Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
1991. augusztus 3., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 NYÍRJÁK GELSÉT Osztozkodó mostohatestvérek T Gazda nélkül. Nyírgelsén. a szerző felvétele M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — Üresen árválkodó házak, gazda nélkül maradt kertek. Elvándorolt fiatalok, magukra hagyott idősek. Röviden így jellemezhető egy nyírségi kis település, Nyírgelse, amely „csipkerózsikai” álmából felébredve önállóvá válva keresi a lehetőségeket a továbblépéshez. A forgalmas, Nyírbátort Debrecennel összekötő útról lehajtva kihaltnak ' tűnik Nyírgelse kanyargós főutcája. Többszöri érdeklődés után találom meg a polgármesteri hivatalt. Az épület fehér falán friss munka látható, s a tető is felújításról árulkodik. Maradtak volna — 1977 áprilisában a megyei tanács a lakosság megkérdezése nélkül Nyírbogát társközségévé tette Nyírgelsét — fogad Földesi László polgármester és Engedi János alpolgármester. — A termelőszövetkezetet szanálási eljárással a bogáti Rákóczi Termelőszövetkezettel összevonták, kihúzva ezzel a gazdasági megélhetés egyedüli lehetőségét. A fiatalság elvándorolt, a lakosság létszáma lecsökkent, a helyi szervek felmorzsolódtak az elmúlt 15 évben. Hiányos az infrastruktúra, nincs vállalkozási kedv, a középületek elhanyagoltak, beáznak. A község tavaly ősszel még nem akart Bogáttól leválni, nem volt szakemberünk, egy évet akartunk várni, hogy kialakítsuk a feltételeket. Ennek ellenére a társközség törvénysértő módon, egyoldalúan mondta ki a válást, s erről mind a mai napig nem értesítettek bennünket. A saját lábra álló önkormányzat az első tennivalók között rendbe tette a szeméttelepet a közös téesz, illetve a lakosság segítségével. Néhány utat járhatóvá alakítottak, mert a fűszeres kocsi, a mentő nem tudott behajtani. Az intézmények beázását megszünteték, a vizes falakat kijavították. Beriházások itt és ott A gelsei vezetők nagy bánata, hogy még nem került sor a vagyonelosztásra. — Bár az elmúlt öt évben épült ravatalozó, ivóvízhálózat, a bogáti közös tanács felújíttatta az orvosi rendelőt, az óvodát, a könyvtár épületét, elkezdték az iskola bővítését, mindez azonban nem jelentett a település életében látványos fejlődést — folytatja Enyedi János. — Nyírbogaira sokkal többet fordítottak, elég, ha csak néhány dolgot említek: ABC-áruház, ivóvízvezeték, új iskola, az udvarán bitumenes kézilabdapálya, GAMESZ-iroda, egészségügyi központ, s akkor még a bővítésekről, a felújításokról nem is. szóltam. A gazdasági, pénzügyi elszámolás során szeretnénk többek között, ha a tavalyi pénzmaradványt, a bruttó értékű GAMESZ-vagyont a lakosság létszámának arányában felosztanánk. A megyétől kétszer is kapott az iskola 45 ezer forintot sportfelszerelésre, ezt a GAMESZ kezelte, nem tudtunk róla semmit. Békésen akarunk megegyezni, a legminimálisabbat kérjük. Nyírbogáton Bírta Sándor polgármester próbálja megvilágítani az egykori „testvér- kapcsolat” hátterét: — Mi az egyesülést már 1977-ben sem akartuk, mivel különbözött a két település gondolkodásmódja, de nem lehetett semmit sem tenni. Gelse magába zárkózott település volt. Akkor lenne teljes a kép, ha mindenki ismerné az 1977-es állapotot. Igaz, hogy ők nem akartak elválni 1990 