Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. augusztus IS., vasárnap TÚL A MEGYEN S pápa támogatásáról biztasítja a honátokat Kádár Béla Mexikóban Ötvenezre« zarándoksereg a pécsi misén Pécs — Budapest (MTI) — A pápa körsétája után néhány percig a sekrestyében készült a szentmisére, majd a ceremóniában szerephez jutó papok kíséretében az emelvényre vonult. Mayer Mihály pécsi püspök üdvözölte a S'zentatyát, köszöntő szavaiban emlékeztetett arra: a baranyai vidékről indult el annak idején Asztrik apát, hogy Szilveszter pápától koronát kérjen. Hozzáfűzte: a pápától kapott szent korona a történelem során mindvégig jelképe maradt a nemzetnek. Az egyház számára is. megannyi hányattatást hozó történelmi időket idézte fel a pápa is szentbeszédében, amelyen latin, magyar, nemet, horvát és olasz nyelvet használt. A szentmisét a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, a magyar szentek, valamint a Szent István-i örökség előtti főhajtás jegyében celebrálta. — Magyarországon — mondotta a Szentatya — az egyház nem egyszer megtapasztalta a harcot a történelem folyamán, például a török vész idején, de különösen ebben a században. Az oszmán seregek által megtámadott Regnum Marianum, Mária Országa összeomlott, az egész lakosságot megtizedelték, és egyik napról a másikra nehézzé vált az Evangélium tanítása szerint élni. Az utolsó 40 évben pedig egy vasöklű szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a nemzetre. Ezekhez a külső erőkhöz csatlakozott a rosszra való hajlam, az Isten Országával szembeni gyűlölködés csírája. Márpedig ez szétroncsolja az emberi lelket, és még a hívőket is magával ragadja a hitetlenség és a bűn szakadékéba — mondta II. János Pál, s a történelmi példákra utalva radikális megtérés szükségességét hangoztatta. Ezután a magyar Má- ria-tisztelet emlékeit idézte fel, s a Magyarok Nagyasszonyához, Magyarország Pát- rónájához fohászkodva ezt mondta: „Dicséret és hódolat neked, ó Mária, aki anyai szereteteddel megadtad ennek a népnek azt a kiváltságot, hogy osztozzék hűségedben isteni Fiad, Krisztus iránt”. A pápa ezt követően köszöntötte az összegyűlt zarándoksereget, saját nyelvükön üdvözölve a magyarországi németeket, a horvát híveket, az Ausztriából és Németországból érkezetteket valamint a szlovéneket A külföldről jött zarándokokhoz és vendégekhez intézve szavait II. János Pál kijelentette: csak a béke biztosíthatja a szomszédos népekkel való testvéri együttélést, és a keresztény hagyományok védelmét. A homiliában horvát nyelven üdvözölte a misén részt vevő Franjo Kuharicot, a horvát katolikus egyház fejét, a többi horvát püspököt és a hívőket, támogatásáról biztosította a horvát nép jogos törekvéseit. Nyersfordításban a következőket mondta: „remélem, hogy egy nem távoli napon el fogok hozzátok menni”. Német nyelven elmondott szavaiban arra kérte a Németországból érkezetteket, hogy töltsék be a híd szerepét Közép- és Ke- let-Európa népei között. Európa lelki megújulásának szükségességét hangsúlyozva a pápa arra szólított fel: meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket a kelet-európai országokban bekövetkezett változások nyújtanak. Egy határok nélküli Európa legyen a kezdete annak, hogy újra felfedezzük azokat az értékeket, amelyek az emberi méltóságban és szabadságban való élethez szükségesek. Befejezésül ismét a bibliai olvasmányokra utalva így fohászkodott: „Magyarok Nagyasszonya ,a magyarok és Magyarország királynéja, mentsd meg ezt a népet, mely rád hagyatkozik." A mise alatt a Szentatya a pécsiektől ajándékot kapott, köztük a pécsi Bazilikát