kamatpolitikáját önállóan az árfolyam-politikát a kormányzattal egyeztetve alakíthatja. A törvénytervezet az MNB feladatai közé sorolja még a kapcsolattartást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a külföldi adósság kezelését. A pénzintézet vezetését is új alapokra kívánja helyezni a törvényjavaslat. Az MNB elnökét és alelnökeit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki. Néhány hozzászólást követően a soros elnök berekesztette az ülést. Túszdráma Debrecenben Délután 16 óra 30 perckor véget ért az egész napos debreceni túszdráma. Ekkor sikerült ugyanis a négyéves ács Jánost fogva tartó Za- tount Djamel algériai állampolgárt becsalogatni az Angyalföld tér 16. számú ház lakásának erkélykorlátjáról, ahol azzal fenyegetőzött, hogy kidobja a lakásból a kisgyereket. A rendőröknek úgy sikerült becsalni a túszejtőt, hogy megígérték: a fogva tartott kisfiút saját gyerekére cserélik ki, és feleségét is beengedik hozzá. Abban a pillanatban, ahogy az erkély korlátjától betért a lakásba, a kommandós alakulat tagjai a szomszéd lakás erkélyéről, illetve a folyosói ajtó felől megrohanták a lakást. A reggel 10 óra óta fogva tartott kisfiút épségben kiszabadították és a mentők azonnal a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára szállították, ahol megfigyelőt alatt tartják. Az épületet, ahol a túszejtőt tartja fogva a rendőrség, mintegy kétezren veszik körül; a Tó- cós kertben lincshangulat uralkodik. A rendőrség felhívásának, miszerint biztosítsanak utat a rendőrkocsinak, amely elszállítja az arabot, a tömeg délután öt óráig nem tett eleget. Amikor kiszabadították, letartóztatták és a debreceni börtönbe szállították. Pártvélemények a politikai őszről Nyíregyháza (KM — BE.) — Hosszú, forró ősz következik-e a politikai életben, hogyan látják a nyári szünet. után megkezdődő parlamenti munkát, a koalíciós és az ellenzéki pártok viszonyát, milyen esélye lehet annak, hogy pártérdekeken felül a megye érdekei érvényesüljenek e halmozottan hátrányos helyzetű térségben? Körkérdéseinkre az alábbiakban közöljük a parlamenti pártok megyei szervezeteinek válaszait. TAKÁCS PÉTER PARLAMENTI KÉPVISELŐ: MDF: Várható a negasztottság Nem tudom, forró, vagy hideg ősz lesz a poltikában, ám annyi bizonyos, hogy nagy viták várhatók. Bár a parlament ülései a nyári időszak egy részében szüneteltek, a politikai élet azért pezsgett. Koalíciós variációkkal lepte meg az országot Kis János, az SZDSZ elnöke. A konkrét válasz elől való kitérés hátterében az áll, hogy az idén elfogadott talán legfontosabb három törvényt, a kárpótlási, az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos és az önkormányzati tulajdonról szóló törvényeket az SZDSZ az Alkotmánybíróság elé vitte. Az őszi parlamenti munka során olyan fontos törvények kerülnek most előtérbe megvitatásra, amelyek minden demokráciában végletesen kifeszítik a húrt a kormány- koalíció és az ellenzék között. Ilyen a banktörvény, a szövetkezeti vagy az állam- háztartásról szóló törvény, nem is említve az 1992-es költségvetést. Az a jellemző, hogy a mi parlamentünkben minden ellenzéki párt úgy viselkedik, mint egy stabil, hosszú múlttal rendelkező demokrácia parlamentjében szokás, ahol évenként egy, maximum két törvényt fogadnak el. Nálunk viszont olyan alaptörvényekről kell dönteni, ráadásul nagy számban, amelyek azt a struktúrát bontják le, mely az elmúlt negyven éven át kiépült. Várható