Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. augusztus 22., csütörtök Évhalasztás? Budapest (ISB) — Kétszáz- kétszázhúsz magyar hallgatónak kellene szeptemberben visszautaznia a Szovjetunióba, hogy folytassa tanulmányait valamely szovjet felső- oktatási intézményben — tudtuk meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) külföldi ösztöndíjasokkal foglalkozó osztályának a vezetőjétől. Striker Judit szerint a jövő hét vége előtt valószínűleg nem születik döntés arról, hogy a minisztérium — a külügyi tárcával egyetértésben — hozzájáruljon-e a hallgatók kiutazásához, vagy más megoldást keressen a szovjet ösztöndíjasok számára. Az utóbi esetben az érvényes oktatási rendelkezések több lehetőséget is kínálnak. Hat hét mulasztás esetén a szemeszter még elfogadható, tehát ennyi idő áll rendelkezésre a kiváráshoz. Amennyiben ez idő alatt sem rendeződik megnyugtatóan a helyzet a Szovjetunióban, a minisztérium évhalasztást engedélyezhet a hallgatóknak. Azok a külföldi ösztöndíjasok, akik nem akarják megszakítani a tanulmányaikat, kérhetik az átvételüket magyar intézményekbe. amelyek saját hatáskörben döntenek a felvételről. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a többség olyan szakokon tanul, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük. A külföldi ösztöndíjakat az oktatásért felelős miniszter adományozza — hangsúlyozta Striker Judit. Ugyancsak az ő hatáskörébe tartozik felfüggeszteni vagy visszavonni azokat. A minisztérium felhívja tehát a Szovjetunióban tanuló magyar diákok figyelmét arra, hogy ameddig ilyen értelmű döntés nem születik, s arról az MKM-től értesítést nem kapnak, addig a jogállásuk változatlan. Máriapócsról hazatérve egy kissé késve értesültünk a moszkvai eseményekről, amelyek eléggé villámcsapás- szerűen értek. Az egyetemen azok közé tartozom, akik a napi politikai kérdésekkel nem szoktak foglalkozni, de most igen meglepő volt látni a képsorokat a tévében, az embernek könnyen az jutott eszébe, nekimehet a tank a tömegnek. Ez szörnyű és bennem személy szerint elég nagy bizonytalanságot kelt, noha a politikánál sokkal inkább érdekel az. immunbiológia, amiből a szakdolgozatom készül. Kérem, a nevemet mellőzzék, nem szeretem a nyilvánosságot. Mészáros Miklós (tejipari vállalat, Nyíregyháza): — Hangsúlyozom, hogy a magánvéleményemet közlöm: „elítélem a moszkvai puccsot, és tapasztalatom szerint dolgozóink 80—90 százaléka szintén elítéli. A mi gazdasági-pénzügyi kapcsolatainkat a politika ügye nem érinti, mi, külföldi banksegítséggel, folyamatosan szállítunk nekik. Sajnálom őket ebben a polgárháborús helyzetben, mert valószínűleg elkövetkezik az az időj amikor kinyitják a raktáraikat, felélik a tartalékaikat, és nagy gondok lesznek az élelmiszer-ellátással. Környezetemben pánikot nem tapasztalok, aggodalom van, de félelem nincs, hiszen a híradások mind arról szólnak, hogy a világ legtöbb országában nem ismerik el a puccs vezetőit. Nyíregyháza (KM — Baraksó Erzsébet) — Hogyan élték meg itt, a határ széli megye lakói a legutóbbi napok moszkvai eseményeit és azokról miként vélekednek? Munkatársunk erről tett fel körkérdéseket. Pokrovenszki András polgári védelmi százados. Záhony: — Térségünkben zavartalan a helyzet, az élet megy tovább. Talán a magánbiznisz mintha egy kicsit csillapodott volna, kevesebben jönnek-mennek a határon, de lehet, hogy ez a pápalátogatásnak is tulajdonítható. Nincs pánik, teljes nyugalom van, az embereket főként a munkanélküliség óriási gondja foglalkoztatja. A Szovjetunióban történő eseményekkel kapcsolatban az emberek megfelelő információk hiányában hajlamosak esetleg rosszra gondolni, de nekem az a véleményem — miután végignéztem a tévé adásait —, hogy ez az ügy néhány napon belül „le fog csengeni”. — Túl messze van ide Moszkva, vagy a Baltikum, gond legfeljebb akkor adódna, ha a moszkvai „front” lejjebb jönne és