formázó Zsolnay-porce- lánszobrot, -vázát. Megajándékozták a Szentatyát a nemzetiségiek képviselői is. A szentmise végén őszentsége kifejezte reményét, hogy készül és fejlődik az összefogás a nemzetek között, és felhívta a híveket: építsünk egy új világot, a szeretet civilizációját, hogy békés, családias együttlét alakulhasson ki az európai kontinensen. Kihez kérte a Szentháromság áldását. A pápa a szentmise után helikopterrel Pécs városába utazott, ahol a püspökségen költötte el az ebédjét, majd megtekintette a pécsi székesegyházat. II. János Pál pápa és kísérete szombat délután Pécsről helikopterrel visz- szaindult Budapestre. A Szentatya ezt megelőzően látogatást tett a dél-dunántúli megyeszékhely bazilikájában. Budapesten a Tudományos Akadémián a Szentatyát Ko- sáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a magyar tudományos és kulturális élet egybegyűlt rangos képviselői nevében. Szólt arról, hogy a hazai szellemi körökben élénk visszhangot és — felekezeti, világnézeti hovatartozástól függetlenül — helyeslést váltott ki a II. Vatikáni Zsinatnak a tudományról és a kultúráról kinyilvánított állás- foglalása, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúrának kibontakozásához mindig szüksége van a neki kijáró szabadságra, és a saját törvényei szerint való, önálló cselekvés lehetőségére. II. János Pál pápa a Magyar Tudományos Akadémián őszinte megbecsüléssel és mély tisztelettel, magyar nyelven köszöntötte az egybegyűlt tudósokat, művészeket, a magyar szellemi élet kiválóságait. Megkülönböztetett szeretettel fordult azokhoz az írókhoz, tudósokhoz és orvosokhoz, akik mindig megvallottak keresztény hitüket, hűségesek maradtak az igazság követelményéhez és lelkiismeretük szavához, még ha ezért súlyosan hátrányos megkülönböztetést kellett is elszenvedniük. — Hisz — emlékeztetett a Szentatya — szomorúan és fájdalommal kellett látnunk Közép-, és Kelet-Európábán kiváló személyiségek háttérbe szorítását, olyanokét, akiket kizártak a társadalmi és kulturális életből, mivel szilárdan ragaszkodtak a hit értékeihez. Ma viszont örömmel tapasztaljuk, hogy megszűnnek az ideológiai monopóliumok, s olyan új társadalom van kialakulóban, amely tiszteletben tartja ezeket az alapvető értékeket. A tudományok és a művészetek képviselői, akik különböző vallási és politikai meggyőződést vallanak, ma szabadon egyesülhetnek abban a közös erőfeszítésben, hogy az igazságot, .a jóságot és a szépséget keressék és szolgálják, a kultúra és az emberiség igazi fejlődése javára — mondta az Akadémián Őszentsége. II. János Pál pápa este 7 óra után, fárasztó szombati napjának utolsó programjaként a budapesti Apostoli Nunciatura székházában találkozott a Magyarországon akkreditált diplomatákkal, valamint számos ország és nemzetközi szervezet képviselőivé!. A Szentatya hivatalos magyarországi programja ma Máriapócson folytatódik, ahol misét celebrál az egybegyűlt hívők előtt. Mexikó (MTI) — Kádár Béla külgazdasági miniszter Mexikóban fejezte be dél-amerikai tárgyalásait. Hazautazása előtt szombaton az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában elmondta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Mexikóban a külügyi, a pénzügyi, a mezőgazdásági, valamint az ipari és kereskedelmi tárca vezetőivel, tárgyalt a külkereskedelmi bank elnökével, és részt vett egy nemzetközi sajtókonferencián. A megbeszéléseken mexikói tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy javítani kell a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Jók a lehetőségek egyebek közt a magyar mezőgazdasági technológiák átvételére