őszén, de Bogát már terhesnek érezte Gelsét. Nem kellett együttes ülés ahhoz, hogy kimondjuk a válást, a döntést pedig szóban közöltük velük. Irány n bíróság Ha Gelse követelőzik, akkor mi adjuk bíróságra az ügyet, hiszen a számok önmagukért beszélnek: 1985-től 1990-ig Nyírgelse létszámarányos bevétele 41 millió forint volt, ezzel szemben a községre 61 millió forintot fizettünk ki. Vagyis a 20 milliós különbséget a bogáti lakosság terhére kapta meg Gelse. Addig tehát nincs min osztozkodni, amíg ezt a 20 millió forintot nem rendezzük le. Ügy tűnik, a két település távol áll a békés megegyezéstől. Nyírgelse adott be kiegészítő állami támogatásra is pályázatot, de azt elutasították, holott a környéken lévő, jobb helyzetben lévő települések megkapták a megpályázott támogatást. Celsén bevételi források gyakorlatilag nincsenek, egy elöregedő faluban új adók kivetése súlyos lépés lenne. Mivel vállalkozások nincsenek, s ilyen körülmények között nem is lesznek, innen sem várható bevétel. Nyírgelse tehát vívja a maga szélmalomharcát, ameddig bírja. De vajon meddig?! Nézőpont; Számla one Angyal Sándor H allom a rádióban, milyen „sikeres" volt a APEH-akció. Tízezer helyen vizsgálták, hogy eleget tesznek-e a számlaadási kötezettségük- nek az ebbe a körbe tartozók. Kiderült, amit mindenki sejtett: nagyon sokan fittyet hánynak a törvényre. Négyezer vállalkozó (kereskedő, népnyelven butikos és tsai) még csak a számlaadó pénztárgépet sem szerezte be, holott ingyen hozzájuthat, mert az leírható az adóból. Rögvest ki is osztottak első nekifutásra 54 milliónyi bírságot (a legnagyobb 20 ezer forint.) Végre nekik is a körmükre néznek — örvendeznek a kiszolgáltatott vásárlók. Bár balsejtelmük azt. sugallja, ezt az 54 milliót is velük fizettetik meg a számlát nem adók, gátlástalanul tovább srófolva az árakat. Ezért is volna indokolt, ha arra is fényt derítenének ezek az akciók, honnan, mennyiért származnak a számla nélküli áruk, milyen haszonkulccsal forgalmaznak az eladók, mert így megszakadna a lánc, amely miatt százmilliárdos nagyságrendű adótól esik el évente a a költségvetés. (E közben kevés a pénz a munkanélküliek segélyezésére, s a parlamentben — megtörtént! — 20 milliós támogatás felosztásáról órákig vitáztak a képviselők.) Igaz a vizsgálatra augusztusban visszatérnek, de még jobb volna, hu ezek az ellenőrzések nemcsak szúrópróbaszerű „akciók” lennének, hanem állandósulnának, s akik a fülük botját sem hajlítják a figyelmeztetésre, a büntetésekre, azoknak lehúznák a rolóját. Aztán ki is lehetne bővíteni az ellenőrzöttek körét, a „kiskapunyitókra”. Például, az „ál-kft.-k” ügyeskedőire, akiknek jó része hasznos tevékenység helyett csak a főállásbcli adóalapját siet lefaragni a bejegyeztetéssel. vállalkozás szabadsága nem jelenthet káoszt, a gátlástalanok eldorádóját, mert így tönkre mehet az egész gazdaság. Állandó és szigorú ellenőrzés teremthet csak olyan helyzetet, amelyben nem létezik egy adózó (a fizetéséből egyre nehezebben élő) és egy ügyeskedésre alapozó (áttekinthető számlák nélküli üzletelésből tollasodó) réteg. Nyu- gat-Európában más a gyakorlat, ott az adócsalás az egyik legsúlyosabb bűntett, hozzáillő ítélettel. Mielőbb követnünk kell. Szép napok Hidászon A közelmúltban bővítették a nyíregyházi 