a megosztottság a tulajdonviszonyok kérdésében. Sem rövid, sem hosszú távon nem közömbös, hogyan alakulnak a tulajdonviszonyok Magyarországon. Minden párt a saját érdekei, a saját programja szerint akarja az állami vagyont újra elosztani. Az MDF egyike azoknak a pártoknak, amelyek nemzeti tulajdont és nagy számú tulajdonost szeretnének hazánkban látni. Más pártoknak (pl. az SZDSZ-t vagy FIDESZ) ellentétes az alapállása, plusz mindehhez még hozzá kell kalkulálni a növekvő szociális feszültséget, mindennek halmozódása a politikai puccskísérlet veszélyével is fenyegethet. A koalícióban a kisgazdákról szólnék: ők az utóbbi időben elcsendesedtek, egy-két hír kivételével, mint amilyenek pl. az árnyékkormányról felröppentett, a belső konszolidáció jelei mutatkoznak. Megszüntették a belső vizsgálatokat, szervezik önmagukat, közeledik egymáshoz a Nemzeti és a Független Kisgazdapárt, keresik az utat aZ Agrárszövetséghez — mindennek ellenére a Független Kisgazdapárt bármikor szolgálhat meglepetéssel. Nagyon nehéz a párbeszéd, a pártok közötti megértésnek sok akadálya van, de azért vannak olyan területek, ahol lehet pártsemlegesen szót érteni a pártok képviselőinek. Szerencsére a mi megyénkben eddig minden olyan, a megye egészét érintő kérdésben — pl. az autópálya ügye, a vasút vagy a közműhálózat korszerűsítése — sikerült a pártok találkozóin a megye étiekében tárgyalni. FKgP: Legyen kelcsenös tisztelet ASZTALOS LÁSZLÓ A PÁRT MEGYEI FŐTITKÁRA: Ha lesz „hosszú forró ősz” a magyar politikai életben, az nem a kisgazdákon múlik. Természetesnek is kell tartanunk azt, ha most itt nem mindennapos események zajlanak, hiszen 45 év keserve tör fel az emberekben, de mi azt hangsúlyozzuk nem „hosszú forró őszt” akarunk, hanem békés átmenetet. A kisgazdák tudják, mi a legfontosabb a nép számára: a biztos megélhetés, hogy legyen munkahely és munka, s ne kelljen naponta a 'étbizonytalansággal szembenézni. Elmondhatom, hogy ezért mi, kisgazdák itt a megyében igyekeztünk megtenni a tőlünk telhetőt pl. egy jól működő Parasztszövetségben nagyon jól prosperáltak a gazdák a meggyel és nincs különösebb gond az uborkával. Most elsősorban a tulajdonviszonyok rendezését szorgalmazzuk, ezzel kapcsolatban indítottuk el a megyeszékhelyen a jogi tanácsadást, amit a hét minden munkanapján bárki igénybe vehet, rendelkezésébe állunk a megye valamennyi lakosának, és szeretnénk a továbbiakban megyénk minden településén létrehozni a kárpótlási tanácsadó szolgáltatást. A koalícióban mindenképpen együtt akarunk dolgozni, de nem alárendelt szerep betöltésével. Úgy véljük, ha hozzájutunk a megfelelő szerepkörökhöz, és a koalíciós partnerek megtartják a koalíciós szabályokat, akkor a kisgazdapárt nem törekszik csak egymaga a rendszerváltásra. Ez azt jelenti, hogy a kormányban azokat a tárcákat, amelyek a kisgazdákhoz állnak közelebb, a kisgazdák töltenék be. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a helyi önkormányzatban is a koalíciós pártokon belül az MDF tölti be a fő posztokat, holott nekünk is megvannak a hozzáértő szakembereink. Ók vannak a kárrendezési, a földművelésügyi hivatalokban is, pedig a földkérdés inkább a kisgazdapárt ügye. Van bizonyos belső elégedetlenség is pártunk tagjai körében a vezető pozíciókat betöltő kisgazdák személyével kapcsolatosan, mert nem biztos, hogy azok vannak azokon a helyeken, akiknek ott kellene lenniük. Az ellenzéki pártok