és az export bővítésére. E témában októberben mexikói delegáció tárgyal majd Budapesten, s várható, hogy a közeljövőben a magyar tej- és húsexport lehetőségei bővülnek. Vegyészek kongresszusa Budapest (MTI) — Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter előadásával nyílt meg a IUPAC — a világ vegyésztársadalmának legnagyobb nemzetközi szervezete — 33. kongresszusa szombaton a Budapesti- Műszaki Egyetemen. A nemzetközi szervezet az elméleti és az alkalmazott kémiával foglalkozó kutatók uniója. A mostani tanácskozásra több mint ezer szakértő érkezett a világ minden tájáról. A tanácskozást üdvözölte Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Kosáry Domokos, az MTA elnöke, valamint Alen J. Bard, a IUPAC • alelnöke. A konferencián jelen lévő John C. Polányi, magyar származású kanadai Nobel- díjas tudós az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a jelenlegi változások Magyarországon véleménye szerint a tudomány új reneszánszát indíthatják el. Megszűntek a „túlsúlyos” nendok Kivizsgálják a hásakció visszásságait fl tagok döntenek jövőjükről Március végéig minden termelőszövetkezetnek át kell alaknlnia Magánköolajimport Budapest (MTI) — A Szovjetunióból megérkezett az első magánkőolaj-import- szállítmány szombaton a Barátság II. kőolaj-távvezeték fényesünkéi szivattyú- állomására. Az 50 ezer tonna olajat — jelképesen — a Tyumen megyei Nya- gan város Vörös Lenin Olaj- és Gázipari Egyesülés képviselője adta át a vásárlónak, a szegedi Molnár és Társai Kereskedelmi-Vállalkozási Korlátolt Felelősségű Társaság egyik tulajdonosának, Molnár Sándornak. Molnár Sándor az MTI tudósítójának elmondta: 200 ezer torma kőolaj vásárlására a múlt héten írták alá a szerződést a nyugani olaj*- egyesüléssel. A Barátság II. távvezetéken hazánkba érkező olajat a tiszaújvárosi finomítóüzemben dogozta't- ják fel, s a készterméket értékesítésre átadják az OKGT-nek. Az olajért dollárral fizetnek, amit a Szovjetunióba exportált húsért és húsipari termékekért kapnak. A Molnár és Társai Kft. egyébként az idén márciusban alakult 20 millió forintos alaptőkével. Körvonalazódik egy másik jelentős üzletük is: egy olaj- mező réhabilitására szándékoznak vállalkozni, amely 250 dlajikút felújítását jelenti. A munkáért a szovjet fél olajjal fizetne. A 800 millió tonnás kőolajkészlettel rendelkező olajmező rekonstrukciójára a szerződést a tervek szerint a közeljövőben írják alá. Budapest (MTI) — Közgazdaságilag egyértelműen sikeresnek minősíthető a húsakció, és szó sincs arról, hogy le kellett volna állítani az exportot — mondta az MTI kérdésére válaszolva az akció utolsó napján, szombaton Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Rámutatott: pozitív eredményként kell elkönyvelni, hogy megszűntek a túlsúlyos sertésekkel kapcsolatos gondok, az árufelesleg értékesítése révén nőttek az irreálisan alacsony felvásárlási árak. Nemcsak a termelők és a feldolgozók jártak jól, hanem — a tapasztalható visszásságok ellenére — a fogyasztók is. Ugyanis jelentős összegeket takaríthattak meg a kiárusítás idején. Az államtitkár ígéretet tett arra is, hogy az akció során Tapasztalható visszásságokat, amelyek a tárca tudomására jutottak, illetve jutnak, kivizsgálják. s megkeresik a felelősöket. Sárossy László egyértelműen cáfolta azt az egyik napilapban megjelent információt, miszerint a húsexport leállt volna az akció következtében. Az államtitkár szerint a húsexport továbbra is folyamatos. A kiárusítás tapasztalatait egyébként a tárca vezetése a következő napokban részletesen elemzi, s megállapításait a sajtó elé tárja. Báthy