Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-21 / 195. szám
3. oldal I család szent és ■egbenthatatlan 4. oldal Csere- sztrojka 5* oldal Körözik a gyanúsítottakat Mihail Gorbacsov Gennagyij Janajev Belgrad Kedden hajnalban és reggel aknavetőkkel lőtték a horvátországi Eszék városát. A tüzérségi támadás már hétfőn éjfélkor elkezdődött, összesen 11 helyre hullottak gránátok, egy személy # halálosan megsebesült. ’ Reggel fél nyolckor újabb aknákat lőttek ki a városra, eltaláltak egy villamost, itt egy személyéletét vesztette, hárman megsebesültek. Jelentős anyagi kár keletkezett, a lövedékek többsége a városközpontot érte, találat érte az eszéki székesegyházat is. Varsó Újdelhi London Sport Az lge igézetében IL János Pál Máriapócson, Nyíregyházán, Debrecenben, Szombathelyen és Budapesten Kedden délután Varsóban lengyel, cseh és szlovák, magyar konzultáció kezdődött arról, hogy a szovjetunióbeli események milyen hatással lehetnek a három ország helyzetére — közölte Herman János külügyi szóvivő kedden kora délután az MTI- vel. A konzultáción a magyar küldöttséget Kodolá- nyi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki tanácsadó testület irányítója vezeti. öngyilkos lett az a tamil szélsőséges, aki az egykori indiai kormányfő, Radzsiv Gandhi elleni merényletet kitervelte — jelentette kedden a Reuter brit és a TASZSZ szovjet hírügynökség. Értesülésük szenni Sivarsan ciánt nyelt, amikor a rendőrség a dél-indiai Bangalorban megrohamozta a rejtekhelyéül szolgáló épületet. A kelet-európai országokban, köztük Magyarországon befektető nyugati üzletembereknek nincs okuk pánikra és a jelek szerint nem is sietnek felülvizsgálni eddigi terveiket, mig le nem ülepszik a köd és ki nem derül, mit jelentenek a moszkvai változások — így vélekedtek City-beli beruházásmenedzselő és tőzsdei cégeknél Londöftban az MTI érdeklődésére, hogy mit tanácsolnak ügyfeleiknek Gorbacsov elmozdítása nyomán. mm Ünnepség Állami ünnepünk kaposvári rendezvénysorozata a Szent István domborműnél tartott ökumenikus áhítattal vette kezdetét kedden délelőtt. Az ünnepség díszvendége Szabad György, az Országgyűlés elnöke volt, aki beszédében méltatta a Szent István-i örökséget, amely napjaink számára is figyelmeztető üzenetet hordoz. Miniszterelnök Japánba Szeptember 7—10. között látogatás tesz Japánba Antali József magyar miniszterelnök — közölték kedden a hírügynökségek a tokiói külügyminisztérium bejelentésére hivatkozva. A kormányfő a tervek szerint megbeszéléseket folytat majd Tosiki Kaifu japán miniszterelnökkel és fogadja őt Akihito császár is. MDFnyilatkosat A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége hétfőn nyilatkozatban foglalt állást a Szovjetunióban történtekkel kapcsoltában. A nyilatkozat rögzíti: Az MDF Országos Elnöksége döbbenten értesült hétfő hajnalban a Szovjetunió törvényes elnökének alkotmányellenes eltávolításáról. Ez a lépés polgárháborús helyzetet idézett elő, következményei veszélyeztetik az Európa gazdasági és társadalmi felemelkedése terén eddig elért eredményeket. Újabb áldozat Súlyos égési sérülései következtében kedden reggel Pécsett, a Honvéd Kórházban elhunyt Kiss József, 34 éves vájár, komlói lakos. Ezzel hétre emelkedett az augusztus 9-ei mecseki sújtólégrobbanás halálos áldozatainak száma. A sérült bányászok közül még négyet ápolnak a Honvéd Kórházban; kettejük állapota válságos, kettőé pedig javul. Athén (MTI) — Jól kezdett a magyar úszócsapat az Athénban zajló 20. úszó, mű ugró, műúszó és vízilabda Európa-bajnokságon. A várakozásnak megfelelően Rózsa Norbert és Egerszegi Krisztina — nagyszerű eredménnyel — egyaránt Európa-bajnoki aranyérmet szerzett. 100 m mell: 1. Rózsa Norbert 1:01,49, 2. Mourhause (angol), 3. Minervmi (olasz). 400 m vegyes: 1. Egerszegi Krisztina 4:39,78, 2. Coada (román). 3. Sy- nowska (lengyel). Vízilabdában: Szovjetunió—Magyarország 13:11. Budapest—Nyíregyháza (KM) — Feszített programot bonyolított le II. János Pál pápa hazánkban. Mint már hírül adtuk: pénteken és szombaton Esztergomban, Pécsett és Budapesten vett részt szentmisén, s találkozott állami és egyházi vezetőkkel. Vasárnap megyénkben tartózkodott II. János Pál. Délelőtt több, mint negyedmillió ember előtt beszélt a pápa, köztük mintegy százezer határainkon túlról érkezett zarándokhoz is szólt, fölemelve szavait a kisebbségek jogaiért. A pápai misén több mini húsz érsek, illetve püspök is részt vett, s ott volt a kormány kilenc minisztere, valamint a Habsburg-csa- lád és a Máltai Lovagrend több képviselője. Rövid ideig a megyeszékhelyen is tartózkodott a katolikus egyházfő: a püspökségen költötte , el ebédjét, majd pihent, mielőtt útnak indult Debrecenbe, ahol a református nagytemplom ökumenikus istentiszteleten is részt vett. Még egy programja volt vasárnap a pápának: Budapesten az izraeliták képviselőivel találkozott. Jelenlétükben, a pápai beszédben ítélte el az antiszemitizmus