nézeteit tiszteletben tartjuk, de elvárjuk, hogy ez a tisztelet kölcsönös legyen. Az az álláspontunk, hogy más pártokkal együtt kell menetelni, összefogásra van szükség, ha ki akarunk kászálódni a kátyúból. Sajnálattal kell megállapítanunk; nincs az egyes pártok között párbeszéd, megértés. Véleményünk szerint pedig lehetne csökkenteni a feszültségeket, és a kisgazdapárt itt a megyében mindig is arra törekedett, hogy a megye lakosságának az érdekeit képviselje a párt érdekei felett. Ez vezetett bennünket többek között ahhoz, amikor szorgalmaztuk a Nyíregyháza—Zajta vasútvonal korszerűsítését, a Lónya—Tisza pontonhíd elkészítését és az ezer lakás megépítését a megye három városéban. Felölenelkedai a pártérdekeket A KDNP MEGYEI SZERVEZETÉNEK ÁLLÁSPONTJA: Következik-e a politikai nyári szünet Után hosszú forró ősz, az ma leginkább attól függ: sikerül-e országunknak a válságoktól terhes, forrongó Közép-Kelet-Euró- pában józannak és türelmesnek maradnia, sikerül-e a belső-társadalmi béke fenntartásával a problémákon konszenzusos megoldással túljutni. A nyári hónapok is bebizonyították — nem kis részben a tömegkommunikáció segítségével — milyen felelőtlenül nagy hangot kapnák azok, akik meglovagolják a szociális és gazdasági válsághelyzeteket és demagóg politizálással hatalmat alkarnak szerezni. Emiatt tartjuk veszélyesnek Thürmer Gyula, az MSZMP és Torgyán József, a Kisgazdapárt elnökének politizálási stílusát is. Mi, kereszténydemokraták bár lassan már hozzászokunk, és a demokrácia negatív velejárójaként elvben el is fogadjuk, ha a politikai porondon a szélsőséges; demagóg véleménynyilvánítások mellett az általunk is hirdetett következetes, mértéktartó hangnem a háttérbe szorul, de úgy látjuk: nem biztos, hogy fiatal demokráciánk a gyakorlatban ezt a politikai játékot kibírja. Kilábal-e az ország nehéz helyzetéből? Ez mégsem a felelőtlen politikai akcióktól függ elsősorban, hanem attól, hogy az alsó szinteken, a munkahelyeken is végbe megy-e a rendszerváltás és ezzel együtt a gazdasági szerkezetváltás. Sok múlik azon is: valóban gyors, érdemi munkát végez-e majd a parlament az év végéig. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az ősz folyamán megszülessenek végre a legfontosabb és régen várt gazdasági törvények, a kormányzat pedig gondoskodjon a privatizáció felgyorsításáról. A KDNP megyei szervezete szerint a jó törvénykezési munka feltételeként szeptember elején koalíciós tárgyalásoknak kellene kezdődniük a három párt együttműködésének javítására, a véleménykülönbségek tisztázására. Kívánatosnak tartjuk, hogy az ellenzéki és kormánypárti pártok között konstruktívabb kapcsolat jöjjön létre, ugyanakkor látva: azért mindkét oldalon még igen sok a tennivaló. Hátrányos helyzetű megyénk fejlődése szempontjából igen fontos eseményként értékeljük, hogy — miután a KDNP megyei választmányán felemeltük szavunkat a megye súlyos szociális és gazdasági helyzete miatt — a kormány kihelyezett ülést tartott megyénkben. Az eddigi tapasztalatok tükrében esélyét látjuk annak, hogy a megyében működő pártok felülemelkedjenek a pártérdekeken és a helyi problémák közös megoldásáért együtt cselekedjenek. A következő hónapokban a pártok legfőbb feladata a politikai és a gazdasági szférában napirenden tartani a megye súlyos gondjait, megoldásának kérdéseit és megragadni minden jó alkalmat, bármilyen kisebb probléma megoldására látunk is lehetőséget.