110-es Szakmunkásképző Intézel kollégiumát. Az emeletráépítéssel egyidejűleg modernizálták is az épületet. A munkálatokat a Mezőber Mérnöki Iroda Kft. bonyolította le. HARASZTOSI PAL FELVÉTELE Egyszeri támogatás Nyíregyháza (KM —K. D.) — Némi vigaszt —, ha nem is sokat — jelenthet egyesek számára az, hogy a társadalombiztosítás révén egyszeri támogatáshoz jutnak augusztusban, az energiahordozók áremelkedése miatt. A támogatás a családi pótlékban részesülőket, valamint a kisnyugdíjasokat illeti meg, a következő szempontok alapján: Valamennyi szülő, illetve gyermekeket eltartó személy, aki jogosult volt családi pótlékra 1991 júliusában megkapja a pénzt, melyet hivatalból folyósítanak a fizetéskor, (de legkésőbb augusztus 19-ig), tehát nem keli kérelmezni. Ha egy, vagy két gyermeket nevelnek, gyermekenként 500 Ft a támogatás, ha hármat, vagy többet, gyermekenként 750 forint. A gyermekét egyedül nevelő 1000 forintra számíthat, miként az is, aki tartósan beteg gyerekéről gondoskodik. Azok az állampolgárok, akik saját jogú öregségi teljes nyugdíjban, vagy rokkantsági nyugdíjban, illetve téesz öregségi, vagy munkaképtelenségi járulékban részesülnek, s ennek összege a 7000 forintot nem haladja meg, szintén kapnak egyszeri támogatást. 5500 forint alatt 1200, az ettől több, de 7000 forinttól kevesebb nyugdíjat, vagy járulékot élvezők 600 forintot várhatnak, melyet szintén hivatalból küld ki nekik a ; társadalombiztosítás. tárca N em ütöttem agyon a legyet. Az viszont igaz, hogy levertem a herendi kávéscsészét, ösz- szetörtem a vizeskancsót az összes poharakkal, de a legyet azt nem üthettemi agyon. Csak akartam. A légy nem akarta. Mindez akkor történt, amikor Torgy án József a rádióban cáfolta a hírt, miszerint a kisgazdapárt felállította az árnyékkormányt. A közismert pártvezér kijelentette, ez a legrondább kacsa, amit a magyar média, az elektromos és írott sajtó valaha is kitalált. Ekkor jött Stohanek, az én kedves szomszédom és értékeim romjai felett megkérdezte: — Legalább agyonütötte azt a piszkos legyet szomszéd úr? — Nem ütöttem agyon és most már nem is fogom. — Dehát miért nem üti agyon az Istenért? A légy a legpimaszabb, a legkártékonyabb élősködő a világon. Betegségeket hordoz és terjeszt, arról nem is beszélve, hogy beleesik a levesbe. Üsse agyon a bestiát! — Nem vagyok szadista. Másrészt a légy is az Isten teremtménye, helye és kiosztott szerepe van a biológiai láncban, az életben. Stohanek nem ért meg. Miért is értene, hiszen sohasem volt egy megértő alkat, idegen tőle a filozofikus gondolkodási mód, az ok és okozat kérdései őt nem érdeklik. Magyarán tyúkeszű. Vitatkozni, ellentmondani, mi több rágalmazni, azt viszont szeret. Most is mit állít: — De hiszen maga eddig is mindig utálta a legyeket. Ütötte, vágta őket, mi több, irtotta őket, valóságos lé-gyölö galóca volt. — Ne sértegessen. Legalábbis a saját lakásomban ne, mert az én házam, az én váram és úgy szájba vágom ... — No, no. És ha én is felpofozom? Ha beleverem, sőt beletaposom magát ebbe a betonba? Kérdem én akkor, mi lesz? Most pedig ott az a kurva légy. Agyonütöm, lecsapom, kiirtom. Stohanek sem ütötte agyon a legyet. Lehullott c falról néhány cserép, értékes falitányér. Éppen akkor, amikor a rádió bemondója a korábbi