esetleg az ukrajnai részeket is érintené. Egyelőre a gazdasági, társadalmi kapcsolatainkban nincs semmi zavar, a napokban is lesznek tárgyalásaink az ukrán féllel. Egy vásárosnaményi hivatalnok: — Nagyon megdöbbentem a Moszkvában kialakult állapotok miatt, habár azt már sejteni lehetett, hogy valami készülődik. Számomra különösen nyugtalanító a helyzet itt a határ menti megyében, mert mi történik akkor, ha a sorompón lévő kis Tutto lakat zárja felnyílik, és a nagy tömeg esetleg eláraszt bennünket? Mi történik az ukrán területen élő magyarokkal? A Nyugat érvényesíti a vízumkényszert, valamit itt is ki kellene találni. hogy az állampolgárok nyugalmát az illetékesek jobban vigyázzák. Hadd mondjam el: itt Vasárosna- ményban találkoztam egy kárpátaljai családdal, akik Budapestre készültek, ám az eseményekről értesülve visz- szafordultak: nekik most otthon a helyük. Szántó Józsefné tiszaszení- mártoni iskolatitkár: — Nem tudtam még részletesen tájékozódni, vagy másokkal beszélni a moszkvai eseményekről, mivel ez az első munkanap a történtek után, de én úgy ítélem meg, hogy Gorbacsov jó politikus volt, inkább vele szimpatizálok. Az események kimenetelét nem látom, sőt, talán jobb is nem belegondolni, mi minden történhet, hiszen itt van közel a határ. A családunk körében is van bizonyos aggodalom, de azért reménykedünk is. hátha megbékélnek. Egy ötödéves nyíregyházi egyetemista a debreceni KLTE biológia szakáról: — Külpolitikai jegyzet A moszkvai dráma Angyal Sándor Ó ránként érkeznek az egymásnak ellentmondó hírek a moszkvai drámáról, amely, bár sokak szerint már jó ideje várható ivóit, most mégis a döbbenet erejével hat szerte a világon. A veszélyes bizonytalanság áttekinthetetlen állapotában egyet azonban senki sem cáfolhat: szűk, maroknyi csoport államcsínnyel fosztotta meg Gorbacsovot a lehetőségtől, hogy gyakorolja alkotmányos államfői jogait a Szovjetunióban. Ez a drasztikus módszer, amelynek egyetlen „érve” a felvonuló tankokkal történő erőfitogtatás, ellentétes valamennyi nemzetközi egyezménnyel, amelynek megkötésében, mint a világ meghatározó tényezője, a Szovjetunió is részt veit. Olvassuk, halljuk az elemzéseket: hol tévedett, mikor követett el hibát Gorbacsov, milyen felelősség hárul a történtekre az ellenzékre, az erőket megosztani igyekvőkre, továbbá a kilátásba helyezett külföldi segítség késlekedése miként bátorította a diktatúra visszaóhajtóit. Mindennek mérlegelésére most, az események sodrában aligha van idő. Sok puccs, junta-akció, hatalomdöntési kísérlet tanúi lehettünk már az utóbbi években, tehát akár meg is szokhattuk. Ez a mostani azonban nem egy puccs a sok között, s hatásában sem csupán egy ország belügye. Világhatalom esetében a veszélyérzet is világméretű, súlyú, akit ki-ki a félelem különböző fokán él meg. Mert miközben államfő, pártvezér, avatott külpolitikai szakértők minősítik, ítélik el a szovjet konzervatív erőket, az állampolgár azért szorít, — különösen itt Közép-Kelet-Euró- pában —, hogy az események ne szélesedjenek veszedelmes polgárháborúvá, mely ellenőrizhetetlen hatalom esetén könnyen túlléphet egy adott ország határain. Remény azért van: az utóbbi időben a népszerűségéből sokat veszített Gorbacsov sorsa most milliókat terel egységbe, s ez elbizonytalanítja, zavarba ejti, bénítja a „pártütőket." Most még sok minden lehetséges: döröghetnek a fegyverek, megbukhatnak a puccsisták, s megerősödhet, felgyorsulhat a demokratizálódási folyamat. Nekünk, itt a magyar—szovjet határ közelében — ahol a félelemérzet is gyorsabban erősödik — további bátorítást ad a hazai parlamenti pártok egységes álláspontja a. puccs elítélésében. Nyugalmunkat szolgálhatja ugyanakkor az események higgadt értékelése, a tartózkodás minden látványos szélsőségtől, az indulatok felkorbácsolásától, ami jelenleg még csak felületes értesüléseken alapulhatna. A legnehezebb pillanatokban