Sándor Budapest (ISB) — Jövő áprilisban már egyetlen régi típusú termelőszövetkezet sem lesz hazánkban: az átalakulási törvénytervezet szerint ugyanis 1992. március 31-ig minden mezőgazdasági szövetkezetnek átkeli alakulnia, s a tagok ezután tulajdonosai lesznek a gazdaságok teljes vagyonának. Éppen ezért ’ ezekben a hónapokban egyetlen tag se vásároljon földet a saját termelőszövetkezetétől, mert az átalakuláskor minden tulajdonhoz ingyen jutnak hozzá. Kivéve természetesen azokat a hektárokat, amelyeket a kárpótlandók számára különítenek el. A termelőszövetkezetek jövőjét meghatározó egységes szövetkezeti, illetve átmeneti törvénytervezetről Mikó Zoltánt, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdeztük. Az átalakulási törvény- tervezet egyik legfontosabb tétele szerint a szövetkezetek nem gazdasági társaságokká alakulnak át, hanem magán-, tagi tulajdonba kerülnek. S mindennek azért kell megtörténnie március 31-ig, mert eddig az időpontig már mindenütt befejeződnek a zárszámadások. Ekkor lesz tehát alkalom arra, hogy a szövetkezetek módosítsák az alapszabályukat, s hogy eldöntsék, kinek, mekkora vagyonrész jut a „közösből”. Figyelembe véve természetesen azt is, hogy a szövetkezetek jelenlegi vagyonát nemcsak a ma is dolgozó tagok halmozták fel. Felvetődhet a kérdés, miért kell a teljes vagyont privatizálni, s miért nem hagyják meg annak egy bizonyos hányadát osztatlan vagyonként. Mindenesetre a törvénytervezetet — s ezen keresztül a kormány — a teljes szövetkezeti vagyon magántulajdonba adását tűzi ki célul, s nem ért egyet azzal, hogy egy bizonyos hányad osztatlan, tehát gazdátlan vagyonként működjön tovább. Indokolják ezt azzal, hogy majd a 100 százalékos nevesítés után végre kialakul az az egyszeri helyzet, amelyben szabadon eldönthetik a tulajdonosok azt, mit is csináljanak a vagyonrészükkel. Dönthetnek ugyanis a szövetkezés, illetve a magángazdálkodás mellett, sőt a vagyonnevesítés után képezhetnek közös, osztatlan vagyont is azzal, hogy lemondanak a rájuk eső rész egy hányadáról. A lényeg az, hogy az elmúlt évtizedek szervetlen fejlődését megszakítva most egy szabad tulajdonosi döntés alapján alakuljanak ki a valódi szövetkezetek. Vannak azonban olyan elképzelések is, amelyek egy bizonyos nagyságú osztatlan vagyon megmaradását tartanák helyesnek. Érvelnek emellett azzal, hogy a nyugat-európai szövetkezetek is rendelkeznek közös tulajdonnal, ám nem veszik figyelembe, hogy ott ez szerves fejlődés alapján jött létre, s nem pedig sok esetben kényszerrel, mint nálunk — hangzik Mikó Zoltán kritikája ezzel kapcsolatban. A tervezet logikája szerint ugyanis a tulajdonosnak pontosan látnia kell, hogy mekkora vagyonrészről mond le, amit aztán majd nem vihet magával, ha kilép a szövetkezetből. A tervezet egyébként lehetővé — de nem kötelezővé — teszi azt is, hogy a vagyon nevesítésekor a tagok belátásuk szerint tulajdont juttassanak azoknak az alkalmazottaknak, illetve leszármazot- taiknak is, akik részt vettek a vagyon gyarapításában. Az átalakulás után az egységes szövetkezeti törvény szabályozza majd a szövetkezetek életét. Mivel a törvény csupán az önrendelkezés jogát, valamint az alapvető garanciális felelősségi szabályokat határozza meg, a vagyonnal való rendelkezés és a gazdálkodás megszervezése a tagság szabad akaratán múlik. Mindez azonban nagyobb felelősséggel is jár, hiszen a tagok ezután aktív döntéshozókká válnak, s szavuk most már valóban meghatározza azt, hogyan gazdálkodjon a szövetkezetük. A sikerben és a kudarcban tehát egyformán osztoznak majd. Mise közben— mti — telekotö