hírt kommentálva bejelentette: „Torgyán József cáfolta, hogy árnyék- kormányt hoztak létre, kijelentve, hogy ez a legronSeres Ernő dább hírlapi kacsa, amit valaha is kitaláltak.” A légy a Stohanek orrára szállt. A szomszédot ez most nem zavarta. Nézte a rádiót és megszállta valami földöntúli nyugalom. Majd megkérdezte: — Milyen lehet a legrondább kacsa? — Szebb, mint egy légy — mondtam, majd udvariasan megkérdeztem, megengedi. Ätohanek bólintott, meg- engedi. Agyoncsaptam • a legyet. Stohanek orrcsontja is eltört. Ezek után már csak azon töprengek itt, mi értelme volt felröppenteni a legrondább kacsát. Ezen kívül érdekel, he. saját árnyékát senki sem lépheti át, beléphet-e sajáf árnyékába? Teszem azt, ha az az árnyéka kormány. Van min gondolkodnom. Közben a szomszéd orrát vizes ruhával borogatom. Kellemetlen kötelesség. Tolnai Gyuláné írja Boldváról Tolnai Gyuláné vagyok a heurisztikus olvasás- és írástanítási módszer alkotója. Módszerem lényege abban rejlik, hogy én nem íróasztal mögött hoztam létre, hanem 40 éves tanítói gyakorlatom közben. Most már szerencsére minisztériumi megrendelésre gyártják a könyveimet is. Ennek érdekében jártam most az Önök megyéjében július 11—12—13-án Hodá- szon, ahol 200 pedagógus gyűlt össze a rekkenő nyári napokon, hogy megtanulja a módszer alkalmazását. A jelentkezéseket a Megyei Pedagógiai Intézet gyűjtötte össze. Hodászi bázisiskolámban szinte hihetetlennek tűnő körülmények között tarthattam meg a háromnapos továbbképzést. További ígéretet teszek a község önkormányzatának, hogy, a bázisiskolát országos hírűvé fejlesztem, és mindent megteszek annak érdekében, hogy az eredmények módszerem hírnevét igazolják. Köszönetét mondok mindenkinek, akik segítettek ebben a nehéz munkában. Kommentár Tiszta haszon \ Tóth Kornélia H a csak pár száz forinttal is, de az idén kevesebbe kerül a gyermekek iskolába indítása Űjfehértón. A polgár- mesteri hivatal — miután a pénzügyi ellenőrző bizottság gazdasági számításai ezt alátámasztották — úgy döntött, kivétel nélkül valamennyi általános iskolásnak megveszi a füzetcsomagot és a tankönyvet. Ez 1800 gyermeknek, illetve családjaiknak teszi elviselhetőbbé a tetemes szeptemberi kiadások elviselését. Nagy Sándor polgármester azt is elmondta: az elsőosztályosok még a kiegészítő csomagot is megkapják könyvek, füzeték mellé, a másodiktól nyolca- ■ dikig — csak az irkák és | a tankönyvek szerepelnek ' az ajándéklistán. A rend- | kívüli kiadás 1,2—1,3 mil- ! lió forintot tesz ki Üjfe- hértón. Bizonyára meglepődtek azok a szülők , akik a helyi írószerboltban meg akarták venni a füzetcsomagokat: felesleges, mert az iskolában megkapják a gyerekek, ezzel köszöntek el a vevőktől. Az ünnepélyes tanévnyitó után rögtön kiosztják a gyerekeknek az ajándék- csomagokat. Bár nemcsak a forintnak, a fillérnek is megvan a helye Űjfehértón, mégsem sajnálták a pénzt erre. Családonként — ahol kéthárom iskolásgyermeknek kell beszerezni a drága felszerelést — akár több ezer forintot is kitesz ez a juttatás. De ha ennyivel jobb hangulatot teremthetnek, miért ne tegyék — vélték a polgármesteri hivatalban. Mert ügyes gazdálkodással, a pénz forgatásával jó 1 milliót lehet szerezni. Anyagilag nem fizetnek rá, erkölcsileg pedig nyernek. Tiszta haszon.