mindennemű megnyilvánulását. Hétfőn Szombathelyen pontifikáit misét II. János Pál, majd Budapesten, a Mátyás- ternplomban találkozott kis- papokkal és szerzetesnöven- dékekkel, este pedig a NépÉrkezés a városi stadionba Nyíregyházán. CSUTKÁI CSABA FELVÉTELE stadionban mintegy hatvanezer fiatallal. Kedden Budapesten a Szent István-bazilikában öregekkel és betegekkel találkozott a katolikus egyházfő. Ezt követően a Szent jobbal a Hősök terére indult, ahol a szentmisén vett részt. II. János Pál díszes kíséretével délután öt órakor érkezett a Ferihegy 1. repülőtérre, hogy ötnapos látogatását befejezvén búcsút vegyen Magyarországtól. A reptérre őszentségét Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György házelnök, valamint a kormány számos tagja elkísérte. II. János Pál pápa a következő szavakkal búcsúzott a fogadó országtól, s annak polgáraitól: — Azért jöttem Magyarországra, hogy veletek együtt hálát adjak Istennek a lehetőségért, melyet Ö ajándékozott nektek hogy új életet kezdjetek; a lehetőségért, hogy igazságosságon és szabadságon alapuló új társadalmat teremthettek. (A megyei eseményekről részletes tudósítás a 3. oldalon.) Szilárd nemzeti tartást ftntali József ünnepi megemlékezése a székesfehérvári romkertben A zt hiszem nincs alkalmasabb hely arra, hogy augusztus 20-án — a magyar nemzeti ünnepek sorában állami ünneppé tett napon — Szent István sírhelyén emlékezzünk. Szent István sírhelyén gondoljuk végig teendőinket, európai és magyar feladatainkat — mondta Antall József. Szent István a mi számunkra azt az államalapító uralkodót jelenti, akinek elszántsága, elhatározottsága — nyugodtan mondhatjuk keménysége — párosult államalapító, államalkotó türelmével, saját korának, a középkor szellemiségének mély megértésével, párosult azzal, amit az egyetemes kereszténység jelentett ebben a korban. Ugyanakkor párosult egy olyan türelmi szemlélettel, amelyre Európában a későbbiek során is kevés példát találni. Szent István intelmei olyan alapvető állambölcseletet alkotnak, olyan alapvető politikai kódexet jelentenek a ma embere számára is, amely méltán tehet bennünket büszkévé. Szent István intelmeiben világosan figyelmeztet arra: annál gazdagabb egy ország, mennél többféle nép szokása, és mennél többféle nép nyelve összegződik benne. A Szent István-i gondolat egyszerre jelenti a magyar államiságot, és a függetlenséget, Szent Istvánnak azt a törekvését, hogy az akkori világhatalmak között, az akkori Európában egymásnak feszülő nagy politikai erők közepette, a Német-római Császárság. Bizánc és a pápaság politikai törekvései közepette meg tudta találni azt a külpolitikai alapvetést, amivel — a pápaságra támaszkodva — Magyarországot megőrizte. Ezzel hosszú időre politikai útmutatást adott, megmutatta a függetlenség irányát. Magyarország sohasem. vált vazallusává, sohasem vált részévé egyik európai nagyhatalomnak sem. Ez a mi függetlenségünk alapja, ez függetlenségünk záloga. Éppen ezért, amikor ezen a helyen felidézem a magyar államiság évezredét, akkor arra is utalni szeretnék, hogy most a 20. század végén hűnek kell maradnunk ehhez a szellemiséghez, hűnek kell maradni ahhoz, hogy a függetlenségünket minden körülmények között megőrizzük. Most, amikor emlékezünk, most, amikor az új Magyar Köztársaság állami ünnepén hitet teszünk függetlenségünk, európaiságunk és az előrehaladás elkötelezettsége mellett, akkor tudnunk kell azt, hogy — mint annyiszor az elmúlt évszázadokban, — szomszédságunkból súlyos felhők közeledhetnek felénk. Olyan sötét felhők látszanak határainkon túl, amelyek minden magyart arra köteleznek: szilárd legyen nemzeti tartásában, szilárd legyen a magyar hagyományok megőrzésében és szilárd leI gyen abban, hogy ennek az országnak meg kell őriznie belső stabilitását. Egy nemzetnek csak akkor lehet igaz jövője, ha megbecsüli múltját. Nincs más előremutató, mint a múlt és a jövő közötti, összekötő időszakban, a jelenben megtenni mindent azért, hogy felemelhessük országunkat, megküzd- hessünk a nehézségekkel. D e ez csak akkor sikerülhet, ha az új politikai körülmények között, a kivívott szabadság árnyékában, politikai többpártrendszerben — ahol lehetnek viták, lehetnek ellentétek, ahol egymásnak feszülhetnek az érdekek —, azokban az alapvető kérdésekben, az előttünk álló feladatokban mégis meg tudunk egyezni, amelyek minden magyar, Magyarország minden állampolgára számára a biztos jövőt jelentik. Hiszem, itt Szent István sírjánál megfogadva: képesek vagyunk arra — ennek az ezeréves államiságnak az egészét vállalva —, hogy megszilárdítsuk akaraterőnket és hitünket ahhoz, hogy biztosan eljussunk mind a magyar politika, mind a magyar gazdaság, mind pedig a magyar kultúra területén jobb és igazabb, újabb évezred útjára. A Szovjetunió törvényes és önjelölt elnöke. (Részletes beszámolónk a 4. oldalon) Máriapócs: a római katolikus egyházfő a szertartáson. ELEK EMIL FELVETELE