sem feledkezhetünk meg róla, hogy közvetlenül a felbolydult ország tő- szomszédságában élünk, s hogy a fejlemények hatása felsőként itt csapódik le. A világ haladó, józan erőivel ma még csak reménykedhetünk, hogy békés véget ér a moszkvai hatalmi harc, s nem torpan meg a két szomszédos ország kapcsolatainak új alapokon történő építése — amely különösen gazdaságilag — egyik fontos feltétele a mi demokratizálódásunk kiteljesedésének is. Gorbacsov szabadi Kudarcot vallottak a puccsisták MOSZKVA: Eduard Sevarnadze volt szovjet külügyminiszter augusztus 21-én megérkezik az orosz parlamenthez, hogy csatlakozzon a hatalomátvétel ellen tiltakozó tűn*' tetők ezreihez. mti-telefotö • FELLÉLEGEZHET A VILÁG, ÜGY TŰNIK, RENDEZŐDIK A HELYZET A SZOVJETUNIÓBAN. • A TASZSZ JELENTÉSE SZERINT A SZOVJET LEGFELSŐBB TANÁCS FORMÁLIS DÖNTÉSSEL VISZ- SZAHELYEZTE ÁLLAMFŐI TISZTSÉGÉBE MIHAIL GORBACSOVOT. • A LAPZÁRTAKOR KAPOTT HtR SZERINT GORBACSOV AZT JELEZTE, HOGY CSÜTÖRTÖKÖN munkába kíván Állni MOSZKVÁBAN. A szovjet védelmi minisztérium irányító testületé határozatot hozott arról, hogy vissza kell vonni a csapatokat eredeti állomáshelyükre onnan, ahová a rendkívüli állapot kihirdetésekor kivezényelték őket. A páncélozott csapatszállítók és harckocsik távozóban vannak Moszkvából, feloldották a kijárási tilalmat. Jelcin közölte a NATO főtitkárával, hogy átvette a szovjet hadsereg főparancsnoki tisztét Gorbacsov szovjet elnök távollétére hivatkozva. Borisz Jelcin közölte: szerdán Vlagyimir Krjucskov, a KGB főnöke telefonon felajánlotta neki, hogy elkíséri Gorbacsov tartózkodási helyére, hogy találkozhasson a megbuktatott államfővel. Az orosz elnök elmondta, hogy Gennagyij Janajevvel folytatott beszélgetései azt bizonyítják: Janajev megpróbálja az új hatalom intézkedéseit igazolni. Jelcin az orosz parlament rendkívüli ülésén elhangzott beszédében élesen elítélte a puccs szervezőit és azon véleményének adott hangot, hogy az államcsínyért felelősök jobboldali személyek ás még egy látszatdemokráciát sem tudtak létrehozni az erre irányuló kísérletek ellenére. Az orosz elnök azt is nyilvánosságra hozta, hogy a puccsisták számos más embert is megkörnyékeztek az államcsínyben való részvételre, de ajánlatukat mindenki visszautasította. Jelcin véleménye szerint a közelmúltban két puccskísérletre is sor került: az elsőnek Eduard Sevardnadze volt külügyminiszter lemondása vette elejét, a másik pedig akkor történt, amikor Valen- tyin Pavlov szovjet miniszterelnök különleges jogköröket követelt a szovjet parlament számára. A puccsisták menekülésének idejével egyidőben hangnemet váltott a szovjet televízió. Szerda délutáni híradásában a korábbi keményvonalas hangnemmel szakítva immár a hatalom- váltást ellenzőket, így Borisz Jelcin orosz parlamenti elnököt is idézte. A Reuter szerint két repülőgépen a Krim felé indult a puccsisták csoportja. Az orosz hatóságok arra kérték az ukrán vezetőket, hogy akadályozzák meg a gépék leszállását. Ruckoj alelnök állítólag a menekülők nyomába szegődött. Üjabb értesülések szerint a bizottság mind a nyolc tagja elhagyta Moszkvát és Közép-Ázsia felé tartottak. A gép száma ismert. Jelcin közölte, hogy a puccsistákat valószínűleg bíróság elé állítják. Csütörtökön a helyzet “tisztázására összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. * * * A Kormányszóvivői Iroda szerdán kiadott közleményében egyebek között azt hozta nyilvánosságra, hogy Antall József miniszterelnök délután 20 perces telefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcinnel. A miniszterelnök biztosította az orosz_államfőt arról, hogy a világ számos más kormányához hasonlóan a magyar kormány is erkölcsi támogatásban részesíti az orosz elnök köré tömörült reformerőket. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar kormány két nappal korábbi állásfog- Lalására. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság talaján állva a magyar kormány támogatja az orosz államfő minden olyan erőfeszítését, amely arra irányul, hegy helyreálljon az alkotmányos rend a Szovjetunióban. Antall József sok szerencsét kívánt Jelcinnek és munkatársainak. Kifejezte azt a reményét, hogy Jelcin és a reformerők felülkerekednek a mai válságos helyzetben. A magyar miniszterelnök kérdéseire válaszolva Jelcin áttekintést adott a leningrá- di, ukrajnai, kazahsztáni és baltikumi helyzetről. Közölte, hogy folyamatosan tartja a kapcsolatot több tagköztársaság vezetőivel és a külvilággal. Többször volt alkalma telefonbeszélgetést folytatni Bush amerikai elnökkel, legutóbb néhány perccel a magyar miniszter- elnökkel való beszélgetése előtt.” Zavartalanok a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok — ezt nyilatkozta Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma sajtótájékoztatóján, és minden szükséges intézkedést megtettek a két ország közötti egyezmények teljesítéséért. Megakaiályozni a diktatúrát Munkatársunk szerdai helyzetképe Ungvárról Ungvár (KM — Sipos Béla) — Félve indultam kedden reggel Nyíregyházáról Ungvárra. Bevallom férfiasán, megrémítettek a hétfőtől Moszkvából érkező hírek. Csak az nyugtatott meg kissé, amikor telefonon felhívtam a kárpátaljai rokonokat — két percen belül kapcsolták a hívott számot, ami még normális esetben is szokatlan —, ők mondták, a helyzet Ungvá- ron változatlan. Valóban, a határon nyoma sincs a rendkívüli állapotnak. Az autók a megszokott, nyugodt rendben araszolnak a kiléptetéskor, s még nyú- godtabban várakoztak sa szovjet oldalon a beléptetésre. Szóval minden rendben van eddig — konstatáltam magamban. Ungvár határában már a táblán belül van egy nagy gasztronom, egy élelmiszer- üzlet. Itt mindig hosszú sorok állnak, kedden délelőtt senki sem állt az utcán. Ez már bizonyos helyzetképet ad az ellátásról. Sajnos nem csalt az érzékem. A város belső üzleteiben is hasonló a helyzet. Azok előtt már sokkal többen állnak sorban és várnak. Ha érkezik valami. akkor többszörösére duzzad a tömeg. Különösen, ha cigarettát osztanak. Akkor az indulatok is elszabadulnak, pedig a legolcsóbb, s talán a legrosszabb szívnivalóért veszekednek az emberek. Ebből az utcai sorban állásból nem lehet különösebb következtetést levonni. Nem lehet, hiszen az élelmiszerért, főkéht a húsért való sorban állás mindennapos a Szovjetunióban, így Ungváron is. Tehát a sorban állás is ugyanaz, mint régen volt, semmi köze a hétfőn történtekhez. Mi jellemző az utca emberére ezentúl? Bizakodnak abban, hogy Kárpátalját a szele sem csapja meg a Moszkvában történteknek. Arra pedig nem is gondolnak, hogy katonai mozgások is lehetnek a környéken. Persze, azért Ungvár sem mentes az eseményektől. A megszokottól több rendőr posztói az utcákon, a korzón pedig egy falitáblán több géppel írott papír függ, ami előtt mindig áll 8—10 ember, csendben, minden megjegyzés nélkül olvassák. Ott van kifüggesztve az Ukrajnai Sztrájkbizottság felhívása az ukrán néphez. Abban sztrájkkészenlétet hirdetnek, s írják, csak egyesült erővel lehet megakadályozni a diktatúrát, a polgárháborút, továbbra is harcolnak az emberi jogokért. A katonai szolgálatot teljesítőkhöz a kijevi garni- zon intézett felhívást. Azt írják le nyomatékosan, hogy elegük volt a katonai egyenruhákon a vörös foltokból, a nép és a hadsereg egységes a konzervatív kommunisták elleni harcban. Ki-ki vérmérséklete és hovatartozása szerint emészti meg a dolgokat Kárpátalján. A legtöbben azt hangoztatják, semmi közük a moszkvai eseményekhez, kívül akarnak maradni a történteken. Ehhez megnyugtató a KGB Területi Főosztálya helyettes vezetőjének, Vlagyimir Matvijensz- kijnek a nyilatkozata, miszerint ők az Ukrán Parlament által elfogadott törvények értelmében járnak el ezekben a nehéz napokban. Aggodalnn van, félelem nincs I moszkvai puccs megyei visszhangiából
